Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)

1973-03-14 / 63. szám

10 DUNANTOLI NAPLÓ 1973. március 14, FÓRUM A mohácsiaké a. szó Amint azt a két héttel ezelőtti (február 28-i) számunkban előre is | VÁLASZ jeleztük, ismét a mohácsiaknak adunk helyet Fórumunkban. Ezúttal zömmel | a tanácstagok teszik fel kérdéseiket körzetük jelenleg legégetőbb problémáiról, i A kérdésekre a Városi Tanács vezetői válaszolnak. Predács Ferencné tanácstag Az anyanyeiv ápolásáért A mohácsi nemzetiségi nyelvoktatás során gondot okoz, hogy a gyerme­kek igen szerény szókinccsel rendel­keznek, vagy egyáltalán nincs nyelv- ismeretük. Ennek okát a következők­ben látom: — Az anyák a szülési szabadság letelte után dolgozni mennek, és a bölcsődékben, óvodákban csak ma­gyarul tanítják gyermekeiket. — Rosszabb a helyzet a vegyes házasságok esetében, mivel az előbbi probléma fokozottabban jelentkezik. Kérdésem: Az óvoda mindhárom cso­portjában mikorra várható a szerb- horvát nyelvű oktatás bevezetése, to­vábbá; lesz-e a gimnáziumban szerb- horvát nyelvoktatás? VÁLASZ: Mohácson a nemzetiségi anyanyelvi oktatás általános is­kolai feltételei eddig is bizto­sítva voltak. A családok körében azonban csökkent az anyanyelv használata, s így a gyermekek­ben sem alakult ki igény a nyelv elsajátítására. Művelődéspoliti­kánk hatására, a meggyőzés és a propaganda segítségével most két óvodában sikerült egy-egy csoporttal elkezdeni a nyelv megismertetését. Ezek a cso­portok következetesen folytatják a nyelvtanulást, s példájukra a jövő évben még egy óvodában megkezdjük a nyelvoktatást. Ami a gimnáziumokat illeti, nyelvoktató tanár megfelelő számban van a városban, s így nincs akadálya a horvát-szerb nyelvű oktatásnak. A helyzet az, hogy a tanulók jelenleg nem igénylik, de bízunk abban, hogy a határmentiségünkből fakadó szükséglet is ráébreszti a fiata­lokat és a családokat is a két­nyelvűség sokoldalú előnyeire, s belátható időn belül a gimná­ziumokban is bevezethetjük a szerb-horvát nyelvoktatást. Dr. Pap Ferenc, Tompa M. u. 12. Viszonylag kis befektetést igényelne Másfél évtizede várjuk már, hogy a városunk fő ütőerét jelentő Dózsa Gy. útról nyíló Tömöri utca elején meg­szűnjön végre a sártenger. Sokszáz ember közlekedik itt naponta, s csu­pán 150—200 méter útszakasz kiszé­lesítéséről és egy vízelvezető árok létesítéséről volna szó. Hasonló a helyzet az új ktsz irodaház környékén is, ahol az odatorkolló Al­kotmány utca, mintegy 50—Ó0 méter hosszúságú útszakasza, szintén sár­tengerbe vész. Kétségtelen, hogy városi tanácsunk nz utóbbi 10 évben többet tett e téren, mint az ezt megelőző 50 évben bárki is. Éppen ezért kívánatos lenne, hogy az eddigi nagyon komoly út­építési beruházásokhoz mérten vi­szonylag kis befektetést igénylő mun­kával megszüntetné a fentebb emlí­tett hiányosságokat. VÁLASZ: A tanácsi utak felújítása so­rán art az elvet követtük, hogy a Szabadság és Dózsa Gy. ut­cákra rávezető utakat felújítsuk, s azokat korszerű burkolattal lássuk el. Ilyenek a Tanócsház u., az Arany J. u. és a Perényi utca. A három rácsatlakozó út: A Táncsics u., a Tömöri u. és az Árok utca burkolatának korsze­rűsítése, amely még ebben a tervciklusban megvalósul. A kért Tömöri u. felújítását 1975-re ütemeztük és a vízelvezető árok tisztítását ebben az évben el­végezzük. Viszont az Építő Szö­vetkezet irodaháza melletti sa­lakos út nem lát el közcélú for­galmat, s ezért felhívjuk az utat használó szövetkezet figyelmét a salak pótlására. Szűcs Péter tanácstag Fe!epül-e a tervezett I 100 lakás? | Mostanában többször elhangzik, hogy egyes települések fejlesztési lehetőségei kisebbek a tervezettnél. A Városi Tanács által jóváhagyott 5 éves tejlesztésr terv módosításra kerül-e a két év tapasztalatainak és adatainak ismeretében? Másik kér­désem: Erre az 5 éves tervre 1100 tokás épitését irányozta elő a tanács: | »ikerül-e ezeket valóban felépíteni? 1 VÁLASZ: Az 1971-ben jóváhagyott kö­zéptávú fejlesztési tervünk meg­valósításának 3. évét kezdtük meg. A legjelentősebb felada­taink: a lakásépítés, a kórházi j ágyszám fejlesztése és a szenny- \ vízátemelő építése. A legutóbbi ( két év tapasztalatai azt tükrözik, hogy a tervezett bevételek nem képződtek a várt nagyságrend- oen. Ezek a kiesések csak rész­ben pótolhatók más területekről pl. koordinációs pénzeszközök felhasználásával, vagy a saját lehetőségek jobb kihasználásá­val. Középtávú tervünk ez ideig nem került módosításra, mivel az ott rögzített elhatározások változatlanul helyesek. Azonban egyes feladatok csak később ke­rülhetnek ütemezésre, mint ahogy az eredeti középtávú terv rög­zíti. Ilyen módosulás tapasztal­ható pl. a II. számú főgyűjtő építése a Tolbuhin—Kazinczy— Vörösmarty, Ady E. és a Bajcsy- Zs. utcai szakaszon, a MÁVAUT személypályaudvar megvalósítá­sánál. Az 1971—75 közöti idő­szakban felépítésre kerülő 1100 lakás alapvető célkitűzése a vá­rospolitikai tervnek, s ezért a tanács mindent elkövet a meg­valósításáért. Az állami lakás­építéseknek biztosítva vannak a feltételei, a magán erőből ter­vezettekét pedig a Takarék- pénztárral kötött megállapodá­saink erősítik meg. Az építő­ipari kapacitást a Tolna megyei Építőipari Vállalat és a Mohácsi Építő Szövetkezet biztosítja. Csak gumicsizmában lehet közlekedni Nekünk a mohácsi Sallai utca ke­leti részén lakóknak évek óta mérhe­tetlen kellemetlenségei~őkoz a szenny­vízátemelő építésével előállott hely­zet. Ugyanis még 1971-ben, az egész utcát telehordták az átemelő helyéről kitermelt földdel, betemették a víz­elvezető árkot, a házak előtti virágos kerteket, megrongálták a hidakat stb. Hosszú hónapokig térdig jártunk a sárban, az udvarunkba befolyt az esővíz, és az északi oldal macskakö­ves járdáját is csak gumicsizmával lehetett megközelíteni. Igaz, azóta elhordták a földet, de a járdákon közlekedő autók nyomait, illetve en­nek következményeit ma sem tüntet­ték el. A városi tanács építési és közleke­dési osztálya írásbeli kötelezettséget vállalt a Sallai utcai vízelvezető árok 1971. december 31-ig történő kitisztí­tására, 1972. december 31-ig pedig a járda kijavítására is. Mindez