Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)
1973-03-15 / 64. szám
9 6 DUNANTOll NAPLÓ 1973. március 15. „Ne bántsd a magyart!" Zászlóink regénye ..Le a kétfejű sassal!" A jelszó 1848, március 15-én délelőtt, a Länderer és Heckenast Nyomdát lefoglaló és forradalmi követeléseit előzetes cenzúra nélkül kinyomtató pesti néptömeg soraiból, az ifjú Vajda János, a költő ajkáról hangzott el először. Ugyanaznap délután a pesti városházán elő- zőleq megalakított forradalmi bizottság, q tizennégytagú Köz- bátorsági Választmány vezetésével húszezres tömeg vonult át Budára, hogy a Helytartótanáccsal is elfogadtassa a forradalom követeléseit. A menet élén Szathmáryné Farkas Lujza, a Nemzeti Színház jeles művésze vitte a nemzeti zászlót. .. Világos és Lavocsne Kerekes Zoltán alezredes, hadtörténész, az 1848—49-es magyar forradalom és szábad- ságharc katonai eseményeinek egyik legavatottabb hazai ismerője. a Hadtörténeti Intézet és Múzeum osztályvezetője ódon hangulatú dolgozószobájában a dicső múlt rekvizítumaitól körülvéve, a 48-as honvédzászlók reqényéről beszélgetünk. A fenti bekezdés az ő írásainak egyikéből való. A jelszó, amelyet Vajda János fogalmazott meq hiteles okmányok bizonysága szerint a nagy nyilvánosság előtt először, kiindulópontját jelenti annak a kalandos és szomorú végű történetnek, melyet a múzeum irattárában a „A 48-as honvédzászlók története és sorsa" feliratú címke jelez. Hogy voltak ilyen zászlók, mindannyian tudjuk, tudatunkban azonban többnyire két dátum és két kép őrzi emléküket a legélénkebben. Az egyik: 1849. augusztus 13. — Lehajtott fejű, fegyvertelen ezrek, sárba dobált, tépett zászlók halmaza. Világos. S a másik: 1941, március 23. — Dobpergés, díszszázadok, magyar és szovjet lobogók, Lavocsne, A díszegyenruhás szovjet katonák sorfala előtt magyar sorfal: visszakapjuk ereklyéinket... Ez a két kép él bennünk, ez a két szimbólummá nőtt esemény — de magukról a zászlókról, sorsukról, harcukról, az alattuk küzdő tízezrekről viszonylaq keveset tudunk. Kerekes Zoltán hosszú éveket áldozott arra, hogy teljesebbé tegye e zászlók történetét. — Az országgyűlés 1848, április 11-én szentesítette a nemzeti színekről és az ország címeréről szóló törvénycikkelyt. Az 1. paragrafus kimondta: „A nemzeti szín és az ország címere ősi jogaiba visszaállítta- tik". bár erre a kinyilatkoztatásra már nemigen volt szük- séq, mert ekkor már minden középületen ott lobogott a magyar nemzeti trikolór. . . A fáradhatatlan kutatók, szorgos muzeológusok az események szinte minden mozzanatát felderítették, A piros-fe- hér-zöld trikolórt a naqy francia forradalom utáni években egyre szélesebb tömeqek tekintették a magvar nemzeti füqget- |en-s- ^’VépéneV A március 15 '-wekÄt követően 16án r'--*nn — a .haza szívébe — a vá'-'i' árára és törvén 1 ÍTára kitűzték a nemzeti sz;nű zászlót, majd pár napon belül az orszáq valamennyi városának valamennyi fontos épületére. Az Ellenzéki Kör ablakaiban 150 magyar zászló lengett, de maqyar zászlót lengetett a szél a selyemgyár, a hengermalom, a cukorgyár homlokzatán is. Székesfehérvárott március 17-én tűzték ki a „Béke, szabadsáq és egyetértés” feliratú nemzeti zászlót a városháza erkélyére, Pécsett március 18-án. Debrecenben 20-án. de zászlódíszbe öltözött Szeged Miskolc. Szabadka és Kecskemét főtere is. Kerekes Zoltán évekig tartó gyűjtőmunka eredményeképpen a Nemzetőrség, majd a Hon- védséq zászlóavatási ünnepségeinek pontos menetrendjét is felderítette. Zászlóavatás Berémenden — A nemzetőrséq szervezését a Közbátorsági Választmány már március 15-én éjszaka elkezdte. A pesti nemzetőrök zászlóit Vörösmartyné. Bajzáné, Szigligetiné és mások hímezték, de március 18-án már a 300 fős losonci nemzetőrcsapatnak is saját lobogója volt. A szolnoki nemzetőrök április 2-án, az egriek, veszprémiek április 9-én avatták zászlajukat. A Baranya megyei nemzetőrök Zrínyi híres jelszavát írták zászlajukra: „Ne bántsd a magyart!” Ezt a zászlót július 3-án, Beremen- den szentelték fel — Batthyány Kázmérné közreműködésével . .. A múzeum legféltettebb kincsei között ott vannak népünk e szent ereklyéi — igaz, jórészük tépetten, vagy tenyérnyi darabok formájában. A bere- mendiek zászlajának például mindössze a szalagja maradt meq. Milyenek voltak? íme, az ezzel kapcsolatos miniszterelnöki rendelet! „... a nemzetőrségnél a gyalog zászlónak a rúdja nemzeti színekkel festve fehér szegekkel kiverve, 1 öl négy láb hosszú. Lobogója fehér selyem kelméből, a szegéllyel együtt hossza 5 láb, 8 hüvelyk, szélessége a rúdnál 4 láb, jobb oldalán a magyarországi, a balon a megyei címer aránylagos nagysága festve ..Majdnem ilyenek voltak a honvédcsapatok zászlói is, csak ott a megyei címert Szűz Mária-ábrázolás helyettesítette. A fehér zászlót nemzetiszínű iángnyelvek övezték. Voltak persze „szabálytalan" zászlók is. — Érdekes epizódja szabadságharcunknak annak a 300 hajdúböszörményi nemzetőrnek az esete, akik csak arra a zászlóra voltak hajlandók felesküdni, amelyet .1606-ban Bocskay István adományozott a hajdúknak. Az igen vastag zöld brokátselyemből készített, úgynevezett fecskefark szabású, Bocskay-zászlón • egy páncélos lovaggal viaskodó és a párharcból győztesen kikerülő tigris — a német elnyomók ellen harcoló hajdúk szimbóluma, — látható. Egyes, főként márciusi ifjak által szervezett, szabad- csapatok vörös zászlót használtak. Vörös zászló alatt honoltak Windischgrötz ellen Med- nyánszky Sándor qyőri portyáié csapatainak republikánus gerillái is. Az 1848—49-es szabadságharc hadilobogói történetének sajátos fejezete a magyar fiatalokból sorozott császári erredek zászlóinak históriája. A sorezredek „magyar lábra állítását" 1848 októbernovemberében tudta realizálni a magyar kormány. Ezek az ez- redek osztrák mintájú egyenruhában, fekete-sárga császár' zászló alatt szolgáltak, többségét nem is cserélték le, csak felékesítették nemzeti.színű szalagokkal, Ezek az „átszentelé- sek" mindenütt katonai ünnepségek közepette zajlottak le, a 19. (Schwarzenberg) ezred krónikása n’ldául ezt jegyezte fel: „.,. Midőn az így felszentelt zászlókat a katonai sorba visz- szatették, a huszárok a reájuk kötött nemzeti szalagokat csókolgatták .. Magyarok és nem magyarok... A 48-as honvédzászlók történetének megható és csodálatosan szép fejezete szól a külföldi légiók katonáinak harcairól, illetve e légiók zászlóiról. A Lengyel Légió zászlaját 1848. november 26-án a Nemzeti Múzeum udvarán avatták fel a Rákóczi-induló hangjai mellett. A zászlón ez a lengyel nyelvű felirat állt: „A mi es a ti szabadságotokért", Az Olasz Légiót a császári haderő Magyar- országon állomásozó ezredéinek katonáiból szervezték. Parancsnokuk Alesandro Monti ezredes volt, a Szárd Királyság magyar- országi követe. Zászlajukat Debrecenben avatták fel. A nemzetiszínű rojtozású zászló közepén a magyar és a szórd címert olajágak övezték. A Bécsi Légió tagjainak zöme osztrák diák volt. A mintegy 400 fős csapat magyar és német színeket viselő zászló alatt harcolt. A Német Légió 1848 novemberében alakult, s zászlaját Nagyváradon avatták fel. A Tiroli Légiót 1848 őszén szervezték, s zászlajukat magyar szalaq ékesítette. Magyarok és nem magyarok hősies, s az egész haladó Európa csodálatát kiváltó küzdelme azonban végül is elbukott. Porba hulltak o zászlók. Világosnál 60 honvédzászló került a cári seregek kezébe, s sok zászlót zsákmányoltak más csatatereken is. Nagyon sok hadilobogó azonban sohasem került az ellenség kezére: szétdarabolták, elrejtették, külföldre vitték a menekülők. A honvédseregtől zsákmányolt zászlókat a cári csapatok Pétervárra vitték, s diadalmenetben hordozták körül a város utcáin. Más zászlók Bécsbe kerültek. Himnusz, ma d Internacionálé A zászlók visszaszerzése százezrek. milliók vágya volt, de erre csak 1941-ben került sor. Kerekes Zoltán alezredes erről a szimbolikus, a szovjet kormány és nép egyértelmű békeszándékait kinyilvánító eseményről így ír: „Az ünnepélyes átadás Lavocsne fellobogózott vasútállomásán zajlott le, ahol a magyar tiszti küldöttséq megérkezésekor már felsorakoztak a kivezényelt szovjet alakulatok: a zászlós század, a zenekar, egy díszszakasz, a zászlókat kísérő szovjet tiszti iskolások raja. Velük szemben állt fel a zászlók átvételére kirendelt 28 honvéd... A sarló-kalapácsos szovjet vörös zászlóval és a magyar lobogóval díszített különvonat délután 3 órakor indult vissza Magyarországra. A zászlósvonat útvonalába eső állomásokon: Volócon, Solyván, Szentmikló- son, Munkácson, Hatvanban, stb. ezrek és ezrek ünnepelték mély megilletődöttséggel a Szovjetunióból hazatérő ereklyéket. Azokon az állomásokon, ahová a vonat éjszaka érkezett, a lakosság fáklyákkal és gyertyákkal fogadta ..." — A honvédzászlók visszaadása baráti gesztus volt a magyar népnek és figyelmeztetés a magyar urak számára, a horthysta vezető körök azonban mindezt nem vették komolyan, így aztán 1945-ben ismét a Szovjet Hadsereg kezébe kerültek a zászlók, s 1948. április 4-én immár másodszor is sor került ünnepélyes visszaadásukra. A 203 hadizászlót a Hősök terén tartott átadási ünnepségen PóIffy György altábornagy vette át Kuraszov. vezérezredestől, majd megkezdődött az akkori Andrássy úton a magyar honvédség történetének legszívetmelegítőbb díszszemléje. A fiatal Néphadsereg díszelgő alakulatai előtt a Honvéd Kossuth Akadémia növendékei az 1848—49-es szabadságharc lobogóit vitték, s ez a menet egyúttal hitvallás is volt... A demokratikus Magyarőrszáq újtípusú hadserege 1848—1849 eszméjének őrzője, s dicső emlékű szabadságharcunk hadilobogóinak egyedül jogos örököse. Békés Sándor | Egy filmforgatás emlékei Fölt ámadott a tenger Mádi Szabó Gábor első filmszerepe Húsz éve forgatták a most felújított Föltámadott a tenger című magyar filmet. Egyik szereplője Mádi Szabó Gábor volt, aki jelenleg a Pécsi Nemzeti Színház tagja, s aki ebben alakította első filmszerepét. Nemcsak kedves emlékként és művészi pályájának egyik állomásaként nézte tehát az ' újra bemutatott filmet, hanem enyhe elérzékenyülés- sel is, amit szerencsére jó humora enyhített: — Te jó ég! Húsz évvel fiatalabbak voltunk, 20 kilóval köny- nyebbek, a fejünkön kétszáz szállal több haj! És akko> még semmi ősz szál . . És jöttek sorra az emlékek: ! először is Nádasdy Kálmán, aki rendezte ezt a filmet. Illyés Gyula írta a Két férfi című novellát, abból formáltak forgatókönyvet. Görbe János alakította Petőfit — az egyik férfit — és Makláry Zoltán Bem tábornokot, a másikat Nádasdy Kálmán mellett Ranódy László és Szenes Mihály dolgozott rendezőasszisztensként. — Nádasdy Kálmán csodálatos ember, felbecsülhetetlen ismeretanyaggal. Amikor nagyon fáradtak voltunk forgatás közben, akkor csak bedobtunk egy-egy „végszót”, mondjuk „kínai fajansz", — és Nádasdy Kálmán már tudott róla remek, számunkra merőben új dolgokat mondani. Valóságos kis szabadegyetemet tartott nekünk, s ez volt néha a rafíitam tehát, hogy egyetlen it- mocska nem mozdult az orcán, mégis egészen más lett a *e- kintete, amikor figyelmeztette a fiait, hogy vigyázzanak, olyan belső művészi ereje volt. Aztán, amikor kihullottak a könnyei s mindjárt vége is lett a jelenetnek, nagyon igyekezett leplezni az elérzékenyülését, mert a másik pillanatot már a magánéletnek tartotta, s szégyenlette a könnyeket. A Kicsi Gergőt nagyon szerette Mádi Szabó Gábor, elsősorban azért, mert Illyés Gyula írta figura:- Remélem, Illyésnek minden sorát sikerült elolvasnom. Nagyon szeretnék úgy két lábon állni a művészetben, mint ahogy ő áll. Akkor még elég visszavonultan élt, nemigen jött el a forgatásra. Húsz év — mekkora idő ez egy művész életében? - Mekkora, nem is a naptár mértéke, hanem a belső művészi fejlődés, a múlt-jelen-jövő egy- másrahatásának vonatkozásában? — Valóban mindig utólag derül ki, hogy melyik munka, melyik szerep jelent egy nagyobb állomást a színész életében. A „Föltámadott a tenger" Kicsi Gergelye nekem mérföldkő volt. Nagyon sokat tanultam Nádasdy Kálmántól, meg a többiektől. De olyan módon is eldöntötte a sorsomat a filmgyárban, hogy azóta áa minrlcsak történelmi arcjelenet a filmből nóltan szerzett szabad időnk. De ebben sohasem fáradtunk el. Egyébként is Nádasdy meg törődött a színészekkel. A filmszakma gondjait Ranódy László és Szenes Mihály viselték, ő csak a drávával és velünk törődött — meséli Mádi Szabó Gábor és némi finom gúnnyal hozzáteszi: — Hiába, fejlődik a filmművészet, ma már nemigen jut idő a színészre. Mádi Szabó Gábor, mint Kicsi Gergely székely közhuszár Bemnek a legénye volt, Szirtes Ádám pedig a Hajdú Gyurka nevű honvédet alakította, aki Petőfinek volt az embere. Kettejüket küldték el Gábor Áronhoz az ágyúkért, amelyek aztán eldöntötték a filmbéli csata sorsát. De megtámadták őket a vasasok, és Hajdú Gyurkát megölték. Azt az emlékezetes csatadöntő sortüzet aztán „Gyurkáért" felkiáltással adták le. — Nagyon szeretem Szirtest. Ö is kezdő volt még akkor, bár már a háta mögött a Talpalatnyi föld főszerepével. Nem tudom hogyan, de valahogy eljátszotta, már a film elején, hogy ő hal majd meg. Fantasztikusan tudta érzékeltetni, hogy egy lágyabb, líraibb alkat a Hajdú Gyurka, s előre érezni lehetett a tragédiáját. De például a Bakaruhában című filmben összesen két percig volt a vásznon, de azalatt a két perc alatt egy sors, egy ember, egy kerek jellem alakul ki művész- egyéniségének hatására. Nagyon szép percek voltak a filmben, amikor Bem tábornok úgy búcsúzott a katonáitól, hogy megkönnyezte őket. Mádi Szabó, a színésztárs így emlékezik most: — Maklárynak hihetetlen művészi ereje, tudása van, s érdekes, hogy az egyénisége a polgári életben nagyon zárkózott. Ott álltam szemben vele ennél a jelenetnél, a fülem benne is volt a képben, láthatképcsarnok vagyok. Rákóczi hadnagya, A császár parancsára..., aztán ebben a pillanatban a Zrínyi-ben játszom, így. szemüvegben, amilyen civilben vagyok, filmen még tulajdonképpen sohasem játszottam, színpadon is nagyon keveset. Akkor, 1953-ban, az Ifjúsági Színházban játszottam. Mindig én voltam a vasöntő, a tsz-elnök, csupa pozitív ember, mert ilyen nagy darab vagyok, meg mély a hangom. De még mielőtt lezárnánk az emlékezést, hadd mondjak el egy sztorit abból az időből Anyám egyszer azt mondta, hogy: „Mondd fiacskám, mikor lesz már egy rendes ruha rajtad a színpadon I?” Földessy Dénes Méíyléiísi segédmunkásokat változó munkahelyre FELVESZÜNK. Személyes jelentkezé a szükséges iratokká' szombat kivételével Felvétel esetén •'•♦iköltségei térítünk. Jelentkezés: VÍZKUTATÓ ÜV. CEGLÉD, Rákóczi út 72. szám. r Lavocsne, 1941. március 23: magyar honvédek átveszik ereklyéinket a szovjet zászlós-szakasztól Fotó: Hadtörténeti Múzeum
