Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)
1973-03-17 / 66. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napto XXX. évfolyam, 66. szám 1973. március 17., szombat Ara: 80 fiilé' Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Az ipar beleszól A mezőgazdasági, vagy mezőgazdasági eredetű cikkek árainak változása nálunk óvek óta a közérdeklődés homlokterében áll. És a vélemények erősen eltérőek, úgy is mondhatjuk, hogy végletesek. A vevő a piacon vagy a boltban azt látja, hogy drágább a zöldség, a tej, a cigaretta és ezt gyakran kifogásolja. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelő évről évre több iparcikket használ fel. A magyar termelőszövetkezetek költségszámításaiban ma csaknem háromszor annyi ipari eredetű anyag szerepel, mint 1961-ben, a szocialista átszervezés utáni első esztendőben. Ezek ára is jelentősen emelkedik és a téesz-elnök, vagy főkönyvelő ezt figyeli, erre hivatkozik. A végletes álláspontok között ezen a ponton még nincs ellentmondás. Az országos tervézés ugyanis mindkét ármozgást figyeli, mindkettővel kalkulál. Tehát, ha emelkedik a mezőgazdaság által felhasznált iparcikkek ára, akkor időnként ennek megfelelően emelik a mezőgazdasági felvásárlási árakat is. Itt tehát országos szándék érvényesül, vagy a gazdasági élet mozgása következtében előállott új helyzet követelte korrekciókról van szó. Sajnos a kpttő mégsincsen egymással egészen szinkronban. Az ármozgásokat tükröző statisztika nem képes mindig a valósághoz teljesen hűen kimutatni a változásokat. Ha például egy gép eladhatatlannak bizonyult és ezért leszállítják az árát, hogy valaki mégis megvegye, akkor a statisztika ezt árcsökkenésnek mutatja ki. Holott csupán annyi történt, hogy egy gépet a valóságos értékénél drágábban akartak eladni, de ez nem sikerült. Az új típusú gépek árának feltor- názását viszont a statisztika nem tekinti áremelésnek. Ez ravasz dolog. Régebben például egy szervestrágya szóró 38 ezer forintba került Ez a típus elfogyott, ma már nem kapható. Piacra dobtak egy újat, amely valamivel jobb ugyan, de az ára .71 ezer forint. Harmincháromezer forinttal kerül többe, de ennyivel nem jobb, csupán a gyártó és forgalmazó vállalat előrelátó biztonsággal építette be az árba a neki szükséges nyereséget. Sajnos még eddig nem tudtunk kitalálni olyan módszert, omelv ezeket a tüneteket is valósághoz hűen mutatná ki az árszínvonalban. A' téeszek viszont hajlamosak arra, hogy kiragadjanak egyes tüneteket és ezekből általánosítsanak. Jó példa erre a mezőgazda- sági gépalkatrész. A téeszek szívesen lobogtatnak számlákat, amelyből kiderül, hogy ez a bizonyos jegyzékszámú csavar, vagy karika most tízszer- husszor annyiba kerül, mint korábban. Ez így kiragadva igaz. de nem jellemző az árszínvonalra. Még nyomosabb szempont pedig, hogy az alkatrészek árszínvonala önmagában még nem döntő. — Lehet, hogy az a bizonyos csavar azelőtt egy forint volt — de nem lehetett kapni. Most 15 forint — de ott áll a polcokon. Tíz darab csavarért 140 forinttal többet fizetnek, de helyben megkapják. Azelőtt csak tíz forintba került, de esetleg 300 forint volt a fuvarköltség, amíg a negyedik megyeszékhelyen nagykeservesen meg tudták vásárolni. Valami kapaszkodót azonban találnunk kell az árszínvonal méréséré. Ez a következő; 1961 óta a magyar termelőszövetkezetek brutto termelésüket 64 százalékkal növelték. Ennyivel többet tesznek le most a népgazdaság asztalára. Ez idő alatt azonban a netto termelés csak 28 százalékkal- emelkedett, tehát a termelés növekedését nem követté ugyanolyan mértékben a haszon, a kiosztható jövedelem gyarapodása. Ez már valóban aggasztó tü net, annál inkább, mert az egyes gazdaságot annál inkább sújtja, minél többet termel. Magyarázata szakszerű fogalmazásban: átmeneti viszonyaink következtében nálunk a kézimunka felváltása gépi munkával nem mindig fizetődik ki. Magyarán: a téesz igyekszik modernizálni, új gépeket, korszerű berendezéseket beállítani, mert többet akar termelni, amihez egyre kevesebb tag munkájára számíthat. Csakhogy ezek az új gépek és berendezések igen drágák. Ha tíz ember munkáját az új gépek segítségével elvégzi kettő, áz jó dolog. De a nyolc ember megtakarított munkabére egyáltalán nem bizonyos, hogy fedezi az új gép beszerzési és üzemben- tartási költségét. Annál inkább, mert a leendő kiszolgáló személyzet nem két ember a régebbi tízbőf, hanem szerezni kell két specialista szakembert, akik nyilván drágábban dolgoznak majd. Ezt az ellentétet egészen feloldani aligha lehet. Számolni vele azonban mindenképpen szükséges. Számoljon vele először is a téesz főkönyvelője, vagy közgazdásza. Magától értetődő, hogy az agronómus modern gépet szeretne, de a közgazda nagyon gondosan számolja ki, hogy ez majd kifizetődik-e. Számolni kell az adott helyzettel az iparcikkeket gyártó és forgalmazó vállalatoknak is. Mert a burkolt áremelésekkel a népgazdasági terv már nem tud számolni, tehát ezek lehet hogy szolgálják az egyes ipari vállalat érdekét, de súlyosán árthatnak a mezőgazdasági termelési kedvnek. M ivel pedig a tökéletes egyensúlyt aligha lehet a legközelebbi jövőben megteremteni, helyesen teszi a ' téesz, ha nemcsak jövedelem- biztonsági, de beruházási tartalékokat is félretesz. Mert, ha van mihez nyúlnia, akkor egy „váratlan húzás” sem hiúsíthatja meg a téesz elhatározását, nem akadályozza meg a termelés minden probléma ellenére is szükséges fejlesztését, modernizálását. Földeák! Béls Kádár lános és Fock lené hazaérkezett Varsóból KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Fock Jenő, a Kormány elnöke, akik a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának és a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának meghívására baráti látogatást tettek Varsóban, visszaérkeztek Budapestre. A tartalomból: Lakók a szarílótielyiségekóes Gépkocsivezetők és könnyűbúvárok Uttörővezetők I. megyei konferenciája Első helyen a magyar Ka-Hyb sertés Százezer dollárt takarítanak meg Törlőrongy és cigarettapapír Véget ért Losonczi Pál Somogy megyei látogatása Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke' Somogy megyei látogatásának második napját Barcson töltötte. Programját reggel a járási pártbizottságon kezdte, ahová Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára és Bőhm József megyei tanácselnök társaságában érkezett. Losonczi Pál - oki egyébként a barcsi járás országgyűlési képviselője - részt vett és fel- szólalt o járási párt-végrehajtóbizottság aktivaülésén. Losonczi Pál a délutáni órákban szívélyes búcsút vett a megyei, járási és helyi vezetőktől, majd Barcsról visszautazott Budapestre. Kádár lános, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Magyar Népköz- társaság kormányának elnöke, akik a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának és a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának meghívására baráti látogatást tettek Varsóban, pénteken visszaérkeztek Budapestre. A varsói repülőtéren búcsúztatásukra megjelent Edward Gierek, a LEMP KB első titkára és Piotr larosiewicz miniszter- elnök. Jelen voltak: Edward Ba- biuch és Franciszek Szlachcic, a LEMP PB tagja, a KB titkára, Stelan Olszowskl, a LEMP PB tagja, külügyminiszter, Stanislaw Kania és Jerzy Lukaszewicz, a LEMP KB titkárai, Ryszard Fre- lek és Zdzislaw Zandarowski, a LEMP KB titkárság tagjai. Ott volt Németi József hazánk varsói nagykövete is. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György és Biszku Béla, a Központi Bizottság titkárai, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnök- helyettese, a Politikai Bizottság tagjai, Benkei András belügyminiszter és Péter János külügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Gyenes András, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője. Jelen volt Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. Zászlólevonás a Fariamén! előtt A Magyar Népköztársaság állami zászlaját, amely az 1843— 49-es szabadságharc és forradalom 125. évfordulója tiszteletére két napon át lengett a Parlament előtti Kossuth Lajos téren — pénteken délelőtt ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással levonták az árbocrúdról. Megnyíltak a VI. pécsi egyetemi napok Szirtes Gábor, az egyetemi és főiskolai tanács elnöke köszönti o résztvevőket és megnyitót mond A forradolmi ifjúsági napok keretében, 1848-ra és Petőfi Sándorra való emlékezés jegyében rendezte meg o KISZ Pécs városi Bizottsága, a Pécs városi Egyetemi-Főiskolai Tanács, a VI. pécsi egyetemi napok nyitányát, a Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudományi Kar aulájában, tegnap délután. A Himnusz elhangzása után, Németh István, az Orvostudományi Egyetem hallgatója Petőfi Sándor: Rongyos vitézek című versét mondta el, majd Szirtes Gábor, az Egyetemi-Főiskolai Tanács elnöke mondott megnyitót. Köszöntötte a résztvevőket, közöttük Bocz Józsefet, az MSZMP Baranya megyei, és Szentirányi Józsefet, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkárát, Takács Gyulát, Baranya megye Tanácsának elnökhelyettesét, Wieder Bélái. Pécs város Tanácsának elnökét, Petöházi Szilvesztert, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkárát, Lukács Lászlót, a KISZ városi Bizottságának első titkárát, dr. Gyöngyösi János- nét, a HNF Pécs városi Bizottságának titkárát, dr. Boros Bélát, a POTE rektorát, dr. Kál- mánchey Zoltánt, a Tanárképző Főiskola főigazgatóját, dr. Szo- táczki Mihályt, a jogi kar dékánját, Antal Györgyöt, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola igazgatóját, Fekete Sándor írót, valamint a KISZ KB, valamint társadalmi és tömegszervezetek képviselőit, az egyeteme főiskolák hallgatóit, Fekete Sándor író, az lr< dalotntudományi Intézet műi katársa Az 1848-as forradalo és szabadságharc és Pete Sándor címmel tartott megeu lékezést. Bevezetőjében uta azokra a történelmi körühnt nyekre, amelyek hatottak a fit tál Petőfire, az 1848-as franci forradalom, vagy a dekabristc mozgalma. Beszédének további részébe szólt Petőfi poézisáról, forrt dalmi gondolatairól és tette ről. Az emlékülés második része ben került sor az egyetemi-fc iskolai hallgatók városi ver. mondó versenyére. Nagy István
