Dunántúli Napló, 1973. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-10 / 34. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1973. február 10. Nine* * szálló, a kóbo, .ónak i Szemünk fénye a kiskert Talált állatok \ — Kéremszépen találtam egy lovat. — Mit? — Lovat. Pacit. Gebét. . . — Jaj ne tessék ijesztgetni, — mondja a pécsi III. kerületi hivatal előadója, aki a talált tárgyakkal foglalkozik, — hova tegyük mi a lovat? — És én? — De tényleg tetszett találni? Nem. Szerencsére eddig egyetlen kóborló ló sem akadt utamba, — igazán szerencsére, mert az idézett beszélgetés akkor is hasonlóan zajlott volna le, ha tényleg egy utcán lelt paripával kocogok a tanács elé . . Újabb próbálkozás, egy ki­sebb méretű jószággal a tanács I. kerületi hivatalánál: — Bevihetnénk egy talált birkái? — Ide? Át se tudjuk venni. Nincs olyan helyünk ahol talált állatokat őrizhetnénk. . — Ez most csak költői, illet- | ve újságirói kérdés volt, de mi történik akkor, ha valaki ilyen problémával keresi lel önöket? — Fogalmam sincs mit kezd­hetnénk egy talált állattal, — mondja Kamper Jánosné. — Egyébként egy ilyen esetünk volt már, bárányt találtak. A becsületes megtalálónak sze­rencsére volt hol tartania az állatot mig a gazdát meglel­tük... * Az előbbi kérdéseket egyál­talán nem az újságíró kaján- kodó kedve diktálta, — és nem­csak ez az egyetlen „állati sztori" volt Pécsett. A tanács , III. kerületi hivatalához vittek j már nyulakat — tessék itt van, i találtuk, — és csak a véletlen mentette meg őket attól, hogy ne kelljen a tapsifüleseket ott tartani és etetni addig mig a gazda megkerül, kutya ügyben is intézkedtek már ... Bármily furcsa, a legtöbb gondjuk a rendőröknek van a gazdátlanul kószáló állatokkal, mert éjszaka és a hétvégeken akad a legtöbb élő „talált j tárgy" a városban. És nem is csak aprójószág: találtak már lovat, szarvasmarhát, disznót, birkát... Hová vigyék ezeket a kóbor jószágokat? Általában az a gyakorlat, hogy amíg a tulaj­donos jelentkezik a megtaláló tartja magánál — ha kedve és j lehetősége van rá — az álla­tot. Ez persze nem az a ki- j mondott öröm, még akkor sem ho I oz illetőnek ólja, istállója, etet- nivalója van, — semmiképpen sem mondhatja magát a sze­rencse fiának... A nagyobb gond akkor kezdődik, ha a jó­szágot lelt becsületes ember a város közepén, a harmadik emeleten lakik, 5 p legjobb szándék mellett sem őrizget­heti „találmányát", Groteszk ugyan, de ez jelleg­zetes városi gond — o város- | nak viszont egyetlen olyan he- ■lyisége sincs, ahol néhány na- i pig őrizhetnék, etethetnék — te-m+szetesen a jelentkező tu­lajdonoson behajtva ezeket a költségeket — p Pécsett talált állatokat... — D. Kónya — Még két napg 'SKÜVOI és ESTÉLYI RUHA KIÁLLÍTÁS ! Doktor Sándor Művelődési Központ. Délelőtt: 10 órától 10 óráig. i MEZKÉSZÍTÖ S KÖLCSÖNZŐ VÁLLALAT Pécs, Kossuth L. u. 53. Ültessünk fügét A Mecsek különleges adott- I sága lehetőséget nyújt a medi­terrán, szubmediterrán növé- ! nyék megtelepítésére. A déli I táj egyik jellegzetes növénye a fügecserje. Az olasz sziklákon, a jugoszláv hegyoldalakon mos­toha körülmények között is szé­pén díszük. Ha kertünk déli karakterét ki akarjuk, fejezni, bátran ültessünk az oszlopos örökzöldek, örökzöld félcserjék, keménylevelű örökzöldek mellett fügecserjét. A füge igénytelen növény, nagyon szereti a meleg talajt, az árnyékot nem tűri. Ágai mi- nusz 15 C foknál földig lefagy­nak, de újra kihajtanak. Meleg­igényessége miatt déli faiak tövébe, szélvédett helyre ültes­sük. A füge hosszú életű, isme- teresek még a török időkből származó példányok is. A füge kétlaki növény, tehát van kü­lön hímivarú porzós, és küiön nőivarú, vagyis termő egyede. Délkeleten, Törökországban a virágport a fügedarózs viszi át Itt teremnek a világhírű szmu- nai fügék. Klimatikus viszonya ink nem felelnek meg a füge­darázs életkörülményeinek, ezért nálunk az Adriai füge termeszt­hető csak, melynek nőivarú vi­rágai megtermékenyítés nélkül is gyümölcsöt hoznak. A füge hazánkban díszítóértéke mel­lett szakszerű kezelés esetén termést is hoz, egy évben két­szer . virágzik, kétszer terem. Ősszel hozza a virágkezdemé­nyeket, amelyek tavasszal a hajtásokkal egyidőben törnek teli takarása elő. Ezekből a virágkezdemé­nyekből lesz a nyári termés. Július végén szedhető a termes, mely édesre, ízesre beerik. ősszel, lombhullás után a tőtől kiinduló árkokba döntjük a vesszőket, lekampózzuk, maid szalmával, kukoricaszárral ta­karjuk. A gallyakat, vesszőket egérméreggel is jó megszórni nehogy az egerek télen a kér­gét leráqják. A takaróanyagot földdel kell lefedni, a fagyok beálltával. Tavasszal, március végén a gallyakat óvatosan kibontjuk hogy levegő jusson a vesszők­höz, majd április közepén bont­juk ki véglegesen. A fiatal tövek telepítése tör­ténhet . ősszel, vagy tavasszal. Őszi ültetés esetén fontos az alsó rügyek takarása a fagy­védelem miatt. Tavaszi telepíté­sénél a jó beöntözésre, be- iszapolásra nagy súlyt fektes­sünk. Az elültetett cserjét arasz­nyira vágjuk vissza. A füge helye a kertben1 Díszítőértékénél fogva o leq- igsnvesebb helyre is telepít­hetjük. ültethetjük cserje cso­portba, alkalmazhatjuk szoli­terként (egyedülállóan), de sövényszerűen is. Épületek, tám­falak, sziklás, oldalak, rézsűk tövében, déli fekvésben kitű­nően érzi magát. Teraszirozott gyümölcsösök, kertek déli ré­zsűiben is jól megtelepszik, és talajmegfogó szerepet is játszik. A házikertben a diszkért és haszonkert elválasztására sö­vényszerűen is alkalmazhatjuk, ezzel a megoldással betölti a diszkért fele a dekorációs sze­repet, egyben teret is határol, egyúttal terméshozásával észre­vétlen átmenetet képez a gyü­mölcsös felé. Kalla Gábor PÓDIUM OPERÁRÓL, zenéről, utazásról —■ címmel Szabadíts Judit, Marczis De­meter és Hirsch Bence tart élmény­beszámolót iebruár 13-án, kedden délután 5 órakor, a Pécsi Kamara­színházban, a Színházbarátok Klub­jának rendezésében. * CARMEN. Mészöly Katalin pécsi operaénekesnő énekli Bizet: Carmen című operájának címszerepét február 22-én este a Debreceni Csokonai Színházban. * TORDAI DEDIKÁL. Tordai Teri feb­ruár 18-án este a Víg özvegy elő­adásának szünetében dedikálja ké­peit a Pécsi Nemzeti Színház emeleti dohányzójában. ★ NEGYVENKETTEDIK. Marczis Deme­ter negyvenkettedik hivatalos külföldi útjára indul: március 1-én Montreál- ban lép fel, majd Torontó, Niagara Kalls, Los Angeles, Detroit, Cleve­land, Toledó és Miami városai után New Yorkban lép fel. A közel etjy hónapos körút alkalmával Petőfi szü­letésének 150. évfordulóján rendezett ünnepségeken Petőfi-dalokat énekel. (Képünk: Marczis Demeter.) Komolytalan rovar Tanmese a gyermeknevelésről Az egyik értekezleten a kör vetkezőt jelentette ki az egyik szülő: „Ha az én lányom kockás szövetet akar, akkor akár elme­gyek érte Ausztráliába is". Remélem már úton van! * Egy vevő az egyik áruházban vesz egy televíziót. Az eladó közli vele, hogy csak másnap tudják kiküldeni, mert aznapra már nincs kocsijuk. A vevő rémülten felkiált: Az lehetetlen! — Hát mit fog szólni a fiam? Remélem azóta a kedves papa kihúzta a lutrit a fiacs­kájától * Egy egyedül élő asszony el­adta a házát. Helyette másikat akart venni és keresett sokfelé. Talált egy megfelelőt a Kert­városban, talált eav nem meg­felelőt valahol a hegyen, egy girbe-gnrba rossz utcában. — Mit csináljak? — kérdez­te rémülten. —- Hogy-hogy mit csináljon? Hát vegye meg, amelyik meg­felel! — mondtam. — De a lánvom nem akar a Kertvárosba költözni! — mond­ta kétségbeesetten. — Hány éves a kedves lánya? — Kilenc — mondta, — Ja, az más, akkor meg­értem ! Remélem azóta már kint lakik a nem mear-'-,a házban, a girbe-gurba uf~---skában. . * Most tessék megengedni, hogy elmeséljek egy tanmesét olyan szülők számára, akik gye­rekkorukban nem kaptak meg mindent és most mindent meg­vesznek o gyereküknek, s így elérik azt, hogy kevesebb lesz neki, mint nekik volt. A Balatonon nyaral két gye­rekkel egy házaspár. A na­gyobbik 8 volt, a kisebb pedig 6 éves. A szülők állandó n.yú- zásnak voltak kitéve; mint a Villon balladában a refrén, úgy húzódott mögöttük a sirán­kozás: — Ezt vedd meg Édesanyám! Azt vedd meg Édesapám! Indulatos srácok voltak, a kisebbik még oda is verte ma­gát, s úgy üvöltött mint a dervis. — Asszonyom! — mondta a férj. — Az urak megértek az önálló pénzgazdálkodásra. — Odafordult a srácokhoz: — Uraim! Koszt, lakás, ru­házkodás, minden költségük fi­zetve. Szórakozásaikra mennyi pénzt igényelnek hetenként? Hosszú tanakodás követke­zett, összedugták a fejüket mind a ketten, de összeget nem tud­tak mondani. Az apa ajánlatot tett: — Az urak kapnak hetenként és fejenként 8 forintot. Elég? Az urak nem vitatkoztak az összeq na-| sáqa fölött, hanem mindjárt a dolog lényegére tértek és megkérdezték, hogy mire költhetik? — Uraim! — szólt az apa — akinek pénze van, az arra költi, amire akarja. — Fagylaltra is? — kérdezték szinte egyszerre. — Uraim! akié a pénz, az azt vesz, amit kap érte! — mondta az apa. Nagy vásárlás következett. Nyolc forint akkor nagyobb pénz volt, mint ma, — ha sza­bad ilyet mondani — qz urak tehát felforgatták Révfülöpöt és fél órai becsületes munká­val megszabadultak az utolsó fityingjüktől is. Ekkor értek oda a cukrászda elé. A móló mellett nagyon szép nyári cukrászda van, van kerítése és lépcső, ahol le lehet menni. — Asszonyom! — mondta a férj — meghívom egy adag fagylaltra...! Uraim! Önöknek van még pénzük? A két srác arcáról lesirt a vagyontalanság. Az apa kény­szeredetten tárta szét két ke­zét. — Hát akkor megvárnak az urok bennünket — és ezzel be­mentek. A két szülő rendkívül keserű fagylaltot evett, amíg az urak kidülledt szemmel bámészkod­tak kívül a kerítésen, de szavuk nem lehetett. Ismerem őket, azóta felnőt­tek. Nem zsugoriak, de azóta, ha az apjuk megszorul, tőlük kér kölcsön. Gondolom tanmesének nem rossz?! Szöllösy Kálmán Körkép A HÓNAP UJ KIÁLLÍTÁSAI | Két érdekes programfüzet ér- | kezett hozzánk a hét elején. A Központi Múzeumi Igazga- , tóság kiadványa a budapesti j múzeumok programjáról ad tá- í jékoztatást. Februárban a fő­városban több új kiállítást te- | kinthetnek meg az érdeklődök, j A Nemzeti Múzeumban a „Hó­nap műtárgya" sorozatban a zenei gyűjtemény néhány ritkán látható történeti hangszerpéldá­nyát mutatják be. Ezek a 17— 18. századból való barokk mu­zsika kincset érő hangszerei. Ilyen például az egykor II. Jó­zsef tulajdonát képező csem­baló, az Ésterházy-Baryton, mely­re Haydn mintegy másfélszáz zenedarabot komponált, és egy clavichord, amely hajdan a gyermek Mozart használatában volt. A Magyar Nemzeti Galé­riában Lengyel Lajos kiállítása, a Petőfi Irodalmi Múzeumban Kass János irodalmi ihletésű al­kotásai, a Szépművészeti Mú­zeumban angol portrékiállítás, a Műcsarnokban Révész Nap­sugár grafikusművész kiállítása láthatók. Aszódon, a régi gim­náziumban rendezték be a cen­tenárium alkalmából új kiállí­tásokkal, értékes, gazdag gyűj­teményből a Petőfi Múzeum termeit, mely bizonyára sok lá­togatót fogad majd a közeljö­vőben. PÉCSI BEMUTATÓK SZEKSZARDON A szekszárdi Babits Mihály Megyei Művelődési Központ februári műsorfüzete arról tájé­koztat, hogy a városban a Pécsi Nemzeti Színház több előadá­sára kerül sor. Bemutatják lly- lyés Gyula: Testvérek című tra­gédiáját, Braginszkij-Rjazanov: Munkatársak című komédiáját, sor kerül a Pécsi Balett ven­dégjátékára, műsorukban Preé kofjev: Bolyongás, Bartók: Zene és Sztravinszkij: Tavaszünnep bemutatása szerepel. Mint már beszámoltunk róla: 18-ig tart nyitva a rumai „Borkovac" Mű­vésztelep tagjainak kiállítása, megtekinthető a budapesti na­pok centenáriumi kiállítás, és egy Tolna megye vízügyi hely­zetét bemutató kamarakiállítós. A márciusi előzetes a Pécsi Nemzeti Színház újabb vendég­játékait hirdeti: Mihura: A há­rom cilinder, és a Pécsi Ba­lett: Beat-balett bemutatója sze­repel a programban. CSIKVÁR HELYREÁLLÍTÁSA A Fejér megyei Hírlap arról számol be, hogy az Országos Műemléki Felügyelőség az idén megkezdi Fejér megye egyik ér­dekes középkori emlékének, a szabadbattyóni Csikvárnak a helyreállítását. Restaurálják a tornyot, melynek falai között helytörténeti múzeumot rendez­nek be, s itt Szabadbattyánra és Csikvárra vonatkozó helytör­téneti dokumentumokat láthat­nak majd a látogatók. A lap beszámol arról is, hogy a bala­toni útról jól látható toronyrom eredetét sokáig homály fedte. A néphit szerint Csikvárt a tö­rökök építették, s egy Csik nevű pasa birtokában volt. A leg­újabb régészeti kutatások sze­rint azonban az építmény Szé­kesfehérvár elővára volt, és a tizennegyedik században a tö­rökök ellen védekező magyarok építették. Szulejmán szultán 1543-ban romboltatta le, de ké­sőbb felépíttette, megerősíttette. A torony feltárása során nagy­számú lelet került elő, melyek törökkori eredetéről vallanak. Ezek egy részét a Csikvárbon berendezett múzeumban láthat­ja majd a közönség. M.E. „C u!('uk be végre a kiskapukat A sikkasztás „befér"...? Kielégíteni a lakosság igé­nyeit friss áruval, zöldséggel gyümölccsel — csak helyeselhe­tő alapelv és cél. Ha a keres­kedelem „központilag” nem mindig képes megfelelő árut vinni a piacra, akkor meg kell adni a jogot a termelőszövet­kezeteknek: nyissanak a piaco­kon pavilonokat és a saját ter­mésükkel frissítsék az árukész­letet, a kínálatot. Ez volt a helyes alapelv meghatározása után a módszerként elfogadott eszköz. Országszerte, így me­gyénkben is sorra „törtek be” a termelőszövetkezetek a pia­cokra kis elárusító-bódéjukkal és napjainkban is sokat seg - tenek a lakosság áruellátásá­nak további javításáéban. Ed­dig a dolgokkal mindenki egyet­érthet, csakhogy ... Csakhogy a helyes alapelv végrehajtása során számos esetben sajnos visszaélésekre kerül sor. A bűnüldöző és igaz­ságügyi szervek már nem egy csalást, sikkasztást derítettek fel és hoztak megfelelő ítéle­tet az elkövetőkkel szemben, akik megkeresik és meg is ta­lálják a „nagykapu” mellett azt a „kiskaput”, ahol c csa­lás, a sikkasztás „befér". Mert az alapelv: a piaci pa­vilonokban a termelőszövetke­zetek a saját termésű áruikat árusítsák! Most jön a „kis­kapu": lehetőség van arra is, hogy — a lakosság igényeinek megfelelően — ezeknek a pavi­lonoknak vezetői készpénzért különböző kereskedelmi szer­vektől — magánosoktól, őster­melőktől is — vásárolhatnak zöldséget, gyümölcsöt, azt a téesz boltjában fogalomba is hozhatják. Ezt a lehetőséget nem egy téesz piaci boltveze­tője kihasználta a „saját zse­bére". Megtörtént: a boltvezető már nem is törődött a „saját termés árusításával", — hanem csak a „kiskapu" adta lehető­ségekkel élve „máshonnan" sze­rezte be az árut, lényegében egyszerű „áruközvetítéssel” fog­lalkozott, a forgalom után ter­mészetesen zsebre vágva a ju­talékát. így — megtörtént' — néha drágábbért adta az árut, mint az őstermelő. Ezzel a ma­nipulációval kétszeresen is kárt okoztak. Egyrészt illegális ke­reskedelmi tevékenységet foly­tattak, másrészt drágították az árut. Most újabb „kiskapus” tevé­kenységet vizsgál a rendőrség. A Reménypusztai Új Élet Ter­melőszövetkezet gyümölcs és zöldség árusításra nyitott boltot Pécsett, a Nagyvárad utcában. A nagyforgalmú üzlet vezetője Iván István 1970 márciusától tevékenykedett itt. Nem kis „eredménnyel”. Kétségtelen, hogy az Új Élet Termelőszövet­kezet termelte sok árut eladott, de „megjátszotta" azt a lehe­tőséget is, hogy máshonnan szerezze be a zöldséget, gyü­mölcsöt, abból a pénzből, ami a bolt forgalmából befolyt. Vásárolta a zöldséget, gyümöl­csöt, de nem fizetett készpénz­zel. „Most nincs nálam annyi". — „Majd legközelebb hozom" — voltak kifogásai. A készpénz- fizetés helyett aztán ráterhel­te az árut a termelőszövetke­zetre,. — fizessen a téesz. Az árut pedig eladta, az érte ka­pott összeget viszont nem to­vábbította a téesznek, hanem „más helyet talált neki”. . Egy leltározás alkalmával 21 000 forintra rúgott a hiány aztán most már 50 000 forint körül mozog . . . Nem szólva azokról a tízezer forintokról, amelyet autója nagyjavítása ürügyen kért kölcsön és nem fizette vissza. Tény: ezt a visszaélést a ter­melőszövetkezet fedte fel és jelentette. A rendőrség majd kihámozza az ügy részleteit. A korábbi hasonló ügyek és a jelenlegi ismételten felvetik a „kiskapus" lehetőségek rend­szeresebb és alaposabb ellen­őrzésének szükségességét. A lakosság igényeinek kielégíté­se címén senki se tömhesse meg pénztárcáját. Be kell csuk­ni azokat a kiskapukat, ahol a sikkasztás, csalás „beférhet”. Garay Ferenc IMPORT SZÖVETEK FELÁRON A MERUKER Áruházaiban ÉS SZAKUZLETEIBEN PÉCSETT ÉS VIDÉKEN!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom