Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)

1973-03-01 / 50. szám

I

1973. mórclus 1.

KOMLÓ

Március 12. és 26. között jelölödyülések városunkban

Választásra

Interjú Horváth Istvánnal, a HNF városi titkárával

Országszerte, s így városunkban is megkezdődtek a tanácstagi választások előkészületei. Az Elnöki Tanács határozata értelmében másfél hónap múlva, április 15-én járulnak az urnákhoz a választópolgárok, hogy szavazatukkal eldöntsék: kik képviseljék ügyeikét, kik intézzék gondjaikat a következő négy esztendőben a közélet helyi fórumain. A jelenlegi választási időszaknak — az alapvető elvek és célok változatlansága mellett — sajátos vonásai vannak. Ezekről és a helyi — komlói — jellegzetességekről folytattunk beszélgetést Horváth Istvánnal, ,a Hazafias Népfront Komló városi Bizottságának titkárával.

— Legutóbb 1971 tavaszán választottuk meg n tanácstagokat és az országgyűlést képviselőket. Mi indokolja, Hogy két év múltán ismét szavazzunk?

— A legutóbbi választás időszakában már köztudott volt, hogy a tanácstagok megbízatása ezúttal két évre szól, tehát már akkor ismert volt az az elhatározás, hogy a tanácstagi választásokat időben elkülönítjük az országgyűlési képviselők választásától. Ennek célja pedig az, hogy a választópolgárok figyelme osztatlanul, teljes mértékben a helyi kérdésekre összpontosulhasson. így külön hangsúlyt kap a helyi tanácsok, a mi esetünkben a Komló városi Tanács megnövekedett szerepe. Az új tanácstörvény, mint ismeretes, az önkormányzati és népképviseleti jelleg fokozását szorgalmazza a tanácsok munkájában. Az e tekintetben eddig elért eredményeket tovább növelheti az, hogy most a lakosság csakis a tanácstagi tevékenységre koncentrálva láthatja el megbízatásokkal, „átlóvá lóul" a jelölteket,

—i"Nun iwhexiti-e o politikai előkészületeket, s nem csőkkent- heti-e a választópolgárok aktivitását, hogy ezúttal sem az országos, sem a helyi szervek nem adtak ki új választási programot?

— Oj programot valóban nem edtak ki, de erre nincs is szükség, mert továbbra is érvényben van a két éve kidolgozott országos és helyi program, amely tulajdonképpen a X. pártkongresszus határozataira és a IV. ötéves terv célkitűzéseire épült Most az az elsődleges feladatunk, hogy felmérjük: mit és hogyan valósítottunk meg a két esztendő alatt, eredményeink és az esetleges sikertelenségek okulásul szolgálhatnak a továbbiakra, a program maradéktalan megvalósítása érdekében. Ami a választópolgárok aktivitását illeti, azt hiszem, meghatározó jelentőségű, hogy a helyi, mindenkit közelről érintő politikai, gazdasági, szociális, kulturális és egyéb kérdések kerülnek előtérbe. Bízunk óbban, hogy Komló választó- polgárai épp oly aktívon, nyíltan és őszintén mondanak véleményt közös eredményeinkről

/

és gondjainkról, segítik előbbre- jutásunkat közérdekű javaslataikkal, s ha szükséges, mun- kafpjajántósaikkal is, mint 1971- ben és a két választás közti időszakban.

— Március H-e és 2t-a közt kerül sor városunkban is a _je- lölőgyűlésekre, majd ezt követően a választási gyűlésekre. Miben látja etek várospolitikai jelentőségét?

— Amint az eddigi példák is bizonyítják, feltétlenül többről van szó, mint ami e rendezvények megnevezéséből következik. A tanácstagi jelöléseken tú1 az előző választási időszakban is, széleskörű, rendkívül tartalmas politikai fórummá, a lakosság és a város vezető szervei közötti párbeszéddé, az együttes gondolkodás és a közös cselekvés alapjává vált a jelölőgyűlések sorozata. Bizonyos, hogy így lesz ezúttal is. S ez nem puszta remény alapját éppen az adja, hogy a két éve lezajlott hasonló rendezvényeken „kölcsönösen megbeszélt” dolgok döntő többsége megvalósult. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a lakosság kellően megismerte és megértette a vezető szervek elképzeléseit, a helyi választási programot, s ehhez kapcsolódva, nagyfokú realitással tette meg közérdekű javaslatait. Másrészt a Városi Tanács messzemenően figyelembe vette a felvetett igényeket, s a több mint 450 javaslat 80 százalékát megvalósította, bár tudjuk, hogy az elmúlt két esztendő nem volt könnyű időszak a tanácsi gazdálkodásban. Az í együttműködés iránti készséget tehát már eredmények is alátámasztják, bizonyítva, hogy érdemes, szükséges, s mindannyiunk érdekében áll ezúttal is élni a jelölő- és választási gyűlések adta lehetőségekkel.

— A helyi politika kérdéseiről, lokális ügyeinkről természetesen nem beszélhetünk az országos eredmények, célok és feladatok figyelmen kivül hagyásával.

— így igaz. Amint hazaszeretetünk is a szőkébb környezetünkhöz, lakhelyünkhöz való viszonyunkban nyilvánul meg alapvetően, úgy kapcsolódunk munkánkkal, törekvéseinkkel az ország felemelkedéséhez. S közös munkánk eredményei, a szocializmus építésének további nagy feladatai visszahatva meghatározzák helyi teendőinket, keretet adnak céljainkhoz, serkentenek és köteleznek bennünket arra, hogy szűkebb pátriánkban jussunk minél előbbre. Hogyan is érvényesül most ez a „visszahatás" a mi esetünkben? Komló fejlődésének tényei is benne foglaltatnak azokban az eredményekben, amelyeket legutóbb 1972 novemberi határozatában összegezett az MSZMP Központi Bizottsága, s a mi gondjaink is szerepelnek a megoldandó feladatok között. Bányászváros, munkásváros vagyunk, így lakosságunk nagy

I részét közvetlenül érintette e határozat azon része, amely ismét perspektívát adott a bányászatnak, s magasabb erkölcsi és anyagi megbecsülést a bányászoknak. A mai nappal életbe lépő központi béremelés egyéb üzemeink munkásainak, középszintű vezetőinek is új lendületet ad. Mindez meghatározza nálunk a választási időszak politikai hangulatát.

— Városunk dolgozóiról beszélve külön kellene szólnunk az asszonyokról-leányokról és a botolókról!

— Igen, a dolgozó nők és a fiatalok az elmúlt évek iparszerkezeti válotzásai folytán ma már meghatározó szerepet töltenek be Komló gazdaságpolitikai életében, s nyugodtan hoz- zátehetem: a helyi politika minden területén. Ismét csak a Központi Bizottság ide vonatkozó határozataira hivatkoznék, s az ezek nyomán tett helyi intézkedések egész sorára: a gyermekintézmények bővítése, a kereskedelmi ellátás és a szolgáltatások javítása ügyében tett erőfeszítésekre. Különösen a fiatalok igényeit vették figyelembe városunk vezető szervei, amikor a kulturális élet fellendítését a közeljövő programjává tették. E két „réteg” egyre aktívabb politikai erőt képez Komlón, képviselőik a férfiakkal, illetve felnőttekkel egyenrangúan vesznek részt a közéletben. Rájuk is számítunk, épp úgy, mint városunk minden választópolgárára, hogy a választási időszakban együttesen meghatározandó feladatokat a következő években közös munkával való- raválthassunk. S hogy szavazataikat is azokra a jelöltekre adják majd, akik képesek és készek e tevékenységben az átlagosnál többet vállalni — fejezte be nyilatkozatát Horváth István, a HNF Városi Bizottságának titkára.

Ezer család áruháza

Megnyílt a szilvási ABC

iMHH

Dr. Bácskai Frigyes - balról a harmadik - megnyitja az ABC-áruházat

Az ünnepi megnyitót szombaton délelőtt tartották a kereskedelem illetékesei a szilvási új nagy ÁBC-ben. Az átadáson megjelent Neubauer József, az MSZMP Komló városi Bizottságának titkára, Gallusz József, a Komló városi Tanács elnöke és Jakabos Zoltánná, a Baranya megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője.

Dr. Bácskai Frigyes, a Baranya megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója megnyitó beszédében elmondotta, hogy ez az ABC a vállalat nyolcadik ilyen áruháza: a legnagyobbak közül való. Közel 600 négyzetméter alap- területű. Az áruháztól évi 15- 20 millió forintos forgalmat várnak.

Gallusz József, a város tanácsának elnöke a város nevében átvette az új létesítményt, utalva arra, hogy közel 1000 szilvási család ellátását hivatott ez az egység kielégíteni. Megemlítette még, hogy a város és az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat közötti megállapodások — a Petőfi Élelmiszer áruház, a Gorkij utcai és a dávidföldi üzletek felújítása — nyomán sikerült a város üzlethálózatának széppé tétele, s ezzel az utolsó egységgel a korábban rögzített program teljesítése.

Állítólag már hajnali fél 6- kor ott állt az ABC ajtajában Zolnay Attila, hetedik osztályos tanuló, (gy aztán, sikerült a terve: ő mehetett be elsőként - első vevőként — az impozáns, csillogóvá kivilágított, tömött polcsoros üzletbe. Az első kérdés, természetesen neki szól:

— Nehéz győzelem volt...?

— Hát, mi tagadás kicsit huzatos 4az ajtó előtt, de hát végül is sikerült.., I

— Mit veszel...?

— Majd meglátom, Egyelőre egy OMNIÁT.

Bizony nem csak a vevők izgultak — vajon sikerül e még a vasárnapi lapban beígért banánból kapniuk —, hanem az üzlet dolgozói is. Talán ennek tudható be, hogy a nyitás az ígért hat óra után 8 és fél perccel sikerült. A hirtelen ösz- szejött tömeg már hat előtt néhány perccel megkezdte az órák egyeztetését — így jött ki ez az eredmény.

Bednár Rezső, kirendeltségvezető is hajnalban kelt hogy kökönyösi lakásából elérje a nyitás előtti előkészületeket.

— Komló tekintetében ez a legnépszerűbb boltunk - mondja —, de talán vállalati szinten is szépségben az élen áll. Természetesen mi nem elégedhetünk meg ennyivel: célunk maximális áruválaszték nyújtása. A nyitás előtti „boltfeltöltést” a Vállalat szervezés- és propagandaosztály egyik csoportja végezte végeláthatatlan cikklista alapján, de természetes az is, hogy a vásárlások közben felmerülő igények majd bizonyos korrekciót, választékbővítést hoznak.

Hermész Antal, az ABC vezetője a szakmát jól ismeri: 1927- ben jegtezte el magát a kereskedelemmel. Ahogy mondta, számára nagy öröm egy ilyen létesítmény vezetése, de egyben megannyi gond is. Különösen a kezdeti lépésekkor.

— Kívánsága ...?

— Csak egy: hogy a vásárlók mindig megtalálják itt, amit keresnek.

Fél hét. Egyre több ember, a kasszák csattognak. A banán már elfogyott,, most viszik az utolsó fürtöt. Megvan az első probléma is: hol legyen a patroncsere, a pultnál-e, vagy a pénztárfülke előtt...?

Gulyás Imréné, a 230-as üzletből került ide.

— Lámpaláz

__?

— Már elmúlt. Az első blokk után ...

Az új szilvási ABC első napi bevétele 68 ezer forint volt.

— Kozma —

Tanácstagok reflektorfényben

Rangot szerezni a városnak

Kovács Árpád percnyi pontossággal érkezett a telefonon megbeszélt találkozóra. És fel- készülten, ahogy ígérte.

— Fél háromkor a számvizsgáló bizottság ülése kezdődik itt fenn, a tanácsépületben. — — Az órájára nézett: — negyven percünk van, gondolom eiég lesz.

Amíg a táskájából előszedte, s rendben az asztalra rakta az „anyagot” — tanácstagi működésének néhány fontosabb dokumentumát —, felfedeztem, hogy megszaporodtak az ősz szálak szőkésbarna hajában. Az utóbbi két év felette sem múlt el nyomtalanul, ámbár kerek, pirospozsgás arca most is frissnek látszik, kiegyensúlyozottságot tükröz.

— Kezdjük talán ezzel — emelt ki egy rubrikákra osztott röplapot. — A legutóbbi megyei tanácstagi beszámolómra készülve összeállítottam egy kis statisztikát. Két év alatt a városban 39 üggyel foglalkoztam, a megyei tanács ülésein kétszer szólaltam fel és háromszor interpelláltam.

Főkönyvelői precizitásával kiszámította, hogy 90 százalékos „hatásfokkal” dolgozott — az 1 általa felvetett ügyek nagy

többsége kedvezően elintéző- ! dött.- Épp a napokban kaptam meg a választ a legutóbbi interpellációmra. Itt helyben ió- magam és mások is hosszú idő óta feszegettük az iparcikk-ellátás problémáit. Különösen azt sérelmeztük, hogy a kisebb házi javításokhoz, barkácsoláshoz szüksége? szerszámokat, anyagokat sem lehet beszerezni. Miután ez nem vezetett eredményre, a megyei tanács ülésén vettem fel a problémát és most itt a levél.

A kék boríték tartalma egyike azoknak az apró győzelmeknek, amelyek a közügyben fáradozó ember munkáját úgy honorálják, hogy közben biztatást, erőt adnak a további ügyek intézéséhez is: A Baranya megyei Vegyesipárcikk Kereskedelmi Vállalat igazgatója közli, hogy március közepén a vasboltban megnyitják az „ezer aprócikk” részleget.- Ez csak egyetlen példa, nem is a legfontosabb azok közül, amelyek igazolják, hogy Komló különböző probiémáit tekintetbe veszik a megyei tanácsnál. Úgy is mondhatnám, bár semmiképpen sem szeretném eltúlozni saját szerepemet, j

hogy városunknak rangja van a megyében és Komló megyei tanácstagjait eszerint respektálják.

— Időzzünk egy kicsit ennél a gondolatnál. Mi az, ami cn szerint a városnak, s emellett a város képviselőinek rangot adhat egy ilyen testületben?

Ami a várost illet, nyilvánvalóan az adhat tekintélyt, ha saját dolgainkat a lehető legjobban intézzük és Így hozzájárulunk a megye gyarapodásához is. Ilyen „hátországgal" már a megyei tanácstagnak is könnyebb dolga van. Persze csak akkor, ha személyes magatartásában, fellépésében, közéleti szereplésében valóban egy közösség képviselete nyilvánul meg.

— Próbáljuk csak ezt „aprópénzre" váltani. Mit ért azon, hogy a személyes magatartásban a közösség képviseletének kell megnyilvánulnia?

— Soft mindent, de vegyük csak a legfontosabbakat. Először is az alapos felkészültséget, tájékozottságot. Az embernek mindenek előtt meg kell ismernie azt a területet, ereo- ményeivel, gondjaival együtt, amelyet képvisel; de ez még nem elég. Távolabb is kell látni; a választókerületet a város részeként, a várost a megye viszonyai közt kell ismerni és képviselni, hogy a munkának alapja legyen és eredményekkel kecsegtessen. Enélkül még kérni se lehet, legfeljebb csak „kunyerálni".

Kovács Árpád — mindenki tanúsíthatja, aki ismeri — szigorú ember önmagával, de másokkal szemben is. Több fel szólalását hallottam a Városi Tanács ülésén, s bármely témában kért szót, oda kellett figyelni; javaslatai, kérései mindig „ültek”.

— A rendszeres informálódás a közszereplésekre való felkészülés persze időt és munkát követel — folytatta a megkezdett témát. — Itt a kényelmességnek nincs helye. Ha az ember vállalja a megbízatással járó megtiszteltetést, akkor vállalnia kell a közszolgálat társadalmait is. Ez, ha úgy tetszik, erkölcsi kérdés.

Amíg erről beszélt, eszembe jutott, hogy két évvel ezelőtt - hasonló ügyben találkoztunk — némi aggodalom bujkált a szavaiban; akkortájt költözött Szilvásba és elhagyta régi választókerületét, a város legproblémásabb részét, a szállásfalut. Érthetően tartott a látszattól, hogy „megfutamodott”.

— Amikor az új területen je- löltek, magam is azt hittem, hogy kevesebb lesz a munkám, de rövidesen kiderült, hogy Szilvás a maga befejezetlensé- gével, állandó változásaival legalább annyi elintézendő feladatot ad, mint a szálláslalu.

Kicsit elgondolkodott, aztán vallomásszerűen hozzátette:

— Tuljdonképpen nemcsak szilvási, hanem komlói tanácstagnak érzem magam. A mostani rövid ciklusban is nyele olyan témával foglalkoztam, amely az egész várost komolyan 1 érintette, „össfvárosi" az a munka is, amelyet korábban a gazdaságpolitikai, jelenleg a számvizsgáló bizottság elnökeként végeztem, illetve végzek.

Példákat és témaköröket sorolt, amelyekkel a tanács szakmai szerveinek pénzügyi gazdálkodását igyekeztek segíteni.

— Kifizetődik-e ez a fáradozás?

Valahogy sutára sikerült ez a kérdés, de megértette a lényegét.

— Olyan munka ez, amely magában hordja a jutalmát. Szíwel-lélekkel komlói vagyok. Ha valamit tehetek, ami előbbre viszi a várost, ami rangot ad neki, nem kímélem magam

A telefon riaszt fel bennünket a beszélgetésből- „Kovács elvtársat várják a számvizsgáló bizottság tagjai". Igen, elmúlt fél három. Pedig még mennyi mindenről beszélgethettünk volna! Berkics János-mO