Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)

1973-03-14 / 63. szám

Rekonstrukció félmilliárd forintért Mohács lakói összefognak a fejlődés érdekében Talán a legjelentősebb be­ruházásként tarthatják a mohá­csiak számon a Mohácsi Farost- lemezgyár rekonstrukcióját, amelynek összköltsége megha­ladta a félmilliÓFd forintot. Igen nagy gondot fordított a város vezetése az ipar fejlesztésére az elmúlt tanácsi ciklusban, ebben oz ötéves tervben. Az előkészí­tett, részben megkezdett fejlesz­tések összértéke meghaladja az egymillióid forintot. Mohács város történetében ilyen nagy­arányú fejlesztés — ehhez ha­sonló rövid idő alatt - nem volt. Ez természetesen növéli Mo­hács népgazdasági jelentősé­gét, megteremti feltételeit an­nak, hogy a város egyre inkább megfeleljen a távlati tervekben megjelölt szerepének, A terme­lőalapok fejlesztése és korsze­rűsítése mellett azonban nagy gondot fordítanak a lakossági ellátás javítására, a mohácsiak életszínvonalának növekedésé­re. Biztosított a városban a la­kosság munkalehetősége, A dolgozók döntő többsége az Iparban, vagy az ipart kiszol­gáló ágazatokban dolgozik, A kereseti viszonyok jók. Az el­múlt két esztendőben több, mint kétszáz komfortos lakás épült, csaknem ezer ember köl­tözött új otthonba A házak modernek, tetszetős külsejűek. d közműellátás területén is nagyon sok történt, trail felkeltheti o dilgyelmet, A lakosság nagy részének vízellá­tása zavartafan. A vízműhálózat hossza 63 kilométer, Befejezés előtt áll a szennyvízátemelő épí­tése. Még ebben az évben át­adják rendeltetésének. Ez vég­leg megoldja a nyári záporok alkalmazásával a csatornákban összegyülemlő szenny- és csa­padékvíz gyors levezetését a Dunába. Az új lakótelepeken, s az útkorszerűsítésekkel párhu­zamoson bővítették az alapköz­mű-hálózatot — a Sallai utcá­ban, Perényi és Árok utcában. Sároson, valamint az új lakóte­lepeken bővült c közvilágítás hálózata, új korszerű higany­gőzlámpák szórják a fényt. Az utak állapotát — sajnos — negatívumként értékelhetik a mohácsiak. A város területén 24 kilométer hosszúságú szilárd burkolatú út van, s egy statisz­tikai adat szerint a Mohácson található utak, járdák állaga a következőképpen oszlik meg: tíz százalékuk van jó, harminc szá­zalékuk közepes és hatvan (I) százalékuk van kifejezetten rossz állapotban. A Tanács erő­feszítései ellenére viszonylag lassan halad az utak korszerű­sítése. Az emlúlt két év alatt hatmillió forintot költöttek az utakra, de ennek jelentős há­nyada az utak karbantartására kellett. Mégis jelentős korsze­rűsítések történtek, mint a Terv utcai híd megépítése, a Perény! utca és a sárháti Tulbanov ut­ca korszerűsítése. Megkezdték a nagyforgalmú átmenő utak felületkezeiését. A közlekedés feljesztese kö­réből kiemelkedik a korszerű autó-motor szerviz építése, amely átadás előtt áll, s amely hosszú időre megoldja ezen la­kossági szolgáltatási igényeket. Javult a kereskedelmi szolgáltatás helyzete is, A helyi termelőit áruit új üzletekben értékesítik, bővült a választék, kailakult az egészséges versengés. Itt említ­hetjük meg az Új Barázda Tér­Résziét a mohácsi múzeumból A mohácsi új lakótelep panelházai melőszövetkezet hús- és hentes­áru boltját, á Szék- és Kárpi­tosipari Vállalat új bemutató termét és a Kesztyűs Ktsz bolt­ját. Ez év első felében adják ót Mohácson az új piacot, a Ta­nács mögött, a Jókai utcában. Épül a Vörösmarty utcai ruhá­zati bolt. Bővülnek a személyi és háztartási szolgáltatások le­hetőségei is: elkészült már a Kossuth Lajos utcai új fodrász­üzlet, és épülőben van a kor­szerű, új Patyolat szalon. Új létesítményekkel gazdago­dott az egészségügyi és műve­lődésügyi intézményhálózat. Át­adták az új mentőállomást, a városi könyvtárat, és a Pork utcában építettek egy 75 férő­helyes óvodát. Érdekes, szép terveket tartal­maznak a gazdasági célkitűzé­sek. Az ipari termelés szerepé­nek fokozása, a termelés üte­mének növelése 70—75 száza­lékos értéknövekedést, más- félmiMiórd forintnyi évi termelé­si értéket eredményez. A továb­biakban a könnyűipar fejlesztésével számolhatnak, a folyami vízhez kapcsolódó ipari létesítmények kedvező feltételei miatt. Igen figyelemre méltó az o számadat, amely szerint Mo­hácson két év alatt az ipari üzemek termelése 23 százalék­kal emelkedett, s ami a figyel­met felkeltheti az, hogy ezt a termelésnövekedést szinte válto­zatlan létszámmal érték el. Es azt jelenti, a termelékenységi nagyon kedvezően alakult. Az elkövetkező tanácsciklus feladatait kitűzték. Eszerint eb­ben az ötéves tervben T100 la­kást építenek, ez mintegy négy­ezer embernek nyújt otthont. Új ideg-elme pavilont építenek — ez év végére el is készül. Növe­lik a burkolt utak számát, kor­szerűsítik az elavult utakat, Különösen vonatkozik ez az át­menő utakra, a Kossuth Lajos és Dózsa György utcákra. A Liszt Ferenc utcában megépítik a Farostlemezgyár befnutatóter- mét. Az Új Barázda Termelő- szövetkezetnek zöldségboltot nyit. Szolgáltató helyiséget nyit a Mériegjavító Ktsz is, a Taka­rékszövetkezet pedig korszerű' irodahelyiséget kap. Mozgósítják a város társadal­mi erőit is — ez is a tanácsi munka egyik feladata. Ennek eddig is számos szép példáját szolgáltatta Mohács. Nagyszerű és jól bevált módszerük: a vá­rosépítési elhatározások kiala­kításába bevonják a magasan képzett; műszaki dolgozókat is. II megye élelmiszergazdasága teljesíti tervét Egy milliárdos építési beruházás — Elsők között a növénytermesztésben Az elmúlt két esztendő Bara­nya élelmiszergazdálkodásában döntő változást, új korszakot hozott. Ebben az időszakban, az ötéves terv első két évében kezdődött meg lényegében az iparszerű mezőgazdaság megte­remtésének folyamata, ami ter­mészetesen országos jelenség, de Baranyában az átlagosnál dinamikusabban zajlik le. A mezőgazdaságban, a növényter­mesztésben csakúgy, mint az ál­lattenyésztésben megjelentek a zárt termesztési rendszerek. A főbb növények — búza, kuko­rica — termesztésének, betaka­rításának 100 százalékos gépe­sítése ebben az időszakban fe­jeződött be. Sőt, harmadikként ide sorolhatjuk a cukorrépát is, amelyet ma már mintegy 5 ezer holdon, teljesen gépesít­ve és kemizálvG állítanak elő az üzemek. Megindult és nagy­üzemben folyik a lucernater­mesztés teljes gépesítése. Új, lucerna szárító üzemek épültek és léptek be a termelésbe, nagy volumenben indult meg a iucer- •naliszt gyártás, és az export. Duplájára nőtt a megye ter­ményszárító kapacitása, olyan nagy szárítók léptek be, mint a mohácsi Új Barázda Tsz szárí­tó és manipuláló telepe, mely egész Mohács környékét kiszol­gálja. Az állattenyésztésben a szakosított telepek építése fémjelzi az iparosodást. Az el­múlt két évben mintegy 1 mil­liard forintos építési beruházási programot bonyolítottak Bara­nya nagyüzemei. Az ország 2400 termelőszö­vetkezetéből 600 tsz-ben épült szakosított állattenyésztési te­lep, kb. a közös gazdaságok 25 százalékában. Ugyanakkor Ba­ranya termelőszövetkezeteinek több mint a fele érintett vala­milyen szakosított állattenyész­tési telep építésében. Az épülő telepek száma összesen 61, ez az 1 milliárd forintot meghaladó építkezés, mely közvetlen befe­jezés előtt áll, azt jelenti, hogy az országban épülő szakosított telepek több, mint 14 százaléka itt épül fel. A 98 termelőszö­vetkezetben 65 ezer hízóférő­hellyel, 20 szakosított sertéste­lep és 12 200 férőhellyel 32 szarvasmarhatelep épült fel. A 10 állami gazdaság ebben az időszakban 3 tehenészeti tele­pet — 1156 férőhely — és jó sertéskombínátot épített, ame­lyek hízókibocsájtása megha­ladja az évi 36 ezer darabot. Az ötéves terv első két évé­ben — átadott sertéstelepeken ha teljes kapacitással beindul­nak — annyi bízottsertést állí­tanak elő, mint korábban az egész megyében, Az új telepek melyek telejítése részben meg­történt — néhány már 1972-ben is adott —, illetve most van folyamatban, forradalmasítják a termelést, a tej, illetve a ser­szág első három megyéje kö­zött foglal helyet s gyakran, mint például 1971-ben is, orszá­gos legelső. Az őszi búza hek­táronkénti átlagtermése 1971- ben Baranyában 36 mázsa volt — országos rekord — 1972-ben a súlyos betakarítási vesztesé­gek ellenére is 33,8 mázsa. A 1972-ben pedig 15 265 vagon kenyérgabonát vásároltak fel. A másik fontos cikk a hízott- sertés, amelyből a megye 1972- ben már az ötéves terve végére, tehát 1975-re tervezett előirány­zatát teljesítette. Az elmúlt év­ben 275 ezer darab hízottsertés került felvásárlásra a megyé­A csokoládé-pusztai komplex sertéstelep téshús előállítását, egyidejűleg nagy mértékben javítják az ál­lattenyésztésben dolgozók mun­kakörülményeit is. A zárt tech­nológiákkal a telepek gépesí­tésével, a nehéz fizikai munkától mentesítik az embereket. A minden telephez felépített szo­ciális létesítmények, fürdők, öl­tözők, a telepekhez kiépített be­tonútok, melyek lehetővé teszik a dolgozók háztól házig szállí­tását, jelentős mértékben meg­növelték a mezőgazdasági dol­gozók szociális ellátottságát A mezőgazdaság nagy lendü­lettel megindult iparosodása azonban nemcsak a beruházá­sok terén követhető nyomon. A kemizólásban legalább ilyen forradalmi volt az elmúlt két év­ben az előrehaladás. Az egy hektárra vetített vegyes mű­trágyafelhasználás az 1968. évi 161 kilogrammról 1971-ben 303 mázsára emelkedett hatóanyag­ban számolva. A következő év­ben az ellátásban mutatkozó időszakos problémák ellenére már hektáronként 337 mázsa vegyes műtrágya hatóanyagot használtak fel átlagosan az üzemek, ami jóval magasabb az országos átlagnál. Hasonló, ha nem nagyobb a felfutás a növényvédőszerek, főként a kü­lönféle gyomirtószerek haszná­latában. Mindez igen kedve­zően hatott a termésátlagok alakulására. A két legfontosabb kultúrnövényünk a búza és a kukorica termésátlagával Ba­ranya megye évek óta az or­kukorica terméshozama 1971- ben hektáronként 38,8 mázsa, 1972-ben pedig 41,5 mázsa volt. Cukorrépából hektáronként a 296,7 mázsás termés 1972-re 354 mázsára emelkedett. S bár a gépesítés fejlesztése, a gép- beruházások értéke lényegesen elmaradt az építkezések üteme és tegyük hozzá, a tényleges szükségletek mögött, mégis ör­vendetesen javult e növények komplex gépesítése. Mindez igen kedvezően érez­tette hatását az elmúlt két év során a mezőgazdaság áruter­melésében s az ellátásban is. Az elmúlt két év során a mező gazdaság fejlődése Baranyában nagyobb volt az országos átlag nál és az üzemek területi nagy ságuknál lényegesen nagyobb arányban járultak hozzá a la kosság ellátásához, vették ki ré szűkét ez export szállításokból, és segítettek a nemzeti jövede­lem növelésében. Ha az ötéves terv célkitűzéseinek időarányos teljesítését vizsgáljuk az első két évben Baranya mezőgazda sága lényegében teljesítette sőt, két nagyo-n fontos cikk a kenyérgabona és a sertéshús előállításban túlteljesítette a tervet. A megye kenyérgabona termelésének dinamikáját jelzi, hogy míg 1970-ben összesen 17 100 vagon, addig 1971-ben már 24 700 vagon és 1972-ben — a nagy betakarítási veszte ségek ellenére is — 23 436 va­gon kenyérgabonát termel meg a megye. A megtermelt mennyi­ségből 1971-ben 15100 vagon, ben, ez 30—35 százalékkal több az 1971. évi felvásárlás­nál. A megyére rendkívüli ked­vező képet mutat a 100 hektár mezőgazdasági területre jutó értékesítés az országos értéke­sítéssel összevetve. E szerint a főbb termékféleségekben a ba­romfi és a bor kivételével meg­haladjuk az országos átlagot. Az árutermelésnek ezt az impo­nálóan nagy volumenét a meg­termelt árut mindemellett ki­sebb dolgozói létszámmal érték el az üzemek. Az aktív, tehát dolgozó termelőszövetkezeti ta­gok száma a két év előtti 31 251-ről 1972 végére 28 595-re csökkent a megyében. A terme­lési érték évi 8—12 százalékos növekedését, tehát nem új mun- koerő beállításával, hanem a termelési eszközök jobb kihasz­nálásával évről évre növekvő munkatermelékenységgel bizto­sították a termelőszövetkezetek. Az eredményeknek megfelelően alakult a termelőszövetkezeti tagok személyes jövedelme is, 1970-ben még 17 430 forint volt az egy dolgozó tagra eső éves jövedelme, 1971-ben egy átlag- dolgozót alapul véve 21 503 fo­rint és 1972-ben ennél mintegy 300 forinttal magasabb. A tag­létszám 5 százalékos csökkenése mellett 1972-ben Baranyában 3,5—4 százalékkal nőtt a tsz- tagok egy főre eső átlaa 0 delrne s ez nem tú1 felel az eredm’ célkitűzése'

Next

/
Oldalképek
Tartalom