Dunántúli Napló, 1973. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-24 / 46. szám

I 1973. február 2«. DUNANTOll NAPLÓ 3 Jól szolgálja céljait a módosított BTK Interjú dr. Tamásfy józseffel, a Pécsi Megyei Bíróság elnökhelyettesével a megye bíróságainak ítélkezési tapasztalatairól I Egr éve, 1972. január 1-én lépett hatályba a Magyar Nép- köztársaság Büntető Törvénykönyvének módosításáról és kiegészí­téséről szóló 1971. évi 28-as tvr. Az eltelt egy év tapasztalatairól kértünk interjút dr. Tamásfy Józseftől, c Pécsi Megyei Bíróság elnök-helyettesétől. — A Büntető Törvénykönyv 1961-ben lépett hatályba. Az azóta eltelt időben társadal­munk fejlődésében jelentős vál­tozások következtek be. Ezek­nek kellett tükröződniük a mó­dosítás során, hogy hatható­sabban szolgálják a társada­lom védelmét. — Hozott-e lényeges válto­zást a BTK-novella az ítélkezési gyakorlatban, enyhültek vagy szigorodtak-e a büntetések? — A módosított BTK alapve­tő célkitűzése a büntető ítél­kezési gyakorlat differenciál­tabb kialakítása volt — kezdte válaszát dr. Tamásfy József. -— Általában a megye bíróságai­nak ítélkezési gyakorlata eddig is kiegyensúlyozott volts megfe­lelt a társadalmi-politikai köve­telményeknek. Ezért a kialakult ítélkezési gyakorlat lényeges megváltoztatására nem volt szükség. Indokoltnak tartották azonban egyes bűncselekmé­nyek- és elkövetői kategóriák­ban az eddigieknél is differen­ciáltabb elbírálás lehetőségei­nek megteremtését. Tapasztala­taink szerint a BTK módosítása ezt a célt jól szolgálta. Lénye­gében az ítélkezési gyakorlat változatlan maradt, de ezen be­lül bizonyos mértékű és indo­kolt szigorítás következett be a visszaesőkkel, főleg a többszö­rös visszaesőkkel szemben és azokban a bűncselekmény ka­tegóriákban, amelyekben a módosítás során a büntetési té­tel alsó határát felemelték. Ugyanakkor a BTK módosítás enyhébb elbírálást tett lehető­vé például a vétségek, valamint a gondatlan bűncselekményeket elkövetőkkel szemben. egymás között megfelelően ren­dezni tudnak. Tapasztalataink szerint erre a módosításra fel­tétlen szükség volt. Ugyanakkor a módosítás több vonatkozás­ban léiyeges szigorításokat is tartalmaz. Példaként említem a közlekedés biztonsága elleni bűncselekményeket; az ittas ve­zetőkké szembeni szigorúbb el­bírálást továbbá azt, hogy bün­tetőjogilag felelősségre vonha­tó az ií, aki kerékpárt vagy lo- vaskocsn hajt ittasan. — Tudomásom szerint a régi BTK a ‘ársadalmi tulajdont ká­rosító és a személyek javai el­len elkövetett bűncselekménye­ket törvényileg külön értékelte. A BTK e megkülönböztetés nél­kül egységesen szabályozta a vagyon elleni bűncselekménye­ket. Jelent-e ez enyhülést a tár­sadalmi tulajdon kárára elkö­vetett bűncselekmények elbírá­lásánál? — Az elmúlt évtizedben a tu­lajdonviszonyok területén is je­lentős változások következtek be. E felismerés indította a jogal­kotót, hogy ma már a büntető­jogi védelem szempontjából ez az éles megkülönböztetés nem indokolt, egybe lehet olvaszta­ni a BTK-npk ezt a két elkülö­nült részét és egységesen kell a vagyon elleni bűncselekmé­nyeket szabályozni. Mwidez azonban nem jelenti azt, hogy a társadalmi tulajdon védelme a jövőben nem kiemelt feladat. Az új s'abályozás az egysége­sítésen belül is fenntartott né­hány olyan büntetti tényállást, amelyek kifejezetten csak a tár­sadalmi tulajdon sérelmére kö­vethetők el, mint a hanyag ke­zelés, a gondatlan rongálás, és a feljelentési kötelezettség el­mulasztása. Az ítélkezési gya­korlat tapasztalata alapján mondhatom, hogy a bíróságok büntetéskiszabási gyakorlata változatlan maradt. Minden esetben súlyosbító körülmény­ként értékelik, ha az adott va­gyon elleni bűncselekményt az elkövető a társadalmi tulajdon sérelmére követte el. — Hogyan Ítéli meg elnök­helyettes elvtárs: a BTK módo­sítása az eddigi tapasztalatok alapján elérte-e jogpolitikai célját, a társadalom hatéko­nyabb, de egyben differenciál­tabb védelmét? — Elöljáróban hadd jegyez­zem meg, hogy csak a BTK-no­vella alkalmazásával összefüg­gő néhány lényegesebb tapasz­talatról szóltam. Átfogó értéke­lésre itt lehetőség nincs, más­részt az eltelt egy év is kevés erre. Mégis, tapasztalataink szerint a gyakorlat igazolta, hogy indokolt volt a módosítás. A bíróságok felismerték a jog- politikai követelményeket és az ítélkezési gyakorlat a megkí­vánt irányokban differenciáló­dott. Ez nem jelenti azt, hogy az ítélkezés a módosítással érintett területeken probléma- mentes. Természetesen a továb­bi gyakorlat alkalmazása fogja megmutatni, hogy mennyiben tudunk eleget tenni a már em­lített követelményeknek, ame­lyeknek elsődleges célja a tár­sadalom hathatós védelme, a bűnözés alakulásának kedvező irányú befolyásolása, á bűnözés visszaszorítása. Ismételten sze­retném hangsúlyozni, hogy a büntető jogalkotás és jogalkal­mazás csak egyik eszköze a bűnözés elleni küzdelemnek — fejezte be nyilatkozatát dr. Ta­másfy József. Caray Ferenc Civilben a KISZ-ben Beilleszkedés leszerelés után A leszerelő katonák többsége gyakorla­tilag elveszett a KISZ szá­mára - panaszolta a kö­zelmúltban egy KlSZ-veze- tő. A katonaságnál eltöl­tött évek után valahogy nehezen jönnek a mozga­lomba a fiatalok, kevesen vállalnak KlSZ-megbiza- tást. E kijelentések nyomón próbáltuk megvizsgálni: miként illeszkednek be a leszerelő katonák a KISZ- be, a munkába, hogyan készítik fel őket erre a hadseregben? — Valóban nem találja meg mindenki azonnal a helyét a polgári életben - mondja Né­meth Csaba, a KISZ Baranya megyei Bizottságának munka­társa. — A leszerelés után any- nyi probléma foglalkoztatja a fiatalokat — például a „nősü- lési járvány" - annyi új infor­máció éri őket, annyi új fel­adattal kell megbirkózniuk,^ hogy nemigen gondolnak a KISZ-munkára. A KISZ Megye­bizottsága azért megpróbálta aktivizálni a volt katonákat: a Kiegészítő Parancsnokság se­gítségével behívtunk kilenc tar­talékos tisztet, s arra kértük őket, vállaljanak megbízatást az Ifjú Gárdában, hiszen ott nagy szükség van az elméleti képzettségükre. Hát. . . nem volt valami nagy a lelkesedés. Pedig mi még több ilyen fiatal segítségét szeretnénk kérni. Nem tudom, mi az a fáradtság, a mozgalmi munkával szembe­ni kedvetlenség, amely néhány fiatalt jellemez a leszerelés után. Talán az új körülmények, a munkahelyi beilleszkedés, egyeseknél a családalapítás... Bár az az általános tapasztala­tunk, hogy aki aktív KISZ-tag volt a bevonulás előtt és ké­sőbb a hadseregben is, az le­szerelés után is szívesen dolgo­zik a mozgalomban. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat KISZ Bizott­ságán Neumann Adómmal, a vállalati KISZ-bizottság titkárá­val beszélgettünk: — Egy-egy bevonuláskor 50— 60 fiatal megy el a vállalattól, többségük a leszerelés után is­mét hozzánk jön dolgozni. A honvédségnél szolgáló volt dol­gozóink közül csak a kiváló ka­tonákról van tudomásunk, ró­luk, munkájukról levelet kapunk a parancsnokuktól. Ezeket a le­veleket mindig megjelentetjük az üzemi lapban, vagy a vál­lalati faliújságon. Amikor a le­szerelési időszak közeleg, szak­mánként és munkahelyenként összeírjuk a „visszavárható" fiatalokat, s értesítjük az illető KISZ-alapszervezet titkárát is, kikre számíthat. Enn^k .ellenére nehezen találják meg helyüket a visszatérők a KISZ-ben és a munkahelyen egyaránt. A vál­lalatnál meglehetősen nagy a fluktuáció, emiatt a leszerelő fiatal sok új embert talál a ré­gi munkahelyén. Újra bele kell illeszkednie a közösségbe, egy csaknem új közösségbe. Az a tapasztalatunk, hogy egy-két évig eltart, mire a KISZ aktivi­zálni tudja a volt katonákat. A munkahelyi beilleszkedés tu­lajdonképpen könnyebb, mert a „lényegben”, a bérezésben a fiatal nem szenved hátrányt. A kollektív szerződés úgy szabá­lyozza a bérfejlesztést, hogy a katonaságtól visszatérő fiatal annyi fizetéssel folytatja a munkát, mintha a két éven ke­resztül dolgozott volna. A „legilletékesebbekkel", két leszerelt katonával szintén az Építőipari Vállalatnál beszél­gettünk. Ránics István az újme- csekaljai óvoda építkezésén dolgozik, Hendinger Ferenc a lakatosüzem KISZ-titkára. RÁNICS ISTVÁN: - Én azt hiszem kivétel vagyok. Tarta­lékos tiszti iskolára jártam a honvédségnél, s a mi iskolánk kiszesei mindig jó kapcsolat­ban voltak az üzemek, vállala­tok fiataljaival. Rengeteg kö­zös rendezvényen vettünk részt az Egyesült Gyógyszer- és Táp* szergyár fiataljaival, társadal­mi munkát végeztünk, iskola­udvart parkosítottunk, vagont raktunk, s mindezt önszántunk­ból, tényleg nem katonai pa­rancsra tettük. Talán ezért is nyertük el a KISZ KB vörös ván­dorzászlaját. A honvédségnél - annak ellenére, hogy élénk volt a mozgalmi élet — különö­sebben nem készítettek fel sen­kit a „polgári" KISZ-be való visszailleszkedésre. Hogy én most mégis I^ISZ-vezető va­gyok, annak köszönhető, hogy magam jöttem leszerelés után: szeretnék dolgozni. HENDINGER FERENC sze­rint a beilleszkedést nagymér­tékben befolyásolja a fiatal egyénisége. — Aki nem volt kö­zösségi ember, nem dolgozott azelőtt a KISZ-ben, leszerelés után sem fog — fejti ki a véle­ményét. - Benn, a hadsereg­ben az elméleti alapokat poli­tikai képzés keretében minden­ki megkapja. Azon múlik, hogy akar-e dolgozni, vagy sem. Amikor hazajöttem, felkeres­tem a KISZ Bizottságot és meg­bízatást kértem. Itt, a vállalat­nál a KISZ-vezetők elbeszélget­nek a katonaságtól hazajött fiatalokkal, megbízzák őket ez- zel-azzal, aki pedig nem vál­lalja, az egyébként sem vállal­ná. A KISZ Baranya megyei Bi­zottságának munkatársai az utóbbi időben több laktanyá­ban is jártak: tájékoztatták a katonákat a KISZ aktuális fel­adatairól, arról, mi történik most a „polgári" mozgalmi életben. így aztán a katonák megismerik azokat a feladato­kat, amelyek a munkahelyükön várják őket. Ezt a tájékoztatást kellene továbbfejleszteni, rend­szeressé tenni, hisz a leszerelt katonákra is szüksége van a mozgalomnak. Panics György Több legyen a boldog ember... „Lélek-labor" a Pécsi Tanárképző Főiskolán — Országos tapasztalat sze­rint a társadalomra leginkább veszélyes visszaeső bűnelköve­tők száma növekedett. Miben nyilvánul meg a szigorúbb elbí­rálás lehetősége e személyekkel szemben? — A visszaesők száma az utóbbi években Baranya megyé­ben sem csökkent, sőt némileg emelkedett. A mi tapasztala­taink is azt mutatták, hogy ve­lük szemben az eddigieknél szi­gorúbb büntetőjogi eszközök alkalmazására van szükség. Kü­lönösen magas a visszaesők száma megyénkben a vagyon elleni bűncselekmények, a ga­rázdaság büntette és néhány más bűncselekmény kategória elkövetői között. A BTK szigo­rított többek között azzal, hogy egyes bűncselekményeknél a visszaesést erősebb büntetési tétellel fenyegeti, továbbá az új rendelkezések szerint a visz- szaesők már nem bocsáthatók feltételes szabadságra; a teljes büntetést kell kitölteniök! — Hazánkban ma már közel egymillió a gépjárművek szá­ma, évente mintegy 80 000 új jogosítványt adnak ki. Történt-e változás a közlekedési bűncse­lekmények megítélésében? — A BTK figyelembe vette, hogy a közlekedés mennyiségi növekedésével és hirtelen fej­lődésével együtt jár a közleke­dési bűncselekmények és sza­bálysértések számának emelke­dése. Ezért a BTK módosítása a közlekedési bűncselekményekkel kapcsolatos teljes fejezetet érintette. A más, vagy mások életének, testi épségének szán­dékos veszélyeztetését az új rendelkezések továbbra is szi­gorúan rendelik büntetni. Egyébként csak akkor lépünk fel a büntetőjog eszközeivel is a közúti közlekedési szabályok megszegőivel szemben, ha ha­lált vagy súlyos testi sértést okoztak. Az úgynevezett ered­ménytelen veszélyeztetést a BTK csak akkor rendeli bűncselek­ményként, mégpedig az eny­hébb vétségként büntetni, ha az a közlekedési fegyelmet sú­lyosan só-tette. Ennek megfele­lően a BTK általában nem ér­tékeli büntetőjogilag például a népszerű nyelven koccanásos baleseteknek nevezett ügyeket, amelyeket az állampolgárok Műszerész technikust keres a Pécsi Tanárképző Főiskola. A hirdetésre jelentkezett fiatalem­berek niost itt ülnek egy mű­szerekkel teli asztal előtt, és vallanak magukról, — anélkül, hogy egy szót is szólnának. A „vizsgázótok" ugyanis műsze­rek, amelyek pontosan mérik a jelentkezők döntési képességét, műszaki intelligenciáját, kéz­ügyességét . . . Amikor belép az ember a Pécsi Tanárképző Főiskola pszi­chológiai laboratóriumába az első reagálás a tiltakozás; nem, az nem lehet, hogy ezeknek a komoly külsejű, bonyolult masi­náknak köze lenne az ember „leikébe!1'. Aztán, amikor mű­ködés közben ismerkedik velük, hajlamos arra, hogy izgalmas játéknak tekintse a műszereket: automat kusan felvillanó piros és zöld ámpákat kell eltologat­ni meghatározott rend szerint, karikákat érintkezés nélkül fel­húzni egy kérdőjelszerűen haj­lított fénrúdra, apró fénypon­tot vezetni előre kijelölt úton. Játékról szó sincs. A műsze- nék segítségével végzett pszi- chológici vizsgálatok viszont nagyon sok mindent elárulhat­nak egy egy emberről, — gyak­ran olyct is amiről maga sem tudott... * A Pécsi Tanárképző Főiskolán a pszichológia 1964-ben kapott önálló tanszéket—korábban a neveléstudományi tanszék kere­tében dolgoztak. Kezdéskor még egyetlen használható műszerük sem vöt, — az elmúlt nyolc esztendőben viszont meghatá­rozott program szerint • feljesz- tették a műszerparkot, — a pszichikai laboratóriumban jelen­leg 700 ezer forint értékű mű­szer áll az oktatás, tudományos kutatás szolgálatában. Ezt az országosan is rangosnak szá­I. mító laboratóriumot nagyon sokféle cél érdekében tudják hasznosítani: — Egyik fontos feladata a pszichikai jelenségek bemuta­tása. A hallgatók elméletben, — előadások keretében — megismerkednek ezekkel a je­lenségekkel, — majd a labora­tóriumban műszerekkel bemu­tatjuk az elméletben megtanul- takat. Ez világnézeti szempont­ból is jelentős: a pszichikai je­lenség materiálison is bizonyít­ható, a hallgató meggyőződhet róla, hogy a lelki jelenségek nem választhatók el az ideg- rendszertől. A műszeres bizonyí­tás mélyebb megértést tesz le­hetővé. Például azt, hogy a fi­gyelem megosztható kitűnően el lehet magyarázni, — de ha vizsgálattal is igazoljuk, jobban rögződik, alaposabb lesz az is­meret, a lelki jelenség közelebb kerül az élethez, — mondja dr. Dómján Károly kandidátus, a pszichológiai tanszék vezető­je. A pedagógusoknak, külö­nösen az osztályfőnöknek ala­posan ismernie kell a qyerek személyiségét, — tervszerű és tudományos megfigyelés alap­ján. Ezt az osztályfőnöknek már az első esztendőben el kell kezdeni, s így amikor előtérbe kerül a pályaválasztás, már nyolc éves tapasztalattal ren­delkezik. pontosan ismerj a gyermek személyiségrajzát, s en. nek megfelelő tájékoztatást adhat, olyan jellemzést, amely sajátos kép, csak arra a gyerek­re vonatkozik. A középiskolá­ban tovább „árnyalnák” ezt a szernél'iségrajzo1, a tudományos szintű ismeretek alapján keve­sebb lehetne a jószándékú té­vedés, — és több a boldog ember. . . A laboratórium ebben is segí­teni tud: a leendő pedagógu­sok megismerik azokat az esz­közöket, módszereket, amelyek­kel sze/mélyiség-vizsgálatot le­het végezni ... Kapcsolódik a pályaválasztáshoz a pszichikai laboratórium úgy is, hogy az elméleti ismeretek mellett gya­korlatot szerezhetnek a hallga­tók, maguk végezhetik el a pá­lyaválasztásnál meghatározó szerepet játszó vizsgálatokat, olyan korú kisdiákokon, akiket majd tanítani fognak. Ez hasz­nos azért is, mert a hallgatók kutatómunkát végeznek, — ta­pasztalataikat feldolgozzák a tudományos diákkörökben. Az idén Szegeden rendezendő Or­szágos Szakmai Konferencián három pécsi hallgató is pályá­zik gyakorlati ismeretek alapján készült dolgozatával. A pálya­munkákkal kapcsolatos kísérle­teket, — amelyeket a kertvá­rosi általános iskola diákjaival végeztek — Szatori Ferenc ad­junktus vezette. Az itt folyó tudományos mun­ka elismerését jelenti, hogy az Országos Pályaválasztási Intézet a Pécsi Tanárképző Főiskolát bízta meq egy pályaválasztási speciál-kollégium beindításával. Az első már befejeződött, a Nagy Ferenc docens által veze­tett speciál-kollégium tapaszta­latai országos tanulságul szol­gálnak. Dr. Dómján Károly, a pszichológiai tanszék vezetője pedig a pályaválasztás új főis­kolai tárgyként való oktatásá­nak programját készítette el. A főiskola kapcsolata a pálya- választással nemcsak szellemi: tervszerűen együttműködnek a városi és megyei pályaválasztási intézettel, — qyakorlati segítsé­get is adnak-kapnak .. . * Nagyon nagy doloq megis­merni egy embert, — a labora- tórium tárgyilqgos műszerei so­kat segítenek ebben. Talán még Folyik a vizsgálat a „lélek-laborban”. Képünkön dr. Dómján Károly, Szatori Ferenc és Liebhart László Kóródi Gábor felvétele nagyobb dolog megismerni ön­magunkat, tisztába lenni saját képességeinkkel, személyiségünk alapvető vonásaival. Mégis, mindez kevés, — pontosabban szólva csak az első lépés, mert nem elég megismerni valakit, vagy önmagunkat, hanem ép­pen a szerzett ismeretekre ala­pozva, „fejleszteni kell’’ tudni. Általában hajlamosak vagyunk arra, hogy a gyerekeknél is csak a külső tényezőkre figyel­jünk — pediq minden hatás a gyermek személyiségén keresz­tül hat. Ki kell bennük fejlesz­teni az „önfejlesztési”, önmű­velés igényét, — és hogy képe­sek legyenek erre. meg kell is­merniük saját személyiségük vonásait, mert csak erről az alapról „fejleszthetik" magu­kat. A laboratóriumban a hallga­tók „kontrollálhatják” önmagu­kat, megismerhetik egymás ké­pességeit, már itt megtehetik azt a bizonyos első lépést... — És még valami, A labora­tóriumban, számtalan kísérleti szituáció bemutatásával igényt szeretnénk kelteni a hallgatók­ban, hogy maid különböző terü­leteken, élethivatásuk során a gyakorlatban alkalmazzák, és ami naqyon fontos: alkotó mó­don továbbfejlesszék az itt ka­pott 'ismereteket, — mondja dr. Dómján Károly. * Pszichológiai labor. A külső szemlélő csak műszereket lát, bonyolult vagy pofonegyszerű masinákat. Kedve támad „ját­szani" velük — és egy kicsit fél: „tőlük", — vagy önmagától? D. Kónya József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom