Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)
1973-03-13 / 62. szám
1973. március 13. DUNANTOLI NAPLÓ Múzeum 52000 hektáron A Nemzeti Park mint génbank — A Hortobágy jövője: a múltja A Hortobágyra induló, kiránduló autóbuszban angolok, németek, hollandok, svájciak ültek. A „látványt" várták. Az embert — mint minden vendéglátót — ilyenkor izgalom fogja el; nem okoz-e csalódást, jólérzik-e majd magukat a messze földről érkezett turisták. A Hortobágyon nincsenek csip- ketornyú várak, nehéz páncélok, a múlt sejtelmeit idéző lovagtermek, sem bércek, se tenger, csak a végeláthatatlan pusztaság. Gyalogoltunk egy-két kilométert. Visszafelé jövet az egyik vendég a horizont késpenge élére tekintve azt mondta: „Csodálatos ez a semmi! Megnyugszik és új erőre kap ettől az ember!” ... A Hortobágy pszichológiai csodát művel? Biztosan Így van, ha már a külföldiek ezt állítják. De számunkra nem, csak az idegenforgalmáért fontos. (Zárójelben: 1972. év mérlege 200 000 látogató!) Az Országos Természetvédelmi Hivatal 1973. január elsejével a Hortobágyot Nemzeti Parkká nyilvánította. Dr. Győri Jenővel, az OTVH főmérnökével e magas rang okáról és jelentőségéről beszélgettünk. A Nemzeti Parkká nyilvánítást sokan valamiféle magyaros nagyképűségnek, még többen a múlt konzerválásának gondolták. Romániában a Retyezát, Csehszlovákiában a Tátra egy része Nemzeti Park. A Olasz— Francia határon a Grand Para- diso őrzi meg a ritka állatokat és növényeket. Kanadától Afrikáig sorolhatnánk a példákat. A Hortobágy nekünk, nemzeti kincs. Miért? A Hortobágy 52 ezer hektáros területén (73 százaléka legelő) Európa legnagyobb, összefüggő, szikes pusztája alakult ki, a csakis reá jellemző állat- és növényvilággal. Dr. Lányi György egyik tanulmányában felsorolja ezeket. ... „Felbecsülhetetlen értéket jelent a Hortobágyon a kiveszőiéiben lévő ősi magyar háziállatok még meglévő állománya: az alföldi szürke marha, a pödrött szarvú racka juh, a magyar ló, o bivaly, a mangalica, a pásztorkutyák közül a komondor, a puli és á pumi, továbbá a magyar baromfifajták... A rövid fűvű pusztai növényeket csak ezek képesek hasznosítani ..." Az ősi állattípusok a modern állattenyésztés hasznára is válnak; génbankok. Velük lehet felfrissíteni a mai produktív, de szervezetileg gyenge fajtákat. A „látvány” is szép: a dühös, büszke kormosbika, a címeres marha, a csikósok hajtotta szilaj ménes. Itt valódi a viadal! Nem a 2—3 mázsás spanyol bikával, hanem q 8—9—10 mázsás kormossal kell megbirkózni. Nem embernek! Egymás között rendeznek az állatok véres párviadalokat. Lehetne még beszélni a ritka madarakról, a különleges tiszai vadhalákról, a gémeskutakról, és pásztorkunyhókról. A XX. század végének praktikus és ökonomista embere mégis azt kérdezheti; nem lenne jobb az egészet felszántani és búzával, vagy kukoricával bevetni? — Nem! — válaszolja dr. Győri Jenő. — Nem volna értelme. Óriási befektetéssel sem lehetne, ezt az összefüggő szikest intenzíven termővé tenni. Nem egy letűnt termelési mód konzerválásáról van szó, hanem a gazdaságilag értéktelen terület haszonításáról. > A Nemzeti Park védi majd a puszta természeti értékeit, megőrzi a Hortobágy .állatvilágát, hiteles formában bemutatja és mindenki számára közkinccsé teszi a pusztai életformát, a Hortobágy jellegzetes kulturális, történelmi emlékeit. Történelem a „semmin”? — Évszázadokkal ezelőtt 20- nál több község volt itt, nyomaikat megtaláltuk. Elpusztultak, de hátra van még teljes feltárásuk. A pásztorélet emlékei között teljesen egyedi szerszámokat, eszközöket találtunk. A hortobágyi háziipar és népművészet méltán igényli, hogy az egész ország megismerje. Megismerni, de hogyan? Ra- konczay Zoltán, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke szerint a Nemzeti Park legnagyobb része bárki számára, bármikor hozzáférhető lesz, de csak a levegőt nem szennyező és zajt nem okozó járművekkel, illetve gyalog. A délibábos rónaságot élvezni, megismerni, csak kisebb csoportokban és gyalog lehet. A tömeges idegenforgalom számára mintegy 5000 hektáros területet tartanak fenn, ahol rövid idő alatt betekinthetnek a Hortobágy világába. A Nemzeti Parknak, lesz természetesen elzárt része is, ahol a tudósok, kutatók, természet- védelmi szakemberek végezhetik megfigyeléseiket, kicserélhetik tapasztalataikat. A Nemzeti Park szervezetének kialakítása most folyik, alakul az igazgatóság is. A legfőbb, a jogi aktus, a terület védetté nyilvánítása megtörtént, jöhetnek a mezőgazdászok, zoológusok, biológusok, építészek és néprajzosok, valamint a gyors pénzt hozó idegenforgalmi szakemberek, hogy közösen megvalósítsák, nem a rossz hagyományú délibábos álromantikát, hanem az okosan kigondolt terveket. Sok mindent le kell majd bontani, még többet építeni, hiszen - bármily hétköznapi dolog — a „vándor" pihenni, étkezni, lakni akar, érkezzen a messzi Vancouverből, vagy Nagykanizsáról. A töretlen látóhatár, a pacsirtadal, a végtelen puszta, a „semmi", lám mégis mennyi sok minden! És üzletnek sem rossz! Szüts Dénes Érkeznek A tej és tejtermékek áremelése után a mezőgazdasági Mennyit eme„ a gépek Az elmúlt évi külkereskedel mi szerződéskötések nyomán az Agrotröszt külföldi partnerei már szállítják az idei mező- gazdasági szezonban munkába álló új gépeket. A záhonyi határállomásra megérkezett az első ötven SZK—4-es gabona- kombájn a Szovjetunióból. Az NDK-ból megérkeztek az első E—512-es kombájnok, amelyek iránt idén igen nagy az érdeklődés. A gazdaságok 495-öt rendeltek, azonban idén csak 175 kombájn érkezésére számít az Agrotröszt, s így az igények nagyobbik része kielégítetlen marad. A vásárlók már megtanulták a tejboltok új árjegyzékeit. A tej és tejtermékek árának emelése azonban másképpen, nem egy az egyben jelentkezik a vendéglátónál, hiszen a tejfölös ételeknek és a süteményeknek csak egyik ízesítő anyaga a tejtermék. Itt tehát nehezebb kiigazodni, mi drágult és menynyivel. Az alábbiakban a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat árváltoztatásairól adunk áttekintést. Ötszázalékos engedmény a reggelinél A cukrászsütemények ára 10— 20—30—40 fillérei emelkedett. A felső határ ötven fillér lett volna, de a Vendéglátó a cukrászdákban, az eszpresszókban, a büfékben és az italboltokban — összesen 81 egységében - csökkentette az ételek haszonkulcsát. így 10—10 fillérrel még mindig alacsonyabb a sütemények ára annál, amit a tejtermékek áremelésének egy az egyben való áthárítása jelentett volna. Sőt, az olyan ételek, amelyek egyáltalán nem tartalmaznak tejterméket, hacsak fillérekkel is, olcsóbbak lettek a korábbinál, hiszen az alacsonyabb haszonkulcs rájuk is vonatkozik. Az áremelkedés nyilvánvalóan a bisztrókban, a pécsi Baranyában és a tejbisztróban érezhető a legjobban, hiszen ezekben naponta százak és százak reggeliznek. De még itt sem hárították át teljes egészében az áremelést, az új árakból 5 Akkumulátor gyár Nagykanizsán A Nagykanizsai Finommechanikai Vállalat évekkel ezelőtt kezdte meg a különböző típusú akkumulátorok javítását. A gépjárműpark növekedése azonban szükségessé tette, hogy a javításról, felújításról áttérjenek új akkumulátorok gyártására. A Pannónia motor- kerékpárokhoz csak Nagykanizsán gyártanak akkumulátort, amelyből ebben az évben 140 000-ret készítenek például exportra. A vállalat másik fő akkumulátor-terméke a Skoda személy- gépkocsi akkumulátor. Ötvenezer légrugóház Napi egy szlnesfémöntvény Pellérdről A PÉCSI BŐRGYÁR, A PÉCSI KESZTYŰGYÁR A „MŰSZAKI ÉS KÖZGAZDASÁGI PROPAGANDA HÓNAP” rendezvényeinek keretében kiállítást rendez ■\ TECHNIKA HAZA EMELETI NAGYTERMÉBEN PÉCS, JANUS PANNONIUS U. 11. SZÁM, ahol bemutatják legújabb termékeiket. Megtekinthető március 13-án, 14-én, 15-én 9—18 óráig. Másfél éve végezték az első próbaöntést a Vasas Szövetkezet új színesfém öntödéjében, s azóta Pellérd a ktsz-nek az egyre biztosabb jövőt jelenti. Az elmúlt év — gyermekbetegségei ellenére — 19.5 milliós termelést hozott. Az idén már arra számítanak, hogy az öntöde kapacitása eléri a szövetkezet termelésének egyharma- dát Hatmillió forint értékben ötvenezer légrugóházat szállítanak az Országos Gumiipari Vállalatnak, melyet az Ikarus autóbuszokba építenek be. Pellérd arculata A szövetkezet régi Fürst Sándor utcai öntödéje képtelen volt kielégíteni az igényeket. Bővítésre lehetőség nem volt, ugyanakkor ugrásszerűen megemelkedett a kereslet a színesfém öntvények iránt. Ezért megvásárolták a pellérdi termelőszövetkezet melléküzemági épületét, és 1971 októberében nyolcán megkezdték a termelést az új öntödében. Tavaly leállt a pogányi tsz öntödéje, öt formázó, illetve öntő átjött Pel- lérdre. A segédmunkásokat, betanított munkásokat Pellérd és Aranyosgadány biztosítja, a szakmunkások Pécsről járnak ki, A nők a formázok mellett és a héjsütőüzemben dolgoznak. Az öntödékre jellemző munkáshiány itt nem jelentkezik. Ma már hetvenötén dolgoznak az üzemben. Pellérd számára az öntöde jelenti az ipari munkát. A falu arculata megváltozott, a nevét öntvényei révén megismerték Lenin- városban, Szegeden Mosonmagyaróváron és másutt. Légrugóházak kokillaörtéssel Az elmúlt évben közel 250 tonna fémet öntöttek formákba. Ebből a mennyiségből az alumínium hatvan százalékkal részesedett, míq a bronz illetve sárgaréz adta a fennmaradó mennyiséget. Eqy napi átlagban 0.7 tonna öntvény elkészítését jelentette. Legnagyobb vevőik a pogányi termelőszövetkezet, a Budapesti Szivattyú Ktsz, az Országos Bányagépgyártó Vállalat, valamint a Kőbányai Vas és Acél Árugyár. Idén elérik a napi eqy tonnás teljesítményt, s ezzel 25 millió forint termelési értéket produkálnak majd. Az első félévben Pogány 12 000 önitatót kért Pellérdtől. Ez jelenti a múltat, a jövőt pedig az Országos Gumiipari Vállalattal létrejött üzlet. Az OGV ötvenezer légrugóházat rendelt az öntödétől, amelyeket az Ikarus autóbuszokba szerelnek be. Az új termék további kapacitás bővítést követelt. Nemrég állítottak üzembe két kokilla kályhát, mely saját kivitelezésben készült: most építik a harmadikat. Ezzel megkezdődött a ko- killaöntés. Az elmúlt év végi próbaöntés jó eredményt hozott. ma naponta nyolcvan légrugóházat készítenek, s a teljes megmunkálást is itt végzik. Az első félévben további három kokillakályhát állítanak be az alumínium légrugóházak gyártása érdekében. További fejlesztés várható a nagycsarnokot kiszolgáló olvasztási kapacitás terén is. A négy olvasztókályha közül kettőben bronzot, rezet, míg a másik kettőben alumíniumot olvasztanak. Az év folyamán méq két kályhát építenek. A színesfémöntödékben nehezen gépesíthető a fizikai munka. Az öntőtégelyeket kézi erővel mozgatják: úgy tervezik, hogy darupályát építenek, ami megkönnyíti a nagydarabos öntvények szállítását. Az öntöde, környéke mind rendezettebbé válik. Többezer társadalmi munkaórát dolgoztak az emberek. Bekerítették az üzemet, lesalakoztók az udvart, a Beremendi Cement- és Mészműtől megvásároltak egy felvonulási barakkot, melyet társadalmi munkában állítottak fel: ez ad ma otthont a készárunak. Végül csupán egy adat: 1972-ben az eqy főre jutó termelési érték meghaladta a háromszázötvenezer forintot Salamon Gyula százalék engedményt adtak. Egy liter jó minőségű kakaó korábban 7 forint; kilenc-tíz- nek kellett volna lennie, az 5 százalékos engedménnyel 8 ío- rint 70 fillér. Egy liter tej vagy egy liter tejeskávé korábban 3,80 forint volt, az áremelések után öt-kilencvennek, illetve öt forintnak kellene lennie, ezzel szemben a tej csak öt-hatvan, a tejeskávé pedig négy-nyo'C- van. Itt jegyezzük meg, a fagylalt ára változatlan maradt. A Vendéglátó Vállalat egyébként figyelemmel .kísérte a bisztrók forgalmának alakulását, e szerint mitsem változott a forgalom a korábbihoz képest, nincs szó arról, hogy a fogyasztók beérnék a reggelinél kisebb adagokkal. Az éttermekben és a vendéglőkben alig van árváltozás, itt naponta csak nagyon kis mennyiségben használnak fel tejet, tejtermékeket. A túróscsusza másodosztályon 6 forint 20 fillér, hetven fillérrel; és mondjuk a tejfölös paprikás szelet 20 forint 80 fillér — nyolcvan fillérrel drágább. Az előfizetéses ételeknél egyáltalán nem hárították át a fogyasztóra az áremelkedést, de nem lettek kisebbek az adagok sem. A többi ár az idén „ változatlan Azt gondolhatnánk, az árváltozásokkal nagyobb lesz a vendéglátó nyeresége is. Szó sincs róla. A költségek évről évre nőnek, s itt a legkülönbözőbb költségnövelő tételekkel kell számolniuk. Ha magasabb áron kapja a szódavizet, vagy mesz- szebbröl kell hordania a jeget (Pécs helyett Komlóról), azt a Vendéglátónak le kell „nyelnie”, de évről évre drágul ai karbantartás, s hogy kapósból még egy tételt említsünk: magasabb lett a szeszes italok adója. Abban a helyzetben vannak, hogy a növekvő forgalom mellett kevesebb nyereséget realizálnak. Tavaly a forgalom 312 millió, a nyereség 13,5 millió forint volt, az. Idén viszont a 325 milliós forgalom után csak 10,5 millió forintos nyereségre számíthatnak. A tej és tejtermékek áremelése egyébként magasabb forgalmat jelent, ennek megfelelően például a cukrászok több jutalékot kapnak, a dolognak tehát van bérkihatása is, és ez is újabb költség. A több jutalékra azonban feltétlen szükség van. A cukrászsüteményekből ugyanis sokszor nem tudják kielégíteni az igényeket, kevés a cukrász, nem vonzó ez a fáradságos, sok kézi munkát igénylő, a szombat esték feláldozását is megkövetelő szakma. A Vendéglátó Vállalat áruforgalmi vezetői szerint egyébként az idén nem terveznek semmiféle más árváltozást, még olyan cikkeknél sem, amelyek szabad árasak. Ebben az évben ünnepli megalakulásának negyedszázados jubileumát az Országos Mentőszolaá'at. Az állandóan fejlődő és gyorsuló betegszállításnak egyik fontos segédeszköze a „PILATUS PORTER" típusú turbólégcsavaros mentő repülőgép.