még ma is várat magára. Sok aláíró. VALASZ: A Sallai utcában valóban 1971-ben kezdődött a szennyvíz- átemelő építése. A Duna-parti létesítmény a jelenlegi tervcik­lus legnagyobb városi beruhá­zása, amely építő gondjainkon segít a létesítmény üzembehe­lyezésével. Való igaz, hogy a nagy építkezés sok gondot oko­zott az utcában, de ebben az évben üzembehelyezik az át­emelőt és megkezdhetjük a kör­nyék rendezését. Ennek első üteme a nagyforgalmú Ságvári E. utca építése, s ezt követi so­ron a Sallai utcában lévő régi átemelőrendszer megszüntetése. A Sallai utcában az északi ol­dal járdaburkolata részben már elkészült, de egy kisebb szaka­szon megmaradt a macskaköves járda. Ennek megszüntetését, il­letve átrakását nem terveztük erre az évre, pmi pedig a Sallai utcai vízelvezető árkot illeti, ezt ez év április végéig kitisztíttat- juk. Bállá Ferenc tanácstag A természetimádók nevében A Fórum felhívására két kérdésem van. 1. A MOHOSZ Mohácsi Egyesületé­nek jelenlegi telepét 1974-ben el kell hagynia. A horgász egyesület Duna- p-aríi telepét a város segítségével ki lehetne-e alakítani a Duna utca végén lévő üres telken? 2. A Csele-patak melletti vikendház- tulajdonosok kérdezik: milyen társadal­mi munkát szervezzenek a közművesítés {bejáró út, villany világítás, vízellá­tás, a Duna-parti lejárat biztosítása) érdekében? A MOHOSZ Mohácsi Egye­sületének működési feltételeit 1974 után is biztosítani kíván­juk, hiszen sok dolgozónak nyújt pihenési, sportolási, szó­rakozási lehetőséget az egyesü­let. A telep helyét a Duna-par- ton ma még nem lehet ponto­san meghatározni, mivel terv- pályázatot írtunk ki e térség részletes beépítési tervének el­készítésére. így csak az abban foglaltak ismeretében határoz­ható majd meg pontosan az egyesület telepe. A Csele-patak mentén vi­szonylag gyorsan felépült a hét­végi üdülőövezet, ami igazolja a Duna-menti térség iránti fo­kozott érdeklődést. Azonban a tanács más fontos feladatok el­látása mellett nem tudta bizto­sítani a hétvégi telep közmű- vesítési feltételeit. Most Is csak fokozatosan teremthetjük meg ezt. Ezért célszerűnek látnánk ha a körzet képviselői folyama­tos kapcsolatot tartanának fenn építési és közlekedési osztá­lyunkkal, ahol esetenként egyeztethetnék a pénzügyi le­hetőségeket és a társadalmi munkafelajánlásokat. Pintér Mátyás, Újmohács körzeti népfrontbizottság elnöke Egyetlen orvosnőnk van Mohács-szigeten, beleértve a Sza­badságpusztai AG területét is, egyet­len orvosnő látja el a betegellátást. Köszönjük önfeláldozását, amellyel éjt nappallá téve férfias szívóssággal látja el a rendkívül nehéz munkáját. Kérdésünk: mikor oldódik meg Mo­hácssziget és Újmohács e nagyon régi egészségügyi problémája. VALASZ: A városhoz tartozó szigeti te­rületen egy, és Homorúdon szintén egy körzeti orvosi állást szerveztünk, de jelenleg csak a homorudi körzeti állás van be­töltve. A másik mór hosszabb ideje, pályázó hiányában be­töltetlen. A Mohácshoz tartozó orvosi lakás és rendelő Újmo­hácson van, tatarozása jelen­leg folyik. Ennek befejeztével a most még Homorúdhoz tartozó körzeti orvos Üjmohácsra költö­zik, s a homorudi orvosi lakás és rendelő megvalósításáról (amely jelenleg Rihán van) tár­gyalások folynak. A körzeti or­vosi állás betöltését egészség- ügyi szakigazgatási szervünk állandó napirenden tartja. Dr. Amrik László tanácstag Mikor lesz úi vasútvonalunk? A korábban tervezett Mohács— Bátaszék vasút megvalósítását napi­renden tartják-e, s ha igen, mikor kezdik el az épitését. Amennyiben megépítik, úgy az új vasút érinti-e Bár, Dunaszekcső és Báta községe­ket? Az új vasút megvalósulása ese­tén a BCM vasúti teherforgalmának hány százaléka terelődne át Bere- mendre és Bátaszékre? Mit javítana az új vasút megépítése Mohács és környéke személy, illetve teheráru forgalmában? VALASZ: A Városi Tanács nem rendel­kezik a vasútépítéssel kapcso­latos részletesebb információk­kal. A közelmúltban vizsgálták ugyan a korábban tervezett fejlesztés mai költségkihatása­it, de megállapították, hogy a beruházás még nem időszerű és 1985 előtt erre fedezet sem biztosítható. II szigetváriak figyelmébe A Mohácsi Fórumunk után, megyénk nem kevésbé híres történelmi múlttal rendelkező városa következik soron. Ezúttal Szigetvár lakosaitól várjuk közérdekű kérdéseik beküldését. Ami a kérdések témakörét illeti, erről tájékoztatásképpen csak annyit, hogy felölelhetnek, magukba foglalhatnak minden olyan gondot, problémát, ami a legjobban foglalkoztatja ma Szigetvár lakosságát. A szerkesztőségünkhöz beküldött leveleket a legrövidebb úton továbbítjuk a Városi Tanács vezetőihez, akik a lap nyilvánosságán keresztül részletes választ adnak a hozzá­juk intézett kérdésekre. Ezekután olvasóinké a szó. Kérdezzenek a szigetváriak! Kérjük, hogy a kérdéseket tartalmazó leveleiket a következő­képpen címezzék. „F Ú R U M“ Dunántúli Napló szerkesztősége 7601 Pécs, Hunyadi u. 11. A kérdések beküldésének határideje: 1973. március 24. j, lAtVil/t IÁ ál Áh ikfíwmfCií/OX Mentsék meg a még meglévő fákat Szomorú látványban volt ré­szem az Asztalos János utca továbbá a Bartók Béla úttá! nyugatra, ahol útszélesítés cí­mén tucatszámra irtják ki az út két oldalát szegélyező 20- 25 éves szépkoronájú fákat. Becslésem szerint eddig kb. 40 fát vágtak ki, és ha tovább Fo­lyik az útszélesítés, nagyon félő, hogy további 150—200 fa kerül hasonló sorsra. Ha már elke­rülhetetlen a kivágásuk, talán lehetne még valamelyest eny­híteni ezen, ha legelőbb az egyik oldalon meghagynák a fákat. E levelemmel egyidőben ha­sonló sorokat írtam a Termé­szetvédelmi Tanács pécsi kép­viseletéhez, a Természetvédelmi Felügyelőséghez, és a Kerté­szeti Vállalathoz címezve, hogy közös összefogással mentsék meg a még meglévő fákat az értelmetlen pusztítástól. Remé­lem, — s ebben azt hiszem nem vagyok egyedül, — hogy lesz foganatja az összefogásnak. Rónaszéki Elemér Közős összefogással Községünkben, Gyódon, na­gyon régi probléma a dolgozó nők gyermekeinek elhelyezése, pedig társadalmi munkával szí­vesen hozzájárulnánk egy sze­rény igényű óvoda létesítésé­hez. Ami a megoldást illeti, a faluban több olyan üresen álló helyiség van, ami némi ráfor­dítással, átalakítással megfe­lelne a minimális követelmé­nyeknek. HogY példát is említ­sünk, a tsz irodája mellett több helyiség régóta üresen áll, és a Mérsékeljék a belépődíjakat Mi, pécsiek gyakran lejárunk a közeli gyógyhatású és ked­velt fürdőhelyünkre, Harkány­ba. Eddig a belépőjegy 6 fo­rint volt, amit bizony elég ma­gasnak tartottunk, de most a tél folyamán, amikor lelátogat­tunk, hogy körülnézzünk, fáradt tagjainkat megfürdessük a gyógyvízben, ekkor a legna­gyobb fájdalmunkra azt tapasz­taltuk, hogy 10 forint lett a be­lépőjegy ára. Miért emelték fel újra a be­lépőjegyek árát? Május 1-én emelték 6 forintra, most meg 10-re. Ezt az összeget szinte már megfizethetetlennek tart­juk. Nincs olyan jövedelmünk, hogy a nyáron nap mint nap ilyen összeget fizessünk. Kérjük, mérsékeljék a belé­pődíjakat 6 forintra, legalább azok részére, akiknek gyógyu­lásuk érdekében hosszabb ide­ig kell lent tartózkodniok. Sok száz nyugdíjas nevében: Blasszauer Károly Szerkesztői üzenetek 79. szám alatti egykori peda­gógus szolgálati lakás is 8 éve kihasználatlan. Nem tudjuk ugyan, hogy a puszta helyisé­gen kívül mi minden szükséges még egy óvodához, de bízunk abban, hogy az általunk fel­ajánlott társadalmi munka, és a tanács valamint a tsz támo­gatósával záros határidőn be­lül fedél alá jutnak gyermeke­ink. 21 aláírás Vég nélküli tatarozás Kérjük, hogy a Kossuth La­jos utcai Hatósági Húsboltot minél előbb újra nyissák meg. Sokan kevés nyugdíjból élünk és jó volt, hogy időn­ként hozzájuthattunk olcsó hús­hoz. Az üzlet hónapok óta nem árusít, zárva van, tatarozzák Hetenként arra járunk, de még nem láttuk, hogy tataroztak volna. Nem tudjuk elképzelni, hogy miért tart ilyen sokáig az a tatarozás? Igaz., a vágóhíd végén nyit­va tartanak egy ilyen húsbol­tot, de nekünk, időseknek, az messze van. Sok esetben hiába fáradunk, mert teljesen bizony­talan, hogy mikor mérnek. Reméljük, hogy kérésünk el­intézést nyer. Kovács Béláné és 19 aláírás Parties Zsuzsanna: Az új munka­helyén nem jár meg a lakbérkiegé­szítés, mivel előző helyéről önkénye­sen távozott. Resti József: Valószínű 1974-1975- ben lesz a Felsővámház u. 1. számú ház lebontva, de még nincs ütemez­ve. K. J. Pécs: Problémájával a Munka­ügyi Döntőbizottsághoz forduljon. ,,Remény” jeligére üzenjük: a vál­lalatnak a levelében leírtak alapján joga volt áthelyezni még alacso­nyabb beosztásba is. Ha ezzel nem ért egyet, a Vállalati Munkaügyi Döntőbizottsághoz fordulhat pana­szával, elutasítás esetén a Területi Munkaügyi Bírósághoz. Ezt viszont a levelében leírt okok miatt nem tana-* csoljuk. Schillingerné: Szíveskedjék a köz- I ség nevét és az utcát megnevezni, i ahová a salakot kéri, mert így nem | tudunk intézkedni. H. J.-né, Patapoklosi: Szíveskedjék I az OFOTÉRT szakboltnak megírni a j boríték számát, pontos nevét és cí­mét, hogy kislánya szemüvegéről í pontos felvilágosítást adhassanak. 