Dunántúli Napló, 1973. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-09 / 33. szám

mS. február A OUNANTOLI NAPI© A sombereki példa Szorgalmas, céltudatos munka — kiváló eredmények Dr. László Andor államtitkár felszólalása a somberek! Béke Ore Tsz zárszámadásán Hétmillióért A TOT Vörö» Vóndonrászla- jéval kitüntetett sombereké Bé­ke Ore Termelőszövetkezet tag­sága tegnap délelőtt tartotta 1972. évi zárszámadási közgyű­lését Somberekén, a helyi film­színházban. A közgyűlésen részt vett és felszólalt dr. László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, dr. Nagy József, a Baranya megyei Pártbizottsáq titkára, jelen vol­tak a területi szövetség, a já­rási párt- és állami szervek és e) partner vállalatok képviselői. A tavalyi, köztudottan mos­toha gazdasági év, o mező­gazdaságot súlyosan érintő idő­járási problémák után érthető várokozás előzte meg Baranya évek óta egyik lejobban pros­peráló közös gazdaságának zárszámadását. Nyilas Lajos, termelőszövetkezeti elnök be­számolója, amelyben a szövet­kezet elmúlt éivi eredményeit tárta a nyilvánosság elé, ez­úttal sem okozott csalódást A súlyos időjárási körülmények­kel vívott, s egész éven át tar­tó küzdelemről adott híradást ez a beszámoló, de a közös összefogás szép emberi példáit felmutatva, azt is hírül adta, hogyan győzték le ezeket az akadályokat. A sombereki szö­vetkezeti tagság már-mór le­gendás hírű szorgalmának újabb igazolására hadd áll­jon itt egyetlen példa. A rossz emlékű, csapadékos 1972. év őszén, amikor a traktorok és a betakarító gépek a sáros, vizes földeken végképp csődöt mond­tak, ennek a szövetkezetnek a tagsága, nők, férfiak, traktoro­sok, irodisták és állatgondozók közös összefogással több mint ezér hold területről puszta két kezükkel takarították be a ku­koricát, amely már annyira megdőlt, hogy szinte a földön feküdt. Megmentették a ter­mést, és holdankénti 30 mázsás átlaghozamuk magasan jobb lett a járási, a megyei és az országos átlagnál. Búzából 25,5 mázsás, burgonyából 100 mázsás, lucernából 34 mázsás, silókukoricából 250 mázsás ter­mést takarítottak be, minden növényből átlagon felülit. Állat- tenyésztési eredményeik is ki- emelkedőek. Új, bábolnai típu­sú rekord idő alatt felépült sertéstelepükről 6370 darab hí zott sertést értékesítettek 99 százalékban exportra. Saját húsfeldolgozó üzemükben 973 sertést vágtak le, s a tavaly át­adott húsboltjukból ellátták a falut friss hússal, sőt besegí­tettek Pécs ellátásába Is. A közös- és a háztáji gazdaság­ból együttesen 566 hízó mar­hát értékesítették. Vagyoni- és pénzügyi helyze­tük is töretlen gazdasági stabi­litásúkat tükrözi. A közepes nagyságú, 4200 holdas tsz kö­zös vagyona meghaladja a 107 millió forintot, s ebből 95 millió a tehermentes tiszta vagyon, A jobb evek, magasabb tartalék­képzésének köszönhető, hogy ezúttal is bankhitel felvétele nélkül gazdálkodnak. Pénzbe­vételeik összege tavaly 84,5 millió forint volt, a szövetkezeti bruttó jövedelem 27,6 milliót tett ki, amelynek felosztásában az előző évek nagy beruházá­si fejlesztési programja után ez­úttal a tagok részesedését nö­velték meg 5 százalékkal. Az egy dolgozó tagra eső éves jövedelem meghaladja Sombe­rekén 31 ezer forintot, Közgyűlési felszólalásában dr. László Andor államtitkár hangsúlyozta, hogy józan, meg­fontolt gazdálkodás, szorgal­mas és céltudatos munka tük­röződik a sombereki eredmé­nyekben. Külön is kiemelte, hogy az évközi jövedelemosz- tásnál tanúsított szolid mérték- tartásnak köszönhető, hogy sok más tsz-Szel ellentétben az év végére nem kerültek nehéz pénzügyi helyzetbe. Igaz, — mondotta —, a mezőgazdaság műhelye a szabad ég alatt van, de ebben a műhelyben a somberekiek igen jól kiismerik magukat Helyesléssel nyugtáz­ta a gépesítés fejlesztésére tett erőfeszítéseiket, ez a tö­rekvés találkozik az országos elképzelésekkel is. A magyar termelőszövetkezetek eredmé­nyei magukra vonták a kör­nyező szocialista országok fi­gyelmét A szövetkezetek most q gazdasági stabilitás megte­remtésén fáradoznak, és el­mondható ma már, hogy két­harmad részük — köztük Som­berek is — stabil mezőgozda- sági nagyüzem. A banki hitel- politika fő célja most az állat- tenyésztés, a gépesítés és a ta- karmónytermesztés fejlesztésé­nek elősegítése, a közös szövet­kezeti vállalkozások támogatása. Közepes földrajzi és közgaz­dasági adottságok között át­lagon felüli eredményeket ér el hosszú évek óta a sombereki szövetkezet tagsága, hangsú­lyozta felszólalásában dr. Nagy lózsef, a Megyei Pártbizottság titkára. Nem gazdasági csoda ez, de a tagság szorgalma a vezetés hatékonysága pó­tolni tudta itt a hiányzó adott­ságokat és példát: sombereki példát teremtett a megye más nagyüzemei számára is, ebben a soknemzetiségű községben. A megalakulás óta tartó töret­len fejlődést külső jelek is el­árulják, a falu új házsorai, a sok személyautó — 100 csa­ládnak van gépkocsija a köz­ségben — és a tagság átla­gosnál jobb életszínvonala. Felhívta azonban a szövetke­zeti vezetők és tagok figyelmét azokra a jelenségekre is, ame­lyek a további dinamikus fej­lődést . akadályozhatják. Ilyen a kissé konzervatív anyagi ösz­tönzés! rendszer A munkaegy­ségnek Főként a fiatalságra már I nincs kellő vonzó ereje. Racio­nálisabb üzem- és munkaszer­vezéssel, a munkakörülmények, a szociális helyzet javításával oldható fel az ellentmondás is, amely a belső, főként női — munkanélküliség és a munka­erőhiány — a fiatalok elmen nek az iparba — között feszül. A továbblépés egyik fontos záloga több felsőfokú végzett­ségű, diplomás szakember mun­kába állítása, e téren van mit bepótolnia a szövetkezetnek. Sziebert József tsz-tag, gör- csönydobokai brigádvezető fel szólalásából is az a vélemény csendült ki. hogy a magas jö­vedelem önmagában nem tart­ja vissza az elmenni akaró fiatalokat A z egyik legsürge­tőbb feladat az utánpótlás biz­tosításáért most az üzemi munkakörülmények mielőbbi megjavítása, a női tsz-tagok időszakos túlterheltségének csökkentése, a nehéz fizikai munkák gépesítése. — Rne — Vasúti biztonsági berendezések a beremendi állomáson Csütörtökön délelőtt 11 óra kór helyezték özembe a Bere­mendi Cementmű vasúti táv­közlő és biztosító berendezé­seit. A tegnapi átadással befe­jeződött o villányi vasúti el­ágazás és a BCM közötti vala­mennyi vasúti beruházás. A BCM, mint nagy árutöme­get szállító vállalat természet­szerűleg egy sor vasúti objek­tum megépítését is szükséges­sé tette. E kapcsolódó vasút­építési, korszerűsítési munkák részbén befejeződtek, részben pedig most készülnek. A gyár saját vasútépítési beruházásain kívül a MÁV is jelentős építési tevékenységet végzett és végez ebben a térségben. így például több mint százmillió forintos rá­fordítással korszerűsítették á Villány—Nagyharsóny közötti vasútvonalat A munkák során 8731 méter vasúti töltést, 11 366 méter vasúti sínt építet­tek. A nagyharsányi elágazás és a BCM vasútállomás között 14 csoport kitérőt helyeztek el. Négy kétméteres úgynevezett tekriőhidat építettek. A BCM- állomóshoz vezető utat 0 MÁV alakította ki, at állomáson pe­dig elkészült a 2-es számú vól- tóáiütótorony is. A tegnapi nappal a már ko­rábban megépített állomások — a Beremendi Cementmű és a BCM-gyártelep — végleges táv­közlő és biztosító berendezései kerültek átadásra. A berende­zéseket a MÁV Vasúttervező Intézetének tervei alapján a Pé­csi Távközlő és Biztosítóberen­dezési Fenntartási Főnökség építette. Ez a munka 7 millió forintba került, A műveletek so­rán 21 fényjelzőt, egy önműkö­dő fénysorompót, két félsorom­póval kiegészített fénysorompót, égy mechanikai sorompót épí­tettek és 30 kilométer kábelt fektettek le. Az üzembe helyezett berende­zések a vasúti biztonsági köve­telmények mellett ebben a tér­ségben a közúti közlekedés biztonságát is szolgálják. A BCM-állomás megfelelő távbe­szélő kapcsolatot tud fenntar­tani mind a környező állomá­sokkal, mind pedig e vonal pé­csi menetirányítójával. Az állo­máson történő munkákat segí­ti, hogy a forgalmi szolgálatte­vők és á „területen" dolgozók hóngosbeszélőn érintkezhetnek egymással. Mi a nagy termés titka? Borbirálat a pécsi kutatóállomáson Ez a chardonnay magáért be­szél! Micsoda fenséges íz, illat! — az áradozó megjegyzéseket ezúttal bizony komolyan kell venni, hiszen szakavatott hozzá­értők nyilatkoztak így a Szőlé­szeti és Borászati Kutató Inté­zet pécsi kutató állomásának 1972-es évjáratú chardonnay boráról. A borivó ember úgy gondolom valamennyi, szám- szerint 183 bormintánál „feijaj- dult" válna — mert a kutató- intézet pécsi állomásának a tegnap befejeződött borbírála­tán ennyi mintát ízfélt fnég a húsztagú — országos hírű bo­rászati szakemberekből álló -r zsűri. A háromnapos borbirólat so­rán a kutató állómáson végzett nemesítési, fqjtakirtatósi, tőke­terhelési, terhelési és borászati kísérletek 1972-es évjáratú bo­rait rangsorolták a szakembe­rek. A bírálat célja: megálla- I tek. pítoni, hogy az egyes szőlő­fajták termesztési, kezelési mód­szerek milyen hatással vannak a bor minőségére. A tapasztalatok szerint a te valyi mostoha időjártisí viszo­nyok mellett is jó minőséget adott a rizling-szilváni, a tra­mini, a chardonnay, a leányka, a pinot blanc és a sauvignan — mondta dr. Diófási Lajos, a pécsi kutatóóllomós igazgató­ja. — Kiderült, hogy a korai és közepes érésű fajták jobb mi­nőségű borral „szolgáltak", mint 0 késői érésűéit. Ez a gaz­daságokat arra inti, hogy ha nem dkarndk nagy termelési kockázatot vállalni, akkor ere­ket g fajtákat kell tolepíteniök. — A jó minőség mellett med­dig fokozható q szőlő mennyi­ségi termelése? — erre adnak választ a tőketerhelési kísérte­Százezer forint [utalom a Pécsi Fiiharmon.kus Zenekarnak Művészi zenei produkcióiért, az utóbbi két évben nyújtott, elismerést kiváltó teljesítmé­nyeiért jutalomban részesítet­ték a Pécsi Filharmonikus Zene­kar tagjait. A zenekar a Pécsi Nemzeti Színház és a Filharmó­Képünkön Vörös LásiTó veszi ót jutalmát Wieder Bélától, a Városi Tanács elnökétől. isis János felvétel® ma zenészeiből ötvöződött együt­tessé. A jutalomótadó házi ünnep­ségüket tegnap tartották Pécsett o Liszt FerenC-terembeh. A ta­lálkozón részt vett Wieder Béla, Pécs város Tanácsának elnöke. Nógrádi Róbert, a Pécsi Nem­zeti Színház igazgatója, vala­mint a Filharmónia több kép­viselője. Gábriel József, Pécs város Tanácsának művelődésügyi osz­tályvezetője méltatta a zenekar munkásságát, a kivívott művészi elismerést, amely joggal illeti meg az együttes tagjait, veze­tőit. Pécs zenei város rangját fjedig tovább emelték. Az együt­tes elévülhetetlen érdemeket szerzett a zenei élet fejlesztésé­ben nemcsak szőkébb pátriájá­ban, de Baranyában is, sőt qz országban fémjelezték nevükét szerepléseikkel. Ezt értékelte q művelődésügyi kormányzatunk, mikor elemezte a nagyzenekarolr munkásságát. Egyetértésben Oz Országos Fil­harmóniával és Pécs város Ta­nácsának vezetőivel — úgy ha­tározott, hogy a Pécsi Filhar­monikus Zenekar valamennyi taqját megjutalmazza. Erre q célra 100 00Ö forintot biztosított. A jutalmat, egyben a szavai­ban kifejezett erkölcsi elisme­rést Wieder Béla tanácsel­nök nyújtotta át, majd baráti beszélgetést folytatott a zene­kar tagjefeoL — A szőlő átlagtermése or­szágosan hektáronként 35 má­zsa. Baranyában általában en­nek kétszerese. Terhelési kísér­leteink túlnyomó többsége hek­táronként száz mázsát meg­haladó termést hozott. — Mi a nagy termés titka? — Az úgynevezett hosszú met­szés. — A szakemberek szerint a pécsi borok fáradtak, vértek. Miképp lehetne ezen változtat­ni? — Kísérleteink szerint e job­ban kénezett borok friss hatást keltenek. IMécsI —• Száguldó nyugtalanság. Ez a címe Kende Sándor legköze­lebb megjelenő regényének, qmelynek kiadásával kapcsolat­ban mór szerződést kötött a Magvető Könyvkiadóval. A re­gény, amely a kiadó tervei sze­rint még ebben az évben meg­jelenik, a két évvel ezelőtti Ba­ranya megyei Felszabadulási pályázaton díjat nyert — Járult a sör címkézettsége a Pannónia Sörgyárban. A múlt­ban sokszor előfordult szakadt címkéjű, vagy címke nélküli sö­rösüveg, $ emiatt nehezen lehe­tett megállapítani a sör szava­tossági idejét. A pécsi Pannónia Sörgyár a közelmúltban két vákuumdoboz címkegyártót he­lyezett üzembe, s ezzel a sörös­üvegek címkézettsége 96—-98 százalékosra javult PÉCS í születtek.; Teiler Orsolya, Sárául Brunner György, Báliké Csaba- fír vér Lajos, röldinuti István, Győrit Mónika, Tolnai Gabriella, Sebe rav» Tamás, Bedócs Balázs, Gyugyi Zsolt Holtéi Zoltán, Horváth Szilvia, Ősén Gábor, Radnor Tibor, Halmos Agr*e»„ Márton Zsolt, Gilikter Antal, Botol Zoltán, Gödrei András, Fodor Zsolt, Vojtek Gábor, Zadraveci Andién, Lupék Zsolt, Botié Tibor, Transz Kinga, Símé Csaba, Polgár JÓBW, Ambrus Balázs, Szabados Csőbe. Lórencz Zsolt Németh János, Gungl Ákos, Gasxt Tímea, Hegedűs Edit, Pék Edit, Maki Beáta, Szabó Szil- na. Babits András, Hellmann Tibori Rosenthái Mónika, Tóth László, Göbl József, Horváth Csaba, Káspári Erika, Kiglies Gábor, lokab Tamás, HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK; Zágoni Sándor és Farkas Gizella. Nikolics Lászlé és Varga Rozália, Lőrinci László és Emmeit Térés iái Torok Sándor és Hlobik Zsuzsanna, Pikó Zoltán és Baumgartner Anea, Höhnet György és Müller Máriás Pusztai Tamás és Prépost Ilona,, S rabies Lajos és Drobny Ágnes., Geriet* Ferenc és Pap Ilona, Mé­hes József és Kohár Borbála, Szobi Ede és Őri Mária, Szabó Antal e# Kovács Gyöngyi, Eötvös Miklós és Horváth Emília, Balázs Illés és Esze- ky Teodóra, Tóth Ervin és Zadravecx Margit, Právicz Lajos és Fekete Ma na, Borsi Imre és Bátory Erzsébet Kolbach János és Katies Márta, Htv gyá lené és Rózsahegyi Gyöngyike, Sovány József és Páva Mária, Péten* Szabó Mihály ét Iliász Katalin, Sós József és Jónás Piroska, Péter Antal és Sipos Margit, Bahn János cl Duress Anna, Gyimasi Ákos és Soós Erzsébet, Ráesvén Károly és Tóth Ilona, Pfeffer Tamás és Teschnev Mária, Lipcsei György és Szabó Ma­rta, Sipter Márk és .taksics Etelkái Sziets József és Willant Zsuzsanna, Magassy Gyula és Fecske Maria« Lakatos József és Jauch Mária, Ken torra Lajos is Gvenis Irma, Mohé Lajos és Dunai Éva, Óriás András és Tormási Klára, Marosa János és Mlcs Mária, Távoli János és Isié kovics Terézia, Sütő László és Farkas Piroska, Papp Róbert és Varga Em­ma, Föföp Rudolf és Maráth Mag­dolna, Bernét László és Rúgás* Má­ria, Gyuricza Lászlé és Kovács Zs*> MEGHALTAK; Péter Jenáné íz.: Katona Zsófiéij Bakó Józsafné sz.: Peilen Katalin, Tóth János, Gáspár András, Kis Antalné zz.: Fodor Katalin, Mór# Istvánná ss.: Scharzar Vilma, Ródetf Jánosáé sz.: Keller Anna, Mészáros Mária, Dr. Vértes András, Hollóst Atajanné ss.: Krisztián Anna, Csá­kány Je néni sz.: Takács Julianna. Balogh Jánosáé IX Sztipánomcs Mária, de. Vajk Ernő, dr. De se.* Mihály, Pfeifer Őzikémé sz.: Frank! Térés, Bachmeyer Jenő, Tóth Jana» .né sz.: Hosszá Katalin, Végh Lajos. Prof József, Oghy János, István Imre. Üjvári József, Papp Elekné sz.: Fene# Janka, Kunícz Imre, Petzovics Iván, Xis-Horvath Vincéivé sz.: Kereszten Julianna, Mafos i es Sándor, Pofás nyák Károly* Várszegi Jónás, Kiss Györgyné SS.: kanyar .’Erzsébet, Boncra Gyuláira vz.; Fetter Ilona, Káváét Vincéire rr.: Kovács Maria MOHÁCS s mAerfRK; *nrv Róbert, Zeitvogel Zsolt, Mé­reg Emőke, Tótb Zsolt, Mikéin Való­im, Dobat Era, Szűrői. Maríanáaz Beleg Györgyi, Dalmér Gábor, for* tics Katalin, Ssalona János, Farkas Gábor. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTE* Schmidt Ferenc és Schmidt Ilona, Szabó Imre és Ortelli Lenke, Ma*» rács István László és Kovács Anno Mária, Steiner József és Kubáim* Erzsébet, Baranyai Ferenc és Újvári Agnes, Aradi Károly és Rószicz# Julianna. MEGHALTAK! RR Jókaimé sz-. Friedrich (atarfhv, Szili Vilmos, Takács József, Bitten Józseféé ■&: Heil Agnes, Mikié® Szilveszter, Mojzes Mzsetné sz :i Nagy Mária, Eberling József, László József né sz,: Szende Anna, Latzké Márián, Notier Györgyné sz. - r irvr katies Katalin. SZIGETVAR : SZÜLETTEK s Szántó Helga, Rács Irén, Gabriella, Huber Irisztino, Or&és Izabella, Tóth Péter, Cser Károlyt Petter Béla, Kéesór Seiend, Hfaiztf Orsolya. MEGHALTAK s Gelencsér Mórtea, Csokeno Istsrtrw- né ss. s Satasícs Annó, gentaí József, Tóth Petemé s&s Slewgl Awms, páv József Felvételre keresünk multika- és dömpervezetőket valamint FŰTÉSSZERELŐKET, KUBIKOSOKAT és GÉPKOCS RAKODÓKAT, JELENTKEZNI LEHET; BARANYA MEGYÉI ALLAMI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT MUNKAEROGAZDALKODAS. PÉCS, RÁKÓCZI ÜT 56. SZÁM. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom