Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)
1973-03-14 / 63. szám
10 DUNANTOLI NAPLÓ 1973. március 14, FÓRUM A mohácsiaké a. szó Amint azt a két héttel ezelőtti (február 28-i) számunkban előre is | VÁLASZ jeleztük, ismét a mohácsiaknak adunk helyet Fórumunkban. Ezúttal zömmel | a tanácstagok teszik fel kérdéseiket körzetük jelenleg legégetőbb problémáiról, i A kérdésekre a Városi Tanács vezetői válaszolnak. Predács Ferencné tanácstag Az anyanyeiv ápolásáért A mohácsi nemzetiségi nyelvoktatás során gondot okoz, hogy a gyermekek igen szerény szókinccsel rendelkeznek, vagy egyáltalán nincs nyelv- ismeretük. Ennek okát a következőkben látom: — Az anyák a szülési szabadság letelte után dolgozni mennek, és a bölcsődékben, óvodákban csak magyarul tanítják gyermekeiket. — Rosszabb a helyzet a vegyes házasságok esetében, mivel az előbbi probléma fokozottabban jelentkezik. Kérdésem: Az óvoda mindhárom csoportjában mikorra várható a szerb- horvát nyelvű oktatás bevezetése, továbbá; lesz-e a gimnáziumban szerb- horvát nyelvoktatás? VÁLASZ: Mohácson a nemzetiségi anyanyelvi oktatás általános iskolai feltételei eddig is biztosítva voltak. A családok körében azonban csökkent az anyanyelv használata, s így a gyermekekben sem alakult ki igény a nyelv elsajátítására. Művelődéspolitikánk hatására, a meggyőzés és a propaganda segítségével most két óvodában sikerült egy-egy csoporttal elkezdeni a nyelv megismertetését. Ezek a csoportok következetesen folytatják a nyelvtanulást, s példájukra a jövő évben még egy óvodában megkezdjük a nyelvoktatást. Ami a gimnáziumokat illeti, nyelvoktató tanár megfelelő számban van a városban, s így nincs akadálya a horvát-szerb nyelvű oktatásnak. A helyzet az, hogy a tanulók jelenleg nem igénylik, de bízunk abban, hogy a határmentiségünkből fakadó szükséglet is ráébreszti a fiatalokat és a családokat is a kétnyelvűség sokoldalú előnyeire, s belátható időn belül a gimnáziumokban is bevezethetjük a szerb-horvát nyelvoktatást. Dr. Pap Ferenc, Tompa M. u. 12. Viszonylag kis befektetést igényelne Másfél évtizede várjuk már, hogy a városunk fő ütőerét jelentő Dózsa Gy. útról nyíló Tömöri utca elején megszűnjön végre a sártenger. Sokszáz ember közlekedik itt naponta, s csupán 150—200 méter útszakasz kiszélesítéséről és egy vízelvezető árok létesítéséről volna szó. Hasonló a helyzet az új ktsz irodaház környékén is, ahol az odatorkolló Alkotmány utca, mintegy 50—Ó0 méter hosszúságú útszakasza, szintén sártengerbe vész. Kétségtelen, hogy városi tanácsunk nz utóbbi 10 évben többet tett e téren, mint az ezt megelőző 50 évben bárki is. Éppen ezért kívánatos lenne, hogy az eddigi nagyon komoly útépítési beruházásokhoz mérten viszonylag kis befektetést igénylő munkával megszüntetné a fentebb említett hiányosságokat. VÁLASZ: A tanácsi utak felújítása során art az elvet követtük, hogy a Szabadság és Dózsa Gy. utcákra rávezető utakat felújítsuk, s azokat korszerű burkolattal lássuk el. Ilyenek a Tanócsház u., az Arany J. u. és a Perényi utca. A három rácsatlakozó út: A Táncsics u., a Tömöri u. és az Árok utca burkolatának korszerűsítése, amely még ebben a tervciklusban megvalósul. A kért Tömöri u. felújítását 1975-re ütemeztük és a vízelvezető árok tisztítását ebben az évben elvégezzük. Viszont az Építő Szövetkezet irodaháza melletti salakos út nem lát el közcélú forgalmat, s ezért felhívjuk az utat használó szövetkezet figyelmét a salak pótlására. Szűcs Péter tanácstag Fe!epül-e a tervezett I 100 lakás? | Mostanában többször elhangzik, hogy egyes települések fejlesztési lehetőségei kisebbek a tervezettnél. A Városi Tanács által jóváhagyott 5 éves tejlesztésr terv módosításra kerül-e a két év tapasztalatainak és adatainak ismeretében? Másik kérdésem: Erre az 5 éves tervre 1100 tokás épitését irányozta elő a tanács: | »ikerül-e ezeket valóban felépíteni? 1 VÁLASZ: Az 1971-ben jóváhagyott középtávú fejlesztési tervünk megvalósításának 3. évét kezdtük meg. A legjelentősebb feladataink: a lakásépítés, a kórházi j ágyszám fejlesztése és a szenny- \ vízátemelő építése. A legutóbbi ( két év tapasztalatai azt tükrözik, hogy a tervezett bevételek nem képződtek a várt nagyságrend- oen. Ezek a kiesések csak részben pótolhatók más területekről pl. koordinációs pénzeszközök felhasználásával, vagy a saját lehetőségek jobb kihasználásával. Középtávú tervünk ez ideig nem került módosításra, mivel az ott rögzített elhatározások változatlanul helyesek. Azonban egyes feladatok csak később kerülhetnek ütemezésre, mint ahogy az eredeti középtávú terv rögzíti. Ilyen módosulás tapasztalható pl. a II. számú főgyűjtő építése a Tolbuhin—Kazinczy— Vörösmarty, Ady E. és a Bajcsy- Zs. utcai szakaszon, a MÁVAUT személypályaudvar megvalósításánál. Az 1971—75 közöti időszakban felépítésre kerülő 1100 lakás alapvető célkitűzése a várospolitikai tervnek, s ezért a tanács mindent elkövet a megvalósításáért. Az állami lakásépítéseknek biztosítva vannak a feltételei, a magán erőből tervezettekét pedig a Takarék- pénztárral kötött megállapodásaink erősítik meg. Az építőipari kapacitást a Tolna megyei Építőipari Vállalat és a Mohácsi Építő Szövetkezet biztosítja. Csak gumicsizmában lehet közlekedni Nekünk a mohácsi Sallai utca keleti részén lakóknak évek óta mérhetetlen kellemetlenségei~őkoz a szennyvízátemelő építésével előállott helyzet. Ugyanis még 1971-ben, az egész utcát telehordták az átemelő helyéről kitermelt földdel, betemették a vízelvezető árkot, a házak előtti virágos kerteket, megrongálták a hidakat stb. Hosszú hónapokig térdig jártunk a sárban, az udvarunkba befolyt az esővíz, és az északi oldal macskaköves járdáját is csak gumicsizmával lehetett megközelíteni. Igaz, azóta elhordták a földet, de a járdákon közlekedő autók nyomait, illetve ennek következményeit ma sem tüntették el. A városi tanács építési és közlekedési osztálya írásbeli kötelezettséget vállalt a Sallai utcai vízelvezető árok 1971. december 31-ig történő kitisztítására, 1972. december 31-ig pedig a járda kijavítására is. Mindez még ma is várat magára. Sok aláíró. VALASZ: A Sallai utcában valóban 1971-ben kezdődött a szennyvíz- átemelő építése. A Duna-parti létesítmény a jelenlegi tervciklus legnagyobb városi beruházása, amely építő gondjainkon segít a létesítmény üzembehelyezésével. Való igaz, hogy a nagy építkezés sok gondot okozott az utcában, de ebben az évben üzembehelyezik az átemelőt és megkezdhetjük a környék rendezését. Ennek első üteme a nagyforgalmú Ságvári E. utca építése, s ezt követi soron a Sallai utcában lévő régi átemelőrendszer megszüntetése. A Sallai utcában az északi oldal járdaburkolata részben már elkészült, de egy kisebb szakaszon megmaradt a macskaköves járda. Ennek megszüntetését, illetve átrakását nem terveztük erre az évre, pmi pedig a Sallai utcai vízelvezető árkot illeti, ezt ez év április végéig kitisztíttat- juk. Bállá Ferenc tanácstag A természetimádók nevében A Fórum felhívására két kérdésem van. 1. A MOHOSZ Mohácsi Egyesületének jelenlegi telepét 1974-ben el kell hagynia. A horgász egyesület Duna- p-aríi telepét a város segítségével ki lehetne-e alakítani a Duna utca végén lévő üres telken? 2. A Csele-patak melletti vikendház- tulajdonosok kérdezik: milyen társadalmi munkát szervezzenek a közművesítés {bejáró út, villany világítás, vízellátás, a Duna-parti lejárat biztosítása) érdekében? A MOHOSZ Mohácsi Egyesületének működési feltételeit 1974 után is biztosítani kívánjuk, hiszen sok dolgozónak nyújt pihenési, sportolási, szórakozási lehetőséget az egyesület. A telep helyét a Duna-par- ton ma még nem lehet pontosan meghatározni, mivel terv- pályázatot írtunk ki e térség részletes beépítési tervének elkészítésére. így csak az abban foglaltak ismeretében határozható majd meg pontosan az egyesület telepe. A Csele-patak mentén viszonylag gyorsan felépült a hétvégi üdülőövezet, ami igazolja a Duna-menti térség iránti fokozott érdeklődést. Azonban a tanács más fontos feladatok ellátása mellett nem tudta biztosítani a hétvégi telep közmű- vesítési feltételeit. Most Is csak fokozatosan teremthetjük meg ezt. Ezért célszerűnek látnánk ha a körzet képviselői folyamatos kapcsolatot tartanának fenn építési és közlekedési osztályunkkal, ahol esetenként egyeztethetnék a pénzügyi lehetőségeket és a társadalmi munkafelajánlásokat. Pintér Mátyás, Újmohács körzeti népfrontbizottság elnöke Egyetlen orvosnőnk van Mohács-szigeten, beleértve a Szabadságpusztai AG területét is, egyetlen orvosnő látja el a betegellátást. Köszönjük önfeláldozását, amellyel éjt nappallá téve férfias szívóssággal látja el a rendkívül nehéz munkáját. Kérdésünk: mikor oldódik meg Mohácssziget és Újmohács e nagyon régi egészségügyi problémája. VALASZ: A városhoz tartozó szigeti területen egy, és Homorúdon szintén egy körzeti orvosi állást szerveztünk, de jelenleg csak a homorudi körzeti állás van betöltve. A másik mór hosszabb ideje, pályázó hiányában betöltetlen. A Mohácshoz tartozó orvosi lakás és rendelő Újmohácson van, tatarozása jelenleg folyik. Ennek befejeztével a most még Homorúdhoz tartozó körzeti orvos Üjmohácsra költözik, s a homorudi orvosi lakás és rendelő megvalósításáról (amely jelenleg Rihán van) tárgyalások folynak. A körzeti orvosi állás betöltését egészség- ügyi szakigazgatási szervünk állandó napirenden tartja. Dr. Amrik László tanácstag Mikor lesz úi vasútvonalunk? A korábban tervezett Mohács— Bátaszék vasút megvalósítását napirenden tartják-e, s ha igen, mikor kezdik el az épitését. Amennyiben megépítik, úgy az új vasút érinti-e Bár, Dunaszekcső és Báta községeket? Az új vasút megvalósulása esetén a BCM vasúti teherforgalmának hány százaléka terelődne át Bere- mendre és Bátaszékre? Mit javítana az új vasút megépítése Mohács és környéke személy, illetve teheráru forgalmában? VALASZ: A Városi Tanács nem rendelkezik a vasútépítéssel kapcsolatos részletesebb információkkal. A közelmúltban vizsgálták ugyan a korábban tervezett fejlesztés mai költségkihatásait, de megállapították, hogy a beruházás még nem időszerű és 1985 előtt erre fedezet sem biztosítható. II szigetváriak figyelmébe A Mohácsi Fórumunk után, megyénk nem kevésbé híres történelmi múlttal rendelkező városa következik soron. Ezúttal Szigetvár lakosaitól várjuk közérdekű kérdéseik beküldését. Ami a kérdések témakörét illeti, erről tájékoztatásképpen csak annyit, hogy felölelhetnek, magukba foglalhatnak minden olyan gondot, problémát, ami a legjobban foglalkoztatja ma Szigetvár lakosságát. A szerkesztőségünkhöz beküldött leveleket a legrövidebb úton továbbítjuk a Városi Tanács vezetőihez, akik a lap nyilvánosságán keresztül részletes választ adnak a hozzájuk intézett kérdésekre. Ezekután olvasóinké a szó. Kérdezzenek a szigetváriak! Kérjük, hogy a kérdéseket tartalmazó leveleiket a következőképpen címezzék. „F Ú R U M“ Dunántúli Napló szerkesztősége 7601 Pécs, Hunyadi u. 11. A kérdések beküldésének határideje: 1973. március 24. j, lAtVil/t IÁ ál Áh ikfíwmfCií/OX Mentsék meg a még meglévő fákat Szomorú látványban volt részem az Asztalos János utca továbbá a Bartók Béla úttá! nyugatra, ahol útszélesítés címén tucatszámra irtják ki az út két oldalát szegélyező 20- 25 éves szépkoronájú fákat. Becslésem szerint eddig kb. 40 fát vágtak ki, és ha tovább Folyik az útszélesítés, nagyon félő, hogy további 150—200 fa kerül hasonló sorsra. Ha már elkerülhetetlen a kivágásuk, talán lehetne még valamelyest enyhíteni ezen, ha legelőbb az egyik oldalon meghagynák a fákat. E levelemmel egyidőben hasonló sorokat írtam a Természetvédelmi Tanács pécsi képviseletéhez, a Természetvédelmi Felügyelőséghez, és a Kertészeti Vállalathoz címezve, hogy közös összefogással mentsék meg a még meglévő fákat az értelmetlen pusztítástól. Remélem, — s ebben azt hiszem nem vagyok egyedül, — hogy lesz foganatja az összefogásnak. Rónaszéki Elemér Közős összefogással Községünkben, Gyódon, nagyon régi probléma a dolgozó nők gyermekeinek elhelyezése, pedig társadalmi munkával szívesen hozzájárulnánk egy szerény igényű óvoda létesítéséhez. Ami a megoldást illeti, a faluban több olyan üresen álló helyiség van, ami némi ráfordítással, átalakítással megfelelne a minimális követelményeknek. HogY példát is említsünk, a tsz irodája mellett több helyiség régóta üresen áll, és a Mérsékeljék a belépődíjakat Mi, pécsiek gyakran lejárunk a közeli gyógyhatású és kedvelt fürdőhelyünkre, Harkányba. Eddig a belépőjegy 6 forint volt, amit bizony elég magasnak tartottunk, de most a tél folyamán, amikor lelátogattunk, hogy körülnézzünk, fáradt tagjainkat megfürdessük a gyógyvízben, ekkor a legnagyobb fájdalmunkra azt tapasztaltuk, hogy 10 forint lett a belépőjegy ára. Miért emelték fel újra a belépőjegyek árát? Május 1-én emelték 6 forintra, most meg 10-re. Ezt az összeget szinte már megfizethetetlennek tartjuk. Nincs olyan jövedelmünk, hogy a nyáron nap mint nap ilyen összeget fizessünk. Kérjük, mérsékeljék a belépődíjakat 6 forintra, legalább azok részére, akiknek gyógyulásuk érdekében hosszabb ideig kell lent tartózkodniok. Sok száz nyugdíjas nevében: Blasszauer Károly Szerkesztői üzenetek 79. szám alatti egykori pedagógus szolgálati lakás is 8 éve kihasználatlan. Nem tudjuk ugyan, hogy a puszta helyiségen kívül mi minden szükséges még egy óvodához, de bízunk abban, hogy az általunk felajánlott társadalmi munka, és a tanács valamint a tsz támogatósával záros határidőn belül fedél alá jutnak gyermekeink. 21 aláírás Vég nélküli tatarozás Kérjük, hogy a Kossuth Lajos utcai Hatósági Húsboltot minél előbb újra nyissák meg. Sokan kevés nyugdíjból élünk és jó volt, hogy időnként hozzájuthattunk olcsó húshoz. Az üzlet hónapok óta nem árusít, zárva van, tatarozzák Hetenként arra járunk, de még nem láttuk, hogy tataroztak volna. Nem tudjuk elképzelni, hogy miért tart ilyen sokáig az a tatarozás? Igaz., a vágóhíd végén nyitva tartanak egy ilyen húsboltot, de nekünk, időseknek, az messze van. Sok esetben hiába fáradunk, mert teljesen bizonytalan, hogy mikor mérnek. Reméljük, hogy kérésünk elintézést nyer. Kovács Béláné és 19 aláírás Parties Zsuzsanna: Az új munkahelyén nem jár meg a lakbérkiegészítés, mivel előző helyéről önkényesen távozott. Resti József: Valószínű 1974-1975- ben lesz a Felsővámház u. 1. számú ház lebontva, de még nincs ütemezve. K. J. Pécs: Problémájával a Munkaügyi Döntőbizottsághoz forduljon. ,,Remény” jeligére üzenjük: a vállalatnak a levelében leírtak alapján joga volt áthelyezni még alacsonyabb beosztásba is. Ha ezzel nem ért egyet, a Vállalati Munkaügyi Döntőbizottsághoz fordulhat panaszával, elutasítás esetén a Területi Munkaügyi Bírósághoz. Ezt viszont a levelében leírt okok miatt nem tana-* csoljuk. Schillingerné: Szíveskedjék a köz- I ség nevét és az utcát megnevezni, i ahová a salakot kéri, mert így nem | tudunk intézkedni. H. J.-né, Patapoklosi: Szíveskedjék I az OFOTÉRT szakboltnak megírni a j boríték számát, pontos nevét és címét, hogy kislánya szemüvegéről í pontos felvilágosítást adhassanak. 100 négyzetméter feletti helyiségeket raktárnak bérelnénk PIÉRT. Pécs Jogi tanácsadó Nagy F. mint mezőgazdasági munkás, magán- munkáltatónál dolgozik. Kérdése: Mennyi a napi munkaideje, milyen órabérért köteles dolgozni, ezt valahol szabályozták-e? A magánmunkáltatók által foglalkoztatott mezőgazdasági dolgozók munkaidejét és bérezését a 3/7973. (III. 3.) M. É. M. — M. ü. M. sz együttes rendelet szabályozza. E rendelet 3 §-a értelmében az alkalmazott munkaideje legfeljebb évi 2500 óra lehet, az éves munkaidő- keret terhére megállapított munkaidő HAVI 270 óránál, a NAPI munkaidő 12 óránál HOSSZABB. illetve NAPI 6 óránál RÖVIDEBB nem lehet. A 4 § értelmében a magán- munkáltató az alkalmazott által végzett munkát az állami mezőgazdasági üzemekben fog- 'alkoztatott dolgozókra irányadó szabályok szerint köteles besorolni és az alkalmazott munkabérét a munkakörülményi fokozatok figyelembevételével az alábbi bértételek alapján kell megállapítani: segédmunkáknál 5.00 — 14.00 Hl óra betanított munkáknál 5.50 — 16.00 egyszerű szakmunkáknál 7.00 — 18.00 szakmunkáknál 8.00 — 20.00 Lehetőséget ad a rendelet arra is, hogy a munkáltató és az alkalmazott a munkaszerződésben természetbeni fizetésre is megállapodást köthessen. Abban az esetben, ha a dolgozó túlmunkát végez, akkor az első két óra után 25%-os, a további két óra után 50%-os, az ezt meghaladó időtartam után pedig 100 százalékos pótlékra jogosult. Több olvasónk kérdezi, hogy a szociális otthonb in elhelyezett személyek gondozási dijának megállapításánál az ingó és ingatlan vagyont figyelembe lehet-e venni, vagy nem? A 4/1972. (IV. 16) Eü. M. sz. rendelet 5 § (2) bekezdésének rendelkezése szerint, abban az esetben, ha a gondozottnak jövedelme és készpénzvagyona nincs, vagy az a teljes gondozási díj megfizetésére nem elég, azonban INGATLAN vagy — a személyes használatra szolgáló vagyontárgyain felül — JELENTŐS INGÓVAGYON- NAL RENDELKEZIK, a teljes gondozási díjat, vagy annak hiányzó részét a GONDOZOTTAL történt ELŐZETES MEGÁLLAPODÁS ALAP- IÁN ingatlan- és ingóvagyoná- nak figyelembevételével KELL MEGÁLLAPÍTANI. Az ingatlan és az ingóvagyon terhére megállapított qondozási díjat jelzálogjog illetőleg zálogjog létesítésével kell biztosítani. A fentiekkel kapcsolatban a 12/1972 (Eük. 9.) Eü. M. számú utasítás 2 § (3) bekezdése az alábbiakat írja elő: „A készpénzvagyonra, ingatlanra vagy ingóságra megállapított gondozási díj esetében a gondozott — törvényes kéovise- lője, gondnoka — ELŐZETESEN ÍRÁSBAN KÖTELES NYILATKOZNI arról, hogy KÉSZPÉNZE INGATLANA IN- GÖVAGYONA terhére KÖTELEZETTSÉGET VÁLLAL g gondozási díj fizetésére". Abban az esetben, ha a gondozási díj fizetési kötelezettség ingatlan vagyonra kerül megállapításra és az ingatlant jelzáloggal terhelik meg, úgy ezt a gondozási díjat megállapító határozatban fel keli tüntetni és a határozatot az ingatlan fekvése szerint illetékes telekkönyvi hatóságnak meq kell küldeni. A most ismertetettekből egy- ] értelműén megállapítható, hogy j az ingóvagyont, de az in- | gatlant is figyelembe lehet 1 venni.