100 négyzetméter feletti helyiségeket raktárnak bérelnénk PIÉRT. Pécs Jogi tanácsadó Nagy F. mint mezőgaz­dasági munkás, magán- munkáltatónál dolgozik. Kérdése: Mennyi a napi munkaideje, milyen óra­bérért köteles dolgozni, ezt valahol szabályozták-e? A magánmunkáltatók által foglalkoztatott mezőgazdasági dolgozók munkaidejét és bére­zését a 3/7973. (III. 3.) M. É. M. — M. ü. M. sz együttes rende­let szabályozza. E rendelet 3 §-a értelmében az alkalmazott munkaideje legfeljebb évi 2500 óra lehet, az éves munkaidő- keret terhére megállapított munkaidő HAVI 270 óránál, a NAPI munkaidő 12 óránál HOSSZABB. illetve NAPI 6 órá­nál RÖVIDEBB nem lehet. A 4 § értelmében a magán- munkáltató az alkalmazott ál­tal végzett munkát az állami mezőgazdasági üzemekben fog- 'alkoztatott dolgozókra irányadó szabályok szerint köteles beso­rolni és az alkalmazott munka­bérét a munkakörülményi foko­zatok figyelembevételével az alábbi bértételek alapján kell megállapítani: segédmunkáknál 5.00 — 14.00 Hl óra betanított munkáknál 5.50 — 16.00 egyszerű szakmunkáknál 7.00 — 18.00 szakmunkáknál 8.00 — 20.00 Lehetőséget ad a rendelet arra is, hogy a munkáltató és az al­kalmazott a munkaszerződés­ben természetbeni fizetésre is megállapodást köthessen. Abban az esetben, ha a dol­gozó túlmunkát végez, akkor az első két óra után 25%-os, a további két óra után 50%-os, az ezt meghaladó időtartam után pedig 100 százalékos pót­lékra jogosult. Több olvasónk kérdezi, hogy a szociális otthonb in elhelyezett személyek gon­dozási dijának megállapí­tásánál az ingó és ingatlan vagyont figyelembe lehet-e venni, vagy nem? A 4/1972. (IV. 16) Eü. M. sz. rendelet 5 § (2) bekezdésének rendelkezése szerint, abban az esetben, ha a gondozottnak jö­vedelme és készpénzvagyona nincs, vagy az a teljes gon­dozási díj megfizetésére nem elég, azonban INGATLAN vagy — a személyes használatra szolgáló vagyontárgyain felül — JELENTŐS INGÓVAGYON- NAL RENDELKEZIK, a teljes gondozási díjat, vagy annak hiányzó részét a GONDOZOT­TAL történt ELŐZETES MEGÁLLAPODÁS ALAP- IÁN ingatlan- és ingóvagyoná- nak figyelembevételével KELL MEGÁLLAPÍTANI. Az in­gatlan és az ingóvagyon ter­hére megállapított qondozási díjat jelzálogjog illetőleg zálog­jog létesítésével kell biztosítani. A fentiekkel kapcsolatban a 12/1972 (Eük. 9.) Eü. M. szá­mú utasítás 2 § (3) bekezdése az alábbiakat írja elő: „A készpénzvagyonra, ingat­lanra vagy ingóságra megálla­pított gondozási díj esetében a gondozott — törvényes kéovise- lője, gondnoka — ELŐZETE­SEN ÍRÁSBAN KÖTELES NYILATKOZNI arról, hogy KÉSZPÉNZE INGATLANA IN- GÖVAGYONA terhére KÖTELE­ZETTSÉGET VÁLLAL g gondozási díj fizetésére". Abban az esetben, ha a gon­dozási díj fizetési kötelezettség ingatlan vagyonra kerül meg­állapításra és az ingatlant jel­záloggal terhelik meg, úgy ezt a gondozási díjat megállapító ha­tározatban fel keli tüntetni és a határozatot az ingatlan fek­vése szerint illetékes telekköny­vi hatóságnak meq kell kül­deni. A most ismertetettekből egy- ] értelműén megállapítható, hogy j az ingóvagyont, de az in- | gatlant is figyelembe lehet 1 venni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom