Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)

1973-03-25 / 74. szám

A Jövő évtől — tantárgy Az orvosszociológia Francia, német indiai bábegyüttesek Bábfesztiválra készülnek Pécsett Tíz külföldi és nyolc hazai együttes - Árnyjáték, Betlehem, tv-show A 111. pécsi nemzetközi fel­nőttbábfesztivált ez év szep­tember 26—30. között rende­zik meg. A találkozóra eddig tíz külföldi — köztük francia, olasz, szovjet, indiai, cseh­szlovák — együttes és tizen­három Hazai csoport jelent­kezett. Mint a Bábművészek Nem­zetközi Szövetsége (UNIMA) világprogramjából kiderül, vegyisjellegűek a műsornap­tár szerinti bábfesztiválok. Vagyis a gyermekbábjátszás és a felnőtteknek szóló báb­színház művelői együttesen lépnek a nemzetközi szakma és a fesztiválváros közönsége elé. Mindössze két város tart külön felnőttbóbfesztiválokat: egy Colwain Boy nevű brit tengerparti fürdőváros — és Pécs. (Külön gyermekbáb­fesztiválokat már többhelyütt rendeznek, hazánkban ennek I r V I ** »■ I az alapítok kaiul Eta ly i István, Hegedűs Léránt, Séra Károly Békéscsaba ad otthont min­den második évben.) A pécsi találkozó iránt a két év előtti fesztivál nemzet­közi sikere után ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés. A meghívott együttesek a műfa­jok, témák sokszínűségét, a produkciók változatosságát ígérik. Fellép a pécsi feszti­vál műsorában Jan Bussei (Anglia), az UNIMA elnöke is. Feleségével együtt kétsze­mélyes tv-show műsorukat mutatják be. André Tahon (Franciaország) bábvaríeté- együttese látványos „monst­re” műsorral lép fel a Pécsi Nemzeti Színházban. Pálya- és honfitársuk, aki Hubert művésznéven ismert a párizsi televízióban, szólista. Paró­diákat és a bábjátszás kü­lönböző ősi formáit műveli. A Római Bábszínház opera­részletekből összeállított mű­sort ígér, Monteverditől Ko­dályig ... Lúblin (Lengyelor­szág) bábszínháza pedig bet- lehemes bábtáncoltatást fog bemutatni. A Szovjetunióból a színművészeti főiskolák bóbtagozatos hallgatóinak együttese érkezik Pécsre. Eszékről fekete színházat: pantomin és bábegyüttest Indiából pedig egy klasszi­kus, ősi árnyjáték színházat láthatunk. Ezenkívül egy csehszlovák és egy NSZK- beli bábegyüttes jelentette még be részvételi szándékát A hazai felnőttbábjátszást mintegy 6—8 együttes képvi­seli majd a pécsi fesztiválon. A pécsi közönségnek igen gazdag élményt ígér ez az öt nap. Szeptember 26. és 30. között délután és este is tar­tanak előadásokat; a részt­vevő együttesek két-két elő­adáson mutatkoznak be: a szakmának és a nagyközön­ségnek. „Az orvosképzés célja: az or­vosi hivatást választó és az egyetemre felvételt nyert fiata­lok korszerű színvonalon törté­nő oktatása, a kommunista szakemberré válás érdekében történő, nevelése” - e szavakkal kezdődik a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem újólag elké­szült marxizmus—leninizmus te­matika javaslata. Ez egyszers­mind summája annak az igény­nek is, ami létrehozta a pécsi egyetemen az ún. integrált ok­tatás tervét, amelybe — hazánk­ban először - immár beletarto­zik a marxista orvosi szocioló­gia oktatása is. Beszélgetésünkben részt vett o POTE három érintett szakem­bere, dr. Tényi Jenő egyetemi tanár, az egészségügyi szerve- zéstani intézet igazgatója, dr Kiss István egyetemi tanár, a marxizmus—leninizmus tanszék vezetője és dr. Tahin Tamás adjunktus, az orvosi szocioló­gia kutatója. Preventív szemlélet A kulcskérdés tehát: olyan orvosokat képezni, akik tudo­mányos megalapozottsággal és szocialista orvosokhoz méltóan végzik munkájukat. Igen, de vajon mit takar ez az utóbbi fogalom? — A szocialista egészségügy — mondotta dr. Tényi Jenő — a preventív, megelőző szemléle­tet helyezi o középpontba. Az embert, a maga összetettségé­vel és összetett környezetével. Társadalmi környezetével is! Ez a felfogás perdöntővé tesz olyan kérdéseket, amelyek ko­rábban kívülestek az orvostu­domány vizsgálódásának kö­rén. — Két szélsőséges szemléletet különböztetnek meg az orvos- tudományban — mondta i Kiss professzor —, mégpedig az antropológiai orvosi szemléle­tet, amely át' embert csak mint biológiai képződményt vizsgál­ja, és a technicista szemléletet, amely összefügg az orvostudo­mány valóban hatalmos méretű technizálódási folyamatával. A szocialista orvosi szemlélethez feltétlenül szükséges c társa­dalmi fejlődés általános tör­vényszerűségeinek ismerete, amelyet mi oktatunk, de pusz­tán ezek vizsgálata nem ele­gendő, azaz nem ad közvetlen útmutatást, eligazodási lehető­séget. Itt lép be a szociológia, azon belül is a szakszociológia, vagyis esetünkben az orvosi szociológia. Az orvostudomány és a tár­sadalomtudományok tehát egy­re inkább, egyre több érintke­zési ponton találkoznak. így a közegészségtan, az igazságügyi orvostan, az egészségügyi szer­vezéstan (amelyeknek mind só­ját intézete van az egyetemen) mellett bekapcsolódik a körbe az orvosszociológia és az or­vosetika is, amelyeknek kifejlő­dése, kutatása, tantervi onyog­gá érése az egyetem marxiz­mus—leninizmus intézetén belül történt meg. Mit kutat? Ezeket a tárgyakat (tudo­mányterületeket) tehát ezentúl társadalom-orvostudomány né­ven, integráltan oktatják. Az in­tegrált oktatás — amely őzért bonyolultabb ennél, s átszövi az egész tananyagot — máris folyik az első és harmadéven, ősztől kezdve pedig fokozato­san az egyetem valamennyi évfolyamára kiterjed. A fiatal tudományágat legsi­keresebben bizonnyal azok mű­velnek, akik társadalomtudomá­nyi ismeretek mellett orvosi képzettséggel is rendelkeznek. Hogy ilyen szakemberek néhány éve dolgoznak már a POTE marxizmus—leninizmus tanszé­kén, ez nagymértékben meg­könnyítette az ilyen irányú ku­tatások megindulását Pécsett. Lássuk, mivel foglalkozik az orvosi szociológia? — A szociológia tudásanya­gának alkalmazását jelenti ez a fogalom — mondotta dr. Ta­hin Tamás —, mégpedig két módon: amikor a szociológia az orvostudományokkal együtt dolgozik, tanulmányozni akar­ván például egy olyan kérdést, hogy egy adott betegség kelet­kezését, megoszlását, kimene­telét hogyan befolyásolják a különböző társadalmi-kulturális tényezők. A másik mód a par excellence szociológiai oldal, amikor maguk az egészségügyi intézmények jelentik ö kutatás tárgyát, vizsgáljuk például a kórház hierarchikus viszonyait, azt a folyamatot, ahogyan a beteg oda kerül s kialakul a speciális orvos—beteg viszony, és így tovább. A szociológíb jelen volt a POTE társadalomegészségtani kutatócsoportjának vizsgálata­kor is, amikor dél-baranyai te­lepülések szociálhygiénés viszo­nyait tárták fel. De fontosságát és hasonló tudományterületek­kel való szoros kapcsolatát a jövő méginkőbb igazolhatja: — Az orvosszociológiai kuta­tásoknak — mondta dr. Kiss Ist­ván, akinek szűkebb vizsgáló­dási területe a marxista etika — rendkívül mély etikai aspek­tusai vannak. Hogy egy egysze­rű, jól átlátható példát mond­jak: azok a folyamatok, ame­lyek lejátszódnak a beteg kór­házba kerüléséig, erkölcsi érté­kek és normák is hatnak. Fel­tárásuk etikai kérdéseket is fel­vet. A valóság megismeréséért Az orvosszociológia a máso­dik világháború utáni években a polgári szociológia keretében alakult ki. Karrierje gyorsan ívelt felfelé: ma már külön bi­zottsága van a Nemzetközi Szociológiai Szövetségen belül, s több folyóirata. Az utóbbi években a szocialista országok­ban is kezdődtek ilyen kutatá­sok, fontosságuk egyre inkább felismert, különösen Lengyelor­szágban és az NDK-ban. Hogy mi mindent vizsgálhat ez' a tudományág, arra vonat­kozóan csak néhány példát hozunk: a szociális tényezők szerepét a betegségek keletke­zesében, az egyes betegségek megoszlását a népességen be­lül (például: milyen rétegek­ben gyakoribb a szívbetegség, stb.), hogyan reagálnak az em­berek a betegségre, mi az a „beteg-szerep”, amit a társa­dalom „előír”, milyen az orvos­beteg viszony, miért alakul így vagy úgy, ennek a viszonynak milyen terápiás hatása lehet, a betegként való viselkedést mennyiben befolyásolják az egyén szűkebb társadalmi vi­szonyai, az ún. kulturális ténye­zők stb. Az egészségügyi szer­vezetek kérdése külön fejezet, kiemelt helye van a kórházszo­ciológiának, amelyen belül vizsgálni kell az orvos-nővér kapcsolattól kezdve sok kér­dést egészen a kórház beágya­zódásáig a lakóhelyi közösség­be vagy a még tágabb kör­nyezetbe. Az orvosszociológia tárgykörébe tartozik a különfé­le országok egészségügyi rend­szerének vizsgálata, s azok ösz- szefüggése az adott társadalmi rendszerrel. Végül elkülönülő­ben van az orvosszociológiától a szociálpszihiátria, vagyis az a tudomány, amely az elmebe­tegségek kialakulásában rész­vevő tényezőket, folyamatokat, társadalmi okokat stb. vizsgál­ja. Az a kevésszámú kutató, aki az orvosszociológia egyetemi oktatására is felkészült, már néhány érdekes vizsgálatot is lefolytatott. A Honvéd Kórház ideg-elme osztályával évek óta szocialista szerződésben álla­nak, s közös kutatásuk gyümöl­cse egy tanulságos vizsgálat az elmebeteségekkel szembeni magatartásról, valamint egy másik tanulmány a szellemileg visszamaradott korosztá'yokkal kapcsolatban. Most az egészségügyi szer­vezéstan kutatóival közösen vizsgálják az orvosi alapellátás, a körzeti és üzemi orvosi háló­zat problémáit, azt például, hogy mennyire nyújtanak ezek a hálózatok folyamatos, „hoz­záférhető” ellátást, s hogy mi­ként alakult bennük az orvos- beteg viszony. Lehet, hogy ezek a kutatások nem a legközvetlenebbül hasz­nosíthatók, de a maguk terüle­tén a valóság feltárásának el­engedhetetlen, s nemcsak a tu­domány szempontjából szüksé­ges eszközei. Hallama Erzsébet Hárman „Ha megállunk és visszané­zünk, elsősorban azokra kelt gondolnunk és őket köszönte­nünk, akik akkor az alapokat rakták le, akiknek a vállára a legtöbb nehezedett.'* {Kiss Za­jos vezérőrnagynak, az MHSZ főtitkárának jubileumi ünnepi be­szédéből.) Az alapokat lerakók közül köszöntünk most hármat — Ba­lyi Istvánt, Hegedűs Lórántot és Séra Károlyt —, akik most, a negyedszázados jubileum ide­jén is tevékeny részesei a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség munkájának. — Tizenegyen voltunk, akik 48-ban megalakítottuk a part felhívására a vasútnál a Ma­gyar Szabadságharcos Szövet­ség szervezetét. Akkor még szinte azt sem tudtuk, mit fo­unk csinálni. Aztán megísmer- edtünk a feladatokkal ... So­kat jártunk vidékre, ahol nagy szükség volt a segítségünkre. A cél kezdetben is az volt, hogy a haza aktív védelmére nevel­jük a fiatalságot a hadsere­gen kívül. Balyi Istvánnak 1929 óta a sportlövészet a szerelme, fon­tos versenyeken vett részt, 1940- ben egy pécsi bányász ibajnok- ságot olyan eredménnyel nyert meg — 30 lövés 284 köregység­gel —, ami ma is tiszteletre­méltó teljesítmény. Nem csoda, ha a MSZHSZ-nél is a bonta­kozó lövészsport felé orientá­lódott. — Nagyon nehezen indultak a dolgok. Kezdetben csak fa­puskáink voltak, igazi lőfegy­vert csak 49-ben kaptunk. Ak­kor kezdődhetett az intenzív lö­vészeti munka. — Milyen a lövészsport? — Nehéz. Ho száz kezdőből kettő megmarad, az már nagy­szerű dolog. Egy ötórás ver­senyidő alatt 100—120 lövést kell leadni, ennyiszer kell fel­emelni a 8,5 kilós fegyvert... 1949 óta talán ötezren is meg­fordultak a sportlövészklubok­ban, kimagasló eredményt azonban kevesen értek el. Szá­momra legemlékezetesebb az, amikor 1954-ben országos baj­nokságot nyert a Sótoriyi, Tabi, Bukovics, Solymosiné összeállí­tású női csapatunk. 1967-ig — a szövetség átszer­vezéséig — a megyei és az or­szágos elnökség tagjaként is tevékenykedett, most a B-tipusú — minőségi — lövészklub titkára és az MTS lövész szakszövetsé­gének elnöke, akinek az a cél­ja, hogy minél több fiatalból neveljen kiváló sportlövőt. Mun­kás évtizedeit a vasútnál töl­tötte mozdonyvezetőként, sze­mélyzetisként, majd oktatási fe­lelősként. Ma már nyugdíjas. — így többet tudok az MHSZ- nél dolgozni, segíteni a többi­eknek és jobban lehet mozgat­ni a klubot... * Falun később alakulhattak a Magyar Szabadságharcos Szö­vetség szervezetei, legalábbis Hegedűs Lóránt Kölkeden 1950-ben alapítótag volt. s a mohácsi járásban nyolcvanon kezdték akkor a munkát. -Meg innen volt a katonaidőn, ami­kor a nálánál is fiatalabbakat maga köré gyűjtötte, s elkezd­te azt a fajta honvédelmi ne- velömunkát, aminek igazi mi­benlétével ő is a honvédségnél ismerkedett meg. Leszerelése után tudásban gyarapodva Nagynyáródon folytatta a mun­kát. — Mi vitte az MSZHSZ-be? — A kérdésre egyszerűen, pátosz­mentesen felel. — A hazaszeretet. Táskájából újságok, folyóira­tok kerülnek elő. Valamennyi azért őrződik évek — lassan már évtizedek — óta, mert a két fa­lu, Nagynyárád és Kölked (utóbb visszakerült ide) ered­ményeiről adnak számot. 1956. május 22-én fényképes riport jelent meg a Szabadságban „A lövész falu” címmel. A ri­porter arra kereste a választ, miért is lövész falu Nagynyá­rád, ahol már akkor fedett lő­tér volt, s a falubeliek az átla­gon felüli számban vettek részt a honvédelmi munkában. A választ Szóród Ferenc tanács­elnök mondta ki: „Lóránt olyan ember, akit sohasem látni egyedül, a fiatalok állandóan a nyomában vannak”. Népsze­rű volt tehát a fiatalok között, mert tudott velük bánni. — Még abban az évben har­madik helyen végzett a nagy- nyárádi felnőtt csapat a fegy­veres erők napja alkalmából Pákozdon rendezett lövészver­senyen. öten voltunk. Győri János ma ellenőr a MESZÖV- nél, Bereczki Ferenc a mohácsi járási tanácshivatalnál dolgo­zik, Varga Károly tanár Duna­újvárosban és még egy rajtam kívül ... Nem tudom már, ki... Hát erre emlékszem vissza ma is legszívesebben. 1961 óta dolgozik az MFISZ apparátusában. Gépjármű­oktatóként kezdte, négy éve pedig a mohácsi járási vezető­ségnél előadó. Munkája ered­ményességét elismeiő oklevelek sora bizonyítja, március eleje óta pedig a Haza Szolgálatá­ért Érdemérem bronz fokozata is, amit az MHSZ 25 éves ju­bileuma alkalmából kapott meg. Amikor járási előadói munkájáról beszélgetünk, ön­kéntelenül jön a kérdés. — A kedvenc azért Nagynyá­rád és Kölked? ... — Nem. nincs kedvenc, min­den községgel egyformán kell foglalkozni — tiltakozik a feltó-, telezés ellen, de kicsit halkab­ban hozzáteszi: — Mind a kék faluban jól megy az MHSZ- munka. Nagynyáródon most is Szóród a tanácselnök, s ugyan­úgy segíti az MHSZ-klubot, mint amikor együtt dolgoztunk, * Séra Károly a bányában töl­tött 12 év után már 3 eszten­deje rokkantsági nyugdíjas — 47 évesen. Azóta aktívabban dolgozhat az MHSZ-ben, hiszen ez az egyetlen munkája. A hon­védelmi munkát 1948-ban a „szomszédban", Dunaföldváron kezdte. — Akkor még fapuska volt a „fegyverünk”, azzal kezdődött a honvédelmi előképzés. 1950- ben kaptunk három motorke­rékpárt, a motorosképzés aztán nagyon sok fiatalt hozott kö­zénk. A motorozás melleit per­sze politikai foglalkozásokat is tartottunk nekik. Később mint vízparti szervezet már csónako­kat is kaptunk, meg egyszerűbb könnyűbúvár-felszerelést. De én ekkor már területi munkán dol­goztam. Egy kéthónapos mű­szaki kiképzés után a műszaki klubok munkáját kellett segíte­nem. Jött a katonaság, amit — há­la az említett kiképzésnek — rajparancsnokként kezdett. Le­szerelés után Srtálinvárosba került, ahonnan 1956 szeptem­berében jött át Komlóra a bá­nyához. Az akkori MÖHOSZ- ban egyszerű tagként kezdett mindent elölről, s 1965-ben már az MHS-ben a komlói városi vezetőség tagjaként tevékeny­kedett 1970-ben történt nyug­díjazása óta gazdasági felada­tokat lót el. — 1971-ben rámbizták a zo- báki lövészklubot, aminek akkor mindössze 18 tagja volt. Ma mór 109 aktív taggal dolgo­zunk és évről évre többszázan vannak, akikkel elő- és utókép­zés formájában foglalkozunk, — Nem sok ennyi munka rok­kanton? — Szeretem csinálni. Szeretem a fiatalokat (én sem vagyok öreg I) és itt főleg a fiatalok­kal kell dolgozni. H. 1, Petőfi: Szegváry Menyhért Szuggeszt ív tekintetű, na­gyon tehetséges fiatal mű­vész — ezt sokan állítják a színházi világban. A szug- gesztív tekintet most, az Or­szágutak iskolájának előadá­sain petőfis és mégsem petó- fis. A költőóriás arcának nem szabványképe, hanem szakálltalan, természetes má­sa. Petőfi és a mai tizenéve­sek vonzóbb, energikusabb fajtájának példánya — egy­szerre. — Nehéz volt megformálni pető'i Sándort?- Nnvotny Gergely igen jó- cny ind"'atos, érze- da-. vagány, köpés ’ nzős, hazudozós, ve- •',n J '.n.masz Petőfit rajzol. en ■- ’ e’őtszani, mert chhoz, hogy ne legyen egy­síkú, sok színt kellett belevin­ni, mélységet kibontáni. — Tehát nem egyértelműen pozitív Petőfi alakja ebben a-darabban? . — Szerencsére, nem. Hiszen ő hiú, meg gőgös is volt. Azonkívül jótulajdonságait: karakánságát, határozottsá­gát is nehéz volt elviselni. Éppen az a baj, hogy Petőfi- kultuszunk szerintem egysí­kú. Például a csatadalok nem a legjobb költeményei, mégis inkább ezeket akarjuk felfedezni. Nekem sokkal jobban tetszik költészetének az a része, amelyben mindig egy lépéssel kora előtt jár, és az akkori jelennel is vitá­zik. Hiszen a forradalom után pár nappal majdnem félretették, a szabadságharc alatt kishíján lecsukták. Ezt a Petőfit nem 'smerik eléggé. — De a pécsi és dél-du­nántúli ifjúság talán még több színt kap a költőről az Országutak iskolájának elő­adásain - Szegváry Menyhért révén is. F. D.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom