Dunántúli Napló, 1973. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-14 / 37. szám

VíJéa nrnlflitírfBl. on v*3 f t< f Ara: 80 fittér Dunántúli napló • XXX. évfolyam, 37. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1973.februáru.,s*er*i Fock Jenő ma Csehszlovákiába utazik Lubomir Strougalnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Kormánya elnökének meghívására Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke és kísérete ma hivatalos, baráti látogatásra Csehszlovákiába utazik. A tartalomból: Megkezdődtek a szovjet szállítások Vietnamba Futószalagon az új Zsiguli | Kik járnak a pécsi középiskolákba? Sikeres veseátültetés Miskolcon Még egyszer a kultúra anyagi bázisáról Szigetvár: Lakásprogram, RBC-áruház, óvodabővítés, út- és járdaépítés A magyar—csehszlovák kap­csolatok fejlődésének fon­tos állomását jelenti Fock Jenő miniszterelnök ma kezdő­dő hivatalos látogatása Prágá­ban. A magyar kormányfő azt a látogatást viszonozza, ame­lyet Lubomir Strougal csehszlo­vák miniszterelnök 1971 február­jában hazánkban tett. A mostani magyar-csehszlo­vák kormányfői tárgyalásokon várhatóan áttekintik az utóbbi két év eseményeit, országaink politikai, gazdasági, kulturális é$ más vonatkozású együttmű­ködésének fejleményeit, felmé­rik az eredményeket és feltár­ják a további együttes munka tartalékait, kiaknázatlan lehető­ségeit Magyarország és Csehszlová­kia kapcsolatait a két testvéri szocialista ország legfelsőbb szintű szerződései szabályozzák. 1968. júniusában húsz évre szó­ló barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt kötöttünk, amely a korábban létrehozott hasonló jellegű szerződés helyére lépett. Kereskedelmi kapcsolataink főbb vonalait az 1971—75. évre érvényes egyezmény rögzíti, és immár tizenkét éve működik a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság, amely rend­szeresen kutatja és magasszintü elemzésekkel segíti elő a két ország népgazdasága közti szakosítás és kooperáció lehe­tőségeit. Ezenkívül igen sok magyar illetve csehszlovák vál­lalat. intézmény és tudományos kutató intézet közvetlen kapcso­latot is tart, és eredményes tapasztalatcserét folytat. Gazdasági kapcsolatainkban — a KGST komplex program­jának elveit követve — inten­zivebben kerül az előtérbe az •pari termelés szakosítása és az egyes ágazatok kooperációja. Fejlődik az árucsereforgalom is, a tendencia azonban az együtt­működés magasabb fokozatai felé tart. E vonatkozásban a gépiparban, a vegyiparban, a gépjárműgyártásban és a petro- kémiában mutathatunk fel je­lentős eredményeket, a kutatás azonban a szakosítás és koope­ráció kiterjesztésére a népgaz­daság minden ágazatára kiter­jed. Feltehető, hogy ezek a témakörök jelentős súllyal sze­repelnek Fock Jenő prágai tár­gyalásain is. Ami a nemzetközi kérdéseket Illeti, a magyar és a csehszlo­vák kormány teljes nézetazonos­sággal ítéli meg az Európá­ban végbement és folyamatban lévő pozitív változásokat. Ezút­tal is elégedettséggel állapít­hatjuk meg, hogy Vietnamban a hazafias erők győzelmével véget ért a háború. Az Európá­ban még megoldatlan problé­mák közül a magyar—cseh­szlovák kormányfői tárgyaláso­kon előre láthatóan szóba kerül o szégyentelies müncheni pak­tum ügye. Hazánk fenntartás nélkül támogatja a csehszlovák kormány és nép jogos követe­lését, hogy Bonn minél rövi- debb időn belül ismerie el a hitlerista Németország által ki- kénvsreritett müncheni szerző­dés érvénytelenségét és jog­talanságát. A magyar minis’terelnök cseh­szlovákiai látogatása protokollá­ris külsőségektől mentes, zsúfolt mun'aarogramot Ígér, és min­den bizonnyal nemcsak a két ország kapcsolatait mélyíti el, hanem t-ozráiá-ul a szocialista országok közössége erejének növeléséhez is. Tíz százalékkal f Leértékelték a deliért 1974-ig megszüntetik a tőkekivitel korlátozását Ülést tartott a Megyei Pártbizottság Woshi n g ton; ' Nixon elnpk hétfőn éjszaka pénzügyminisztere útján beje­lentette, hogy a dollárt 10 szá­zalékkal leértékelték. Viszony­lag rövid időn belül másod­szor került sor a dollár deval­válására. Az 1971, decemberi és a most bejelentett leértéke­lés következtében a tőkés világ vezető valutája összesen mint­egy 17 százalékot vesztett érté­kéből. George Shultz-pénzügyminisz­ter washingtoni idő szerint este 10.30 órára összehívott rendkí­vüli sajtóértekezletén közölte, hogy Nixpn elnök formálisan felkéri a kongresszust az arany hivatalos dollár-árának feleme­lésére az eddigi egy uncia = 38 dollárról egy uncia = 42.22 dollárra. A kongresszus formális jóvá­hagyása ugyan még hetekbe telhet, de az elnök szándéká­nak hivatalos bejelentése gya- korlatilaq azonnali hatályú de facto leértékeléssel egyértelmű a nemzetközi pénzpiacokon. Schultz közölte, hogy a dollár leértékelésével egyidejűleg a japán kormány „lebegő" árfo­lyamra helyezi a jent. Mint is­meretes, az újabb dollárleérté­kelést kikényszerítő valutaváj- ság közvetlen kiváltó oka az USA 1972. évi rekordnagyságú, 6,4 milliárd dolláros külkeres­kedelmi mérlegdeficitje volt. A dollárdevqlválás eredmé­nyeként az amerikai exportáruk más pénznemekben kifejezve olcsóbbá válnak, az amerikai piacra behozott külföldi áruk ■ viszont drágábbakká. Ily módon egyfelől az amerikai verseny- képesség viszonylagos javulá­sára, másfelől a konkurrens or­szágok amerikai versenyképes­ségének viszonylagos gyöngü­lésére számítanak, s ezek együtthatójaként remélik az amerikai külkereskedelmi mér­leg egyensúlyának helyreállítá­sát. Ugyanezt remélték az 1971. decemberi dollárleértéke­léstől is, de az újabb válság mindennél meggyőzőbben bizo­nyította a remények meghiúsu­lását. Nixon elnök, aki tíznaposra tervezett kaliforniai tartózkodá­sát megszakítva hétfőn várat­lanul visszarepült a fővárosba, pénzügyminisztere útján egyéb intézkedéseket is kilátásba he­lyezett, A pénzügyminiszter kö­zölte, hogy Nixon elnök 1974. végéig fokozatosan meg kívánja szüntetni az amerikai tőkekivi­tel korlátozására érvényben lévő előírásokat. Ezek az utalá­sok arra engednek következtet­ni, hogy a Nixon-kormány maxi­mális nyomást kíván gyakorolni a Közös Piac országaira egy­oldalú kereskedelmi és vámta­rifa engedmények kikényszerí­tése céljából, BRÜSSZEL Sürgősen összehívták Brüsz- szelbe a kilenc közös piaci tag­ország pénzügyminisztereit, hogy megvitassák a dollár leértéke­lése nyomán kialakult helyzetet. A találkozót először kedd dél­utánra tűzték ki, később azon­ban szerda délutánra tették ót, A halasztás oka feltehetően az, hogy időközben Giovanni Ma- lagodi olasz kincstárügyi mi­niszter bejelentette; lebegtetni fogják az olasz lírát. Mint Valery Giscard D’Estaing francia gazdasági és pénzügy- miniszter kedd délelőtti sajtó- értekezletén elmondta, a talál­közön különös figyelmet kíván­nak fordítani az olasz lírára, mivel a spekulánsok hetek, sőt hónapok óta számítanak e pénz­nem devalválására és az olasz kormány emiatt volt kénytelen január 22-©n bevezetni a kettős árfolyam rendszerét. A devalválás nyomón a dol­lár árfolyama a nyugati orszá­gokban szinte mindenütt éle­sen visszaesett. Egyelőre Lon­don és Zürich kivételével a leg­több valutatőzsde zárva tart, de hivatalos közlések szerint szer­dán ismét megnyílnak a nyugat­német, a francia, az olasz és a dán pénzpiacok. (Folytatás a 2. oldalon) — Az utóbbi húsz évben el­lentmondásos helyzet alakult ki, mert a mezőgazdaságnak az az ágazata, amely az egy 'főre ju­tó állatifehérje-fogyasztás 40 százalékát adja és a népgaz­daság konvertibilis valutabevé­Tegnap délelőtt ülést tartott az MSZMP Baranya megyei Bi­zottsága. Dr. Jerszi István me gyei titkár előterjesztése alap­ján megvitatta a tagfelvételi munka helyzetét, a megye párt­tagsága összetételének alaku­lását a X. kongresszus óta. Dr Nagy József megyei titkár szó­beli előterjesztése után tudo­másul vette az elmúlt évi mun káról szóló jelentést, elfogadta a Megyei Pártbizottság és vég­rehajtó bizottság 1973. évi fel­adattervét és az 1973. I. félévi üléstervet, a Megyei Pártbizott­ság tagjainak 1973. I. félévi munkaprogramját. A Megyei Pártbizottság dön­tött személyi kérdésekben. Dr Jóth József elvtársat, a Megyei Pártbizottság Oktatási Igazga­teleinek minden hetedik dollár­ját szolgáltatja, nem volt jöve­delmező, sőt az állattartó gaz­daságoknak legtöbbször ráfize­téses . volt. Miután a szarvas­marha-tenyésztés fejlesztése rendkívül költséges feladat — több milliárd forintos anyagi rá­fordítást igényel —, érthető, hogy előbb a mezőgazdaság fontosabb ágazatait, például a búza- és a kukorica-termesztést korszerűsítették, majd ezután a kevésbé problematikus megala­pozott tartási-technológiákkal rendelkező állatfajok, a barom­fi és a sertés tenyésztésének in­tenzív fejlesztése került sorra. Figyelembe kell venni azt is.- hogy az utóbbi években a gaz­daságok döntéseit alapvetően meghatározza a nyereségérde­keltség, s ez is hozzájárult a szarvasmarha-tenyésztés fokoza­tos visszafejlődéséhez. 1966 után négy év alatt 40 ezerrel csökkent a tehénállomány — leginkább a háztáji gazdasá- j gokban —, és a tejtermelés is elmaradt az igényektől, oly­annyira, hogy az elmúlt évek­ben több ezer tonnás vajimport vált szükségessé. — Az ágazat gazdasági ösz­tönzői tíz év alatt legalább öt j ízben változtak meg. A rendel- j kezesre álló kisebb-nagyobb j összegeket — igen helyesen — rendre oda irányították, ahol a legnagyobb szükség volt rá. Eqy évtizeden gt a nagy export­érdekeltségű szarvasmarha-hiz­lalás, hústermelés kapott méltán megkülönböztetett figyelmet. — így állt elő az a helyzet, hogy bár 1965—66-tól 1970-ig 8 százalékká! csökkent a te­tóságának igazgatóját, aki Bu­dapesten más munkaterületre került, igazgatói munkaköréből és megyei pártbizottsági tag­sága alól felmentette. Rajnai József elvtársat, a Megyei Párt- bizottság propaganda és mű­velődési osztályának vezetőjét a pártbizottság tagjának meg­választotta. Földes Andrásáé elvtársnöt, a Megyei Pártbizott­ság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetőjét, osztály- vezetői megbízatása alól fel­mentette és a Megyei Párt­bizottság Oktatási Igazgatósá­ga igazgatójának kinevezte. A pártbizottság Rózsahegyi István elvtársat, a Megyei Pártbizott­ság munkatársát kinevezte a Megyei Pártbizottság párt- es tő meg szervezetek osztálya ve­zetőjének. hénállomány, 30 százalékkal fokozódott a vágóállat-terme­lés. A hazai mezőgazdaság ki­sebb tehénállománnyal is két­szer annyi vágómarhát adott az elmúlt években, mint a felsza­badulás előtt. A hizlalás fej­lesztése másfelől a gazdasági tervezés előrelátását is igazol­ja, hiszen a három évvel ez­előtti kilogrammonkénti 0,7 dol­láros vágómarha húsár, 1972— 73-ban 1,2 dollárra emelkedett, ami természetesen a magyar ex­portbevételt is növelte. — A kormányhatározat — mint ismeretes — megszüntette az ágazat veszteségességét és — árintézkedésekkel és különböző támogatásokkal — önköltség- arányoson számolva 15 száza­lékos jövedelmezőséget bizto­sított. Nyilvánvaló azonban, hogy a gazdasági ösztönzés nem minden, a lehetőségekkel csak akkor élhetnek az állattar­tók, ha a fajta- és tenyésztés­politika — a kormányprogram­nak megfelelően — korszerűbb lesz. A tenyésztés fejlesztésére 1975-ig 180 millió forintos be­ruházással 12 olyan ivadék­vizsgáló teszt-állomást építenek — kettő már idén elkészül —, ahol az állatok genetikai ké­pességeit mérik majd fel. A vi- láq legjobb fajtáinak felhasz­nálása érdekében korszerűsítik a mesterséges megtermékenyítő hálózatot; idén 15 millió forin­tot költenek arra a mélyhűtő hálózatra, amely lehetővé teszi, hogy a legkiválóbb állatok hím­ivarsejtjeit folyékony nitrogén­ben, mínusz 198 Celsius fokon | tartósítsák és így akár több óv ! múlva, már nem is élő állatok után várhatnék jó képességű utódot.- A tenyésztésoolitikával szo­rosan összefügg, hogy a nagy­üzemek igénylik a specializált (Fólytatás az 5. oldalon) MEGKEZDTÉK A „TV-HAZ" ÉPÍTÉSÉT KERTVAROSBAN Panyik fstvén felvétele Több tejre és húsra számíthatunk A kormány szarvasmarha-programjának megvalósulásáról nyilatkozott az Országos Állattenyésztési Felügyelőség főigazgatója A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére hozott kormányhatá­rozat megvalósításáról, az első tapasztalatokról és a további tenni­valókról kért tájékoztatást Jászonyi Ferenc, az MTI munkatársa dr. Németh Lajostól, az Országos Állattenyésztési Felügyelőség főigazgatójától;

Next

/
Oldalképek
Tartalom