Dunántúli Napló, 1973. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-24 / 46. szám

I ft DUNANTÜLI NAPIO 1973. február 24. Szemünk íénye a kiskert Sövény létesítése és kezelése % A sövény alkalmazása nem újkeletű. Virágkorát a díszes barokk építészet idején élte, amikor a barokk kertek útjait merev, qeometrikus pontosság­gal nyírott sövény kísérte. Mai felfogásunk szerint a sö­vénynek főleg térhatároló funk­ciója van. A sövény akkor szép Ha egyöntetű. Az egyöntetűséget részben azonos fajta alkalma­zásával, részben pediq azonos korú sövénycserje telepítésével érhetjük el. Nagyon lényeges, hogy a sövény teljes hosszában egyöntetű talajviszonyokat biz­tosítsunk. Ha szükséges, akár talajcseréhez is kell folyamod­ni. Ha a fenti feltételek bizto­sítása elmaradna, nyírással le­het az egyenetlen növekedést viszonylag szabályozni. A sövény­cserje a porhanyós, lazított, táp­anyagban dús talajt meghálál­ja, ezért a sövényárkot 40—50 cm szélességben, 40—50 cm mélyen ássuk ki. A köves, szennyezett talajt cseréljük. A sövényárok alját célszerű ülte­tés előtt felásni. Jó istállótró- ayával, vagy tőzegfekállal a ta­lajt javíthatjuk. Egy méterre 4—5 db cserjét ültessünk, az ültetésre kerülő növényféle- séq növekedési erélyétől függő­en, hármas kötésbe, ültetés előtt a sérült gyökereket sima metszlappal vissza kell vágni, vigyázva arra, hogy a tápanya­gok felszívását végző hajszál- gyökérzetet ne bántsuk. A feltöltés őszi telepítéskor az alsó szemeket az elfagyástól védi. a tavaszi telepítésnél pe­diq a nyári kiszáradástól. A sövényt ültetés után 20—40 cm magasan visszavágjuk. Minél rövidebbre metsszük vissza tele­pítés után, annál sűrűbb lesz o' föld felszínétől sövényfalunk. Nyár folyamán a sövényt zöl­Ha épület mellé, árnyékba, vagy fasor alá telepítünk sövényt, úgy árnyéktűrő fajta jöhet szá­mításba. Jól tűri az árnyékot a közönséges fagyai (Ligustrum vulgare). Szépen alakítható. Alacsony, mutatós sövény ala­kítható a nagylevelű fagyaiból (Ligustrum ovalifolium), fényes levelei védett helyen, télen sem hullanak |e. Igénytelen, hálás sövény a Szíriái mályva (Hibiscus syria- cus),’ nyírás elhagyása esetén egész nyáron át hozza színes, tölcsér alakú virágait. A nyírást is jól tűri. fjálás sövény még a jezsá- men (Philadelphus coronarius), a tamariska (Tamarix tetrand- ra), a hóbogyó (Symphoricarpus albus), stb. Száraz, kitett helyen a vörös gyűrű som (Cornus sanguinea) szépen díszlik. Ősszel vöröses vesszői és vérvörösre színeződő lombja dekoratív. A tűztgvis (Piracantha cocci- nea), leveleit csak nagy teleken hullatja le. Piros bogyói ősszel mutatósak. Termését a fekete­rigók naayon kedvelik. Örökzöldek közül említésre méltó a tisza'a (Taxus baccata), valamint a puszpáng (Buxus sempervirens). Kalla Gábor Kémnő Kossuth közelében Az angliai Birminghamben 1851 augusztusának végén egy Tyndall nevű ismert ügyvéd nagy estélyt adott báró Beck Vilma magyar emigrónsnő tiszteletére. £z a regényes múltú, titokzatos asszony 1850 április havában jelent meg Londonban. Egysze­rű ruhában, sötét kendőjén Kos- suht Lajos arcképével, lord Dud­ley Stuartot kereste annak iro­dájában, aki a magyar szabad­ságmozgalom leglelkesebb és legáldozatkészebb pártolója volt. A lord titkára előbb Pulszky Fe­renchez, a magyar menekülte­ket segélyező bizottság elnöké­hez utasította a mintegy negy­ven éves asszonyt, de ő erről hallani sem akart. Állítólag neki még Hamburgban azt mondot­ták, hogy őrizkedjék Pulszkytől. A rejtélyes asszony unszolásá­ra Bakhaus titkár végül is be­jelentette őt lord Dudley Stuart­nak, aki a titkár tolmácsolásá­val németül beszélgetett vendé­gével. Beck Vilma elmondotta regényes élettörténetét, melynek során előadta, hogy ő bizalmas barátnője volt Kossuthnak, és a magyar szabadságharc alatt „Racidula” álnéven a kormány­zó megbízásából igen fontos szolgálatokat tett a magyar ügynek. Lord Dudley azt taná­sövény metszése tVvdcJL ftavsto Busójárás 73 Külföldi vendégegyüttesek, szinpompás busófelvonulás a mohácsi farsangon Évről évre nagyobb a híre a mohácsi sokacok télűző-tavasz- köszöntő játékos, vidám ünne­pének, a busójárásnak. Hatá­rainkon túlról is egyre többen jönnek megtekinteni a színpom­pás, vidám látványosságot. Ez a város vezetőit, a programért felelőseket is arra készteti, hogy mind nagyobb gondot fordít­sanak az esemény megszerve­zésére, amely egyben az ide­genforgalmi idény kezdetét is jelenti. Milyen lesz az idei busójárás, amelyre március 4-én, vasárnap kerül sor? Tulajdonképpen már szombaton megkezdődik a Schneider Lajos népdaléneklési versennyel, amelyen a megye általános iskolásai vesznek részt. Ugyancsak szombaton délután nyitják meg a Kossuth Filmszín­ház emeleti termében a Zágrá­bi Néprajzi Múzeum és a mo­hácsi Kanizsai Dorottya Mú­zeum közös rendezésében a jugoszláv—magyar maszkkiállí­tást. A vasárnapi program is a filmszínházban kezdődik, az eszéki Pajo Kolarity tambura- zenekarának közreműködésével. Ezt követi a nemzetiségek da­laiból, zenéjéből összeállított műsor, amelyben hat együttes lép fel. Közben a Széchenyi té­ren a művészeti csoportok mu­tatkoznak be. A bulgáriai Jóm­ból megye maszkos népi együt­tese, a Horvátországi Magya­rok Szövetsége központi népi együttese és a jugoszláv dubo- sevicai népi együttes mellett több baranyai község nemzeti­ségi együttese is részt vesz a szabadtéri bemutatón. Az „iga­zi” busójárás délután 3 órakor kezdődik. A Kóló tértől a Sza­badság úton, Széchenyi. téren át a Duna-partig tart a busók és más farsangi csoportok já­tékos, tréfás felvonulása. Ezt követi a mókás szabad farsan­golás, majd este a Bartók Béla Művelődési Központban a ha­gyományos busóbál előtt a je­lenlévő művészeti csoportok gá­laestjére kerül sor. csolta az asszonynak, hogy írja meg könyvalakban élményeit. Beck Vilma — minden való­színűség szerint egy másik sze­mély'közreműködésével — rövi­desen megírta németnyelvű me­moárjait. Bakhaus titkár a mű­vet angolra fordíttatta, s a két­kötetes munka 1850 októberében Londonban meg is jelent. A kö­vetkező évben német nyelven is kiadták a lelkes magyar „hon­leány" életrajzát, aki valójában alig tudott magyarul. Az ang­liai magyar emigránsok gúnyo­lódtak a könyv naiv nagyotmon- dásai fölött, de senki sem emelt óvást ellene. Ennek talán az le­hetett az oka, hogy az állítóla­gos bárónő Kossuthról mindig csak a legnagyobb tisztelet, sőt rajongás hangján írt, míg Gör- geyt szinte gvűlölettel emlegette, ami az akkori közhangulatnak igen megfelelt. A titokzatos „Racidula” — mint von Wilhelmine Baronin von Beck — csakhamar a lon­doni társaságok keresett tagja lett. Mindenki úgy beszélt róla, mint Kossuth bizalmasáról, ő maga is szerette magát a kor­mány „jobb kezének" nevezni. A siker gőze elkábította a kalan­dos életű asszonyt, aki hozzá­fogott teljes élettörténetének megírásához, 1851 augusztus elején befolyásos közéleti fér­fiak ajánlóleveleivel elindult előfizetőket gyűjteni. így érke­zett meg Birgminghambe egy Derra Konstantin nevű jómeg­jelenésű fiatalember kíséreté­ben, aki mint személyi titkára szerepelt. Ez a fiatalember állí­tólag' Pesten született, és ke­nyérkereset végett ment London­ba, ahol véletlenül ismerkedett meg báró Beck Vilmával. A birminghami látogatás so­rán történt, hogy az előfizetések gyűjtésével kapcsolatban egy 24 shillingről szóló összeg sorsa nem volt egészen tisztázható, s egy Smith nevű ember feljelen­tést tett az állítólagos bárónő és titkára ellen. A rendőrség éppen a tiszteletére rendezett estélyen tartóztatta le Beck Vil­mát és titkárát, akiket még az­nap éjjel börtönbe vittek. Ami­kor másnap a bírói kihallgatás­ra elővezették az összetört asz- szonyt, az az őt kísérő két rend­őrtiszt karjai közt elájult, s né­hány perc múlva a bíró előszo­bájában szivszél'hűdés következ­tében meghalt. A további bíró­sági eljárás során a vádat el­utasították, és a titkárt is sza­badon bocsátották. Derro Kons­tantin ezután még sokáig peres­kedett, s ennek során kiderült, hogy a magyar emigráció né­hány tagja valóban közremű­ködött Beck Vilma letartóztatá­sában. Ebben az időben egyes an­gol lapok hangosan követelték, hogy Kossuth és Pulszky nyilat­kozzanak Beck Vilma ügyéről. Kossuth 1851. október 24-rő' kel­tezett levelében egyszerűen ki­jelentette, hogy Beck bárónő nevét egyáltalán nem ismeri, de igaz, hogy egy Racidula nevű személy, mint kém, a magyar kormány szolgálatában állott. Ezt maga Pulszky is beismerte, de nem tett hozzá semmit. Ezután Beck Vilma neve csak­nem teljesen feledésbe merült, míg 1901-ben egy Halász Sán­dor nevű miskolci tanár a titok­zatos asszony memoárjait ma­gyarra fordítva, némi kihagyá­sokkal, itthon is kiadta azzal a céllal, hogy „emléket állítson egy lelkes magyar honleány és tragikus véget ért áldozat szá­mára". Ekkor újra fellángolt a régi vita, hogy ki volt tulajdon­képpen báró Beck Vilma? Az kétségtelen, hogy Beck Vilma nagyon ügyes kém volt, akit többször láttak Kossuth előszobájában. Beck Vilma könyvéből az is ki­derül, hogy ez az asszony nem­csak a kém szerepét vállalta, egyrészt az ellenségről hozott híreket, de ugyanakkor szívesen forgolódott a magyar hadsereg parancsnokságai között, minde­nütt híreket gyűjtött, s ezeket más helyen értékesítette. Szóval a besúgó szerepét játszotta, és a vele érintkező vezető szemé­lyeket olyan színben festette le mások előtt, amilyennek azokat ő a maga rokonszenv vagy el­lenérzés szemszögén keresztül látta. Memoárjaiban óvakodik annak látszatától, mintha az osztrákok számára is kémkedett volna. Ugyanakkor többször megemlékszik arról, hogy hosz- szabb ideig tartózkodott Bécs- ben, s ott — állítása szerint — a legmagasabb körökben szíve­sen látott vendég volt. A vilá­gosi fegyverletétel után félelmé­ben a külföldre menekült ma­gyarok utón ő is elhagyta az országot. Korai halálával örök homály marad, hogy a kémek­nek melyik fajtájába tartozott: melyiknek használt többet, a magyar szabadságharcnak vagy az osztrák kormánynak? PÓDIUM------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------j-------------------------------------------------------­K omolytalan rónát Félig-meddig szexuális történet den, legalább háromszor n> juk. ügyeljünk arra, hogy csak fokozatosan engedjük feljebb. Első évben 50—60 cm-nél ne engedjük magasabbra. Az ol­dalirányú terjeszkedést különö­sen szabályozzuk, mert ezzel területünk csökken. Későbbi években felfelé 20—30 cm-t, oldalirányba 5 cm-t engedjük terjeszkedni. A végső magasság elnyerése után legfeljebb csak 1—2 cm-t engedjünk nyíráson­ként. A sövény nyírása könnyen elsajátítható. Meg kell azonban jegyezni, hogy szakszerűtlen, vaqy rendszertelen metszéssel, nehezen kijavítható hibák kelet­kezhetnek; (pl. erősen felnyur­gult sövényt tőből kell vissza­vágni, és alakítását elölről kell kezdeni.) A merev, szabályos geomet­riai kerítésvonalak feloldására alkalmazhatunk nyírás nélkül is sövényt. Ebben az esetben a sövény lombja fesztelenebb, lazább, és mivel nyírással a vi- ráqrüqyeket sem vágjuk le, tö­méntelen virágot hoz. Ebben az esetben a sövénycserje fajtájá­nak megválasztása jmég na­gyobb gondosságot igényel. AJÁNLOTT SOVÉNYCSERJEK Amennyiben a sövény védel­mi célokat is szolgál, úgy tövi­ses, szúrós fajtákat1 válasszunk. Ilyenek a vadnarancs (Maciura aurantiaca), lepényfa (Gleditsia triacan'Hos). valamint az olaj­fűz (Eleagnus anqustifolia), mindhá-om faita erős növeke­dés"1. belőlük magas, áthatol­hatatlan sövényfal alakitható ki, Metszésük elhanyagolása ese­tén magas fává nőnek, igény­telenek. Az öregek meg a fiatalok kö­zött éq és föld a különbség. Erre már a rómaiak is rájöttek. Azóta várjuk a világvégét és a fiatalok erkölcsének megjavulá- sát, hogy épp olyan legyen, mint az apáiké most. De azért nem minden szülő reménytelen. Egy apa mesélte, hogy el­utazott, s a 18 éves fia meg­kérdi: — Mikor jössz haza édes­apám? — Az esti gyorssal. Tíz körül. *­Ezzel elbúcsúztak. Az anya rokoni látogatóban volt, valahol az Alföldön. így a fiú egyedül maradt. Pesten csoda történt az apá­val. Munka végeztével össze- botlott autós ismerősökkel és azok azt mondták: — Gyere velünk haza! Velük ment! Az előírt tíz óra helyett fél kilencre ért haza. Már lentről látja, hogy a gye­rek szobájában világosság van. — Aha, itthon van! Felmegy az emeletre és meg­nyomja a csengőt. Erre, de már az utolsó lép­teire, belül óriási nesznek kel­lett volna kitörnie, mert a csa­lád kedvence, a foxi kutya kü­lönféle baráti álmorgási, álház- őrzési és a mérhetetlen gazda­tiszteiét hangját kellett volna, hogy hallassa. De nem hallatta. Az apa kulcsot vétt elő,"kinyi­totta az ajtót- és belépett. Sö­tét mindenütt. A kutya sehol. Az a fajta ember volt, aki magában szokott dödögni és így félhangosan morfondírozott: — Hol a csodába az a kutya? Ellopta valaki... Dehát itt az előbb világossáq volt... Most nincs! Hol -is volt világosság? A nyerek szobájában! Hirtelen benyitott a qyerek szobájába. Felgyújtja a villanyt. Az kétségtelen, hogy világos­ság nem volt, de az már nem felelt meg a valóságnak, hogy nem volt senki. A qyerek heve- rőjén a fiú kebelbarátja és egy farmernadrágos leányzó lelki- ismeretesen, részrehajlás nél­kül, ahoqy a filmekben elő van írva, ették egymást — Kezét csókolom! — mond­ta következetlenül a kislány. — Kezét csókolom! — mond­ta a fiú is. Az apa mit tehetett. Vissza­vonult és azt mondta: — Pardon! Abban a pillantásban utána jött a fiú. — Adóm bácsi kérem, ne tessék félreérteni! — Nem! Isten mentsen! — mondta az apa. — Nincs is rá módom! Miután így megegyeztek, hoqy a helyzet nem félreérthető, kulcscsörgés hallatszik az aj­tón, naqy foxi üdvözlés és be- ódaloq a család gyereke. — Kezét csókolom! Te itt vagy édesapám? — Nem! Úton vagyok Pest és Győr között. Szervusz! Aztán a fiatalok felcihelőd- tek, és ahogy a mesében van, mentek-mendegéltek elfele. Az apának még némi szám­adása volt a fiával, ami a kö­vetkezőképpen bonyolódott le: — Uram! Most már értem, 1 így miért érdeklődött a vonat érkezése iránt. Eqyébként az, amit Maga elkövetett, az a ke­rítés bűncselekménye. Kerítés alatt azonban ne a palánkot értse! — Édesapám! — Hiszen nem csináltak semmit! — Na, söprés uram a szobá­jába ! Egyszer aztán összebotlott a barát anyjával. Szülői munka­közösségtársak voltak. Miután valóban nem történt semmi, az apa azt mondja a hölgynek: — Asszonyom! Elmesélek Ma­gának egy történetet, de aztán a fiának éqy szót se! Elmesélte. Az asszony meq összecsapta a két kezét és felkiáltott: — Hála isten, hogy a Jenő­ke nem impotens! — mert soha én még lánnyal nem láttam .foglalkozni. Elömlött arcán a mérhetetlen megnyugvás. Amint tetszenek látni nem­csak modern gyerekek, de mo­dern szülők is vannak. Szőllősy Kálmán Csokonai Vitéz Mihály szü­letésének 200.'évfordulója tisz­teletére szavalóversenyt rendez­nek fiatal színészek részvételé­vel. A versenyre azok a har­minc évnél fiatalabb színművé­szek jelentkezhettek, akik még nem töltöttek el öt évet a pá­lyán. A versenyen indulhatnak továbbá a Radnóti-emlékérmes amatőr versmondók, valamint az öt évnél frissebb működési engedéllyel rendelkező előadó- művészek. A döntőre április 9-én kerül sor, a Rádió 6-os stúdió­jában. nyilvános adás formájá­ban. Az első díj tíz, a második nyolc, a harmadik ötezer forint. Pécsről egyelőre egy jelentkező, Szegváry Menyhért nevét is­merjük. * A Pécsi Kesztyűgyár I. számú telepén csütörtökön délután művész-közönség találkozót rendeztek. A Pécsi Nemzet'• Szinház művészei közül Tímár Éva, Győri Emil, Holl István és Marsek Gabi színművészek, va lamint Sik Ferenc rendező és Nógrádi Róbert igazgató talál­koztak a gyáregység munkásai közül a színházbérlet-tulajdo­nosokkal; több szocialista bri­gád tagjaival. * Molnár Miklós, a Pécsi Nem­zeti Színház magánénekese há­rom bérletes hangversenyen szerepel március 10-én és 11- én a Budapesti Zeneakadé­mián. 1 * HOGYAN ETETNEK EGY SZA­MARAT? Ilyen címmel forgat filmet a MAFILM Nemzetközi Stúdiója. Az érdekes vígjáték­ban Bujtor István és Szabó Tünde is szerepet kapott. Bánky József zongoraművész vasárnap, február 25-én Buda­pesten, a Zeneakadémia kister­mében lép fel az Országos Fil­harmónia BACH-BEETHOVEN matinésorozatának keretében. Műsorán Bach nyolc prelúdiu­ma és fugája, valamint Bee­thoven „Hammerklavier" /szo­nátája szerepel. * JELENIDÖ. Bacsó Péter film­jét, amelynek női főszerepét Bódis Irén, a Pécsi Nemzeti Szinház művésznője játszotta, február 27-én, kedden láthatjuk a televízióban. A filmből e hé­ten nagyszabású vitát rendez­tek a KISZ KB Vezetőképző tá­borában, Balatonaligán. A vi­tán Bódis Irén is részt vett, s a film férfi főszereplőjével együtt elsősorban olyan példákat so­roltak fel az életből, amelyek a film történetének analógiá'át követik. * Ifjú Kőmíves Sándor is szere­pet kapott a Televízió III. Ri- chárd c. produkciójában. Sha­kespeare művét ezúttal tv-já- I téknak dolgozzák föl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom