Dunántúli Napló, 1973. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-10 / 34. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek 1 Ara :M Mér Dunántúli napló XXX évfolyam, 34. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1973. február 10., szombat A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése Erősítsük népünk szocialista egységét Kádár János beszedő a párt novemberi határozatáról, a népfront- mozgalomról, a közeledő tanácsválasztások jelentőségéről A népfront-mozgalom időszerű feladatairól, a tanácsválasztások előkészítéséről volt szó a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának ülésén, amelyet pénteken tartottak az Orszógház kong­resszusi termében. A tanácskozáson részt vett és az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Gáspár Sán­dor, a SZOT főtitkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­Bencsik István beszámolója Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke mondott megnyitó be­szédet, * majd Bencsik István, a Hazafias Népfront főtitkára tar­tott beszámolót a népfront- mozgalomnak az 5. kongresszus óta végzett munkájáról és 1973. évi feladatairól. Bevezetőben arról szólt a fő­titkár, hogy az V. kongresszus óta lendületesen fejlődött 0 népfront-mozgalom munkája. Különösen négy terület került előtérbe; a politikai munka, a gazdaságpolitikai tevékenység, a művelődéspolitikai feladatok, valamint a tanácsok és a nép­front-bizottságok együttműkö­dése. A célok eléréséhez jók a lehetőségek. Ahogyan az egész társadalom életében növeke­dett a párt eszmei és politikai vezető szerepe, ugyanúgy erő­södött az a népfront minden­napi életében. A párt számít és épít a népfront-bizottságok véleményére, közreműködésére, javaslataira. Foglalkozott a főtitkár azzal, hogy a népfront-mozgalomnak igen széles a társadalmi bá­zisa: — lényeges vonása a Hazafias Népfrontnak, hogy szervezett mozgalom. Mozga­tója, motorja az a csaknem négyezer választott népfront­bizottság, amelyben több mint 112 000 aktivista munkálkodik bizottsági tagként. A párttagok­nak és pártonkívülieknek ez a szervezett tömörülése képviseli társadalmunk minden osztályát és rétegét, a politikai, társadal­mi szervezeteket és mozgal­makat, valamint nemzetiségi honfitársainkat. A Hazafias Népfront nemzet­közi tevékenységét elemezve külön szólt a vietnami nép megsegítéséről. A fegyverszüne­ti megállapodás aláírásával — mondta - nem csökkent e mun­kánk intenzitása, csupán a tar­talma módosul. Segíteni kíván­juk a hosszú háború által sokat szenvedett nép és ország talp- raállását, azt, hogy mielőbb megkezdődhessék a nyugodt alkotó munka. Az idei esemé­nyek közül kiemelte a Moszk­vában tartandó béke-világ­kongresszust, amely az anti- imperialista harc jegyében ül össze. Ebben az évben is meg­rendezik hazánkban a béke és barátsáq hónapját, az európai biztonság és együttműködés hetét, az imperializmus elleni harc hónapját, magyar—finn barátsági hétre is sor kerül; mindezek az események jó al­kalmat szolgáltatnak arra, hogy a népfront-mozgalom ha­tékonyan közreműködjék hazánk nemzetközi tevékenységében —- fejezte be beszédét a főtitkár. Ezután S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára adott tájé­koztatást az 1973. évi tanács­választósok megszervezéséről: — A választási munka az el­múlt hónapban megkezdődött. Az eddigi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a népfront-bizott­ságok többsége felelősen és lelkesen dolgozik. Felnőtt és méltóvá vált arra a bizalomra és vállalkozásra, amellyel a párt, és népünk tisztelte , meg. A választási munkában a X. pártkongresszus határozatai, a népfront választási programja vezéreljenek bennünket. Lelke­sítsünk és mozgósítsunk minél nagyobb tömegeket politikai, gazdosági, társadalmi- céljaink megvalósítására. Erősítsük né­pünk cselekvő szocialista egy­ségét szép hazánk épülésére! — hangsúlyozta befejezésül S. Hegedűs László. A referátumok együttes vitá­jában — amelyet Sarlós István, az Országos Tanács alelnöke vezetett — 12 felszólalás hang­zott el: dr. Kárászi Benő fő­orvos, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának elnöke többek között arról szólt, hogy a szövetségi politika erő­södését jól segítette a munká­sok fokozottabb aktivitása a népfront munkában, a lakóte­rületeken. Dr. Asbóth Jánosné gépész- mérnök, a HNF Országos El­nökségének tagja a nőpolitikái határozat végrehajtását elemez­te. Apró Antal, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke a Központi Bizottság nevében szólalt fel: a tanácsok munkájának érté­keléséről és a választások po­litikai programjáról beszélt. Moravszki Ferenc, Makó vá­rosi népfront-bizottságának el­nöke a társadalmi munka je­lentőségét hangsúlyozta. Kovács Pál, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szö­vetségének alelnöke kifejtette: már a jelölőgyűléseken ügyelni kell arra, hogy a megválasz­tandó tanácsokban megfelelő képviseletet kapjanak minde­nütt a nemzetiségek. Hadadi Imre (hajdúnánási népfront-bizottság) a népfront és a tanácsok együttműködé­sének eredményeit méltatta. Ezután Kádár János, az MSZMP KB első titkára szőlőit fel. Kádár János felszólalása Kádár János bevezetőben ki­fejezte egyetértését az elnöki megnyitóban, a beszámolók­ba n és a felszólalásokban el­hangzottakkal, s a beterjesztett javaslatokkal. A továbbiakban a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága 1972. novemberi ülésének kérdéseivel foglalkozott. Emlékeztetett rá, hogy a novemberi ülést ország­szerte nagy várakozás előzte meg. Az ülésen az történt - mondotta - amit ebben az or­szágban minden valóban ko­molyan oolitizáló ember el is várt: a Központi Bizottság a X. kongresszus irányvonalát, poli­tikánk eddigi fő irányvonalát erősítette meq. A Központi Bi- zottsá- hn‘-á'nza‘át hamarosan köv0’'-* i konkrét ten/ek kidol­gozása. az orszáqqyűlés de­cemberi tanácskozása. A ten­nivalók tehát világosak. — Az alapvető állásfoglalás- sok közül csak egyet szeretnék megemlíteni és a mozgalom aktivistáinak figyelmébe aján­lani — mondotta. — A Központi Bizottság novemberi ülésén el­fogadott határozatnak az volt az egyik fő tétele, hogy a mun­kásság, még pontosabban a szocialista nagyiparban dolgo­zó nagyüzemi munkásság hely­zetét javítani kell. A határozat­ban konkrétan szerepelt a bér­emelés. Aki azonban a határo­zatot egészében nézi, jól tud­ja, hogy többről van szó, mint egyszerű béremelésről. Azt kí­vánjuk, hogy a munkásosztály mindenféle szempontból, tehát politikailag, morálisan és anya­gilag is biztosítva lássa az őt menilletö helyet. Ez a határo­zat lényeqe. Ezen azt értem, hogy mindazok a szakszerveze­ti, állami és gazdasági vezetők, akik ezekben a napokban a munkások béremelésének vég­rehajtásán dolgoznak, felké­szülve, jól oldják meg felada­taikat, de gondoljanak arra is, hogy nemcsak ennyiből áli o dolguk. Mi a novemberi hatá­rozatot úgy is értjük, s kell, hogy így értsük, hogy a mun­kások szavának súlya is növe­kedjék a jövőben. — Nem az értekezleteket, a tanácskozásokat keveselljük, nem azt mondjuk, hogy nem kérdezik meq o munkásságot. Nálunk ebből a szempontból is már sok éve javul a helyzet. De komolyabban kell venni azt, amit a munkások a politikai életről, a termelés szervezésé­ről, a szociális ügyek intézésé­ről mondanak. Ez mindenkire kötelező. Ezt a kérdést azon­ban most a népfronttal össze­függésben említem. A továbbiakban azt fejteget­te, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt az elmúlt években az általános irányvonal , és a tennivalók meghatározásakor időszakonként, a helyzet köve­telményeinek megfelelően fog­lalkozott egyes társadalmi osz­tályok, rétegek helyzetével. — Amikor a körülmények azt követelték meg, — mondotta, — hogy a munkásosztály helyze­tének javítása után változtas­sunk a parasztság helyzetén, napirendre tűztük ezt a kérdést. A IX. kongresszus egyik alap- határozata az vált, hogy a pa­rasztság kereseti viszonyait, anyagi helyzetét országosan és átlagosan a munkásosztályéval azonos szintre kell emelni. Aho­gyan a X. pártkongresszus meg­állapította, ez a határozat megvalósult. Más körülmények között olyan kérdések kerültek előtérbe, amelyek az értelmi­ségieket érintették közelebbről, mint például a tudományos ku­tatás, a művészi alkotó munka szabadsága. Megint más kö­rülmények között a városi kis­polgárság kérdései kerültek napirendre, az, hogy a törvény adta keretek között legyen élet- lehetőségük, működési terüle­tük és boldogulásuk. A továbbiakban á vallássza­badsággal foglalkozott. Emlé­keztetett arra, hogy a Horthy- rendszerben az eqyházak nem voltak azonos helyzetben és a (Folytatás a 2. oldalon) NDK—NSZK eszmecsere Becsben A bécsi haderőcsökkentési konzultáció pénteki legjelentő­sebb eseménye a Német De­mokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság delegációjának eszmecseréje volt. Mint a sajtóközpontban ismeretessé vált, a találkozót az NDK küldöttsége kezdemé­nyezte. Az első bécsi NDK— NSZK eszmecsere hír szerint „kofrekt légkörű” volt. A sajtóközpont hirdetőtáblá­jára pénteken délután kitették a felírást: „Szombaton és va­sárnap zárva”. A sajtóközpont vezetői eszerint a konzultációk irányítóitól azt a felvilágosítást kapták, hogy a hét végén nem várható különösebb fejlemény — legalábbis olyan, amely a tudósítókat érdekli. Néhány delegátus egyébként hazauta­zott s feltételezik, nemcsak hét­végi kirándulásnak szánják az utazást, hanem otthoni konzul­tációkra is. FOCK JEN© CSEHSZLOVÁKIÁBA LÁTOGAT Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke Lubomir Strougal-nak, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság szövetségi kormánya elnökének meghívására a közel­jövőben néhánynapos hivatalos baráti látogatásra Csehszlová­kiába utazik. Karbantartás, felújítások, új létesítményék t Készül Harkány „tavaszi kabátja" Épül az 1200 főt befogadó vállfás öltöző Minden évben szebbet, job­bat — ez a cél vezérli a Bara­nya megyei Fürdő Vállalat ve­zetőségét, amikor évről évre megkezdik a nyári szezonra va­ló készülődést Az idei újdon­ság: Harkányban a strand zöld­területét bővítik. Az új termál­vizes medence mögötti részen mintegy egyholdnyi területen töltik fel a területet, utána fü­vesítik. Jelentősen bővül tehát o strand befogadóképessége. Április közepéig befejezik a szokásos karbantartási munká­kat. Ojrafestik a padokat, hin­tákat, szeméttárolókat, felújít­ják a strandfürdő területén mű­ködő vendéglátó, kereskedelmi pavilonokat. A jövő hónapban a fürdőigazgatósóg összehívja ezeknek a vendéglátó és ke­reskedelmi egységeknek a ve­zetőit, hogy megbeszéljék a nyári üzemeltetést. Harkányfürdő idei szenzációja az új ezerkétszáz főt befogadó vállfás öltöző megépülése is. Az átadást év végére tervezik, ez­zel egyidejűleg átadják c má­sik téli medencét is. Az új épü­letben tágas pihenőhelyiség, büfé várja majd a vendégeket. Szigetvórott rendbehozzák a parkot, s ha az időjárás engedi, a karbantartási munkákat ápri­lis közepéig itt is befejezik. A Baranya megyei Fürdő Vál­lalót harmadik strandfürdőjé­ben, Siklóson ugyancsak készü­lődnek a szezonra — tervük, hogy május elsejére üzemké­szen legyenek. S ha szép az idő, a siklósi strandfürdőt meg is i nyitják ebben az időpontban, A HNF Országos Tanácsának nyilatkozata a vietnami békéről cselekvő szolidaritása most és o jövőben a megállapodások betartása mellett a Vietnami Demokratikus Köztársaságban folyó újjáépítésre, a szocialista épitömunko kibontakozására, délen az ideiglenes forradalmi kormány egyetértést és demok­ratikus átalakulást célzó törek­véseire, egész Vietnam tekinte­tében pedig a haza békés és fokozatos egyesítésére összpon­tosul. Emellett joggal követel­jük, hogy az Egyesült Államok részrehajlás és minden politikai feltétel nélkül segítsen jóváten­ni legalább azt a mérhetetlen anyagi kárt, amelyet Vietnam földjén okozott. Vietnami testvéreink nagy nemzeti céljaikért folytatott küz­delmükben továbbra is számít­hatnak a Magyar Népköztársa­ság, a hazafias népfront-moz­galomban résztvevő társadalmi erők, egész népünk teljes támo­gatására! A békeszeretö emberek remé­nyét és önbizalmát erősítette mindenütt a világon a vietnami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról szóló megálla­podás aláírása és gyakorlati végrehajtásának megkezdése. Az emberek százmillióval együtt mi, magyar állampolgárok is bízunk abban, hogy a nemzet­közi helyzetben kibontakozó nagyjelentőségű változás elvezet bennünket a népek és államok közötti béke, a biztonság és a sokoldalú együttműködés kor­szakába. A Párizsban aláirt megállapodások azt bizonyítják, hogy összefogással meghátrá­lásra lehet, kényszeríteni az im­perialista agresszort, hogy a nemzetközi politika legnagyobb kérdései is megoldhatók tár­gyalások útján, a politika esz­közeivel — hangzik többek kö­zött a nyilatkozat és így folyta­tódik. Közvéleményünk figyelme és nak főtitkára, Baranyai Tibor, az MSZMP Köz- | ponti Bizottságának osztályvezető-helyettese, Sugár Jánosné, Darvas József, Nagy Józsefné, dr. Ortutay Gyula, dr. Sarlós István, Szabó László, I Szemők József, a HNF Országos Tanácsának al- elnökei; dr. Molnár Béla, Szentistványi Gyuláné, a HNF Országos titkárai; Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára, Harmati Sán­dor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke, Gál László, a SZOT titkára és lliisz László, a KISZ Köznonti Bizottsáaának titkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom