Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)
1973-03-24 / 73. szám
DUNANTÜII NAPLÓ 1973. március 24. Baranya1 nyelvművelő A helyes kiejtésről A helyes kiejtés ideiglenes normája. mércéje a nemzeti nyelv beszéit változata: a i köznyelv, az a nyelvhasználati forma, amelyen iskoláinkban az oktatás folyik, amit a rádió és a hangos- | film terjeszt, amit a művelt magyar emberek használnak, j Ezt a normát azonban két- | íösségek, ingadozások zavar, j ják. Ilyen pl. az e hangok ! ejtése. A magyarul beszélők egy része megkülönbözteti a kétféle (ún. nyílt e és a zárt e) hangot, s azt mondja: ember, kenyér. — sokan viszont csak nyílt e hanqot ejtenek: ember, kenyér. Nagyon jól megfigyelhető az i, u, ü hangok általánosan rövid ejtése a Dunántúlon; iró, Írás, színház stb. Az ország keleti felében viszont: író, színház, írás hangzik. Vajon más népek, más j nyelvek előbbre jutottak-e a J kiejtés egységesítésében? Az > angol, az orosz, a német, a I francia stb. nyelv művelői j nagy gonddal és tudományos alapossággal megírt I kiejtési szótárakat adtak ki, de azóta sem vált egységes- | sé a kiejtés az egész nyelv- i területen. Ez tehát voltakép- j pen csak eszmény, amely teljes mértékben sohasem ; valósulhat meg. A köznyelvi kiejtés szabályozásának kiindulópontja, alapja az ún. artikulációs bázis: a hangképzésnek a magyar nyelvközösségen belül kialakult szokásos, jellegzetes módja; a kiejtés tudati és szervi alapja, a beszélőszervek jellegzetes alaphelyzete és mozgása. Az artikulációs bázisról mindig a következő szomorkás kis történet jut eszembe. Egy dél-somogyi falucska osztatlan iskolájában a tanító az ti, ű hangot magya- | rázta és mutatta be a kis elsősöknek. A magyarázat után minden tanulónak hangoztatnia kellett az ti-t és ű-t. Ment is hiba nélkül, amíg Kolompár Jozsóra, az élénk észjárású kis cigány- 1 qyerekre nem került a sor. Igen magabiztosan fújta ő is, de az ő szájából csodálatosképpen i, i hangzott. Furcsállották bizony a sorstársai, de még jobban a | tanító, aki talán munkája si- | kertelenséqét, eredményte- j lenségét látta ebben a bot- | lásban. S amikor többszöri j mintaejtés után sem lett az | i, í-ből ii, 0, két magyar j anyanyelvűt állított a tanító j úr Jozsó mellé, akik roppant j buzgalommal fújták pajtásuk fülébe a mintát: 0 — ű — ű — ű — ű... A várt eredmény azonban elmaradt. Jozsó, akárhogy nyújtogatta a nyakát kínjában, eqyre halkabban és sűrű könnyhul- latások közepette így gőgi- csélt: / — i — i — /... Mai ésszel azt mondom: íme: az artikulációs bázis! A tanító úr pedig vagy nem tudta, hogy ilyesmi is van a világon, vagy azt gondolta, hogy eqyetlen tanítási óra alatt átalakítható, megvál- oztatható, legyőzhető. Az artikulációs bázis ha- almáról, sokszor félelmetes erejéről az idegen nyelvek tanulása közben győződhetünk meq. Amikor a magyar anyanyelvű gyermek vagy felnőtt a német Mutter szót így ejti, ahogy írva látja, vagyis hosszan a l-t, nyíltan az e-t és ízesen ropogtatva az r-t, akkor voltaképpen anyanyelve artikulációs bázisának enqedelmeskedík. Van, aki ideqenbe kerülve sem ’ud szab-dulni anyanyelvé- -inV er r " '"*6 léiéitől. ?.ó' v - ' |< mo-dnni a rr. ’-n belenyugvás és tömény öngúny- IV hü'kfanyelvű maPÉCSI UDVAROK han-'ón nya1, hoc gyarok. Hogy kertnek, udvarnak — többek között — milyen „lélektani" értéke van, azt nem a kertváros jellegű peremrészeken kell lemérni, ahol az önálló családi házak mögött lévő szellős, tágas gyümölcsösök, veteményes ágyások meg vannak áldva esővel, napfénnyel egyaránt. De meg kell nézni, mennyivel szigorúbb a sorsa a belvárosi utcák, háztömbök, emeletes épületek közé kényszerült kis mini-kertek-udvarok növényzetének, amelyet a lakók úgy óvnak, „pátyolgatnak” mint valami féltett kincset, ez jelenti számukra a termeszetet. a „zöldövezetét" a kis csene- vész fák, cserjék, néhány virág és sziklanövény. Vannak még lépésnyi méretű sziklakertek is, amelyeknek kőanyagát vala- honnét a Mecsekről hordhatták le, már a jóég tudja mikor, és hogyan? De van. És fölásták a talpalatnyi földet, fűmagot szórtak rá, meg virághagymát dugdostak le és gödröt ástak olyan fafajtáknak, amelyek úgy-ahogy elviselik a málló vakolatú tűzfalak, öreg épületek szorongató zsúfoltságát. így hát jobb híján, ilyenek, \iiyen „lélekemelőek" a belvárosi kertek. Kincsek? Akadnak. A SaIlói utca 25-ben van egy faóriás. Az a neve, hogy Ginkgo biloba. Páfrányfenyő. Csúcsa túljutott már a háztetők fölé. A ház asszonya, a kedves Zsuzsa néni, Horváth Istvánná mondja, hogy ez a fa jó száz esztendős lehet. — Nagyon szeretjük, pedig okoz némi gondot nekünk. Látja, a gyökérzete emelgeti a járdát, de ez még hagyján, hanem az őszi lombhullás minden évben százötven-kétszáz forintomba kerül. — Nem értem ... — Nem nagyon bíram a ci- pelkedést, s ezt a rengeteg lehullott levelet el kell szállíttatnom. Régebben próbálkoztunk azzal, hogy az avart elterítjük a virágágyásra és beássuk, de hiába, nem rohad, nem bomlik a levélzet. Roppant szíyós növény ez. Zsuzsi nénitől és a városi tanács erdészeti előadójától, Balázs Józseftől tudok meg egyet s mást a Ginkgo bilobáról. Vadon ma már csak Kínában (Szecsuánban) és Japánban él ez a páfrányfenyő. Hazájában megnyúlik 30 méter magasra is. a „miénk" körülbelül 20 méter. Törzsének átmérője 1 méter 30 centi, koronájának átmérője 12 méter. A Ginkgo-családnok számos fajtája élt Európában a permtől a harmadkorig. Ma már viszont a családnak a Ginkgo biloba az egyetlen élő fajtája. Levele legyező alakú villás elágazású erezettel, világos zöld színe van, őszre pedig kén-sárgára színeződik. Balázs József: Dr, Rónai Béla — Egyébként páfrányfenyő van még Pécsett néhány, például a Balokányban is egy, de a Sallai utcai a legszebb és legfejlettebb. A Balokóny ligetben lévő eléggé tönkrement, a gyerekek indiánosdit játszottak és kisbaltákat vagy valamilyen fokosféléket vagdostak törzsébe. A közeljövőben hivatalosan is megtörténik városunkban a különleges növények védetté nyilvánítása. Horváthék udvarán — a Sallai utcában,— tenyérnyi alumínium lapocskát visel törzsén a páfrányfenyő, ezzel a felirattal: „Védett fa! Csonkítása büntetendő". Nagyon helyesen — előrelátó gondolkodással — megóvták tehát a kivágás veszélyétől, amely egyébként évekkel ezelőtt fenyegette ezt a faóriást. Az udvar keskeny és hosszú, amelyet az L-alakú épület határol a nyugati oldalon. A ház — ma már több lakásra osztottan — szép kort megélt. Bizonyos Horváth Ignác nevű neves szűr-szabó mester építtette, valószínűleg az ezerhétszázas évek második felében. Később aztán alakítgatták és mór az utód Horváth Antal idejében — aki 1850-ben született, majd 62 éves korában hunyt el - egy Zsolnay-gyári piktor festette ki a szobákat. A mester dicséretére mondva: nagyon szép munkát végzett Az egyik utcai szoba — amelyet most Kotrócó néni lakja — még teljes egészé ben őrzi a mennyezeti freskót: tenger-zöld alapon stilizált, színpompás virágok, levelek, folyondárt idéző finom vonalak Aztán valamivel világosabb zöld — szintén virágmintás - tapéta fedi a falakat . . Hogy milyen időtálló tapéta? — Most már egy-két helyen, tetszik látni, itt az ablak alatt meg a tükör mögött is elvált a faltól . . . Igen, ahhoz képest, hogy hosszú évtizedek teltek el azóta, hogy a Zsolnay-gyári mester lebontotta az állványokat, munkáját, ízlését panasz igazán nem érheti. De van itt más is. A masszív — gondosan elkészített öreg stíl-bútorokkal otthonossá vará zsolt másik szobában — regi irományokat mutat meg Horváth Istvánná. — Nagyapám emlékei, tudjc, aki ügyvéd volt itt, de nevéhez nem is annyira jogászi tevékenysége fűződik, hanem egészen más. Korabeli újságcikkek adják hírül, hogy dr. Horváth Antal pécsi ügyvéd gyűjteményében van két Nyirkállói-kódex, amelyek a XV. század második, illetve a XVI. század első feléből maradtak ránk. Aztán eme értékes, nyelvemléket az akkori püspöki hivatal igyekszik elperelni a Horváth-családtól, de eredménytelenül, mert Nyirkál- lói Tamás kódexeit Horváth Antal — mint a pécsi múzeum egyik alapítója is — a múzeumnak adja s innét Pestre kerül a későbbiek folyamán, a Széchenyi Könyvtár tulajdonába. — Fáradhatatlan ember volt, minden érdekelte. Képzelje csak el, ha jól emlékezem öt holdnyi szőlőt tartott a Makárban, de szinte tudományos igénnyel kezelte. Itt van papi ron, tessék, 320 fajta szőlő volt található nála, volt egy hibridje is, amelyet feleségéről, Etelkáról nevezett el. 100 darab itt Oroszországból vesszőt hozat, meghonosítani . . . De aztán . . . — amint a miniszterhez írott leveléből kiderül — a telepítés nem sikerült: „1889 április 16- án érkezett meg 100 darab vessző Odesszából. 1889-1890- re való szerfelett szigorú télben, fájdalom, elfagytak, mert magom — 1889-es évben Pécsett dühöngött tífusz járványban j még november közepén meg- | betegedvén 13 hétnél is tovább tartott és sokszor eszméletlenséggel párosult betegségem miatt — ügyelni szőlőmre nem tudtam , . * A számtalan írott családi em- | lékek hallgatnak a gyönyörű j Ginkgo biloba eredetéről: Hor- j váth Antal — ki mindenben a(a- í pos és precíz volt, mindent [ gondosan feljegyzett és felgyűj- I tött — erről nem tesz említést. I A páfrányfenyő — itt a Sallai | utca 25-ben — generációkat j túlélt. A rügyek milliói — tavaszt j érezvén — ismét duzzadnak . . Rab Ferenc Szemünk fénye a kiskert Díszcserjék a kertben A tavaszi rügypattanásig lehetőség nyílik még a kert lombhullatő növényállományának összeállítására, illetve gazdagítására, esetleg átrendező« sere. Bármennyire egyszerű munkának tűnik egy-egy díszcserje kihelyezése, az eredményt mégis a céltudatos növénymegválasztá,s és az elrendezés dönti el. A domborzat, égtáj, talaj, csapadékvíz, páratartalom, környezet és még sok összetevő behatárolja választási lehetőségünket. A Mecsek déli lejtőjére szárazságtűrő, északi oldalára mérsékelten nedvességigényes, míg tópartra, víz mellé, nyirkos, nedves tulajt tűrő, vagy kedvelő cserjéket tegyünk. Kopáros domboldalra, vagy sziklatörmelék cserjésí- tésére speciális, szárazságot jól tűrő cserjék szükségesek. Fontos szempont a virágzási idő szerinti helyes választás. Különösen ha a kertet csak az év bizonyos szakában használjuk (pl.: balatoni nyaraló kertje). Nem elhanyagolható a virágszinek összehangolása, a nyáii lombszinek jó megválasztása sem. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a kert varázsát fokozhatjuk, ha az ősszel szépen színesedő lombos és gazdag termésű cserjéket is számításba vesszük. Ajánlott díszcseijék Törpemandula: (Prunus tenel- !a) 60—80 cm magasra növő, terjedő tövű cserje. Vékony vesz- szői sűrűn törnek elő. Sarjakról és tőosztással szaporítjuk. Tavasszal, áprilisban rózsaszín virágait nagy tömegben hozza. A méhek igen kedvelik. Szárazságtűrő tulajdonsága miatt, a sziklakertek létesítésénél jól felhasználható. Cserszömörce: (Cotinus coggygria) 1,50—2,00 m magasra növekszik. Szép rajzolatú levelei is díszítenek, melyek illatosak. Virága zöldes, jelentéktelen, a méhek kedvelik. Termését nagy bóbitában hozza, mely igen dekoratív. Nagyobb példányai elérhetik a 30—40 cm-t. Levelei ősszel karminvörösre szí- neződnek, de a levelek egyrésze sárga, naracsszínű lesz. A különbözően színeződő levelek különleges színegyüttest teremtenek. Szárazságtűrésével is kitűnik, amiért a sziklakertek elmaradhatatlan növénye. Szaporítható sarjról és magvetéssel. Tüztövis: (Pyracantha cocci- nea). Sok változata ismert. Tö- ises,-félig örökzöld cserje. Enyszeretné I ^e Teleken lombjpt nem hullatja j le. Májusban hozza fehér viráKomolytal an royal Most, hogy az időjárás a szuperszonikus repülőgépek, az atomrob- bontások, meg a fiatalok nagymérvű erkölcstelensége révén ugyanolyan bizonytalanná vált, mint régen, szükség lenne ott tartanunk már, hogy átalakítsuk. Én ehhez magam is nagyon szeretnék hozzájárulni és megvallom, hogy ez nem is egészen reménytelen. I ha bármilyen időre von szükségük Nézzük meg, hogy mit is lehetne 1 csalí szóljanak, tenni? Mik azok, amik rendelkezé- j — Melegetek van? Nagyon süt a sünkre állanak? A TUDOMÁNYOS MÓDSZER Ez még nincs teljesen kikisérletez- ve, de már az anti világban ágyúval belelöttek a felhőkbe. Ennek gyakorta volt eredménye: a szomszéd falut verte el a jég. (Ugyanezt a célt elérte egy kiadós átok is, de ezzel ne foglalkozzunk» mert ez lényegében antimarxista jellegű.) Az ezüxtjodid kristályok belövése új, ravasz módszer. Csak annyit kell tenni, hogy az ember fölé menjen a felhőknek, s egy kosár ezüstjodid kristályt kiszórjon és máris két eset lehetséges: Vagy esik az eső, vagy nem. Én a magam részéről jobban szeretem a hagyományos módszereket. Nálam ezek válnak be jobban. A KALAP KOMBINÁCIÓ Én ugyan nem viselek kalapot, de ezen alapszik. Kétféle tökfödőm van. Kucsma és bárét. Az utóbbi olyan, mint a micisapka, de drágább, mert a tetején nincs kis csücsök. Nap? Kellene egy kis zima? Hóvihar? Leteszem a kucsmát, húzom a baretet, félóra múlva lesz. A Meteorológiai Intézet mondhat bármit, hozhat fel hőgutát, jön a zegernye. Fordítva is szolgálhatok. Dühödt hideg von. Természetesen kucsmában pompázom. A havat söpri a szél. De mire a kucsmával beérek a városba, velúr ingben, hajadonfőtt flangálnak már a srácok. Én is szeretnék, de már rajtam van a kucsma. Újabban .csodálatos védekezést eszellem ki. Október elején felteszem a kucsmát és amikor a kisdió kibújik, leteszem. Hogy ne én legyek a felelős. Ingyen. Esőt is bármikor tudtam csinálni. Volt hozzá egy aktatáskába való germán esernyőm. Ugye tetszenek ismerni azt az összehcjthatóst? Az, amit olyan nagyon nehéz összecsukni, de akkor rövid kis henger lesz. Én nem is nagyon szerettem, mert mindig mást kellett megkérnem, hogy csukja be. A fentieken kívül nem volt vele semmi baj. Kinyitani magam is tudtam, csak állandóan cioelni kellett rtagnolucz joulangecrnct gait. Igazi dísze megszámlálhat tation piros bogyós termése. Ősszel már messziről feltűnik korállpiros bogyóival, amit belső dekorációra, lakásdíszítésre is felhasználhatunk. A kert elmaradhatatlan ékköve. Termését a hasznos madarak szeretik. A szárazságot, az átlagos körülményeket, de a nyirkos talajt ts tűri. Felhasználható cserjecsoportba. egyedülállóan, sőt még sövénynek is. Helyes metszéssel egyes fajtái lugasra, pergolára is felfuttathatok. Szaporítása nyes. Szaporítása zölddugványo- történrk. Nyári orgona: (Buddleia da- vidii). Nem azonos az ismert orgonával. Térigényes növény, 2— 3 m magasra is felnövekszik. Laza lombozata mutatós. Legismertebbek a fehér, lila, piros, kék virágú változatai. Virágait július, augusztus hónapokban, fürtökben hozza. Közepes tápanyagigényű, szárazságot nem tűri, mérsékelten nedvességigé- nyű. Szaporítása zölddugványozással, esetleg magvetéssel. Magnolia: Tévesen tulipónfá- nak hívják. Szép példányai találhatók Pécsett a Tettyén és a MÁV palota előtt. 2—3 m magasra is megnövekszik. Egyes fajtái fává is felnőnek. Göm- bölyded, laza lombkoronája ma- ga is díszít. Virágait április, májusban hozza. Kehely alakú rózsaszín virágai bámulatba ejtik a szemlélőt. Virágainak megóvása, tetszhetősége miatt még magánterületeken is nehéz. Lassan fejlődő cserje. Igazi kibontakozásához tíz esztendő is szükséges. Gondos ápolására fordított fáradságunkat bőven kárpótolja gyönyörű virágaival. Nehezen beszerezhető. Feltölté- ses bujtassa!, sarjakról szapo- idöbcn éppen nálam volt és egy ven- rítják. Magról történő szaporí— tása meglehetősen bizonytalan. Mérsékelten nedvességigényes. Egyedülálló cserjeként ültessük. Diszgalagonyák: (Crataegus fajok). A vadontermő galagonyák oltott változatai. Virágaikkal és őszi szép termésükkel egyaránt kitűnnek. A szárazságot jó! tűrik, hiszen alanyaik a vadgalagonyák a Mecsek déli oldalán is szépen díszlenek. Fehér és rózsaszín virágaikat május, .júniusban hozzák. Telt (dupla) virágaik elismerést aratnak. Leveleik oltott fajtától függően. Horgászok gyakorta használják. Ez skaHátvÖrÖS, HOranCSVÖrÖS, sár. &udaleia davidií Nyerni orgona & Hogyan befolyásolhatjuk az időjárást? déglöbe beültem. Azóta újra bizony talonná vált az esöcsinálás. Hosszabb távú prognózisra is alkalmas vagyok. Mondjuk el kell utaznom Miskolcra. Ha azt akarom, hogy jó idő legyen, akkor nyáron is télikabátot, de minimum átmeneti kabátot kell vinnem. Ezért cipelek magammal mindig annyi bőröndöt. VAN AZTAN A METEOROLÖGIAI MÓDSZER Ez ugyan kevésbé átalakítás, inkább előrejelzés, mégis ide sorolom, mert itt is van többféle lehetőség. Itt van pl. egy jugoszláv módszet. megadja egész évre előre az időjárást. Feltétlenül hasznos és mivel az Adriától az Északi Jegestengerig alkalmazzák, valahol mindig beválik. Aztán ott van a magyar meteorológia. Ez alakítja át a legnagyobb mértékben az időjárást. Csak az a baj, hogy azok se ismerik ki magukat benne, akik csinálják. És amint már fentebb említettem, én is lennék ilyen megbízható, csak .u... u,.u..w»wl. az enyém sajnos helyhezkötött, vagyis mindenTtíránduIásía, h<T jó~ időt akar- | provenciális. Ott használható, ahová Na már most attól függ az idő- I tam. Ha mea elrejtettem, akkor min- i éppen megyek, já'ás, hogy melyikei festem fel. ‘ denki engem okéit a ronda időért. Ingyen meg már nem is csinálom! Vegyük például ért o tél-lovasrt. Végre valaki megsinboditott tőle. J Mór otthon előtc megbeszélem, hege- 1 Megíovasitottók, amikor egyszer iá í Szollosy Kaimon gavörös és égővörösre szineződ- nek. Piros termései sokáig a bokron maradnak és még télen is díszítenek. 2—3 m magasra is megnőnek, sőt fává is nevelhetők. Tnmariska: (Tamarix változatok). Közismert cserje. A piros vesszőkön apró rügyei szinte alig láthatók. 2—3 m magasrq is felnövekszik. Nagysága metszéssel szabályozható. Kalla Gábor
