Dunántúli Napló, 1973. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-24 / 46. szám
I ft DUNANTÜLI NAPIO 1973. február 24. Szemünk íénye a kiskert Sövény létesítése és kezelése % A sövény alkalmazása nem újkeletű. Virágkorát a díszes barokk építészet idején élte, amikor a barokk kertek útjait merev, qeometrikus pontossággal nyírott sövény kísérte. Mai felfogásunk szerint a sövénynek főleg térhatároló funkciója van. A sövény akkor szép Ha egyöntetű. Az egyöntetűséget részben azonos fajta alkalmazásával, részben pediq azonos korú sövénycserje telepítésével érhetjük el. Nagyon lényeges, hogy a sövény teljes hosszában egyöntetű talajviszonyokat biztosítsunk. Ha szükséges, akár talajcseréhez is kell folyamodni. Ha a fenti feltételek biztosítása elmaradna, nyírással lehet az egyenetlen növekedést viszonylag szabályozni. A sövénycserje a porhanyós, lazított, tápanyagban dús talajt meghálálja, ezért a sövényárkot 40—50 cm szélességben, 40—50 cm mélyen ássuk ki. A köves, szennyezett talajt cseréljük. A sövényárok alját célszerű ültetés előtt felásni. Jó istállótró- ayával, vagy tőzegfekállal a talajt javíthatjuk. Egy méterre 4—5 db cserjét ültessünk, az ültetésre kerülő növényféle- séq növekedési erélyétől függően, hármas kötésbe, ültetés előtt a sérült gyökereket sima metszlappal vissza kell vágni, vigyázva arra, hogy a tápanyagok felszívását végző hajszál- gyökérzetet ne bántsuk. A feltöltés őszi telepítéskor az alsó szemeket az elfagyástól védi. a tavaszi telepítésnél pediq a nyári kiszáradástól. A sövényt ültetés után 20—40 cm magasan visszavágjuk. Minél rövidebbre metsszük vissza telepítés után, annál sűrűbb lesz o' föld felszínétől sövényfalunk. Nyár folyamán a sövényt zölHa épület mellé, árnyékba, vagy fasor alá telepítünk sövényt, úgy árnyéktűrő fajta jöhet számításba. Jól tűri az árnyékot a közönséges fagyai (Ligustrum vulgare). Szépen alakítható. Alacsony, mutatós sövény alakítható a nagylevelű fagyaiból (Ligustrum ovalifolium), fényes levelei védett helyen, télen sem hullanak |e. Igénytelen, hálás sövény a Szíriái mályva (Hibiscus syria- cus),’ nyírás elhagyása esetén egész nyáron át hozza színes, tölcsér alakú virágait. A nyírást is jól tűri. fjálás sövény még a jezsá- men (Philadelphus coronarius), a tamariska (Tamarix tetrand- ra), a hóbogyó (Symphoricarpus albus), stb. Száraz, kitett helyen a vörös gyűrű som (Cornus sanguinea) szépen díszlik. Ősszel vöröses vesszői és vérvörösre színeződő lombja dekoratív. A tűztgvis (Piracantha cocci- nea), leveleit csak nagy teleken hullatja le. Piros bogyói ősszel mutatósak. Termését a feketerigók naayon kedvelik. Örökzöldek közül említésre méltó a tisza'a (Taxus baccata), valamint a puszpáng (Buxus sempervirens). Kalla Gábor Kémnő Kossuth közelében Az angliai Birminghamben 1851 augusztusának végén egy Tyndall nevű ismert ügyvéd nagy estélyt adott báró Beck Vilma magyar emigrónsnő tiszteletére. £z a regényes múltú, titokzatos asszony 1850 április havában jelent meg Londonban. Egyszerű ruhában, sötét kendőjén Kos- suht Lajos arcképével, lord Dudley Stuartot kereste annak irodájában, aki a magyar szabadságmozgalom leglelkesebb és legáldozatkészebb pártolója volt. A lord titkára előbb Pulszky Ferenchez, a magyar menekülteket segélyező bizottság elnökéhez utasította a mintegy negyven éves asszonyt, de ő erről hallani sem akart. Állítólag neki még Hamburgban azt mondották, hogy őrizkedjék Pulszkytől. A rejtélyes asszony unszolására Bakhaus titkár végül is bejelentette őt lord Dudley Stuartnak, aki a titkár tolmácsolásával németül beszélgetett vendégével. Beck Vilma elmondotta regényes élettörténetét, melynek során előadta, hogy ő bizalmas barátnője volt Kossuthnak, és a magyar szabadságharc alatt „Racidula” álnéven a kormányzó megbízásából igen fontos szolgálatokat tett a magyar ügynek. Lord Dudley azt tanásövény metszése tVvdcJL ftavsto Busójárás 73 Külföldi vendégegyüttesek, szinpompás busófelvonulás a mohácsi farsangon Évről évre nagyobb a híre a mohácsi sokacok télűző-tavasz- köszöntő játékos, vidám ünnepének, a busójárásnak. Határainkon túlról is egyre többen jönnek megtekinteni a színpompás, vidám látványosságot. Ez a város vezetőit, a programért felelőseket is arra készteti, hogy mind nagyobb gondot fordítsanak az esemény megszervezésére, amely egyben az idegenforgalmi idény kezdetét is jelenti. Milyen lesz az idei busójárás, amelyre március 4-én, vasárnap kerül sor? Tulajdonképpen már szombaton megkezdődik a Schneider Lajos népdaléneklési versennyel, amelyen a megye általános iskolásai vesznek részt. Ugyancsak szombaton délután nyitják meg a Kossuth Filmszínház emeleti termében a Zágrábi Néprajzi Múzeum és a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum közös rendezésében a jugoszláv—magyar maszkkiállítást. A vasárnapi program is a filmszínházban kezdődik, az eszéki Pajo Kolarity tambura- zenekarának közreműködésével. Ezt követi a nemzetiségek dalaiból, zenéjéből összeállított műsor, amelyben hat együttes lép fel. Közben a Széchenyi téren a művészeti csoportok mutatkoznak be. A bulgáriai Jómból megye maszkos népi együttese, a Horvátországi Magyarok Szövetsége központi népi együttese és a jugoszláv dubo- sevicai népi együttes mellett több baranyai község nemzetiségi együttese is részt vesz a szabadtéri bemutatón. Az „igazi” busójárás délután 3 órakor kezdődik. A Kóló tértől a Szabadság úton, Széchenyi. téren át a Duna-partig tart a busók és más farsangi csoportok játékos, tréfás felvonulása. Ezt követi a mókás szabad farsangolás, majd este a Bartók Béla Művelődési Központban a hagyományos busóbál előtt a jelenlévő művészeti csoportok gálaestjére kerül sor. csolta az asszonynak, hogy írja meg könyvalakban élményeit. Beck Vilma — minden valószínűség szerint egy másik személy'közreműködésével — rövidesen megírta németnyelvű memoárjait. Bakhaus titkár a művet angolra fordíttatta, s a kétkötetes munka 1850 októberében Londonban meg is jelent. A következő évben német nyelven is kiadták a lelkes magyar „honleány" életrajzát, aki valójában alig tudott magyarul. Az angliai magyar emigránsok gúnyolódtak a könyv naiv nagyotmon- dásai fölött, de senki sem emelt óvást ellene. Ennek talán az lehetett az oka, hogy az állítólagos bárónő Kossuthról mindig csak a legnagyobb tisztelet, sőt rajongás hangján írt, míg Gör- geyt szinte gvűlölettel emlegette, ami az akkori közhangulatnak igen megfelelt. A titokzatos „Racidula” — mint von Wilhelmine Baronin von Beck — csakhamar a londoni társaságok keresett tagja lett. Mindenki úgy beszélt róla, mint Kossuth bizalmasáról, ő maga is szerette magát a kormány „jobb kezének" nevezni. A siker gőze elkábította a kalandos életű asszonyt, aki hozzáfogott teljes élettörténetének megírásához, 1851 augusztus elején befolyásos közéleti férfiak ajánlóleveleivel elindult előfizetőket gyűjteni. így érkezett meg Birgminghambe egy Derra Konstantin nevű jómegjelenésű fiatalember kíséretében, aki mint személyi titkára szerepelt. Ez a fiatalember állítólag' Pesten született, és kenyérkereset végett ment Londonba, ahol véletlenül ismerkedett meg báró Beck Vilmával. A birminghami látogatás során történt, hogy az előfizetések gyűjtésével kapcsolatban egy 24 shillingről szóló összeg sorsa nem volt egészen tisztázható, s egy Smith nevű ember feljelentést tett az állítólagos bárónő és titkára ellen. A rendőrség éppen a tiszteletére rendezett estélyen tartóztatta le Beck Vilmát és titkárát, akiket még aznap éjjel börtönbe vittek. Amikor másnap a bírói kihallgatásra elővezették az összetört asz- szonyt, az az őt kísérő két rendőrtiszt karjai közt elájult, s néhány perc múlva a bíró előszobájában szivszél'hűdés következtében meghalt. A további bírósági eljárás során a vádat elutasították, és a titkárt is szabadon bocsátották. Derro Konstantin ezután még sokáig pereskedett, s ennek során kiderült, hogy a magyar emigráció néhány tagja valóban közreműködött Beck Vilma letartóztatásában. Ebben az időben egyes angol lapok hangosan követelték, hogy Kossuth és Pulszky nyilatkozzanak Beck Vilma ügyéről. Kossuth 1851. október 24-rő' keltezett levelében egyszerűen kijelentette, hogy Beck bárónő nevét egyáltalán nem ismeri, de igaz, hogy egy Racidula nevű személy, mint kém, a magyar kormány szolgálatában állott. Ezt maga Pulszky is beismerte, de nem tett hozzá semmit. Ezután Beck Vilma neve csaknem teljesen feledésbe merült, míg 1901-ben egy Halász Sándor nevű miskolci tanár a titokzatos asszony memoárjait magyarra fordítva, némi kihagyásokkal, itthon is kiadta azzal a céllal, hogy „emléket állítson egy lelkes magyar honleány és tragikus véget ért áldozat számára". Ekkor újra fellángolt a régi vita, hogy ki volt tulajdonképpen báró Beck Vilma? Az kétségtelen, hogy Beck Vilma nagyon ügyes kém volt, akit többször láttak Kossuth előszobájában. Beck Vilma könyvéből az is kiderül, hogy ez az asszony nemcsak a kém szerepét vállalta, egyrészt az ellenségről hozott híreket, de ugyanakkor szívesen forgolódott a magyar hadsereg parancsnokságai között, mindenütt híreket gyűjtött, s ezeket más helyen értékesítette. Szóval a besúgó szerepét játszotta, és a vele érintkező vezető személyeket olyan színben festette le mások előtt, amilyennek azokat ő a maga rokonszenv vagy ellenérzés szemszögén keresztül látta. Memoárjaiban óvakodik annak látszatától, mintha az osztrákok számára is kémkedett volna. Ugyanakkor többször megemlékszik arról, hogy hosz- szabb ideig tartózkodott Bécs- ben, s ott — állítása szerint — a legmagasabb körökben szívesen látott vendég volt. A világosi fegyverletétel után félelmében a külföldre menekült magyarok utón ő is elhagyta az országot. Korai halálával örök homály marad, hogy a kémeknek melyik fajtájába tartozott: melyiknek használt többet, a magyar szabadságharcnak vagy az osztrák kormánynak? PÓDIUM------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------j-------------------------------------------------------K omolytalan rónát Félig-meddig szexuális történet den, legalább háromszor n> juk. ügyeljünk arra, hogy csak fokozatosan engedjük feljebb. Első évben 50—60 cm-nél ne engedjük magasabbra. Az oldalirányú terjeszkedést különösen szabályozzuk, mert ezzel területünk csökken. Későbbi években felfelé 20—30 cm-t, oldalirányba 5 cm-t engedjük terjeszkedni. A végső magasság elnyerése után legfeljebb csak 1—2 cm-t engedjünk nyírásonként. A sövény nyírása könnyen elsajátítható. Meg kell azonban jegyezni, hogy szakszerűtlen, vaqy rendszertelen metszéssel, nehezen kijavítható hibák keletkezhetnek; (pl. erősen felnyurgult sövényt tőből kell visszavágni, és alakítását elölről kell kezdeni.) A merev, szabályos geometriai kerítésvonalak feloldására alkalmazhatunk nyírás nélkül is sövényt. Ebben az esetben a sövény lombja fesztelenebb, lazább, és mivel nyírással a vi- ráqrüqyeket sem vágjuk le, töméntelen virágot hoz. Ebben az esetben a sövénycserje fajtájának megválasztása jmég nagyobb gondosságot igényel. AJÁNLOTT SOVÉNYCSERJEK Amennyiben a sövény védelmi célokat is szolgál, úgy tövises, szúrós fajtákat1 válasszunk. Ilyenek a vadnarancs (Maciura aurantiaca), lepényfa (Gleditsia triacan'Hos). valamint az olajfűz (Eleagnus anqustifolia), mindhá-om faita erős növekedés"1. belőlük magas, áthatolhatatlan sövényfal alakitható ki, Metszésük elhanyagolása esetén magas fává nőnek, igénytelenek. Az öregek meg a fiatalok között éq és föld a különbség. Erre már a rómaiak is rájöttek. Azóta várjuk a világvégét és a fiatalok erkölcsének megjavulá- sát, hogy épp olyan legyen, mint az apáiké most. De azért nem minden szülő reménytelen. Egy apa mesélte, hogy elutazott, s a 18 éves fia megkérdi: — Mikor jössz haza édesapám? — Az esti gyorssal. Tíz körül. *Ezzel elbúcsúztak. Az anya rokoni látogatóban volt, valahol az Alföldön. így a fiú egyedül maradt. Pesten csoda történt az apával. Munka végeztével össze- botlott autós ismerősökkel és azok azt mondták: — Gyere velünk haza! Velük ment! Az előírt tíz óra helyett fél kilencre ért haza. Már lentről látja, hogy a gyerek szobájában világosság van. — Aha, itthon van! Felmegy az emeletre és megnyomja a csengőt. Erre, de már az utolsó lépteire, belül óriási nesznek kellett volna kitörnie, mert a család kedvence, a foxi kutya különféle baráti álmorgási, álház- őrzési és a mérhetetlen gazdatiszteiét hangját kellett volna, hogy hallassa. De nem hallatta. Az apa kulcsot vétt elő,"kinyitotta az ajtót- és belépett. Sötét mindenütt. A kutya sehol. Az a fajta ember volt, aki magában szokott dödögni és így félhangosan morfondírozott: — Hol a csodába az a kutya? Ellopta valaki... Dehát itt az előbb világossáq volt... Most nincs! Hol -is volt világosság? A nyerek szobájában! Hirtelen benyitott a qyerek szobájába. Felgyújtja a villanyt. Az kétségtelen, hogy világosság nem volt, de az már nem felelt meg a valóságnak, hogy nem volt senki. A qyerek heve- rőjén a fiú kebelbarátja és egy farmernadrágos leányzó lelki- ismeretesen, részrehajlás nélkül, ahoqy a filmekben elő van írva, ették egymást — Kezét csókolom! — mondta következetlenül a kislány. — Kezét csókolom! — mondta a fiú is. Az apa mit tehetett. Visszavonult és azt mondta: — Pardon! Abban a pillantásban utána jött a fiú. — Adóm bácsi kérem, ne tessék félreérteni! — Nem! Isten mentsen! — mondta az apa. — Nincs is rá módom! Miután így megegyeztek, hoqy a helyzet nem félreérthető, kulcscsörgés hallatszik az ajtón, naqy foxi üdvözlés és be- ódaloq a család gyereke. — Kezét csókolom! Te itt vagy édesapám? — Nem! Úton vagyok Pest és Győr között. Szervusz! Aztán a fiatalok felcihelőd- tek, és ahogy a mesében van, mentek-mendegéltek elfele. Az apának még némi számadása volt a fiával, ami a következőképpen bonyolódott le: — Uram! Most már értem, 1 így miért érdeklődött a vonat érkezése iránt. Eqyébként az, amit Maga elkövetett, az a kerítés bűncselekménye. Kerítés alatt azonban ne a palánkot értse! — Édesapám! — Hiszen nem csináltak semmit! — Na, söprés uram a szobájába ! Egyszer aztán összebotlott a barát anyjával. Szülői munkaközösségtársak voltak. Miután valóban nem történt semmi, az apa azt mondja a hölgynek: — Asszonyom! Elmesélek Magának egy történetet, de aztán a fiának éqy szót se! Elmesélte. Az asszony meq összecsapta a két kezét és felkiáltott: — Hála isten, hogy a Jenőke nem impotens! — mert soha én még lánnyal nem láttam .foglalkozni. Elömlött arcán a mérhetetlen megnyugvás. Amint tetszenek látni nemcsak modern gyerekek, de modern szülők is vannak. Szőllősy Kálmán Csokonai Vitéz Mihály születésének 200.'évfordulója tiszteletére szavalóversenyt rendeznek fiatal színészek részvételével. A versenyre azok a harminc évnél fiatalabb színművészek jelentkezhettek, akik még nem töltöttek el öt évet a pályán. A versenyen indulhatnak továbbá a Radnóti-emlékérmes amatőr versmondók, valamint az öt évnél frissebb működési engedéllyel rendelkező előadó- művészek. A döntőre április 9-én kerül sor, a Rádió 6-os stúdiójában. nyilvános adás formájában. Az első díj tíz, a második nyolc, a harmadik ötezer forint. Pécsről egyelőre egy jelentkező, Szegváry Menyhért nevét ismerjük. * A Pécsi Kesztyűgyár I. számú telepén csütörtökön délután művész-közönség találkozót rendeztek. A Pécsi Nemzet'• Szinház művészei közül Tímár Éva, Győri Emil, Holl István és Marsek Gabi színművészek, va lamint Sik Ferenc rendező és Nógrádi Róbert igazgató találkoztak a gyáregység munkásai közül a színházbérlet-tulajdonosokkal; több szocialista brigád tagjaival. * Molnár Miklós, a Pécsi Nemzeti Színház magánénekese három bérletes hangversenyen szerepel március 10-én és 11- én a Budapesti Zeneakadémián. 1 * HOGYAN ETETNEK EGY SZAMARAT? Ilyen címmel forgat filmet a MAFILM Nemzetközi Stúdiója. Az érdekes vígjátékban Bujtor István és Szabó Tünde is szerepet kapott. Bánky József zongoraművész vasárnap, február 25-én Budapesten, a Zeneakadémia kistermében lép fel az Országos Filharmónia BACH-BEETHOVEN matinésorozatának keretében. Műsorán Bach nyolc prelúdiuma és fugája, valamint Beethoven „Hammerklavier" /szonátája szerepel. * JELENIDÖ. Bacsó Péter filmjét, amelynek női főszerepét Bódis Irén, a Pécsi Nemzeti Szinház művésznője játszotta, február 27-én, kedden láthatjuk a televízióban. A filmből e héten nagyszabású vitát rendeztek a KISZ KB Vezetőképző táborában, Balatonaligán. A vitán Bódis Irén is részt vett, s a film férfi főszereplőjével együtt elsősorban olyan példákat soroltak fel az életből, amelyek a film történetének analógiá'át követik. * Ifjú Kőmíves Sándor is szerepet kapott a Televízió III. Ri- chárd c. produkciójában. Shakespeare művét ezúttal tv-já- I téknak dolgozzák föl.
