Dunántúli Napló, 1973. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-24 / 46. szám

1973. február 24. DUN ANTOll NAPLÓ 5 Napirenden a rádié és a televízió müsorpolitikája Dr. Szabó József baranyai országgyűlési képviselő felszólalása a tanácskozáson Ai országgyűlés kulturá­lis bizottsága 1973. február 22-én dr. Ortutay Gyula el­nökletével megtárgyalta a rádió és a televízió műsor- politikáját A vitában fel­szólalt dr. Szabó József ba­ranyai országgyűlési képvi­selő. Véleményét így fogal­mazta meg; — A rádió és televízió mű­sor politikájával, egész tevé­kenységével jól teljesíti felelős­ségteljes feladatait. Munkája összhangban van társadalmi fejlődésünk céljaival, érdekei­vel, lehetőségeivel. A rádió és a televízió munkásai, vezetői tiszteletre méltó munkát végez­nek. Nagy részük van abban, hogy a Magyar Rádió és Tele­vízió sok fontos területen jól kiállja a nemzetközi összeha­sonlítás próbáit Mindezek el­lenére néhány területre még több figyelmet kell fordítani a munkájával. — Legyenek igényesebbek a külföldön vásárolt filmek, egyéb anyagok kiválasztásában. Olyan műsoranyagot vásárolja­nak, közvetítsenek, amely job­ban megfelel a szocialista tár­sadalmi érdekeink, művelődés­politikai, nevelési és gazdasá­gi céljainak. — Kapjon lényegesen na­gyobb helyet, szerepet a vidék, kel való foglalkozás, a vidék­ről készült műsorok készítése, közlése, sugárzósa. A társada­lom fejlődése egyre jobban a helyi politika iránt alakítja a közvélemény érdeklődéseit. A vidék felé fordulás egyik jó le­hetősége lesz a vidéki stúdió- hálózat kialakítása, kiépítése. — Tudom, hogy erre vonatko­zó elképzelések, tárgyalások részben folytak és napirenden is vannak. Azt kértem, hogy a vidéki stúdiók fejlesztésénél az elsők között számoljanak a pé­csi stúdió kiépítésével — Belpolitikái és külpolitikát eéljaink és érdekeink miatt fon- tos szerepet tulajdonítok a nemzetiségi műsorpolitikai munkának. Közismert, hogy Ba­ranyában — a magyaron túl — szerb-horvái és német nyelvű rádióműsor adás van. Ezek a műsorok tartalmasak, jó hatás­sal vannak, indokoltnak és le­hetségesnek tartom a párt nemzetiségi politikájának meg­felelően • műsorok továbbfej­lesztését. Egyrészt növelni kell a fontos társadalompolitikai kérdésekkel foglalkozó műso­rok mennyiségét, hatását, mert túlzottan a kulturális és zenei műsorok érvényesülnek. Más­részt, ha elvi, politikai akadá­lyai nincsenek, vagy technikai okok nem fékezik, akkor a szlo­vák és a román nyelvű adásra is fel kell készülni. — Az egész munka további javításánál nagyobb figyelmes­séggel kellene számolni az időtényezővel. Vannak fontos események, évfordulók, ame­lyek több műsor-, illetve sugár­zási időt igényelnek. De néha túlzásba esünk. — Tudom, nem könnyű min- I den igényt kielégíteni, mert a legkülönbözőbb helyzetben a nézők különböző igényű és ér­deklődésű emberek, a helyi és a szélesebb körű érdekek ki­elégítése nagyon nehéz, ese­tenként megoldhatatlannak lát­szó feladat. Számomra nagyon megnyugtató érzést jelent az a tudat, hogy a rádió és televízió vezetői, munkásai reálisan, őszintén értékelik saját munká­jukat, annak eredményeit, a je­lentkező gondokat és igénye­ket Az országgyűlési kulturális bizottságának vitájában el­hangzott véleményeket segítő szándékúnak fogták fel, komoly elhatározásuk van az egész munka további javítására. Tegnap történt Mérlegbeszámolóval egybe­kötött tervértékelő műszaki konferenciát tartott tegnap Pé­csett a Postaigazgatóság négy megye nagyobb hivatalainak vezetői részvételével a Doktor 5ándor Művelődési Központ­ban. A tanácskozáson részt vett Horn Dezső, a közlekedés' és postaügyi miniszter helyet­tese, postavezérigazgató, Bese- nyei Miklós, a Postások Szak- szervezetének főtitkára. Czé- gény József, az MSZMP Bara­nya megyei Bizottságának osz­tályvezetője, Rameisl Ferencné, az SZMT titkára. Szépe Lőrincnek, a Postások Szakszervezete Területi Tana. csónak titkára elnöki megnyi­tója után Nyikos Zsigmond gazdasági igazgatóhelyettes értékelte az 1972. évi munkát és vázolta az 1973. évi felada­tokat. A tanácskozáson felszó­lalt Horn Dezső miniszterhe­lyettes és több hivatalvezető. Baleseti mérleg 72 Lazult a munkavédelmi fegyelem Több mint 6900 dolgozó sérült meg, 165000 munkanap esett ki C L gépgyári munkás fém­alkatrészt köszörült. A csiszoló­kő „felrobbant" és a szilánkok közül egy a homlokának csa­pódott Az eredmény: súlyos sérülés, több mint féléve táp­pénzen van. A baleset oka: a köszörűgépen nem volt védő- burkolat. U. F.-né ÁFÉSZ dolgozó csak a gondos orvosi kezelésnek kö­szönheti életét A D.-i cukrász­üzemben a gázpalackot nem az előírásoknak megfelelően üze­meltették, es szabálytalanul szerelték le. A következmény: a cukrászüzem ablakai e rob­banás következtében kiröpül­tek, U. F.-né, aki a robbanás epicentrumában tartózkodott, másod- és harmadfokú égési sérülést szenvedett. Téstén a bőrfelület nagy része meg égett. A szabálytalanságot mindenki elnézte — ez lett az eredménye. Megbüntettek két vezetőt és egy dolgozót. Az eset tavaly n-áron történt. Sz. I, traktoros társaival és a brigádvezetővel egész nap italozott. Részegen traktorra ült. Vizesórokba borult, a gép maga alá temette. Vízbe ful­ladt Ne esek m munkást hibáztassák Három kiragadott pétda, a többször jegyzőkönyvet tartal­mazó dossziéból. Mindhárom elkerülhető lett volna, ha a ve­zető betartatja a munkavédel­mi utasítást ha biztositjá a munkafeltételeket Egyik eset­ben sem lehet csak a munkást hibáztatni A vezető felelőssé­ge sokszorosan jelentkezik. Ezek a balesetek es azok is, amelyek Baranya üzemeiben az elmúlt évben megtörténtek, nem vol­tak véletlenek. Jő bor és fürdő Jégtörő Mátyás Hogy idejében lekopogjam, szépen kilábaltunk a télből, Jégtörő Mátyás henyélhet, dolga nem akad. Persze azért csíziós egy nap ez a mai. — legalábbis a néphit szerint, A hiedelmek sokasága kap csalódik e naphoz. Az 1626-os kiadású első Lőcsei Kalenda­rium naptári )elölése mellett a következő jelzés találhatót „Farsang % mind hideg." Né­hány sorral lejjebb e hónappal ej nappal összefüggő tanács­adó versike olvasható, melyet még köpetni is hajlandó az ember. Röviden összefoglalva: „óvjuk magunkat a hidegtől és a halaktól, éljünk jó borral, fürödjünk, hogy testünk friss maradjon”. Egy 1846-os Budán kiadott „Tan logos tapasztalatokbóli időjárás jövendőlés"-sel fog­lalkozó könyvecske megálla­pítja: „Orbán, Bertalan, Kata­lin és Mátyás napjaiban min­dig előjönni szokott idő válto­zása közönségesen tapasztal tátik ..." Néhány oldallal ar rébb a- bizonyság: „ ... 1837- ben Mátyás előtti napokban melegség, olvadás vált és szer­felett meglágyult idők jártak, s épen Mátyás nápjáhi éjszakán hó esett és 25-ben is, s annyi­ra elváltozott az idő. hogy. , mintegy új tél jöti-elő . .." (Re­méljük az idén nem!) A népnyelv csiziás, jeles napnak tartja a Mátyás nép­iét Ez alkalomra verset te születtek, A néprajzkutatók szerint persze e hiedelmek csak nagysokára gyökerezték meg a nép körében. Csak egy részük ősi hagyomány, a többi a bibliai hatás és a középkori tudományokból „eltanult" ba­bona. Ezeket nyúlfarknyi ver­sekbe foglalták, melyeket a naptárpótló csíziók szerkesztői felhasználtak. Mit tart a magyar néphit a mai napról! „Ahol nem a Zsuzsanna, ott Mátyás viszi el a havat a földről j ereszíj ki szűrujjából a pacsirtákat". Azt tartják, hogy é nap Ívnék a csukák, a „Mátyás csukái", aki ma halat fog egész évben szerencséje l«sz. Az e napón vetett árpa és palánta jó ter­mést hoz, de a baromfi ülte­tésére „üres nap”. Hát riyen kilátásokra lehet számítani ma. Annak nagyon örülnénk, ha a halászokhoz, horgászokhoz egész éven át a szerencse szegődne, az árpa és a palánta szépén fejlődne, ígérhetjük, mi megtartjuk a többszázéves lőcsei intelmet: nem vetjük meg a bőrt, és fürdünk is, így aztán joggal remélhetjük, hogy Mátyás en­nek fejében előlegezi társai — Sándor, József, Benedek­ajándékát: zsákba hozza a meleget. Mécs Lészté A közelmúltban készült ef o Szakszervezetek Mégyei Taná­csán az 197?es év báleseti mérlege, és a jelentés végső megállapítása, nincs javulás az elmúlt évhez viszonyítva. Mind­két évben 1000 dolgozóból negyvenegyen sérültek meg. És ez a megállapítás annak el­lenére is helytálló, hogy abszo­lút értelemben 230 balesettel kevesebb történt 1972-ben. mint annak előtte, és csökkent a kiesett napok száma Is. Ba tanyában tavaly 6903 dolgozó ; szenvedett balesetet és 165 756 munkanap esett ki a táppén­zes állomány miatt Sajnos emelkedett a halálos balesetek száma. Harminchár­mán vesztették életüket s ez hárommal több, mint 1971-ben. Tizenhármán járművek, csillék és egyéb szállítóeszközök sza­bálytalan használata miatt hal­tak meg, heten bányatűz kö­vetkeztében vesztették életüket öten omlásban maradtok, hár­man vízbe fulladtak. Az ese­tek nagy részénél elsőként kell említeni, hogy szabálytalanul végezték a munkát, nem tartot­ták be az. előírásokat Elgon- dólkoztató: négyen azért hal­tak meg, mert ittasak voltak. Túlzsúfolt raktárak Az egy balesetre jutó kiesett munkanapok száma az állami szektorban 23. Azonos, mint az elózó évben. A tsz-eknél 27 nap, az állami gazdaságoknál sajnos elég magas az emelke­dés: egy hónapról 36 napra nőtt Figyelmeztető, hogy a ke­reskedelemben 113-ma! több baleset történt mint két éve. A kereskedelemben előfordult balesetek közel fele a szállítás, az anyagmozgatás közben tör­tént Alacsony a technikai szín­vonal az anyagmozgatás terén: ] nincs elegendő kisszállító esz- j köz. A raktárak az igen magas ; áruforgalom következtében igen \ zsúfoltak, kicsi a raktártér Pél­dául nem egyedi, hogy havi j négyszázezer forint forgalomra i tervezett bolt egymilliós forgal­mat bonyolít le. Ezért zsúfoltak a raktárak, ezért fordul elő, hogy szabálytalanul tárolják az árut, ami aztán a baleset előidézőié. Nem különb a hely­zet az ÁFÉSZ-eknél sem. A fo­gyasztási szövetkezetek üzemei korszerűtlenek, munkavédelmi szempontból sok a kívánnivaló. Figyelmeztető számadat: 1972-ben az állami gazdasá­gok területén 1611 -el több munkanap esett ici baleset mi­att, mint az előző évben. A ter­melőszövetkezeteknél ugyanak­kor több, mint 2000 nappal csökkent a balesetekből fakadó j kiesés. A tsz-eknél*a balese- I tek száma is jóval kevesebb, j mint az előző évben. Egyéb­ként a mind jobban „iparoso­dó" mezőgazdaság is megkö­veteti, hogy a munkavédelmi előírásokat tartassák be a ve- ; zetők. Az összes baleset egynegye- j de rakodásnál és szállításnál. | további 25 százaléka szemé­lyek vagy tárgyak esése követ­keztében, míg 20 százaléka a munkagépeknél történt. Ez azt bizonyítja, hogy a technológiai folyamatot kiszolgáló részle­geknél van lemaradás, ezen a téren a legnagyobb mérvű a feltételek hiányossága. Ez fel­veti a munkaszervezés problé­máit is. Sajnos még mindig gyakori, sőt óz esetek nagy ré­szében a dolgozót hibáztatják a balesetért. A termelés emel­kedett, változatlan körülmények között több anyaggal dolgoz­nak, fokozódik az üzemekben a zsúfoltság, a rendetlenség. Ennek következtében a munka - védené- fegyelem is lazult Filmvetítések, vetélkedők A balesetek megelőzése ér­dekében az SZMT különböze tanfolyamokat szervezett. A bá­nyászatban jelenleg kétéves tanfolyam folyik. A termelőszö­vetkezetek biztonsági megbízot- tainak részvételével a tanácsok közösen egyhetes tanfolyamol szerveztek. A TIT-tel’ a tanácsi ipar művezetőinek rendeztek tanfolyamot A tsz-ekben és ál­lami gazdaságokban közei százhetven előadást tartottak a munkavédelmi és közlekedési is­meretekből. A dolgozók oktatá­sában felhasználták a munka- védelmi tárgyú filmeket is. A 198 filmmel rendelkező filmtár- ból közel hatszáz esetben köl­csönöztek filmet, melyet mint­egy 190 000 dolgozó tekinteti meg.­Jól bevált forma a munkavé­delmi ismeretek szélesítésére az üzemekben rendezett mun­kavédelmi vetélkedő. Csak a Mecseki Szénbányáknál az el­múlt évben ezén négy és fél­ezren vettek részt A munkavédelmi felügyelők azonban nemcsak a vetélkedők rendezéséből vették ki részüket. A biztonságtechnikai feltételek betartását több mint 1800 ‘eset­ben ellenőrizték, 373 esetben kellett utasítást adniuk gépek, üzemrészek leállítására, mert nem voltak biztosítva a munka­feltételek. Harminchét vezető ellen indítottak eljárást, a bír­ság több mint harminckétezer forint SafamoR Gyaks Március 5-tö! Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló ___ A z elmúlt evekben szerkesztő bizottságunk több alkalommal szervezett találkozásokat az újságírók és az olvasók között A beszélgetéseken sok észrevétel, javaslat, igény hangzott el lapunk munkájával kapcsolatban. Közvélemény-kutatásokkal olvasóink Írásos véleményét is kikértük. Nagyon sokan kérték, javasolták, hogy lapunk jelenjen meg hetente hét alkalommal, így hétfőn reggel is. Akik ezt igényelték, joggal utaltak arra, hogy azok a központi lapok, melyek hétfőn is megjelennek, keveset foglalkoznak megyénk, Pécs, a szomszédos területek vasárnapi társadalmi, kulturális és sporteseményeivel. Kedden, megjelenő lapunk már elég távol van ezektől az eseményektől. Ugyanakkor mind jobban szélesedik az az igény is, hogy azok­ról a fejlesztési elképzelésekről, melyek a Dél-Dunántúlt érintik jobban informáljuk olvasóinkat, hiszen sok személyes kapcsolat, munkaköri érdeklődés fűzi egybe ezen <? területen élő, dolgozó embereket. Hasonlóan szerteágazó és sokszínű a terület kultu­rális és sportkapcsolata. Sűrűn 'keressük fel a tájegység üdülő­körzeteit, kiránduló helyeit, kulturális és művészeti létesítmé­nyeit A megyei párt-végrehajtóbizottság figyelembe véve ez em­lített igényeket, javaslattal fordult a hírközlést irányitó felsőbb szervekhez, hogy engedélyezzék a Dunántúli Napló hétfői kiadásának megjelentetését. Ezt az engedélyt megkaptuk és örömmel közölhetjük olvasóinkkal, hogy lapunk március 5-től kezdve hetente hét alkalommal jelenik meg, minden hétfőn reggel is. Milyennek képzeljük el a Dunántúli Napló héttői kiadását? — Mindenekelőtt szeretnénk azt hangsúlyozni, hogy az lapunk szerves része, nem külön újság, előállításában, szerkesztésében, megírásában lapunk jelenlegi, valamennyi munkatársa részt vesz. Természetesen jellegénél fogva, feladatát figyölembevéve sajátos megjelenés lesz. Arra törekszünk, hogy a világ, az ország, a megye, Pécs és a bennünket körülvevő terület: Tolna, Somogy és Zala megyék életéröl, a legfontosabb vasárnapi eseményekről frissen, érdekesen tájékoztassuk olvasóinkat Vala­mivel több helyet szentelünk a sportnak, hiszen tudjuk, hogy a hétfői lap olvasói között sokan kiváncsiak az erdeniényekre, a terület sportolóinak szereplésére. Megyénkén túl, a szom­szédos megyékben, városokban különtudósitókat kértünk fel, akik a legérdekesebb vasárnapi eseményekről, sporteredmé­nyekről tájékoztatnak bennünket Lapunk részére külön ad kül­politikai, belpolitikai és sporthíreket a Magyar Távirati Iroda, képtávírón kapjuk majd a vasárnap eseményeiről készült képe­ket a világ, az ország minden tájáról. Munkatársaink vasárnap az események helyszínéről tudósítják mbjd olvasóinkat. Szeret­nénk sok újdonságról, kulturális érdekességről beszámolni, politikai és gazdasági vezetőktől tájékoztatást kapni olvasóinkat érdeklő kérdésekről. Szolgáltatásainkkal a kulturális progra­mokról, kereskedelemről, utazási, kirándulási lehetőségekről tájékoztatunk majd rendszeresen hétfői kiadásunkban is. Március 5-én megyénkben és szomszédainknál az újság­árusoknál megjelenik majd lapunk hétfői kiadása, melyet 1,50-ért lehet megvásárolni. Előfizetésére kézbesítési nehézségek miatt egyelőre nincs lehetőség. A posta dolgozói, együtt­működve a szállítást biztosító vállalatokkal mindent megtesznek annak érdekében, hogy hétfői kiadásunk minden érdeklődőhez eljusson. Felkészült a Pécsi Szikra Nyomda is, biztosítják, hogy a lap korán reggel az utcákon legyen. Olvasóink, vásárlóink kívánságának teszünk eleget lapunk hétfői kiadásának megjelentetésével. Reméljük, hogy örömmel, szeretettel fogadják lapunkat. Kérjük, írják meg, mondják el véleményüket hétfői kiadásunkról, hogy azokat figyelembevéve még érdekesebbé, kedveltebbé tegyük a megjelentetések során. Milzki, Ervin Megkezdődött a vasas művezetők első országos taoácskozása Négyszáz küldött és mintegy 150 meghívott — társadalmi és gazdasági vezető — részvéte­lével kezdődött meg a Vasgs budapesti székhazában pénte­ken a vas-, fém- és energia- ipari művezetők első országos tanácskozása. Az eseményen megjelent Fock Jenői a kormány elnöke, a Politikái Bizottság tagja, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari mi­niszter, Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes és Méhes La­jos, a Vasas Szakszervezet fő­titkára. A kétnapos program megnyi­tója utón Méhes Lajos tartott beszámolót. Hangsúlyozta, a ta­nácskozás célja, közkinccsé ten­ni azokat a tapasztalatokat, amelyeket az elmúlt évben a művezetők körében végzett szé- ! leskörű vállalati vizsgálódás elő- ! zött meg. Az elmúlt évben j ugyanis a Vasas Szakszervezet Elnöksége a Kohó- és Gépipari Minisztérium és a Nehézipari Minisztérium irányelve alapján a kohó-, gép- és viMamósener- gia-ipar 115 vállalatánál tartot­tak művezetői tanácskozásokat. Ezeknek értékelése hozzájárul­hat a vállalati termelést közvet­lenül irányító művezetők társa­dalmi rangjának emeléséhez. A jelenlegi tanácskozásnak külö­nös jelentőséget ad a párt Köz­ponti Bizottságának a múlt év novemberi ülésén elfogadott határozata, amelynek égyik fő tétele, hogy a szocialista nagy­iparban dolgozó nagyüzemi rr unkássóg helyzetét javítani kell Méhes Lajós után dr. Horgos Gyula minisztér, a kohó- és gépipar eddigi eredményeiről beszélt A kohó- és gépipari miniszter után Szili Géza nehézipari mi­niszterhelyettes számolt be a villamosenergia-ipar előtt állé feladatokról. Mint Szili Géza elmondotta, a villamosenergia-iparban dol­gozó művezetők iránti megbe­csülést mutatja, hogy a KB ha­tározatának megfelelően való- mennyiük bérét 8 százalékkal emelik. Ezenkívül is d minisz­térium olyan intézkedésekét hoz vállalatai részére, hogy saját bérfejlesztésükből tóvábbi 3,6 százalékkal növekedhessen a művezetői fizetés. A korreferá­tum utón négy szekcióban folyt tovább a tanácskozás. A szekcióülések utón a ta­nácskozás alkalmából 98 kiváló dolgozó kitüntetést osztottak ki. 'A tanácskozás ma folytatódik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom