Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)

1973-03-15 / 64. szám

T973. március 15., DUNÁNTÚLI NAPLÓ Hallott-e már Gyűrűfűről?... Felmérés készül az aprófalvakról Háromszáz pécsi tőiskolás és egyetemista kopogtat a kérdőívekkel G ondolkodott-e már azon, hogy elköltözik a községből? Ha igen, okkor miért nem sikerült? Itt van háza? Földje? Rokonai? Mit tud azokról, akik a legutóbbi néhány évben költöztek el a községből? Hallott-e már Gyűrűidről? Véleménye szerint a községben lévő házának értéke az évek múlásával nő vcgy csökken? Ha most váratlanul nagyobb összeghez jutna, mire költené első­sorban? Házat építene? Autót venne? Elutazna? Ha tetszésétől függne, hová költözne el legszívesebben?... Ilyen, és ezekhez hasonló nemegyszer játékosnak tűnő, de éppen a lényegre rávezető kérdésekkel kopogtatnak a kö­zeljövőben a baranyai apró- falvakban a pécsi műszaki fő­iskolások és a közgazdász egyetemi hallgatók. Felmérés készül ugyanis, arról, hogyan képzelik el jövőjüket az apró- falvakban élő emberek. Mind­ez nagy körültekintésről tanús­kodó, teljesen újszerű közelítés a településhálózat fejlesztésé­nek Baranyában oly élő és égető kérdéséhez. Szervezni kell a folyamatot De kezdjük talán a legele­jén. A tanácsok összevonása, a körzetesítés, az igazgatási és gazdasági (tsz-központok) egy­ségek létrehozása, a kiskörzeti központok (centrumtelepülések) gyorsabb ütemű fejlesztése tíz évvel ezelőtt kezdődött Bara­nyában. Mindez természetesen hatott a népesség mozgására. Közben azonban a népesség átáramlása a mezőgazdaság­ból az iparba lelassult. Ebből adódnak a feladatok: nem szabad magára hagyni, szer­vezni kell ezt a folyamatot Természetesen nem adminiszt­ratív eszközökkel, például épí­tési tilalom elrendelésével. így nem lenne célszerű beavatkoz­ni, ilyesmit nem is terveznek. Ezzel szemben ösztönzőket sze­retnének kidolgozni, és ezek az ösztönzők lennének hivatottak biztosítani, mégpedig az apró- falvakban élő emberek érde­keinek megsértése nélkül, ép­pen az ő érdekükben, a folya­matos áttelepülést. Vagyis em- bercentrikusan közelítenek a kérdéshez. Köztudott, Baranyában egy­mást érik a falvak, a megyének 319 települése van, és ez na­gyon nagy szám. Közülük, hosszú távon, csak mintegy hatvan-hetven település fej­leszthető. Az aprófalvak közül sok nemigen éli túl a századot. A népesség előbb-utóbb rá­kényszerül arra, hogy a jobb ellátás érdekében áttelepüljön a nagyobb községekbe. Egyéb­ként az aprófalvak sorsát ille­tően a szakemberek tisztán gazdasági megfontolásokból indulnak ki. Itt van például a bekötőút kérdése, amely nélkül a huszadik században már ne­héz elképzelni egy falu életét, öt kilométer hosszú bekötőút tízmillió forintba kerül. Már­most, ha meggondoljuk, a kis­községekben a házak nagy ré­sze sárból és vályogból épült, az egész település nem érany- nyit, amennyit az odavezető bekötőút, amelyet meg kellene építeni. S csak azért építsük meg az utat, mert a kisközség lakói továbbra is ott akarnak élni? Ez a pénz csak időlegesen elé­gítené ki az igényeket, hosszú távra nem. Mennyivel célsze­rűbb lenne elkölteni ezt a pénzt mondjuk Hirden, vagy Szentlőrincen, ahol az új lakó­telepeknek még nincsenek út­jai, járdái. Vagy odaadni a pénzt az aprófalvakból kitele­pülőknek, áttelepülési segély­ként, vagy más kedvezmény­ként (ingyenes telekjuttatás a centrumközségben, a község­fejlesztési hozzájárulás fizetése alóli mentesítés). Ha kevesebb településünk van, kevesebb te­lepülés között oszthatják el a fejlesztésre fordítható összege­ket, így ezek fejlesztési üteme gyorsabb lehet. Hogyan kép7elik ei ők? A felmérés során tehát ame­lyet írásunk elején említettünk, szeretnének megismerkedni az aprófalvakban élő emberek sa­ját sorsukról alkotott elképze­léseivel. Persze ennél sokkal többről van itt szó. A felmérés segítségével elemzik majd hogy a népesség mozgása mi­lyen hatást gyakorol a telepü­léshálózat fejlődésére, és hogy a településhálózat (a centrum­települések) fejlődése mennyi­ben hat a népesség mozgásá­ra, koncentrálódására. Választ szeretnének kapni továbbá ar­ra a kérdésre, hogy milyen a kapcsolat a centrumtelepülé­sek és a funkció nélküli (társ-) települések között, s hogy a Kis településeken élők mennyiben ismerik el b kiskörzeti közpon­tok „ellátó’1 szerepkörét és irá­nyító jogkörét. A felmérés ezen felül sok ér­dekes kérdésre adhat meg vá­laszt, kiindulási alapja lehet további vizsgálódásoknak, ta­nulmányoknak. Egy érdekes kérdés például a cigánycsalá­dok betelepülése. Az aprófal­vakban sok üres házba költöz­tek már be cigánycsalódok. Ez egyrészt jó, másrészt azonban — mivel népszaporulatuk na­gyobb — a település fennmara­dásának időszakát tolja ki. Er­ről is pontos képet szeretnének kapni. öt kisközségben, így Pusztakis­faluban, Pécsdevecseren, Kisúj- bányán, Öbányán és nehány nagyobb külterületi lakott he­lyen. A próbafelmérés eredmé­nyeinek a felhasználásával in­dul a tulajdonképpeni naqy munka. A felmérést háromszáz műszaki főiskolás és közgaz­dász négy-öt nap alatt végzi el. A diákok a kikérdezés során nyilván maguk is sok értékes tapasztalattal gazdagodnak, hiszen megismerhetik a falvak­ban lakó emberek életkörülmé­nyeit, gondolkodásmódját. A kérdőívek feldolgozását elektro­nikus számítógépen májusban végzik el és még ebben az esz­tendőben szeretnék letenni az asztalra a tanulmánykötetet Miklósvári Zoltán Pécsre került a vándorzászló Tegnap délelőtt, a MÁV Kultúrotthonban került sor a MÁV—VOLÁN komplex brigád­versenyeredményhirdetésére. A verseny célkitűzése, hogy gyor­sítsák a személy- és íeherfor galmát a két intézmény között valamint a minimálisra csök­kentsék a késési és rakodási időt. További terveikben a kon­téneres és a rakodóiapos meg­oldások nagyarányú elterjesz­tése szerepel. A MÁV vezérigazgatóság és a Volán Tröszt által alapított vándorzászlót ezúttal a pécsi MÁV—VOLÁN közös brigád nyerte el, amit korábban a szekszárdiak őriztek. A szerdai ünnepségen a jól dolgozó bri­gádtagok pénzjutalomban ré­szesültek. Délután, ugyanebből az al­kalomból Mohácson adtak át dicsérő oklevelet a MÁV VO­LÁN brigádnak, amely cso­portjában a legeredményeseb­ben dolgozott. 44 kisközség, 3500 lakos Teraszvendégiő a várbástyán Siklós és várja ven A felmérést, a pécsi műsza­ki főiskolások és a közgazdász egyetemi hallgatók közremű­ködésével a Megyei Tanács, a Dunántúli Tudományos Intézet, a Műszaki Főiskola és a Köz­gazdaságtudományi Egyetem pécsi kihelyezett nappali tago zata végzi el. Ezek az intézmé­nyek kaptak megbízást a tele­püléshálózat változását elemző vizsgálatok lefolytatására, ösz- szesen negyvennégy kisközség­ről, mintegy 3500 tizennégy éven felüli lakos kikérdezésé­ről van szó. A kérdéses közsé­gek területileg egy észak—déli irányú, képzeletbeli vonal men­tén helyezkednek el, amelynek közbeeső pontjai: Sásd, Szent lőrinc és Vajszló. Első lépésként próbafelmé­rést végeznek, mégpedig négy­Az idegenforgalom nyitánya a szakemberek szerint április Hónap. Az első tavaszi napok beköszöntésével mind többen, egyénileg és csoportosan ke­resik fel hazánk legszebb tá­jait — látogatják meglévő mű­emlékeinket. Baranyában az egyik leglá­togatottabb a siklósi vár. A lá­togatók száma magas: február­ban 5175 vendeget fogadtak. Egyébként az elmúlt évben 222 ezer látogatója volt a várnak. Bár a turisták zöme csak né­hány órára, esetleq egy napra érkezik, mégis tekintélyes azok­nak a vendégeknek a száma, akik pihenni, üdülni szeretné­nek. Elhelyezésükre szolgál a vár 50 személyes szállodája, il­letve a 150 fős turistaszálló. A vár építészeti érdekességein kí­vül jól berendezett múzeum, állandó kiállítások várják az érdeklődőket; ar első emeleten a XVII—XIX. sz/iadból szárma­zó kastélybútorokat, míg a má­sodik emeleten bolgár hadtör­téneti emlékeket őriznek. Az ál­landó kiállítások mellett, mind jelentősebbek az időszakos be­mutatók. Az idei év első ese­Országgyűlési képviselő §&i&i&gyíMés Pécsett í i (Folytatás az 1. oldalról) Olyan fontos feladatokat kell megoldani, mint a termelékeny­ség növelése, a fogyasztási igé­nyek kielégítése, a lakásgondok csökkentése, a iá ivóvíz bizto­sítása, az iskolahálózat fejlesz­tése, a bölcsődei és óvodai fé­rőhelyek számának emelése, Pécs városának, mint kultúr- centrumnak a fejlesztése. — Együttműködve a lakosság szé­les rétegeivel a megyei és vá­rosi népképviseleti szervek jól segíthetik, irányíthatják e fel­adatok elvégzését. Ezért is kell gondosan kiválasztani, hogy ki­ket jelöljenek a választók. Fel­hívta a jelentkezők figyelmét arra, hogy élve állampolgári jogukkal, olyan személyt jelöl­jenek országgyűlési képviselő­nek, aki képességei tapasztala- . tai alapján elősegítheti felada­taink sikeres elvégzését. A Hazafias Népfront megyei bizottsága nevében Sztergár János Javasolta, Fogy a válasz­tókerület Novics János elvtársat jelölje országgyűlési képvise­lőnek, A javaslatot a jelen­lévők nagy tapssal fogadták, majd egymást követték a jelö­lést támogató felszólalások. El­sőként Ambrus Jenő, a Pécs Vá­rosi Pártbizottság első titkára csatlakozott a jelöléshez, hu­szonhárom éves együttes politi­kai munkájuk alapján, a jelölt­nek olyan nagyjelentőségű te­vékenységének méltatásával, mint a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének megyei A jelölögyűlés egyhangúlag megválasztotta Novics János elvtársat képviselőjelöltté. segítése, hangsúlyozta egyet­értését a javaslattal. Bek Antal a sörgyár mánkása arról szólt, hogy a gyár munkásai jól is­merik Novics elvtársat, aki gyakran felkereste őket, figye­lemmel kísérte munkájukat, így élvezi bizalmukat, megbecsülé- süket. B. Tóth Gyöngyvér, a Tanárképző Főiskola hallgatója, oki ez évben élhet majd elő­ször állampolgári jogával, sza­vazhat, örömmel csatlakozott a jelöléshez. Kászonyi István ha­tárőralezredes a határőrség ál­lománya nevében fejezte ki egyetértését a jelöléssel. Wieder Béla elvtárs ezután szavazásra tette fel a népfront személyi javaslatát, melyet a Erb János felvétele jelenlevők egyhangúlag, nagy taps kíséretében fogadtak el. Novics János elvtárs kért vé­gül szót. Megköszönte jelölte- tését, melyet előlegezett biza­lomnak tekint, s közéleti tevé­kenységéről szólva elmondotta, hogy választóival együtt, a köl­csönös együttműködés és biza­lom jegyében szeretné azt el­látni, segítve a párt, a kormány, a népfront programjának ma­radéktalan megvalósítását. Baranya megye 4. sz. ország- gyűlési választókerületének sza­vazó polgárai április 15-én Novics János jelölt elvtársra adhatják le szavazataikat, M. E Dokumentumok az 1848 49. év eseményeiből Baranya mej-ye és Pécs a forradalmi eseményekbe;: nem játszott országos szerepet. Ezt a területet nem lehetett