Dunántúli Napló, 1973. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-15 / 38. szám

W3. február 15. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Interjú dr. Jerszi István elvtárssal, a megyei pártbizottság titkárával Befejezéshez közelednek me­gyénkben a pártalapszervezeti vezetőségek beszámolóit meg­vitató párttaggyűlések. A tag­gyűlések a pórtélét fontos ese­ményei, melyeken magvonják az adott területen végzett párt- munka egyéves mérlegét, s er­re alapozva megjelölik a leg­fontosabb tennivalókat. A me­gyei pártbizottság figyelemmel kísérte a taggyűlések tapaszta­latait, előkészítésük és meg­szervezésük tanulságait. Erről kértünk tájékoztatást dr. Jerszi István elvtárstól, a megyei párt- bizottság titkárától. — A rendelkezésre átló toposz- tolatok szerint, hogyan készültek fel a párta la pszervezetek vezető­ségei a beszámoló taggyűlésekre, milyen segítséget kaptak a fel­sőbb pártszervektől? — A szervezeti szabályzat kö­telezi a páijtalapszervezetek ve­zetőségeit, a csúcsvezetősége­ket, hogy évenként beszámoló taggyűléseken számoljanak be munkájukról, kerüljön sor a pártszervezet éves tevékenysé­gének értékelésére. A X. kong­resszus óta a vezetőségek most másodszor számolnak be mun­kájukról. Már az előző évi, 1971-es be­számoló taggyűlések is pozitív eredményt hoztak az alapszer­vezeti pártmunka fejlesztése, a pártélet rendszerességének növelése, a pártdemokrácia szélesítése terén. Az 1972-es évről szóló alap­szervezeti beszámoló taggyűlé­seket 1973. január és február hónapban tartják az egész or­szágban. Megyénkben is zöm­mel erre az időre esik a munka. Az eddig lezajlott beszámoló taggyűlések tapasztalatai alap­ján megállapítható, hogy a pártvezetőségek előkészítő mun­kája tudatosabbó, tervezetteb­bé és tartalmasabbá vált. A legtöbb vezetőség megszervez­te a párttagokkal az egyéni el­beszélgetéseket. Ahol pártcso­portok működnek, ott pártcso­port üléseken is megvitatták a csoport kollektívája és az egyé­nek munkáját, magatartását. Az egyéni elbeszélgetések is és a csoportülések is általában az alábbiak szerint vizsgálták a pártmunkát: Mennyire volt rend­szeres a párttagság részvétele a pártéletben, mennyire voltak ak­tívak a véleménynyilvánításban; megvizsgálták és értékelték az állandó és időszakos pártmeg- bizatások teljesítését; kitértek a termelői, hivatali, a munka­helyi feladatok ellátására, a kommunista példamutatásra, a munkafegyelemre, a munkahelyi környezetre gyakorolt hatásra: különös figyelmet szenteltek an­nak vizsgálatára, hogy hogyan álltak ki a párttagok a párt politikája mellett, hogyan vet­tek részt a párthatározatok vég­rehajtásában, hirdették-e, véd- ték-e a párt politikáját, gyara- pították-e marxista műveltségü­ket, mennyire volt feddhetelen a magánéletük stb. Az előkészítéshez és a lebo­nyolításhoz az irányító párt­szervek kellő időben hatékony segítséget nyújtottak. Első he­lyen kell megemlíteni, hogy az MSZMP KB Párt- és Tömegszer­vezetek Osztálya már 1972. ok­tóberében részletes útmutatót .készített a beszámoló taggyű­lések előkészítésének és lebo­nyolításának segítése céljából. Ezt valamennyi pártalapszerve- zethez eljuttattuk. A megyei PB instrukciója alapján valamennyi városi, já­rási, járási jogú pártbizottság intézkedési tervében rögzítette a konkrét helyi feladatokat. Az alapszervezeti párttitkárok érte­kezletén, tanfolyamán szóban felkészítették a pórttitkárokat a beszámoló taggyűlések szerve­zési és tartalmi feladatainak lebonyolítására. Kialakították a választott testületek, a párt­apparátus tagjaiból és pártakti­vistákból álló ún. „felelősi rend­szert". Felkérték őket egy-egy alapszervezeti vezetőségi ülés és taggyűlés előkészítésének, lebonyolításának segítésére. Mindezek alapján megnőtt a helyszíni segítő munka, amely a tapasztalatok szerint jelentős tartalmi előrelépést hozott. A pártvezetőségek végül is jól fel­készültek a feladat megoldá­sára, s az előkészítő munka fá­radsága alapvetően a tartal­mas, színvonalas beszámoló taggyűléseken realizálódott. — Mennyire foglalkoztak a ve­zetőségek a pártmegbizatások tel­jesítésének értékelésével, a ki­emelkedő pártmunkát végző kom­munisták erkölcsi elismerésére, jutalmazására megfelelő figyel­met fordítottak-e? — A beszámoló taggyűlések előkészítése során valamennyi párta la pszervezet vezetősége tudatosabban törekedett a párt­tagok véleményének, észrevéte­leinek, javaslatainak megisme­résére és felhasználására. Az elbeszélgetéseket a pártvezető­ségek tagjai, illetve a pártcso- port-bizalmiak végezték. A párt­tagság kedvezően fogadta a vezetőségek részéről megnyilvá­nuló fokozottabb érdeklődést. Különösen kedvező visszhangra talált az a módszer, amely sze­rint az egyének tevékenységét aránylag konkrétan ' értékelték. Ez a konkrétság egyben olyan hatást is kiváltott, hogy egy­más munkáját is, a vezetőség munkáját is, az alapszervezet egész tevékenységét is kritikai­lag értékelték. Különösen ked­vezően fogadták az egyéni el­beszélgetéseket az idős, beteg párttagok, akik a pártélet gya­korlása alól felmentést nyertek. Az előkészítő munka során az egyéni elbeszélgetéseknél is, de a beszámoló taggyűléseken is tapasztalataink szerint a koráb­biaknál nagyobb figyelmet ka­pott a pártmegbizatások érté­kelése. Az egyéni pártmegbiza­tások teljesítésével, azok értéke­lésével kapcsolatos tapasztala­taink szerint a párttagok több­sége, mintegy 70—90 százaléka, rendelkezik pártmegbizatással. Állandó jellegű pártmegbizatá- sa a megbízással rendelkezők 60—70 százalékának van. A pártmegbizatások teljesítésének értékelése olapszervezetenként, személyenként differenciáltan történik. Tapasztalatunk, hogy a párttagság többsége a ka­pott pártmegbizatásnak eleget tesz. A munka végzését termé­szetesen befolyásolja a feladat jellege, konkrétsága. Mivel az alapszervezeti pártmunkában tartalmilag, szervezetileg is elég nagy a differenciáltság, a párt­megbizatások teljesítésénél — ennek következtében az értéke­lésnél is — eltérés tapasztal­ható, A legtöbb esetben — akár egyéni elbeszélgetésen, akár pártcsoport ülésen — őszintén, nyíltan és konkrétan kérték számon a végzett mun­kát. Ennek következtében sor került az eredményes munka elismerésére és az el nem vég­zett munka bírálatára. Aránylag sok pártvezetőség élt a beszá­moló taggyűléseken a névsze-, rinti dicséret, jutalmazás esz­közével. — Milyen volt o párttagság ok' tivitása a beszámoló taggyűlése­ken? — A taggyűléseken nagy ak­tivitást tapasztajtunk. Általában 25—30 százalékot tesz ki a fel­szólaló párttagok aránya, de helyenként elérte a 40 száza­lékot is. Az aktivitás természe­tesen nemcsak a felszólalók számának arányában, hanem a felszólalások tartalmában is ki­fejezésre jutott. A bátor szóki­mondás, az őszinte vélemény- alkotás, az aránylag reális ér­tékítélet és a kritikai elemzés volt a felszólalások alaphangja. A végzett munka értékelése és elismerése mellett több helyen bírálták a vezetőséget a mun­kában még tapasztalható rend­szertelenség, formális tevékeny­ség miatt. Igényelték a tagfel­vételi követelmények növelését, a párt tisztaságának védelmét. Sürgették az alapszervezetek szintjén is a pártfegyelem meg­szilárdítását, a fegyelemsértők­kel szembeni határozott fel­lépést. — A pártalapszervezetek veze­tőségei a beszámolási kötelezett­ségük mellett forditottak-e gon­dot arra, hogy o soronkövetkező feladatokról is szóljanak, terjesz­tettek-e elő éves munkaprogramo­kat? — Az alapszervezeti pártmun­ka egész évre visszatekintő értékelése elengedhetetlenül megköveteli az elmaradások, a hibák számbavételét, az új gon­dok, problémák felismerését és összegezését. Szinte minden alapszervezeti vezetőség a be­számoló részeként 1973-ra a főbb feladatokat is megfogal­mazta, több alapszerevezetnél határozati javaslat formájában, másutt kidolgozott munkaterv alakjában rögzítették a követ­kező évi feladatokat. — A tervezet? ütemezésnek megfelelően zajlottak ie a tag­gyűlések? — A beszámoló taggyűlések döntő többsége a pártalapszer­vezetek vezetőségei által terve­zett és a járási, városi pártbi­zottságokkal egyeztetett üteme­zés szerint zajlottak le. Az üte­mezéstől való eltérés csak mini­mális. Az eltérésben objektív és szubjektív okok is közrejátszot­tak, de leginkább mégis az elő­készítés fogyatékosságai. — Milyen fontos feladatokat lát a pártalapszervezetek vezetőségei előtt a beszámoló toggyűlések után? — A beszámoló taggyűlések után a pártvezetőségek és a párttagság előtt továbbra is a X. kongresszus határozatainak helyi végrehajtása a fő feladat. Ehhez jelentős segítséget nyúj­tanak azok a dokumentumok, amelyek a párt központi szer­vei részéről az elmúlt két év alatt határozatok, állásfoglalá­sok, irányelvek formájában meg­jelentek. Első helyen kell meg­említeni a KB. 1972. november 14—15-i állásfoglalásából adó­dó további feladatok követke­zetes végrehajtását. Jelentős a Politikai Bizottság 1972. decem­ber 14-i ülésén az alapszerve­zeti munka helyzetéről, színvo­nalának fejlesztéséről hozott határozata. A központi határo­zatok, útmutatások, irányelvek természetszerűleg csak általá­nosan adják meg a feladatokat,'f ezeknek a helyi viszonyokra al­kalmazása, konkrét helyi fel­adatokra bontása a pártvezető­ségek feladata. Az előzőekben említetteken túl alapvető fel­adata minden pártvezetőségnek a beszámoló taggyűléseken ho­zott saját határozatok végrehaj­tása, a párttagság által felve­tett észrevételek, javaslatok, megjegyzések értékelése és fi­gyelembe vétele. További fel­adat a még hátralévő alapszer­vezeti beszámoló taggyűlések zavartalan lebonyolítása. M. E. Budafokon épül a legnagyobb és legkorszerűbb hazai házgyár, amelynek műszaki berendezéseit a Szovjetunióból szállítják. A csarnok és a készárutároló már elkészült, július 30-ra pedig a gépi berendezések szerelése is befejeződik. Mágocsi „iparosasszonyok" A nap főművezető komlói, minden kijár, kocsival. Sok az in­téznivaló, bent, az „anyaválla­latnál", meg aztán itt Mágo- cson is, ahol egy szép nagy házban üzemel a Carbon Könnyűipari Vállalat egyik vi­dékre települt egysége. Herget Jenő, a „head master" ahogy az ajtajára a főművezetői táb­la alatt ki van írva, azt is mondja, hogy az ő munkaideje kötetlen, ez ismerős, azt jelen­ti, hogy szabad egész nap dol­gozni . . . Nyolcvanon dolgoznak két műszakban, mágocsi és környé­ki asszonyok, lányok. Zakatoló vatrógépeken. Overallt, meg munkaköpenyeket varrnak — Hollandiának. Hát nem vitás, hogy minden kezdet nehéz. Fiatal az üzem újdonsült „ipari” munkások a dolgozói. Mert mi is a helyzet — pontosabban, mi volt a hely­zet? Tavaly, kezdetkor ezer fo­rint körül alakult az átlagos bér. Kevesellték. Pedig a válla­lat igazán jó feltételeket sza­bott. Mindenki képességei sze­rint érvényesülhetett. A betanu­ló időre egységes, 550 forintos havi bért fizetnek — de aki ügyes, betanulhat két hét alatt is ... Aztán órabér, kezdetnek öt, öt és fél forint. Teljesítmény­követelmény is van, tavaly az itteni 100 százalék a komlói hatvan százaléknak felelt meg. Most? Ezerháromszáz az átlag- kereset, hat, hathúsz az átlagos órabér. A teljesítmény pedig jelenleg megfelel a komlóinak, és a mágocsiak túl is teljesítik a 100 százalékot: 103—105 szá­zalékra. Aztán kicsi volt az öltöző. Már tágasabb, a szabályoknak megfelel. Elég is, hiszen nyolc­vanon egyszerre soha sincsenek bent. Van, aki korábban érke­zik, a két műszak különböző időpontban váltja egymást az öltözőben... A legnagyobb baj most, hogy előfordulnak olyan afférok, hogy valaki bele-' bújik a másik köpenyébe, vagy felhúzza a papucsot... Ennek bizony sokszor sírás is a vége. Főművezető legyen a talpán, aki rendet teremt. De más baj nincs. Az a nagy szó: ipar van Má- gocson. De ezt bizonyítsák ők maguk. . • — Mennyi volt az elmúlt havi bére? — Ezernégyszázhetvenkilenc forint. Nem panaszkodhatom ... Keresztúri Józsefné a hajto- gatóban dolgozik. Az közvetlen j a csomagoló előtt van. A kj- j szabott anyag vaskos csoma­gokban érkezik Komlóról, elő­ször a zsebesekhez kerül (félre ne értsék, ott varrják a készülő köpenyekre, overallokra a zse­beket!), aztán összevarrják, gomblyukazzák, rávarrják a gombokat, ellenőrzik, hajtogat­ják és — máris megy a doboz- , ba. — Azelőtt hol dolgozott? — Margit-majorban, a szociá­lis otthonban voltam szakács Oda el kellett járnom, aztán minden második vasárnap dol­goznom kellett, itt minden va­sárnapom szabad, és minden második szombatom is. És itt­hon vagyok, itt lakom Mágo- cson. Nagy szó ez a falusiak­nak .. . — Elégedett a keresetével? — Igen. Új az üzem, nem is várhatunk többet. — Férje hol dolgozik? — Gépkocsivezető a Volán­nál. Bányászokat visz Komlóra — Éjszakai műszakra jelent­kezett? — Én nem. Vannak akik bír­ják, fiatalok, nincs még csa­lád ... Gyurka Katalin Egyházasko- zárról jár ide dolgozni. Huszon­egy éves, brigádvezető. Brigád­jában tizenhatan dolgoznak. — Elégedett vagyok, ezer- négyötven volt a múlt hónap­ban. — Helyesli az éjszakai mű­szak beindítását? — Én igen. Jelentkeztem is. Bírom, dolgoztam már a Porce­lángyárban, ott is éjszaka. — Maga szerint miért helyes? — Több dolgozót tudnak fel­venni, másnak is munkalehető­séget adnak. Meg aztán a pénz is több . .. Vásárosdombó, Koposszekcső, Mekényes, Nagyhajmás, Csikós- töttös — ezekből a falvakból a Carbon Vállalat saját autóbu­sza hozza-viszi a Mágocson dolgozókat. Bikái, Egyházas- kozár vonaláról pedig jó a Volán-járat. Közlekedési gond­juk sincs. A szakszerveseti bi­zalmi Nagy Jánosné. ElrbBhdtb, hogy mi minden történt egyet­len év alatt. — A beérkezett anyagokat már nem az üzemben tároljuk. Ezzel hely szabadult fel, javul­tak a munkakörülmények. Az öltözőből leválasztottuk a MEO-t, tágasabb, megfelelő lett. Társalgót, dohányzót alakí­tottunk ki. Éppen most vettünk egy új, kétszáz literes villany- bojlert, megépítünk még egy zuhanyozót — A bér-problémák mikor je­lentkeznek? Nevet. — Minden fizetéskor. Persze, meg kell súgjam, általában azok reklamálnak, akik nem dolgoznak rendesen ... Egyhangú-e a munka? Lehet De ezen is segítettek. Szünete­ket iktatnak be, akkor lehet traccsolni, cigarettázni. Meg­indult a brigádmozgalom, nyolc brigád versenyez már a szo­cialista címért Zömmel fiatalok. Nyolcvanon. Ipari munkások, Mágocson. Minden kedvezménnyel, jutta­tással rendelkeznek, ami egy Ipari munkást nálunk megillet Egyetlen ellentmondás akad: az éjszakás műszak, nőknek. De ... Ónként vállalkozókból szervezik, ez az egyik, a másik pedig az, hogy vajon meg­engedhetjük-e magunknak azt a luxust, hogy a gépek kihasz­nálatlanul álljanak? Nyilván­valóan nem ... Mindnyájan örülnek a biz­tonságnak, munkának, bérük­nek. És már tudják: minden esztendőben javul a helyze­tük ... — kp­A Harkányi Fürdőigazgatóság szomszédságában 12 lakásos ház épül. Az épület földszintjén üzletek lesznek. Harkány új lakóházát még ebben az évben átadják. Fotó; Erb Janos Szovjet öntöttvas KAZÁN SzgrtHt/ények boltja Zsolnán V. u. w7. A beszámoló taggyűlések partéiét fontos eseményei

Next

/
Oldalképek
Tartalom