Dunántúli Napló, 1973. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-18 / 41. szám
I Ötszáz éve született „Szent a küszöb# melyen beleptem ón..." lye ez az „Anyám tyúkja" ládája, belsejében elmosódó piros festéssel még elolvasható: „Sfe- fanus Petrovics Domonyi Székállá legény Die 7 Septmbr. Anno 1815" Tavaly negyvenötezren, az idén eddig mintegy ötezren látogattak el ide. Sok külföldi is: lengyelek, oroszok, vietnamiak, finnek, angolok, svédek. Két régi bejegyzés önmagáért beszél: „Szenteltessék meg a Te neved! 1899. júl. 31. Feszty Árpád festőművész"... „Otthon mesélni fogunk müveiről. Magyar nép! Ne felejtsd el költődet, Petőfi Sándort! Szamuljev kapitány. 1945. V. 14." Város? Szürkület, felizzó higanygőz- lámpák. A liget sarkán márvány emlékkőre vetül a fény: „£ helyen állott a halhatatlan költő, PETŐFI SÁNDOR születése idején atyiának, PETROVICS ISTVÁNNAK Kiskőröstől bérelt mészárszéke." Keletre újabb hatalmas tér Vendéglátó és szolgáltató központok,. középületek, üzletek, áruház. Távolabb: új lakónegyed. Késő délutáni forgalom. Jólöltözött emberek, csivitelő diákok. Egy Zsiguli volánjánál fiatal parasztmenyecské, hagyományos fejkötőben, mellette óvodáskorú csöppség . . . A központból 9—10 utca su- garazik szerte a szélrózsa minden irányába. A házak itt, a főtéren túl többnyire jól konzervált régi parasztházak. Néhol egy-két új is akad. Ajakbigy- gyesztő vélekedések iutnak eszembe: a kiskőrösiek Petőfivel megfogták az isten lábát... Vajon csak ezen múlna az, hogy város-e a város? Kérdéseimre másnap dr. Szabó Gyula, a Városi Tanács vb- titkára válaszolt: — Az alapgondolat — Kiskőröst Petőfi szellemében méltó várossá fejleszteni — és a tervek kb. 1958-tól; az első nagyobb beruházások — a tudatos város- fejlesztési politika jeqyében — a hatvanas évektől születtek meg. — A lexikon szerint 1960-ban Kiskőrös 13 700 lakosú járási székhely: gépállomás, paprikaőrlő, egy-két kisüzem, tanyavilág. Mi a helyzet ma, mennyi a változás? — Korszerűbb az ipar: a ktsz egymaga 1400 ember, az IGV, a ruhaüzem, a konzervgyár is több mint ezer munkást foglalkoztat, nem szólva a szőlőfeldolgozó iparról ... A lakosság mintegy 65 százaléka iparból él. De kétlaki módon. Szabadidejük naay része a hagyományos szőlőkultúráé: kitűnő homoki vörösborokat termelnek . . . Kiskőrös; mai lélekszáma meghaladia a 14 ezret. Jómódú, szorgalmas emberek lakják az új várost, amely iparával, középületeivel, centrumával és perspektívájában valóban város. Ám innen az ellentmondások is. Részben a gondolkodásmód, részben a körülmények ellentmondásai. Ipari termelőüzemeik pl. hiába készítenek egész éves szabadsáaolási tervet. Ezt ma mén a szüret és a permetezés határozza meg ... Szlovák település A várostörténet két leafonto- sabb eleme: a teleoítések és Petőfi. A harmadik még eaé- szen friss: a városi rang, 1973. január 1-től. A török utáni föloerzselt pusztaságra érkező szlovóka'kú te- leoesék termőre fordítják a futóhomokot, viráozó kultúrát teremtenek itt. A XVIIf. század vénén Kiskőrös már mezőváros. 5000 lakossal. Utódaikban a nemzetiségi érzés természetes módon él ma is, a nyelvet azonban már csak néhánv öreg beszéli. A húsz éven aluli már art a jellegzetes keveréknyelvet sem ismeri, amely az alföldi szlovák falvak sajátja. Van azonban egy számukra is jelentős példa itt. A fiatalok szeretettel ápolják az ősök népi kultúráját, éneklik dalaikat. De nemcsak erről van szó. Tavaly a pártbizottság Kopernikusz V .'*/ *tl ' ■ > n .. 3 ''I r\ fs i -' Vz A szoba, amelyben Petőfi született javaslatára felmérték: van-e igény a nemzetiségi nyelvoktatás iránt? Első nekirugaszkodásra 142 általános iskolás - -i tanulók mintegy 30 százaléka - jelentkezett és tanulja nagyszülei anyanyelvét, heti három órában. A költő szülőhelyének tudata a szülőház birtoklása pedig illő és méltó évszázados hagyományként él a kiskörösig emberekben. E nemes hagyományőrzés tükre a várossá avatás és a jubileumi év programja is, amelyben (pl. március 15-én) többször is hallunk még Kiskőrösről, országos ünnepségek színhelyéről. Száz éve perben A magyar irodalomtörténet egyedülálló vitája izzott fel újra és újra Petőfi születési helye körül, szinte minden kerek évforduló időszakában - Kiskunfélegyháza és Kiskőrös között. A vita a legszélesebb nyilvánosság előtt zajlott a magyar sajtóban, kis részben szakfolyóiratokban. A két város perben- haragban állt egymásai. Mi Kiskőrösön született, de eszmélő gyermekkorának emlékei természetes módon Félegyházához, a Kiskunsághoz kötődnek. Vagyis van Petőfinek szülővárosa — Kiskőrös —, és van szellemi, eszmei szülőföldje is: ez Félegyháza. Ma már naivnak, gyerekesnek tűnik ez az évszázados per. Mégis több jel arra utalt: az ellentét csak a tudományban záródott le. De miért? „Nagyköveti szinten” Nedró Mihály, a fiatal városi tanács fiatal művelődésügyi osztályvezetője kissé tanácstalanul elmosolyodik. De optimista: — Ősszel kölcsönös találkozót kezdeményeztünk, öttagú küldöttség járt Félegyházán. Egyelőre csöndben, a nyilvánosság nélkül . .. Megegyeznünk: közeledésre, kapcsolatra van szükség a két város között. És a látogatást majd viszonozzák. Meggyőződésem, hogy az évszázados per mellékzöngéi rövidesen végleg eltűnnek ... Ideje . .. Nincs még két város, mely annyira együvé tartozna az irodalomtörténetben és A lengyelországi Torun város lakóinak bizonyosan emlékezetes marad február 19-e, ekkor ünnepli a város nagy szülöttének, Kopernikysznak 500 éves születésnapját. De ez az évforduló nemcsak a lengyelek ünnepe: Nicolaus Copernicus emlékének adózik a tudományos világ. Kopernikusz a csillagászat forradalmát indította el. a modern csillagászat első úttörője volt, olyan világkép megalapozója, mely végtelen távlatokat nyitott a kutatók előtt. A nagy felfedező utazások, a világkereskedelem felvirágzása és irányának változása a tengerhajózás biztonságát, a navigáció nagyobb pontosságát igényelte. Ehhez elsősorban csillagászati számítások kellettek: a pozíció meghatározásához ugyanis a bolygók helyzetének minél nagyobb pontosságú megállapítása szükséges. A haiózás csillaaászati táblázatai Ptolemaiosz nézetei alapján készültek. Ptolemaiosz tanítása megfelelt az egyháznak: a bibliával összhangba volt hozható, mert a Földet helyezte a világegyetem központjába. Ptolemaiosz szerint az álló Föld körül különböző körpályákon keringenek a Nap és a bolygók. A biblikus világkép, melynek középDorltjában az ember élt, kristálybúra-éqbolto- zat alá zárva (geocentrikus világkép) a nagy gondolkodók kétkedését váltotta ki. Kopernikusz 1473. február 19-én Torunban született. Bolognában csillagászatot, Páduá- ban orvostudományt, Ferrará- ban jogot tanult: kanonokként töltötte élete legnagyobb részét Frauenburgban, melyet a német lovagrend ellen meg kellett védelmeznie, s ezért foglalkozott hadügyi és közigazgatási kérdésekkel is. Szóval éppoly sokoldalú volt, mint kortárs nagyjai. Mégis legtöbbet a csillagászati kérdéseket tanulmányozta, mintegy harminc éven át. Új nézeteiről barátait 1507- ben értesítette, de könyvben megjelentetni csak élete végén merte; 1543-ban halálos ágyán pillantotta meg művét „Az égitestek forgásáról”. Ebben szakított mindazzal, amit eddig tanítottak. A Kopernikusz felállította világképben a Nap áll a világ- egyetem középpontjában s körülötte kör alakú pályákon ke- ringeriek a Földdel együtt a bolygók (heliocentrikus világkép), s mindazt amit állított, számításokkal követte. De még ő sem tudott elszakadni teljesen a régiektől 's ezért beszél körpályákról, mert a régiek szerint a kör és a gömb a legtökéletesebb. A világegyetemet is zártnak tekinti, igaz, hogy végtelen nagynak: Ezt mondja „A világegyetem nagysága olyany- nyira óriás, hogy a Föld távolsága a Naptól éppenséggel észrevehetetlen nagyságú az állócsillagok szférájához képest”. „Hét város verseng, melyiknek a sarja. Homérosz: Smirna, Rhodos, Kolophon, Salamis, Kyos, Arghós, Athéné.’* Petpfiért nem hét, mindössze egy város és néhány falu, nagyközség harcolt. Az évszázados perben ketten maradtak a „porondon”: Ki skuhf élegyháza és Kiskőrös. Ma már — elvben — nincs vita. Ma már a tudomány szerint is Petőfi Sándor vitathatatlan szülőhelye — néhány hete szülővárosa - Kiskőrös. A szülőház Jellegzetes alföldi parasztházak sora suhan el a buszablakból. Szépek, tiszták, cseréptetősek. Itt-ott még egy-egy nádfedél „Eszterhajukon” csüngő jégrudakat csillant meg ez a bágyadt, kevéske napsütés. Sok közül egyik arcával így köszönt rám az ország legifjabb városa. Szívében szép, rendezett ligetes tér. Újabb tekintetével újabb látnivalót kínál itt Kiskőrös a nézelődő idegennek. A városi tanács újklasszicista, a járási hivatal ötszintes, modern épület. A liget egyik sarkában Petőfi, átellenben a kedves, öreg Bem apó szobra. Delta-vonalú újságpavilon, közelében a most átadott művelődési központ impozáns beton- és üvegpalotája. (38 millióba került . . .) Néhány lépésre innen — sok fiatal között fejkötős öreg anyóka —: nádtetős, apró, fehérre meszelt házikó. Két „zsalugáteres” ablakszemével. szerény külsőiével messze elüt a környezetétől. Szembeötlik az első pillantásra. A szülőház . .. Mindig az hittem, hogy ez a halhatatlanná örökített és any- nyiszor megáldott „szalmakunyhó” egy szűk kis mellékutcában áll, pedig lám, itt, a főtér sarkában. Megtudom: valaha ténvleg egy szűk utcácska húzódott erre. A község rendezésekor bontották le. így a Petőfi- ház a város szívébe került. Sőt, ez maga Kiskőrös szíve . .. A ház és a Petőfi-emlékkiál- lítás irodalmi zarándokhely. Ide vezet az érkezők első útja. S lehet-e bárki is, ki megindult- sáq nélkül tudna átlépni a küszöbén? . . . A külső - udvari - falakat háromsrín szalaaos koszorúk tö- meqe borítio. Iskolák, városok, úttörő és KlSZ-szervezetek róják le naponta kegyeletüket ma is itt, szerte az orszáqból. A hármas tagolású parasztház középső traktusa konyha volt szabadkém--'nyel. Az utcai szoba egyszerű berendezése pedia önmagáért szól. Bnrna. szúerte ágy, ame1 'ben a kö'tő srO’e'nrt: sa- fokpnd, a'má''um, aszta1 - Petrov1 ---V öreg u"',torni — a sarokban láda. Jeles családi erekA szülőház udvar felőli képe A kiskőrösi Petöfi-szohor a tanácsháza előtt okozhatta a szülőhely-kérdés „problematikáját”, amelynek tisztázása — sok fölösleges mellett — könyvtárnyi értékkel gazdagította irodalmunkat? A kortársak közt hosszú ideig Kiskőrös föl sem merült Petőfi szülőhelyeként. Általában hitelesnek tekintette mindenki a költő személyes hangú vallomása — „Ez a város születésem helye" — és a vers alatti helynév — „Félegyháza" — összefüggéseit 1857 elején robbant ki az első vita. Sárkány János evangélikus lelkész a Vasárnapi Újságban nyilvánossáqra hozta a költő keresztelési adatait. Bizonyítva: Kiskőrösön született Innen kezdődött az évszázados per, amelyben egyre többen vettek részt: kicsik és nagyok, írók és zsurnaliszták: magánemberek és hivatalos szervek, szakértők és dilettánsok. Félegyháza ragaszkodott „jussához”, Kiskőrös nemkevésbé természetes „birtokához”. Sajnos az Akadémia nem tartotta eléggé jelentősnek az „ügyet” és több, mint száz éven át nem foglalt állást hivatalosan. így a vita hangneme érvelés helyett mind erőteljesebben a gyűlölködés parlagi tónusára váltott, összesen öt alkalommal kapott lángra ez az acsarkodó hírlapi polémia és csak az utolsó időszak (1960- tól) hozott végleges meqoldást. Jó részben a téma tudós félegyházi kutatója, Mezősi Károly vitaindító tanulmányai révén. Azóta a tudomány állást foglalt. összegezte a vita történetét, tényeit és irodalomszociológiai tanulságait. Eszerint: Petői' mai valóságunkban, mint az, ahol Petőfi született, és ahol a világra eszmélt. A kapcsolat „ügyvivői szinten” létrejött. És vajon lehet-e ennél a jubileumi évnél (szebb és méltóbb alkalom e két város őszinte baráti kézfogására, az összetartozás „nagyköveti” rangján? Aligha. És ez benne a legszebb. Wallinger Endre Kepprnikmx A Kopernikusz alapján végzett navigációs számítások lényegesen pontosabbak voltak, mint az addigiak. De nem is ez a közvetlen gyakorlati haszon adta elméletének jelentőségét. Új utakon indította el a tudományt, mely a valósághoz közelebb vezetett. Letaszította a Földet a trónusáról, olyan közönséges bolygóvá tette,' mint a többiek, és kitárta a végtelen mindenség kapuját. És ezen a kapun lépett át Giordano Bruno a világok sokaságába való hittel, s azzal a bizonysággal, hogy ebben lakott világok is léteznek s a csillagvilág valóban végtelen. Szilárdan állt Kopernikusz tanítása mellett, ezért is kellett máglyára léonie. Galilei, miután meggyőződött távcsövével, hogy a Holdon is heqyek s völgyek vannak, mint a Földön, s felfedezte a Jupiter bolygóit, Kopernikusszal együtt hirdette, hogy nem valami csodálatos égi anyaqból vannak oz égitestek: meggyőződött Kopernikusz tanításának igazáról s ezért került az inkvizíció börtönébe. De Kopernikusz nyomán indult el Kepler is, aki korrigálva állításait, kimutatta, hogy a körpályák helyett ellipszis pályákkal kell számolnunk. így Kopernikusz heliocentrikus világképének bizonyossága még mélyebbé vgtt. De sem Kopernikusz, sem Kepler nem tudott választ adni még a csiliagmoz- gások miértjére. Hogy a csillagok miért éppen olyan Dályán mozognak, mint ahogyan Kopernikusz és Kepler leírták, arra Newton adott választ erőtanával, gravitációs elméletének felállításával. Századunk elején azonban Einstein ismét csak visszatért Kopernikusz és Kepler leíró-jellegű rendszeréhez, amikor kimondta, hogy nemis szükséges semmiféle erőhatást feltételezni a bolygópályák magyarázatához; ezek következményei a Nap körüli tér görbültsé- gének. így mutatkozott meg Kopernikusz termékenyítő hatása még évszázadok távlatából is, s ezért méltó arra, hogy születésének kerek félévezredes évfordulóján a késői utódok megemlékezzenek róla. Napjainkban az égbe röppenő űrhajók, a kísérleti csillagászat, egyértelműen bizonyítják Kopernikusz nézeteinek igazát. Városnézőben Kiskoroson