iái védeni, a stratégiailag fontos Eszék hamar elesett és a császá­riak bevonultak Pécsre, letörték a forradalmi mozgalmakat. A polgári forradalom első híreit azonban a megyében a haladó érzelműek kitörő lelkesedéssel fogadták. Március 17-én Mohácsra érkezett először a pesti események híre. Egy komá­romi hajós hozta a Nemzeti Dal és a 12 pont kinyomtatott példányával egyetemben. A fellelkesült mohácsi ifjak azonnal népgyűlést tartottak, a Sóház kincstári épületéről leverték a császári címert és a fekete-sárga színű kaput piros-fehér-zöldre festették át. Március 18-án Pécsre is megérkezett a forradalom híre. A városi tanács már aznap foglalkozik az eseményekkel. Az utcán plakátok jelennek meg: „Éljen a haza!” „Éljen az alkotmányos szabadság!" „Békés egyetértés" feliratokkal. Ugyanez nap a Széchenyi téren (akkor Főtér) Perczel Miklós beszél az összegyűlt tömegnek. Azt indítványozza, hogy a jobbágyfelszabadítást mindenki ismerje el. A következő nap a városi tanács közgyűlése Batthyány Lajost, Deák Ferencet, Kossuth Lajost, Táncsics Mihályt, Petőfi Sándort, Vörösmarty Mihályt, Széchenyi Istvánt stb. a város díszpolgárává választja. Csaknem az egész város csatlakozik a forradalomhoz. Meg­alakul a nemzetőrség is. Ennek egyik tagja így ír erről: „A Pécsi Főtanodai ifjúság csak reggel'jár az oskolába — délután pedig a kaszárnyában fegyvergyakorlás tartatik minden nap — a jelszó, szabadság vagy halál!" Vidéken is megmozdul a parasztság. Több faluban elfoglal­ják az elkülönített legelőket, földeket. (Bicsérd.) A Siklós kör­nyéki falvakban tartott népgyűléseken Táncsics Mihályt választ­ják képviselőnek. Ez az időszak a békés átalakulás korszaka. Egyelőre a császár is beleegyezését adja a forradalmi vívmányokba. Titokban azonban készül leszámolni a forradalommal. Az első viharfelhők délen gyülekeznek. Jellasics megszervezi a támadást. A kormány Csányi Lászlót nevezi ki a megye területére telj­hatalmú királyi biztosnak. Baranya, Somogy, Tolna és Bócs megyék parancsnoksága Pécsett székel. Csányi kiáltványt intéz a megye népéhez: „A haza veszélyben van!" Jellasics meg­támadja Magyarországot, seregének egyik szárnya Róth veze­tésével Drávasztáránál átkel a folyón és Pécs elfoglalására indul. Bevonul a városba, de észak feié tovább nyomul előre. A mohácsi és pécsi nemzetőrök azonban rajtaütésszerű táma­dással Oroszlón meglepik a muníciót szállító egységét és nagy hadizsákmónnyal, sok hadifogollyal térnek vissza Pécsre, mely j ismét a forradalmárok kezére kerül. 1849 januárjában azonban ismét elesik a város. A támadók Szentlőrinc felől érkeznek. A hódítók bevezetik a statáriumot, és felállítják a rögtönítélő bíróságot. Tulajdonképpen ekkor pecsételődött meg véglegesen a megye sorsa. Ezt betetőzte Eszék eleste is. A várat az áruló tisztikar adta fel. Pécsett felülkerekedik a reakció, a császárnak hódoló feliratot küldenek, melyben Ferenc Józsefet a megye biztosítja alattvalói hűségéről. Az új királyi biztos, ifj. Majláth György leváltja a megye és a város régi tisztikarát és újat nevez ki. Ezek valamennyien a forradalom ellenségei voltak. Ottinger császári tábornok 4000 katonával és erős tüzérséggel vonul a városba és a lakosságra nagy hadisarcot vet ki. Ezért a tettéért az orosz cár később a Szent Anna lovagrend soraiba emeli. A reakció megkezdi a tisztogatást. A pécsi püspök kör­levelében: „a tanodái személyzetnek a legközelebb múlt és jelenidőben tanúsított erkölcsi, politikai magaviseletéről" kér jelentést. Az év végén már annyi baloldali embert tartottak Pécsett fogságban, hogy a börtönök teljesen megteltek. Ezért elhatározták, hogy új börtönt építenek: „A politikai vétség miatt eddig elfogott és még elfogandó egyéned számára egy fogolyháznak építése vált szükségessé." Annak dienere, hogy csaknem mindig erős katona­ság tartózkodott Pécsett, az első adódó alkalommal a forradal­márok szavukat hallatták. A tüntetésekben és a nemzetőrök között nemcsak magyarok, hanem igen szép számmal voltak találhatók a nemzetiségiek is. Megmozdulásaik, ha nem is voltak döntő jelentőségűek, de állandó bizonytalanságban tar­tották az ellenséget. Erről vallanak a Baranya megyei Levél­tárban található dokumentumok tömegei. Bezerédy Győző levéltáros. Á MÉK boltja „vezet" a Bajcsy-piacon Görög füge, dióbél, csiperkegomba a tegnapi „sláger“ Középszerű volt a tegnapi pi­ac a „Bajcsyn”. Többet várni — így tavasz küszöbén — nem is lehet: téli áruból — káposz­ta, burgonya, tavalyi zöldség, alma, vöröshagyma — még van elegendő, a primőrre vi­szont még korai az idő. Leg­nagyobb felhozatal — teg­nap — almából volt, átlag 8— 10—12 forintért. A hatvanas években megkezdődött szőiő- és gyümölcstelepítési program most már szépen érezteti ha­tását, az utóbbi esztendőkben az alma kitart az új gyümöl­csig. Amióta a MÉK megépí­tette a nagy hűtőházát, köny- nyebb megóvni a tárolt áru minőségét is. És ha már a MÉK-né! tar­tunk: a Bajcsy-piacon lévő boltja — mint mindig — most is bőséges áruval rendelkezik, legalábbis ami a választékot illeti. Tegnap 120 kilogramm gomba fogyott el néhány óra alatt, — a magánkiskereskedők­höz viszonyítva még mindig ol­csóbb áron: itt 48 forint kilója, a kiskereskedők 54—56 forint­jával szemben. Görögország­ból importált füge is volt és persze mondani sem kell, hogy a ládák nagyon hamar kiürül­tek. Keresett termék a dióbél - ebből is kapott a MÉK boltja bizonyos mennyiséget. A magánárusok kínálata vi­szont már eléggé gyér volt, Burgonya, alma, zöldség és sa­vanyúkáposzta, más semmi. A tojás viszont feltűnően olcsó volt, 1,20—1,40 forintot kértek érte, a spenótnak azonban fel­verték az árát, addig persze, míg a MÉK raktárából meg nem érkezett a szállítmány. A Halértékesítő Vállalat pia­ci sütödéje elfogadható forgal­mat bonyolított le — sült ponyt- szeletekből - annak ellenére hogy a tegnapi piacot kevés vásárló látogatta, részben c rossz idő miatt is. Mellesleg megjegyezve: a vállalat néhány éve vezette be a sült tengeri halak árusítását és úgy lát­szik, a fogyasztók megszokták az új ízeket, megkedvelték a helyszínen sütött, jóillatú hala­kat. ti ménye lesz a március végér s nyíló tárlat, amely Gádor Istvár k keramikus munkáit reprezen­í, tálja. Ami méq az 1973-as é' !- újdonsága: eddig lezárt részt- ! a déli várfalon végigfutó „gyi- lokjárót" tavasszal nyitják meg Innen különösen jól látható lesi a lakó-vár déli gótikus erkélye Több éves szünet után isméi megnyílik a terasz-vendéglő is ahonnét szép kilátás tárul c jj ; környező síkságra és a mögötte í húzódó hegyvonulatra. Szigetvár látogatóit történel­mi múltunk hagyományai és a ■* török idők megmaradt emléke: mellett egyre jobban vonzza o '■ város néhány éve működő ter­mál-fürdője. Az elmúlt évi több 3 mint 80 ezer látogató után s, idén is sok vendéget várnak, különösen Jugoszláviából. Ápri- . lisban pedig román csoport is z érkezik. A helyreállított várban f| vártörténeti, illetve Zrínyi-emlék­kiállítás látható, A II, Szulejmán dzsámiban — pediq a nyáron jj kamarazenekari hangversenyek várják a zenekedvelők táborát. R. É.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom