Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)

1973-03-12 / 61. szám

Minden belépőnek levetítik Bonyhád filmeken Versenyfutás a technikában Kétszáz fős Milliós szabadalmi díjak? ’Jt2, Hogy egészen pontosak le­gyünk : a bonyhádi Zománcgyár filmklubjának tagjai mutatkoz­tak be vasárnap délelőtt Bony- hádon, a zománcgyári művelő­dési házban. A klub a közel­múltban alakúit, s eddigi tevé­kenységük értékelésére olyan bírálókat hívtak, akik már igen szép sikereket értek el az oma- tőrfilm-mozgalomban: a dombó­vári művelődési ház filmklubjá­nak tagjait, akik eddig negy­ven értékes díjat szereztek or­szágos és területi amatőrfilm­szemléken . .. Egyébként a bonyhádiak mór rövid ia'ő alatt népszerűek let­tek, — legalábbis a „közönség” körében: kisfilmet készítettek a zománcedény-gyártásról, s ezt — a gyár minden részletét be­mutató filmet — minden új zo­máncgyári dolgozónak levetí­tik. így az is teljes képet kap a gyárban folyó munkáról, akit csak egy részfeladat végzésé­vel bíztak meg ... A vasárnapi bemutatkozáson — amely egyben a szekszárdi Babits Mihály Megyei Művelő­dési Központ Filmklubjának to­vábbképzése is volt — külföldi vendégek is részt vettek: Új­vidékről a Petőfi Sándor általá­ros iskolából is jöttek diák-fil­mesek, hogy bemutathassák al­kotásaik legjavát. Az újvidékiek egyébként felvették a kapcso­latot a dombóvári filmesekkel — így a vidék egyik legjobb klubjának külföldi partnere is lesz —, a közeljövőben csere- látogatásra is sor kerül .,. A bonyhádi filmes összejöve­telre ellátogatott Patasics Iván zeneszerző, a filmgyár munka­társa is, aki a filmzene történe­téről tartott előadást. Japán: 77 Szovjetunió: 52 NSZK: 50 Anglia: 44 USA 35 NDK: 26 Románia: 17 Lengyelország 16 Magyarország: 11 Tasnódí Emil, az Országos Találmányi Hivatal elnöke a közelmúltban a Magyar Újság­írók Országos Szövetségének székházéban találkozott az új­ságírókkal. Munkatársunk a San Remo — Párizs — London Világjáró dombóváriak Két éve Londonba vitték el « magyar nép táncait. Művé­szetüket ismerik Olaszország­ban — a francia folklórfeszti­válokon izgalomteli várakozás előzi meg fellépésüket. Itthon 30—40 alkalommal látjuk őket évente. A dombóvári Kapos Tánc- együttes 1955-ben alakult Első sikereik a keszthelyi, a kőszegi és a szombathelyi diáknapok­hoz kötődtek. Az 1961-es heli­koni bemutatkozás óta minden versenyről aranyéremmel tértek vissza. Az együttes számos díjat mondhat magóénak. Tulajdo­nosa az OKISZ elnöke nagy- díjának. Eddig kétszer tüntet­ték ki a Kiváló együttes cím­mel. — Sajnos, kicsi a próbate­rem. színpadunk nincs. Pedig enélkül egy szinte állandóan fellépő együttesnek nagyon ne­héz a felkészülés — mondta Bodai József. Megfelelő fellépési lehetőség híján saját városuk lakossága ismeri tolón legkevésbé. Na­gyon várják mór az új műve­lődési központ felépítését. Pcmelpa rketta Barcs és térsége a IV. öt­éves tervben o kormány által kiemelt iparfejlesztési terület A fejlesztési-program keretén belül 250 millió forintos beru­házással új panel-parketta- üzem építését kezdték meg. Az új üzem 600 ezer négyzet- méter panel-parkettát gyárt, de emellett növelik a hagyo­mányos parketta gyártását is. 1974 októberében kezdi meg o próbaüzemelést. konzultációt követően interjút készített az OTH elnökével. — Egy ország fejlettségi fokát alapvetően meg Itató rozza a műszaki színvonal, valamint az, hogy ez ai­kötői munka eredményeként mit és mennyit alkalmaz e műszaki gondol­kodásból. Hazánk a szabadalmaz­tatott találmányok terén hol áll « verKnyfutósbon ? — Mindenekelőtt néhány összehasonlító számadatot kell megemlíteni, A nyugati orszá­gokban a százezer főre eső be­jelentett találmányok a követ­kezők: USA 35, Anglia 44, NSZK 50, míg Japánban száz­ezer lakosra 77 találmányi be­jelentés jut. A szocialista or­szágokban a következő a hely­zet: nálunk 11 találmányi beje­lentés esik százezer emberre, Lengyelországban 16, Romániá­ban 17, Bulgáriában 24, az NDK-ban 26, Csehszlovákiában 41, míg a Szovjetunióban éven­te 52 találmányi bejelentés jut százezer állampolgárra. Ezek­ből az adatokból világosan ki­derül, hogy a környező szocia­lista országokban is sokkal üte­mesebb, erőteljesebb ez « te­vékenység mint nálunk, — A lépésváltás ügf is elérhttt, hogy a fejlett országoktól t&bb B" cencet vásárolunk. — A műszaki fejlesztés két­irányú lehet Tehát vagy ma­gunk kutatunk új megoldások után, vagy pedig kész techno­lógiát vásárolunk. Először szól­junk a licencek vásárlásáról. Spanyolország a kutatási és fejlesztési költségek egyharmo- dát fordítja saját fejlesztésre, míg a költségvetésből biztosí­tott pénzeszközök kétharma­dáért külföldi licenceket vásá­rol. Ez oz arány Ausztriában 68 százalék a licencek javára, Belgiumban és Olaszországban a költségvetés fele. Hazánk .— 1968-tól szolgálhatok csak ezzel az adattal — a költség- vetésből biztosított pénzek négy százalékáért vásárolt li­cenceket, a fennmaradó hatal­mas összeget pedig kutatási célokra fordította. Sokan nem értenek velem egyet, mégis azt kell mondanom, hogy ná­lunk a műszaki fejlesztés tem­pója nem kielégítő. Felvetődik o kérdés:, szükség van-e arra, hogy mindent magunk kutas­sunk, amikor más országokból készet kaphatunk? Japán éven­te 280 millió dollárt költ licen­cek vásárlására, a megvásárolt technológiát továbbfejlesztik és számtalanszor előfordul, hogy ezeket a fejlesztett licenceket újra eladják. Nem a műszaki szakembereink felkészültségé­vel van probléma, hanem az a gond, hogy nem használjuk ki megfelelően a szellemi kapaci­tásunkat A jelenlegi érdekelt­ségi rendszerben a vállalatok nem kényszerítik mérnökeiket az alkotó munkára. Az üzemek nagy részében nem ismerik a szabadalmi kérdéseket, az ipar- jogvédelmet Sok a szubjektív és hibás nézet is. Senki sem akad fenn, ha valaki a lottón öt találatot ér el, s éppen más­fél millió forint üti a markát De ha egy feltaláló többszáz­San Remo — az 1964-es vi­rágfesztivál, Lefkasz, Párizs, Nontes, Nizza, a legutóbb Lon­don, Cambridge — mind ki­váló alkalom volt a magyar népi táncművészet megismer­tetésére. Alapítása óta vezeti az együt­test Bodai József. Fiatal torna­tanárként került Dombóvárra. — Az emberek többsége el­megy a kisebb településekről, sokszor anélkül, hogy az ottani értékeket észrevették volna. Én a rejtett dolgok értékét szeret­ném felszínre hozni: hajdani táncok hangulatát felidézni. S ezt kívánja az együttes min­den tagja is. Legrégibb táncosuk a hu­szonhat éves Molnár László. Általános iskolás volt, amikor Bodai József felfigyelt a jó rit­musérzékű fiúra. Azóta már fl felesége is itt táncol. S a legfiatalabbak? A tizen­négy éves Németh Csaba, Már­tái Attila, valamint a harmadi­kos gimnazista Nagy Tibi. Min­den próbán itt vannak. Tibor már öt éve táncol a nagyok között Vásárlóink figyelmébe ejanijuk irodagép­szaküzletünket Pécs, Kossuth L «. 50. ». Megrendeléseket postán elfogadunk. Helyszínen szaktanácsadás, előjegyzés. BARANYA KERESKEDELMI VALLALAT IRODAGÉP SZAKUZIETE Pécs, Kossuth L, ú 50 Telefon: 10-231, Ajánlatunk: Elektromos és mechanikus CONSUL és OPTIMA Írógépek különböző kocsimérette?, OLIVETTI DUPLEX könyvelőgépek CllLATRON R 44 tip. asztali számológép OLIVETTI QUANTA számológép MISA automata számológép HUNOR 157-158 típusú elektromos asztali számológép ezer forintot kap egy szabadal­máért, akkor elhangzik ilyen megállapítás is: „micsoda do­log, hogy a szocializmusban valaki ilyen sok pénzt kap”. — A mcgyar újítőmotgalom korül évek óta nagy viták dúlnak. Hogyan Héli meg On a mozgalom helyzetét? — Húsz éve 500 000 újítási javaslatot nyújtottak be egy év alatt, tavaly nem többet mint 80 000-et. No, de ez nem lehet önmagában mérvadó. Mik a gátló tényezők? Jelentős a mű­szakiak részéről az érdekeltség hiánya. A munka- és egészség- védelmi újítások haszna forint­ban nem mérhető, így alig ad­nak be ilyen jellegű javaslato­kat az üzemekbe. Sok újítás későn hoz gazdasági ered­ményt, hosszú a megvalósulási folyamot. A legnagyobb prob­léma a beruházási újítások to­rán tapasztalható. Például az üzem nem tud miből fizetni. Mondok egy példát Az Erőmű Beruházási Vállalatnál új ipar- míndössze kétszáz forintot. Egy vasutas tett egy javaslatot. A gazdasági haszna az újításnak meghaladta a százezer forintot. A vállalat ebből mintegy 6600 forintot kapott meg, az újító pedig jelentéktelen összeget mindössze kétszáz forintot. Ezek után természetes, hogy felme­rült: érdemes-e? Én azt mon­dom, hogy igen. Áprilisban ke­rül a kormány elé az újítómoz­galom helyzetéről szóló jelen­tés. Ebben megtesszük a szük­séges javaslatunkat Salamon Gyula szállodára pályázik Abban mindenki egyetért, Barcsnak már szüksége lenne egy kulturált, mindín tekintet­ben korszerű vendéglátó kom­binátra: indokolja az erőtelje­sen fejlődő ipar, a nagyközség lélekszámának gyarapodása, a Dráva híd megnyitása óta igen­csak megnövekedett idegenfor­galom, — no és az, hogy a je­lenlegi vendéglátó üzletek kor­szerűtlenek, s a korábbi évek­ben végrehajtott átalakítások­kal is alig felelnek már meg a célnak. A Barcs és Vidéke Áfész egy átgondolt, részletes tervezetet készített egy, a Béke és/ a Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán — a nagyközség centrumában — felépítendő szállodakombinát felépítésére, — amellyel a Bel­kereskedelmi Minisztériumnál pályáznak az állami támogatás elnyerésére. Az épületben helyet kapna egy étterem, ahol egyidöben kétszáz ember étkezhet, egy száz fő kiszolgálására alkalmas önkiszolgáló étterem, bisztrá, pince-borozó és egy hatvan- ágyas szállodarészleg. Az építkezéshez szükséges te­rületet a nagyközségi tanács biztosítja. A munkát — ameny- nyiben sikerűi megszerezni a még hiányzó összeget — 1974, január elsején kezdik. Ä Sugovica partján: Engedékeny felek -■— „hűtlen hajósok" H ej, hol vannak már azok a régi harapós telek! Megfogta a jég a hajókat úgy ősz vége felé, s március kö­zepéig mozdulni sem engedte innen a bajai téli kikötőből. Olyankor hazautazhatott a vándoréletű legénység, csak néhányon vigyázták a nagy­testű vontatókat —, esténként meg a Véndiófa asztalait — a bajaiak pedig kijártok a Sugovica partjára nézni az öbölben pihenő hajóraj fé­nyeit ... — Huszonhatban tartotta magát legtovább a jég. Ápri­lis tizenkettedikén voltam a székeséi vásárban, akkor reg­gel még átjöttek a szekerek a jégen, délutánra már nem tudtak visszamenni. Annyi ha­jó telelt itt akkor, hogy nem­csak az öböl volt tele, szép kettes sorban álltak végig egészen a Türr Istvánig —, mondja Nagy Lajos bácsi, aki ugyan nem hivatalos minő­ségben szolgáltatja ezeket az adatokat —, de jó ismerője a víznek, majd a századforduló óta. 1906-ban, öt esztendős koréban kezdett horgásrni. — Még két olyan télre em­lékszem, amikor március vé­gén is itt álltak a hajók oz öbölben. 56-ban a jeges ár, 65-ben a nagyon magas víz miatt rostokoltak itt a vonta­tók még ilyenkor is ... Mostanában kevés pihenője van a hajóknak. Nemcsak azért, mert engedékenyebbek a telek, de ha be is áll a Duna, Bajáról útra kelnek a jégtörők és utat csinálnak a vízen. így aztán a téli kikötő forgalma is alaposan meg­csappant, a téli estéken már hiába keresik a bajaiak a szunnyadó hajók fényüzéreit, a Véndiófa asztalainál is aktatáskás, feketerendszámos autókkal érkező emberek ül­nek —, akik idegenek itt —, idegenek, mert a hajóst, ha csak néhány hónapot töltött is itt, mindig befogadták a bajaiak . .. Csendes a víz. Az öböl csak két kishajót bujtat, a „Vero­nikát" és a „Vihart", a Ka­vicskotró és Folyamszabályozó Vállalat széles, úszó instru­mentumának oltalmában. Ki­süt a nap, a hídról végigpil­lantva a Sugovicán inkább a nagy nyári lubickolások jut­nak az ember eszébe, mint a téli kikötő. Erre — mármint a melegebb napokra — készül­nek már a parton is: tenger­nyi mennyiségű homokot hordtak oda, szépen elren­dezik majd, legyen hol napoz­niuk a strondolóknok. „Vég­re” — mondják a kellemes vizű szabadstrand hívei — de úgy látszik még a jó sem tetszhet egyértelműen min­denkinek: — Ezt azért hordták ide, hogy legyen majd mit kika­parni a bágernek —, mondta a homokbuckák láttán egy élemedett korú férfi a parton, hasonló évjáratú társa pedig sűrűn bólogatott hozzá, hogy bolond egy világ ez... Most látni igazán oz öböl szép ívét, nyáron már meg­bontja a partot végigkísérő csónakszegély. A csónakok többsége még állványokon pi­hen, otthon vagy a Petőfi szi­geti horgásztelepen, ahol vagy négyszázat őriznek —, de a legtürelmetlenebbek már ta­pogatják a csónakot, nézik mit kell rajta javítani -, sőt...- Nézze csak meg, a Mi- hólyfi tanár úr, az már vízen van, ott a csónakja a híd alatt. Minden évben ő az el­ső, aki kiáll. Méghogy kiállt Az idén már fogott pontyot is. Meg a Tónai Zoltán is na­gyon sietős, ha már melegít egy kicsit a nap —, mondja Nagy Lajos bácsi. [V] agát minek Is említené az első fecskék között, hiszen még beszélgetünk, szép komótosan lakkal keni be a csónaktestet, - talán még két nap és ő is kint lesz a vízen. Hetvenegy éves, de úgy érzi, elég volt a télből, indul Ré­zéire a horgásztanyájára...- D. Kónya -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom