Dunántúli Napló, 1973. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-07 / 31. szám
fim i *3 flfléff Vlfért «savesO fjetek f Dunántúli napló XXX. évfolyam, 31. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1973. február 7., sierds Centralizmus és «iem®kraiizmiis Egy párttaggyűlésj hozzászólásban hangzottak el a következő. szavak: „Az utóbbi időben már eleget beszéltünk a demokratizmusról, most a centralizmus erősítésén van a sor." A Központi Bizottság 1972 novemberi határozatának értelmezésével kapcsolatban fogalmazódott meg ez a vélemény, amit — érthetően — nagy vita követett. A legélesebb ellenvéleményt az említett hozzászólás azzal váltotta ki, hogy megengedhetetlenül elszakította és szembeállította egymással a demokratikus centralizmus két oldalát. Helyesen mutattak rá a vitában, hogy a két oldal feltételezi egymást, egységet alkot, s egyiket sem lehet a másik nélkül, különösen pedig a másik rovására fejleszteni. Eddig sem az volt a probléma, hogy nagy teret kapott a demokratizmus fejlesztése, hanem az, ha egyidejűleg egyes helyeken nem fordítottak gondot a centralizmus következetes érvényesítésére is. A pártnak eddig is az volt az álláspontja, hogy a pártdemokráciát csak a demokratikus centralizmus keretében lehet és szükséges fejleszteni, s a másik oldalt, a centralizmust sem szabad elhanyagolni. Ugyanez áll most a centralizmus erősítésére is. uAkkor hát mi most az újszerű ebben? — vetődött fel a kérdés az említett taggyűlés vitájában. — A Központi Bizottság határozata ezek szerint semmi újat nem tartalmazna a centralizmussal kapcsolatban?'* Ügy vélem, helyesen érveltek azok akik úgy foglaltak állást, hogy e tekintetben is újszerű mozzanattal találkoztunk a határozatban. Azzal, hogy a X. kongresszus határozatainak következetesebb végrehajtásáért száll síkra és nagyobb határozottságot követel a párt politikádnak egységes értelmezésében. kétségtelenül a centralizmus erősítését is hangsúlyozza. A centralizmus erősítését jelenti az is', hogy a pártegység összetevői közül nagyobb követelményeket támaszt a pártpolitika gyakorlati megvalósítására irányuló cselekvési egységgel szemben. A centralizmus ilyen értelmű erősítéséhez, a félreértések elkerülése végett, két megjegyzés, kívánkozik. Először is: nem arról van szó, mintha ezek az új mozzanatok a demokratikus centralizmus értelmezésének valamiféle elvi revidiálásót jelentenék. A demokratikus centralizmus fejlesztésére irányuló edd'gi törekvéseink egyáltalán nem voltak hibásak, és ezért nem is szorulnak korrekcióra. A centralizmus erősítése tehát nem azért szükséges most, mintha eddiq „túltengett” volna a demokratizmus, hanem mert egyes területeken a X. kongresszus határozatainak végrehajtása vontatóban,. következet- lep'"'l tőként, heiv-nként a gyakorlat nem mindenben felelt meg a párt politikai irányvonalának. Súlyosan téved azonban, aki úgy képzeli, hogy most háttérbe szorulhat a demokratizmus és mindenekelőtt a pártdemokrácia fejlesztése. Erről nem lehet szó, ha felelősségteljesen akarunk érvényt szerezni a kongresszus határozatainak. A Központi Bizottsáq határozatából következően most a demok- ratiznr'snak nzekat a lénveges elemeit szüksénes erősíteni, amelvéf ‘okozzák a párttagság politikái aktivitását, szélesítik bevonását a végrehajtás ellenőrzésébe, Hiszen munkánk eredményessége most nagyban függ .attól, mennyire tudjuk politikai céljaink megvalósítását az egész párttagság,, a dolgozók széles tömegeinek ellenőrzése alá helyezni. Ez nem jelent semmiféle bizalmatlanságot az intézményi, vállalati vezetőkkel szemben, de bármilyen tökéletesen is végezzék munkájukat, nem pótolhatják ezrek és tízezrek kritikai észrevételét, minden lénveges részletre kiterjedő figyelmét. A politika milliók ügye — abban az értelemben is, hogy csak azok t.v/ *■' egységében ■ va lásulhat meg. Ahogyan nem nélkülözhetők a termelésben, úgy a vezetésben sem pótolhatja aktív közreműködésüket semmilyen más módszer. A demokratizmusnak számos olyan eleme van, amely a legszervesebben kapcsolódik az eredményes végrehajtáshoz, az egységes cselekvéshez. Ilyen például a jó tájékoztatás, amely sokoldalú és tartalmas választ ad az embereket foglalkoztató miértekre, ismerteti a végrehajtási megoldásokkor kapcsolatos elképzeléseket. A Központi Bizottság határozáta nyomán az állami-társadalmi intézmények, vállalatok vezető szervei különféle intézkedéseket dolgoznak ki a X. kongresszuson meghatározott politikai célok hatékonyabb megvalósítására. Ezek az intézkedések a pártszervezetek, a párttagok politikai mozgósító munkájával válnak az emberek meggyöződéses tevékenységének programjává. Ezzel kapcsolatban nem téveszthetjük szem elől, hogy ami a vezetők számára egy döntéssel. kapcsolatban magától értetődő, nem valószínű, hogy .minden párttag számára is ugyanilyen nyilvánvaló. Gondolni kell rá, hogy a sokféle döntési lehetőség között megfelelő tájékoztatás híján aligha igazodnak el, s éneikül a meghozott intézkedés mellett sem tudnak síkra szállni. Ami pedig a demokratizmus olyan elemére vonatkozik, mint a párton belüli viták, itt is sajátos módon és bizonyos tekintetben újszerűén jelentkeznek a feladatok. Ma elsősorban az olyan vita vezet célhoz, amely a végrehajtás legelőnyösebb és legkedvezőbb feltételeit tárja fel, ami nem elodázza, hanem meagvorsíria a cselekvést, a feladatok megvalósítását. Most, amikor számos kpnkrét intézkedés kidolgozására kerül sor, óriási jelentőségű a párttagság véleményének számbavétele. A különböző tanácskozások, megbeszélések annál inkább szolgálják politikai céljainkat, minél inkább felszínre hozzák a párttagok észrevételeit, gondolatait. Az ilyenfajta viták szintén fontos alkotó elemei a demokratizmusnak, s ebben az értelemben nélkülözhetetlen feltételei a centralizmusnak, A demokratizmus fejlesztése útján bíztoa’tható az a légkör, amely növeli a vezető posztokon dolgozók felelősségét a munka jobb megszervezésében. Ez is c két oldal egységét tükrözi, A demokratikus centralizmus elve biztosítja pártunkban az eszmei-politikai-cselekvési egységet, amely erejének, ütőképességének legfontosabb feltétele, Ezért továbbra is együttesen szükséges fejlesztenünk erősítenünk a demokratikus centralizmus mindkét oldalát. Rákos Imre : ■ :::-í Az épülő KISZ-laköházak, Pécsett, a Péter utcában A tartalomból A pécsi művelődési élet közéietisége Bejárók Graboplast sátor a Hullám uszoda felett ? Bővült az áruvásárlás^ kölcsönakció Tizenegymillió utas 1972-ben Komlón Lyukkárfyára körinek a pécsi váiasztéjglprok adatai Kádár János fogadta az Uruguayi Kommunista Part KB első titkárát A pécsi Városi Tanács épületében megkezdte munkáját a Nápességnyilvántartási Iroda. A január első felében végzett öszeírást követően most az iro-.j da az adatmódosításokon dől- j gozik már. A kerületi bejelentő hivataloktól az irodához kerülnek a ki- és bejelentő lapok, azok alapjaiT készülnék az ■ adatmódosító lapok, amelyek a számítógépes feldolgozásnál a nyilvántartás módosítását szolgálják: A Népességnyilvántartásl Iroda feladata a jövőben is ez lesz: a beérkező változási adatokat folyamatosan fel kell dolgoznia és számítógépre vinnie, hogy a nyilvántartás mindig naprakész legyen. A tanács igazgatási osztályán keresztül jutnak el pl. az irodához a lakcím-változások, az anyakönyvi kerületek értesítései a születésekről, házasságkötésekről és halálozásokról; az egészség- ügyi osztály pedíq a pécsi állandó lakosú szülök vidéken született gyermekeinek adatairól ad információt. A DÉDÁSZ számítóközpontjában már folyik a mintegy 110 ezer pécsi választópolgár ada- j tainak lyúkkártyára vitele. Ha ez meqlesz - ehhez azonban Szükségesek a még hiányzó másfél ezernyi, az összeírás idején távol volt pécsi lakos adatai —, akkor bármikor elkészíthető a választói névjegyzék választókerületenkénti bontásban. A népességnyilvántartás elő- ; készítésének egy másik fázisa- : ban folyik már a 0—14 éves korú, mintegy 25 ezerre tehető ifHAZAERKEZETT PRÁGÁBÓL j AZ MSZMP PÁRTMUNKÁS KÜLDÖTTSÉGE Csehszlovákia Kommunista j Pártja Központi Bizottságának j meghívására dr. Kornidesz Mi- j hálynak, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettesének vezetésével január 29. február 5. között Csehszlovákiában tartózkodott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának pártmunkás küldöttsége, amely a csehszlovák testvér- pártnak a közoktatás, a pártirányítás terén szerzett tapasztalatait tanulmányozta. Párti- munkás küldöttségünk megbeszélést folytatott a CSKP és az SZLKP illetékes osztályaival, a cseh és a szlovák oktatásügyi szervek vezetőivel, látogatást tett Ceské Budetavicében és Pozsonyban A küldöttsón hétfőn este visszaérkezett Budapestre.. jú pécsi polgár -adatainak egyeztetése az anyakönyvi kerületeknél. Erre azért van szükség, mert mint ismeretes, az összeírás alapjául a személyi igazolványok szolgáltak, az említett korosztályhoz tartozók viszont még nem rendelkeznek saját személyi igazolvánnyal. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta Rodney Arismendit, az Uruguay-i Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörben lefolytatott megbeszélésen - amelyen részt vett Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bi zottsag titkára - kölcsönös tájékoztatásra és eszmecserére került sor a két párt tevékenységéről és az időszerű nemzetközi kérdésekről. A nehézipar lépést tart a IV. ötéves terv célkitűzéseivel Kedden a Nehézipari Minisztériumban aktívaülésre hívták össze a tárcához tartozó trösztök, vállalatok . igazgatóit. A sokoldalú tanácskozáson megjelentek az érintett szakszervezetek vezetői is, s a szakmai vezetőkkel közösen tárgyalták meg a bányászat, a vegyipar az energiaipar aktuális teendőit Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter beszámolójában részletesen elemezte az elmúlt két év eredményeit, a kiemelt fejlesztési programok megvalósításának helyzetét. Mindenekelőtt leszögezte, hogy a nehézipar lépést tart a IV. ötéves terv célkitűzéseivel. Ezt a megállapítást számokkal is alátámasztotta. A termelés növekedését a IV. ötéves terv alapján átlagosan évi 8 százalékban irányoztuk elő — mondotta — 1971-ben ez a növekedés elérte a 9,1 százalékot, 1972-ben a bányászat alacsony termelése miatt a fejlődés 6% volt, viszont 1973-ban az ágazat egészénél 9.7 százalékos átlagos termelésemelkedésre számítunk. Az első két év adatai alapján úgy ítéljük meg, hogy az évi áttagos felfutási ütemet tartani tudjuk, sőt azt bizonyos mértékig túl is haladjuk. Különösen a vegyipar termelése növekszik dinamikusan. Az első két évben elérte az évi 12—12,5 százalékot. A továbbiakban a miniszter a beruházások helyzetéről beszélt. Mint mondotta, a tervidőszakban a nehézipari beruházásokra 95 milliárd forintot fordítanak. Ar áaazati beruházó-., sokra az elmúlt két évben 3á milliárd forintot - fordítottak az időarányos terveknek megfelelően. Tavalv számos nanvberu- házás fejeződött be, a villamosenergiaiparban 4, az alumíniumkohászatban 2, a vegyipar- baa 4. A miniszter beszámolt az egvedi nagyberuházások helyzetétől is« a tízmillió tonna évi kapacitású Barátság II. kőolajvezeték építése befejeződött. Még ez évben megkezdődik a magyar— szovjet Testvériség gázvezeték építése, amely 1975-ben ,egy- milliárd köbméter gázt szállít a Szovjetunióba. Tervszerűen halad o szénhidrogén bányászat legnagyobb volumenű beruházása a’szegedi kőolaj- és földgázipari létesítmény. A bauxitbányászatban jelenleg négy egyedi beruházás van folyamatban, ezekkel hosszú távön biztosíthatók az igények kielégítése. A villamosenergiaipar erőmű- > építési programját kidolgozták j és jóváhagyták. Ennek az ipar- ‘ ágnak a IV. • ötéves tervben 1660 megawatt kapacitású új erőműveket kell megvalósítania, csaknem kétszer többet, mint az előző ötéves tervben. A* említett erőműépítési feladatból az eltelt két évben 600 meqgwatt a Gagarin Hőerőműben valósult meg, további 860 megawattot a Duna menti hőerőmű ad majd, az inotai gázturbinás 'csúcserőmű 200 megawattal növeli a hazai ellátást. Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszte/ beszámolóját követően négy szekcióülésen vitatták meg az egyes ágazatok vállalatainak időszerű problémáit, feladatait. Köze! másfél éves működése alatt jó hírnévre tett szert a mágocsi Béke Tsz húsüzeme. Hetenként átlagban 70 sertést vágnak, amit 80 százalékban tőkehúsnak, 20 százalékában pedig töltelék- és füstölt árunak dolgoznak fel. A feldolgozóüzem látja el hússal Mágocsot, Bikáit, Szalatnakot, Köblényt és Alsómocsoládot, ezenkívül árusítja termékeit a mágocsi húsboltban, valamint két üzletében Pécsett, a Petőfi, illetve az Alkotmány utcában. A fölös árut az AFÉSZ-nek adják át. A képen: Szabó Istvánné, Molnár Antal és Kardos Márton műszakvezető, munka közben. ( Fotó: Erb Janas
