Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)
1973-03-23 / 72. szám
1973. március 23. DUNANTOLI NAPLÓ Folytatta munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1 oldalról) a valóban nagy feladatok elvégzéséhez. Pártunk egysege a X. kongresszus óta tovább erősödött. Erősödött munkásosztályunk vezető szerepe és nőtt áldozatkészsége. Parasztságunk, értelmiségünk szövetsége munkásosztályunkkal, egyetértése a szocializmus teljes felépítésével - erős és szilárd alapokén nyugszik. Programunk egyértelmű és világos. A tömegek támogatják közösen kidolgozott politikánkat, törekvéseinket. A nemzetközi feltételek is kedvezőek számunkra. Ezt a kedvező helyzetet a kormánynak, minden felelős testületnek és vezetőnek az egész országban tettekre kell váltania! — A kormány beszámolójával egyetértek, a Magyar Szocia lista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében elfogadom és elfogadásra ajánlom. Németh Károly után Szviridov Ivánná Szabolcs-Szatmá' megyei, Cservenka Ferencné Pest megyei, Hárász Gyula Hajdú- Bihar megyei, Balogh László Békés megyei képviselők szólaltak fel, majd szünet következett. Szünet után Varga Gáborné elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. Dr. Horváth István Borsod megyei képviselő, a KISZ Központi Bízott ságának első titkára felszólalásában elsősorban az ifjúsági törvény végrehaitásának eredményeit taglalta és kifejtette véleményét a népesedési helyzet alakulásáról, valamint a közoktatás terén elért eredményekről. Dr. Vámosi Erzsébet Pest megyei, Herczeg Károly Fejér megyei, Nagy Mikiás Pest megyei, Salamon Hugóné Komárom megyei és Orbán Jázsel Szolnok megyei képviselők kaptak szót. Ezután ebédszünet következett. A szünet után Varga Gáborné elnökletével folytatódott a tanácskozás. Elsőként dr. Hot- gos Gyula kohó- és gépipari miniszter emelkedett szólásra. Dr. Horgos Gyula felszólalása- A kohó- és gépipar a ÍV. öt íves tervidőszak első kél évében teljesítette a népgazdasági tervből a két ágaze. háruló legfontosabb feladatait: a kohászat termelése 1972-ben az előző évhez képest 5,9 százalékkal növekedett, Így 1972- ben meghaladta az ötéves tervben előirányzott évi átlagos növekedési ütemet. Nyersacél gyártásunk több mint 3,2 millió tonna volt, mérséklődött az Ocslhiáriy. A szükségletek teljesebb kielégítése, a hengerművi kapacitások jobb kihasználása érdekében hasznosítottuk a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségeket. A gépipar termelése tavaly az ipari átlagot jóval meghaladó mértékben, 11,3 százalékkal nőtt. ötéves tervünk első két évében a termelés növekedési üteme nemcsak a gépipar egészében, hanem valamennyi ágazatában elérte, illetve túlhaladta az előirányzott éves átlagot. A többlet 60 százalékát a közúti járműipar, a híradástechnika és a műszeripar szolgáltatta. — Gazdaságpolitikánk — hangsúlyozta a továbbiakban dr. Horgos Gyula — megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a gazdaságosabb termékösszetétel kialakításának, a termelési szerkezet korszerűsítésének. — Néhány, nagyvállalatnál olyan struktúraátalakításra van szükség — jelentős nemzetközi szállítási kötelezettségek teljesítése mellett —, amely egész gyárak profiljának átrendezését teszi szükségessé. A Központi Bizottság álásfoglalása és a kormány döntése alapján ilyen vállalatnak minősül a kohó- és gépipar területén a Magyar Hajó- és Darugyár, a Vörös Csillag Traktorgyár, a Hajtómű és Felvonógyár, a Csepel Autógyár és a Ganz-MÁVAG. A Magyar Hajó és Darugyárra és a Vörös Csillag Traktorgyárra vonatkozóan a kormány már határozott. Még ebben az évben megszületik a döntés a másik három vállalatról is. Fontos feladatként jelölte meg a miniszter általában a korszerűbb munka- és üzem- szervezést, az élő- és holtmunkával való takarékosabb gazdálkodást, a korszerű vezetési ismeretek elsajátítását és a gyakorlatba átültetését. Ezen a területen — mondta — még igen sok belső tartalék van. — A kohó- és gépipar pozíciója — mondta a miniszter — — a IV. ötéves terv harmadik esztendejében elég erős ahhoz, hogy a terv eredeti célkitűzéseit teljesíthessük, a szükséges struktúraátalakítást meggyorsíthassuk. Nagyon jelentősnek, holnapi eredményeink zálogá nak tartom azt a szemléletbeli egységet, amely a közelmúltban hozott nagyfontosságú párt- és kormányhatározatok, intézkedések kapcsán formá'ó- dík — érik a munkások, a műszaki és gazdasági szakemberek és vezetők körében. Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, hogy dolgozóinkia bizton lehet számítani a helytállásban. Feladatainkat a jövőben is becsülettel fogjuk végezni. Dr. Horgos Gyula után dr. Papp Dénesné budapesti, Böhm Jázsel Somogy megyei, Nagy Csaba Bács-Kiskun megyei, Gajdos János Nógród megyei képviselők felszólalása után szünet következett, majd Apró Antal elnökletével folytatódott az ülés, amelynek során Kan- gyalka Antal Csongrád megyei, Milován Ildikó budapesti és Horváth Kálmán Veszprém megyei képviselők szólaltak fel. Miütán több képviselő nem jelentkezett szólásra, Apró Antal lezárta a vitát, majd Fock Jenő válaszolt a vitában elhangzottakra. Feladatainkat csak az erők összefogásával oldhatjuk meg Fock Jenő válaszbeszéde Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Elvtársak I A két esztendővel ezelőtt benyújtott kormányprogram vitájában megnyilvánult egyetértés eddig is nagy erőforrás volt e bizalom és támogatás biztosította a munka kedvező feltételeit — kezdte válaszát Fock Tenő, majd köszönetét mondott a kormány beszámolójával kapcsolatban elhangzott észrevételekért, hasznos kiegészítésekért, örömünkre szolgál — folytatta —, hogy az itt felszólalt képviselő elvtársak elismeréssel beszéltek a vezetés erőfeszítéseiről. Nem mondhatom, hogy örülünk annak, hogy sok kritikát kaptunk, de amikor az első „keserűségen” túl vagyunk, rájövünk arra, hogy valamennyi kritikai észrevétel hasznos volt, s ha van is benne hibaszázalék, az nem több, mint amennyi a kormány munkájában van. (Derültség.) — Tevékenységünk sikerének záloga, hogy az MSZMP töretlen és bevált politikai irányvonalán haladva dolgozunk a X. kongresszus határozatainak végrehajtásán a ’következő két esztendőben is, a következő kongresszusig. Fock Jenő ezután arról beszélt, hogy a kormányexpozé természetesen nem térhetett ki minden témára, csupán a leglényegesebb kérdésekre, ami azonban nem jelenti azt, hogy a szóba nem került témák nem fontosak. Néhány hónap múlva az országgyűlés plénuma elé kerül a múlt esztendőről szóló költségvetési zárszámadás, s akkor a most kisebb hangsúlyt kapott témákról is minden bizonynyal több szó esik majd. Utalt Fock Jenő arra, hogy a képviselők az oktatásra, a közművelődésre vonatkozó jogos igények kapcsán kérték a kormány intézkedését. Látjuk a problémákat — fűzte hozzá a Minisrtertanócs elnöke —, de minden jogos kérést és kívánságot ebben az évben, sőt a mostani ötéves terv időszakában sem tudunk teljesíteni. Az igényeknek az idén kisebb, 1974— 75-ben valamivel nagyobb részét tudjuk majd kielégíteni, valódi megoldást azonban csak az ötödik ötéves tervben tudunk biztosítani. Az ifjúsági tömegsportot széles körűen kell biztosítani. E területen is szükséges az állam szervező-irányító tevékenységének jobb érvényesülése. A testnevelés, a sport irányítását állami feladattá tesszük. A kormány erre vonatkozó javaslatát — a párt határozatának megfelelően — kidolgozta és az Elnöki Tanács elé terjesztette. Kitért arra. hogy az elmúlt időszakban a beruházási munka javult Szólt Fock Jenő a könnyűiparról, s ezen belül a textil- és textilruházati ipar, valamint a bőr- és a cipőipar rekonstrukciójáról. Ebben az ötéves tervben összesen 18 milliárd forintot fordítunk ebben az ágazatban a rekonstrukcióra. Folyamatban van a bútor-, a nyomda- és papíripar rekonstrukciója is. Elismeréssel szóit a bútor- és a kötszövőiparról, ahol új gyárak építése helyett a régieket modernizálták. Válaiza következő részében arról beszélt, hogy az árkérdések mindig érzékenyen érintik a lakosságot. Különösen így van ez az idén, amikor - mint előre bejelentettük - az eddiginél jobban fog növekedni az árszínvonal. Az előző négy évben az évi 2 százalékot sem érte el az árszínvonal-növekedés. Tavaly elérte a 3 százalékot, s az idén 3,6 százalékról beszélünk. Ismételten kijelenthetem: a magasabb árszínvonal-növekedés ellenére az idei évre tervezett — a múlt évinél magasabb — életszínvonalat a párt és a kormányzat biztosítani fogja. Az életszínvonalnak két fő összetevője van: a nomí- nál-bérek emelkedése, és az árszínvonal alakulása. Az idei évre szóló béremelést lényegében már végrehajtottuk, kisebb kiigazítások azonban még itt is lehetségesek az év végéig. Végrehajtottuk a központi áremelést is, s néhány központi árcsökkentő intézkedés van még hátra ez évben. — A kormány nevében ismételten szeretném hangsúlyozni: az árszínvonal-emelkedés ellenére is biztosítani fogjuk, hogy ebben az évben terveinknek megfelelően emelkedjék a dolgozók életszínvonala. A központi áremelések elhatározott mértékére a párt szava garancia: a szabad árak említett mértékének meghaladása ellen pedig két biztosíték van. Az egyik, hogy a kormány a párthatározatnak ezt a részét is betartja, és betartatja. A másik pedig a rendelkezésre álló tartalék, hogy legyen mihez nyúlni. Az árszínvonal tehát az említettnél magasabb mértékben semmiképpen sem növekedhet, a tervezett életszínvonalat pedig mindenképpen biztosítanunk kell. Részletesen foglalkozott a népszaporodás problémáját érintő felszólalásokkal. Rámutatott, hogy ebben a kérdésben erőteljes társadalmi összefogásra, szemléletváltozásra is szükség van. Nemzetünk egészséges továbbfejlődéséhez a kívánatos születési arány a 17—18 ezrelék lenne. E cél elérésére a kormány eddig is számos szociális, gazdasági és egyéb intézkedést tett, s tervez a továbbiakban is, önmagában azonban mindez kevés. Helyes a törekvés, hogy a többgyermekes családokat lakáshoz kell juttatni, gondoskodni kell megfelelő számú bölcsődéről, óvodáról, de ugyanilyen fontos az emliNapi figyelmet a közművesítésre! Közpoiii támogatásra szorulnak a baranyai iskolák Németh István felszólalása az országgyűlésen Ax országgyűlés szerdai ül megye országgyűlési képviselője is közöljük. Tisztelt országgyűlés! A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa a szocializmus magasabb szinten történő építését jelölte ki számunkra. Ennek a magasabb szintű munkának megvalósulását szolgálják a IV. ötéves tervünkben rögzített feladatok, amelyekkel teljes összhangban áll az országgyűlés által 1971. júniusában elfogadott kormányprogram is, A Központi Bizottság 1972. november 13—14-i ülésén meg-* vizsgálta terveink, célkitűzéseink időarányos teljesítését. A hozott határozatok újabb lendületet adtak gyakorlati munkánkhoz. Ezt a megállapítást tükrözi a kormány beszámolója, s mint baranyai képviselő, a megye dolgozóinak is hasonló véleményét szeretném tolmácsolni. Hozzászólásomat két kérdés köré csoportosítom: 1. Beruházások, lakásépítés. 2. A megye közoktatási beruházásainak helyzete. Tisztelt országgyűlés! Baranya megyében a IV. ötéves terv első két évében jelentős beruházások valósultak meg, mind a minisztériumi, mind a tanácsi beruházások területén. Példaként csak a Beremendi Cementművet, az új pécsi Tv- tornyot és telefonközpontot említem. A fejlesztési tervek elsődleges célja a lakáshelyzet javítása. E célkitűzésnek megfelelően a tanácsi beruházások 55 százalékát lakásépítésre fordítottuk. Megyénkben igen jelentős a magánerős lakásépítés. A IV. ötéves terv első két évében összesen 5500 lakas épült, melynek 52 százaléka saját erőforrósú volt A magánlakás-építések mintegy egynegyedét a társaslakás építés jelenti, melynek használatbavételéhez a közegészség- ügyi szervek szennyvíztisztító építését írják elő. Már pedig a községi tanácsok saját erőforrásból egy szennyvíztisztítót megépíteni nem tudnak. Az elmúlt két év során a lakásépítés után a legnagyobb volument, a kiadások 11 százalékát éppen a közművesítésre fordították a tanácsok. Sajnos ez nem elég! A közművesítés hiánya sok településen a további fejlődés akadályává vált. Tisztelt országgyűlés! A lakásépítésekkel kapcsolatban kiemelten szeretném bemutatni Pécs megyei város lakás- építési helyzetét. Pécs város 1960—1970-ig jelentős fejlődést ért el. A központi tervező szervek a IV. ötéves terv készítése során Pécs város fejlődésének in felszólalt Németh István Baranya Beszédét az alábbiakban részletesen számottevő mérséklődését tételezték fel. Ennek függvényében állapították meg a központi forrásokból építendő lakások számát a helyileg javasolt 8000-rel szemben 4400-at. Ez jóval kevesebb az előző ötéves terv realizált lakásépítés tényszámainál. A jóváhagyott 4400 állami és tanácsi értékesítésű lakás felépítésére a város felkészült Építőipari kapacitással, előkészített építési területekkel. Időközben azonban — főként 1972- ben — jelentősen emelkedtek az építőipari árak. így a tervezett bruttó költségek lakásonként 344 000 forinttal szemben, 436 000 forintra emelkedtek. Az áremelkedés további következménye, hogy a IV. ötéves tervben szereplő 4400 db állami célcsoportos lakásból a tervidőszak végére 3228 db lakás valósulhat meg, a terv 73 százaléka. Ez azt is jelenti, hogy míg az ország öt nagyvárosában 20 százalékkal, addig Pécsett 27—28 százalékkal épül kevesebb lakás. A különböző lakásépítési formák keretében együttesen — kizárólag pénzügyi fedezet-korlátok miatt — a IV. ötéves tervidőszakban Pécsett a tervezett 7130 lakással ellentétben 5370 lakás fog épülni. A közel 156 ezer főt számláló város 1973-ban mintegy 640 lakás elosztásával számol, amelyből 200 db a lakás-szanálások lebonyolításához szükséges. Az 1973- as lakásszámmal szemben 1972. év végén 5693 kielégítésre váró lakáskérelmet tartottak nyilván. Tisztelt országgyűlés! Pécs város lakásépítési nehézségei két fő területen összegezhetők: a) Az állami célcsoportos lakásfejlesztésnél a tényleges költségek egy része fedezetlen, az V. ötéves terv indokolt és már most szükséges fejlesztéseit a terv nem biztosítja. b) Az OTP lakáshitelezési és értékesítési terve irreálisan alacsony. Emellett a terület-előkészítés és kapcsolódó létesítmények tényleges költségeire tanácsi fedezet nincs. A megoldás elsősorban az volna, ha Pécs városa a központi költségvetésből a lakás- helyzet javítására megfelelő mértékű támogatást kapna. Tisztelt országgyűlés! Megyénk közoktatási beruházásainak a IV. ötéves terv két év utáni elemzésénél elsőként az objektív nehézségekről kell szólnom. A sok kicsi község megszabja az intézmények felépítésének lehetőségeit. Ezért az intézmények — köztük az iskolák — ellátottsági színvonala az országos átlag alatt van. A helyi tanácsoknak nincs anyagi erejük új intézmények létesítésére és megfelelő fenntartására sem. Baranya IV. ötéves tervében a megyében 600, Pécs városában 950 óvodai férőhely fejlesztését tervezte. Ezek a tervszó- mok a tervidőszak első két évé- ’ ben realizálódtak a fokozódó társadalmi igény következtében. A tervidőszak végére az óvodai ellátottság az egész megyében a jelenlegi 50,7 százalékról 52 —54 százalékra javulhat. Pécs megyei város óvodai ellátottsága azonban alig fejlődik, mivel az új férőhelyekkel a már tűrhetetlen zsúfoltságot kell csökkenteni. A meglévő iskolaépületeink 40—50 százaléka elavult, és a felújítási hitelek elégtelensége miatt tovább romlik. Különösen rossz a helyzet a volt kastély- épületekben elhelyezett iskoláknál, gyermekotthonoknál. Ezek felújítására kb. 6—8 millió forintra lenne szükség, de a Megyei Tanácsnak az ecjfjsz tervidőszakra csak 2 millió forint áll rendelkezésére. Néhézségeink közé kell sorolnom az iskolák felszerelésének (kísérleti eszközök, bútorok stb.) gyengeségét. Ez összfügg a sok kis községgel és intézménnyel. A Művelődésügyi Minisztérium 3 milliós támogatással igyekezett segítséget nyújtani, de ez kevésnek bizonyult. Tisztelt országgyűlés! A párt 1972. évi júniusi ho- tározata megjelölte legfontosabb tennivalóinkat az oktatásügy területére. Hogy azokat megvalósíthassuk, az a kérésem a kormánytól, hogy további munkánk eredményességéhez a hátralévő tervidőszakra, de főként az V. ötéves terv tervezésénél vegye figyelembe a baranyai problémákat, s az anyagi erőkhöz mérten, nyújtson segítséget azok megoldásához. A kormány beszámolóját elfogadom. tett intézmények fenntartása, szakképzett pedagógusgárda, gondozó személyzet biztosítása stb. Fokozni keü a terhes anyák,' a családosok megbecsülését s részükre különféle kedvezményeket kell biztosítani. Ilyen lehet például a többgyermekes dolgozó édesanyák részére a soron kívüli munkaidő-csökkentés. — Munkánk középpontjában az anyaság megbecsülése, a gyermekáldás és a nevelés, a család intézményének védelme és erősítése áll — hangoztatta. Ezután a környezetvédelemmel kapcsolatos észrevételekkel foglalkozott, majd rátérve a lakásépítéssel kapcsolatos kérdésekre, elmondotta, hogy az állami lakásépítkezések gyorsítására a kormány programot dolgozott ki, s rövidesen határozatot hoz arról is, hogy támogatja Budapesten és az öt kiemelt nagyvárosban a telepszerű állami, illetve tanácsi lakások építését. Fock Jenő szólt a közműfejlesztésről is. Elmondotta, hogy a víz és csatornahálózat fejlesztésére a negyedik ötéves tervben 14 milliárd forintot költenek, ezzel biztosítani tudják. hogy 1975-re a lakosság 65 I százaléka el legyen látva vízvezetékkel. Meggyorsítják a csatornázás ütemét is: azokban a helységekben, ahoj a lakosság is nagyobb részt vállal a csatornaművek létesítéséből, nagyobb állami hozzájárulást adnak, mint a vízművek építéséhez. Több képviselő szólt a kedvezőtlen termelési adottságú termelőszövetkezetekről — gondjaikkal a kormány is foglalkozik. A vita során a Minisztertanács hasznos javaslatokat kapott: ne az árak támogatásában, hanem inkább a művelési ág-váltáshoz adjanak hosszabb lejáratú hitelt, vagy segítséget E kettő ötvözése az — mondotta Fock Jenő —, ami célravezető. — A kormány programja ismert, céljainkat, terveinket — bizonyítják a felszólalások — megértéssel, egyetértései fogadták. Ismertek a Központi Bizottság novemberi határozatából adódó tennivalóink is, a kormány ennek szellemében kíván tovább munkálkodni. Feladatát azonban csak úgy teljesítheti, ha egységben, az erők összefogásával dolgozik. A társadalmi szervezetek segítsége nélkül nem tudnánk ellátni tisztünket, megbízatásunkat. Különösképpen számít a kormány a szakszervezetek segítségére. Az üzemekben, a vállalatoknál s a legkülönbözőbb szerveknél is egységesebb összefogásra van szükég, hogy sikerrel álljunk helyt az elkövetkezendő években s eredményesen teljesítsük a negyedik ötéves terv lelkesítő cél ja it. Bízom abban, hogy a magyar nép — ismerve a kormány programját — egységesen sorakozik pártunk, kormányunk mögé: hogy tovább haladhassunk a szocializmus építésének útján, tovább gazdagodjék szeretett hazánk, elégedetten, boldogan éljen a dolgozó népünk — fejezte be válaszát Fock Jenő. Ezt követően az országgyűlés Fock Jenő beszámolóját a Minisztertanács munkájáról, s válaszát a referátum feletti vitában elhangzott véleményekre, indítványokra, javaslatokra — egy tartózkodással — jóváho- gyólag tudomásul vette. Az országgyűlés csütörtöki ülése ezzel végétért, a képviselők pénteken délelőtt 10 órakor — az elfogcdott napirend szerint — a büntető eljárásoké! szóló iörvényjavaslat vitájával folytatják tanácskozásukat
