Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-14 / 11. szám
VITA — VITA — VITA — VITA — VITA A boldogulásról ígéretünkhöz híven folytatjuk a vitát, — most utolsó alkalommal adunk helyet véleményeknek, hozzászólásoknak, — a kővetkező „Fiatalok” oldalon pedig summázzuk az elhangzottakat, a sok-sok hozzászólásból megpróbálunk egységes álláspontra jutni a „boldogulás ügyében ..Idézünk a levelekből. Akarat, munkaszeretet... Valóban valamennyiünkben él e ritkán megfogalmazott és még ritkábban kimondott kérdés: hogyan boldoguljak, hogyan irányítsam életemet? Mielőtt elmondanám, én hogyan látom ezt a problémát, talán átalakítanám ezt a mondatoí oly formán: ki milyennek látja maga és környezete boldogulásának, azaz erkölcsi, anyagi, tudati fölemelkedésének, gyarapodásának lehetőséget? Ilyen szemlélettel elindulva mór nem is látszik olyqn bevehetetlen erősségnek a boldogság fellegvára, hiszen a sikerek fölötti közös öröm, egymás önzetlen támogatása sok el nem ért célért is kárpótol. De mindez csak a kezdet, mivel vívható ki tehát végül is az a bizonyos fölemelkedés? Mindenekelőtt szükséges a kívánt eredmény pontos ismerete, meghatározása, Nem arra gondolok, hogy tudja pontosan mi-, iyen állást kíván elvárni, milyen fizetési osztály sáncaira akarja föltűzni a győzelmi lobogót, nem, nem ilyesmire! Inkább annak q hivatásnak (kis túlzással elhivatottságnak) az ismerete szükséges, melyre veleszületett képességei, hajlamai predesztinálják, a célnak pedig ezek minél nagyobb méretű ki- teljesítése kívánkozik. Az ilyenfajta szándék eleve megakadályozza, hogy az . élet puszta pénzszerzés mániájába torkolljon ; meg, hogy ne legyen elég a tekintélyes pocak, autó, lakás, összkomfort, hiszen még ezek elérése után is vannak további céljai, mert még mindig nem bontakoztatta ki teljes belső valóját, tehetségét 6s mi kell ahhoz, hogy ezt elérje az ember? Mindenekelőtt akarat! Nagy munkaszeretet e félmegoldások félerúgása... Z.LPŐC* Semmit sem fogadunk el — Engedték meg. heg? im k hozzászóllak a korábban ht vitára késztető riport hóz, mivel már sokkal előbb vártam agg ilyen cikket éaöktőL Amikor Soós Árpád király• egyházi lakos cikkét olvastam a vita során, egy mondata nagyon megragadta a figyelmemet; „Megtehettem volna én is, hogy apámtól vagy valamelyik vezető beosztásban lévő rokonomtól kérek segítséget," — de ő ebből presztízs kérdést csinál és még ajánlatokat sem fogad el. £n is árva gyermekként kerültem össze a feleségemmel, bá- , nyásr családból származom. Édesanyámék tizenhármán voltak testvérek, édesapám men- helyi gyerek volt. Lehet, hogy maradinak tartanak felfogásomért, de olyan feleséget választottam, aki hasonló sorsú volt! Amikor házasságot kötöttünk, annyi vagyoni tudtunk magunkénak, ami rajtunk volt és két karikagyűrűt. Én abból csináltam presztízs kérdést, hogy nem fogadtam el semmit az anyagi javakból.,, Tizenöt évet dolgoztam a bányában, de nem törekedtem arra, hogy vagyont gyűjtsék. Lakást kaptam a vállalattól és azt szépen berendeztem. Két gyermekünk van, jó tanulók. Azon fáradozom, hogy becsületes és hasznai emberré neveljem a társadalom számára és ha el tudom érni, boldogabb leszek, mint a „saját kocsival és 70 000 forinttal rendelkező" egyének. A G. Erzsébet fehérhegyi lakos befejező soraival búcsúzom: Mi kell a boldoguláshoz? „Kevés pénz, spk szeretet és egy családi otthon/“ Szerencsére kevesen vannak.,. Az egészséges szellemű ember boldogulása a boldogságától függ. Ha családi élete harmonikus, az élet feladatait könnyebben megoldja. A „mi" fiatalemberünk még lem házas, egy új világ vár rá, ahol a világ legnehezebb dolga becsületesen helytállni. Kérdés, mi fontosabb? Ameny- wyrben a pénz többet ér neki, mélységesen sajnálom I Valószínűleg meglesz mindene. Bőr wen son pénze, szernél ygéjv IcmM tofajdonea. Ajándékba Gazdag! Fusizik, de miért? Nem hinném, hogy szüksége van rá. Inkább fordítaná művelődésre: színház, film, könyv, zene. valamilyen kellemes hobby stb. Zsarolta az apját! „Csak kocsiért nősülök”. Lelkiismeret- lenség, talán aljasság. Spekuláció a telekkel. Csak art bizonyítja, hogy még nála is vannak gazdagabbak. Külföld, jó terv. Kölcsönadott, tehát nem irigy, de nem ejtették fejre se ... Ne irigyeljük. Ezt az embert megfosztották a körülmények az önmaga által kivívott örömöktől. Szerencsére az ilyen fiatalemberek vannak kevesebben. Nehéz ítélni felettük .., Bárány János Szívem szerint — egyetértek... Elolvastam a boldogulásról szóló cikket. Szivem szerint egyet értek a riportalannyal. Magyarázatképpen annyit közlők, hogy nős vagyok, pillanatnyilag egy gyermekem van, de hamarosan a második is meglesz. Napi 10 órát dolgozom, távol a családomtól, vagyis hetente egyszer utazom haza. Kérdezem önöket, ez az élet, vagy az, amit az önök riportalanya lefestett? A feleségem akkor volt utoljára moziban, mielőtt a gyerek megszületett Én színházban még legény karomban voltam. Nem tudom mi kivetni való van abban, hogy valaki élni akar? IA-1-^L Jjogpon©*,, VITA - VITA - VITA —- VI TA — VITA Ti mondtátok... ©éJhidj fsa gyűjtéséből — A bronzkornak tüzzel-vao- tal váltotta M a rézkorszakot — A csalód akkor alakúk U amikor az ősember már szerszámmal rendelkezett — k. Rákóczi Ferencet németek nevelték és német nőt Is vett feleségül, de mindkettő csak tétig sikerült... — A vezérkar kebelében ftfb- rákapott a fejetlenség. — Ady Endre szerelné bástyája 1912-ben ledőlt... — 1848-ban megtartatták a március 15-ét és Petőfit vállon vitték a sajtóba .,. — Mikes Kelemen Rodostóban olyan szegény volt, hogy még széke sem volt... — Budapesten a Bakáts téren van az elöljárósági épület, ahol az emberek sürgős dolgaikat végzik. A téren fák és bokrok Is vannak... Bemutatjuk „kői légéin kát* LEÖWEY HÍRADÓ A leőweystA „újságja” mind formájában, mind pedig ^ tartalmában az egyik legszínvonalasabb középiskolai sajtóterméknek számít A nyolc óldal terjedelemben megjelenő híradó legutóbbi számában beszámolót olvashatunk az országos, megyei és a kollégiumi diókpárlamentről. Füiöp Éva A „feihér képek” alkotója című riportjában Erdős János festőművész műtermébe kalauzolja el az olvasót Body Agnes franciaországi élményeiről számol be. A tanulók teljés terjedelemben Ismerhetik meg a Leöwey Klára Gimnázium Braun Éva KISZ-szervezete és a MÉV Ili. számú bányaüzemének Lékai János KISZ-szervezete között megkötött együttműködési szerződés szövegét Egy másik dokumentum az országos diáknapok művészeti versenyeinek feltételeit tartalmazza. A diákok legfontosabb munkájával, o tanulással foglalkozik az Én tanulok, te tanulsz, mi tanulunk ... című írás, mely egyebek között megállapítja: „A megnövekedőit tananyagot csak úgy tudjuk kellőképpen elsajátítani, ha ésszerűen tanulunk, okosan osztjuk be időnket” A híradó munkatársa Hernádi Gyula Falanszter című drámájáról beszélget Sík Ferenc rendezővel és Győry Emil színművésszel, a Pécsi Nemzeti Színház tagjaival. Egy másik kulturális jellegű írás Veress Dániel, Erdélyben élő magyar írót mutatja be az olvasóknak. Az ötletesen szerkesztett híradó eseménynaptárt, sporthíreket, verseket is közöl. A csók ós a szeretem te. Szabad idő és stress Az egészséges átlagember életének általános napi ritmusa a következő: nyolc óra munka, nyolc óra szabad idő (aktív pihenés) és nyolc óra alvás (passzív pihenés). Természetesen ettől az átlagtól jelentős egyéni ■— és időszakos — eltérések is léteznek, mégis ez a napi ritmus jellemző általában a mai civilizált emberre. Azonban a pihenésre számított napi nyolc órából számos elkerülhetetlen tevékenység elég sok időt elvesz: közlekedés (mondjuk egy órát, de távolról munkába járóknál többet), táplálkozás, öltözködés, bevásárlás, házimunka, gyermeknevelés stb. (Itt jelentős egyéni eltérések vannak, általában a nők időfelhasználása magasabb — számítsunk átlagosan 2—4 órát), közösségi élet, hiszen az ember társadalmi lény, emberek között él és a velük való kapcsolat is igényel bizonyos idámennyiséget. (A lakóhely különbőzó problémái, o rokonsággal való kapcsolat, különböző társadalmi, illetve politikai szervezetekhez való tartozás és társadalmi munka stb., 1 — 3 óra). Tehát összesen mintegy 4—8 órával csökken a pihenésre, szórakozásra, különböző egyéni igények kielégítésére szánt idő, vagyis gyakran nem is marad igazi szabad idő tetszés szerinti felhasználásra. ROV1DEBB MUNKAIDŐ — TÖBB SZABAD IDŐ Napjainkban szerencsére fokozatosan csökken a munkaidő — a munka termelékenységének emelkedése, a technika gyors fejlődése, a jobb szervezés, bizonyos szociális intézkedések következtében —- és így az emberek mégis több szabad időhöz jutnak. Ez a szabad idő — illetve ennek okos, célszerű felhasználása — feltétlenül szükséges a testi é$ lelki regenerálódáshoz, a mindennapi stress-helyzetektöl kimerült, megviselt szervezet felfrissüléséhez, vagyis a munkaerő újratermeléséhez. Az ember és környezetekhez egy dinamikus egyensúly áll fenn: az ember hat környezetére (a többi emberre is) és a környezet (a többi ember is) hat az emberre. Különleges hormonális és idegrendszeri szabályozó mechanizmus biztosítja az egyensúly fenntartását — még igen erős behatások (stress- sorok) esetén Is. Ezt a mechanizmust — mellyel az ember a környezeti (és a belső, szervezeti) változásokkal szemben igyekszik az egyensúlyi állapotot fenntartani — slkatmazko áMJL A mva» vezet valamennyi alkalmazkodási (adaptációs) reoketéjéncrfc viszont a Stress a foglalata. A stress tehát az éld szervezeti*; gyakorolt, nem-fajlagos hatások összességét fejezi ki, tulajdonképpen a stress az élettel járó elhasználódási folyamatok egysége. Setye János azt Irta*. „Aki megérezte már, hogy mindaz amit tesz — s azt is amit mások tesznek vele —, bizonyos fokig kimeríti és Igénybe veszi, az körvonalaiban már látja, hogy mit nevezünk stressnek. A fáradság, ingerlékenység, a betegség érzete voltaképpen mind a stress egy-egy megjelenési formája", Stress angol sző, magyar je- jentései a következők: erő, nyomás, kényszer, igénybevétel, feszítés, feszültség, nehézség, megpróbáltatás. Ezek a szavak sokat elárulnak a stress lényegéből — nem véletlenül választottá Selye János az általa felfedezett biológiai állapot jellemzésére ezt a kifejezést AKI ELKÉSIK, VESZEKSZIK, VIZSGÁZIK... Lássuk néhány példán, hogy mikor beszélhetünk stressről. Stress állapotban van a munkahelyről elkéső dolgozó, akit összeszid a főnöke, a vizsgázó diák, a golyózáporban lapuló katona, a veszekedő házaspár, a beteg ember, a gyermekéért aggódó anya, mindenki, aki közlekedik, aki fázik, vagy akinek melege van, aki éhezik, vagy aki jóllakott, - de az is, aki valaminek örül, stress hatás a randevú, a csók, a szerelem o sport, a testi erőkifejtés és minden eredmény is. Tehát a stress nemcsak káros, beteges, kimerítő állapot, hanem minden olyan helyzet, amely kizökkent, felkavar, befolyásolja életünkét — olyannyira, hogy az egyéniség is a „stress hevében” fejlődik ki. A mindennapi munka mellett a hihetetlenül gyors technikai fejlődés (pl. közlekedés, hírközlés), a civilizáció különböző eredményei és ártalmai (városok zsúfoltsága, forgalma, levegőszennyeződés, zajártalom, túl bő táplálkozás és túlzott ital- fogyasztás, a városi ember mozgáshiánya stb.) — általában korunk információáradata, ingergazdagsága és gyorsabb tempója, mind stress-sorként szerepelnek, a máj ember fokozottabb igénybevételét jelenti, gyorsítják a szervezet kopását és elhasználódását, sőt számos betegség (úgynevezett alkalmazkodási betegségek — mint a hipertónia, gyomorfekély, ideges szívpanaszok, neurosis stb, •— kialakulásához vezetnek, MIT LEHET TENNI? Az emberi munkaerő újratermelésének legfőbb tényezői: az alvás, a'táplálkozás és a szabad idő. Ezek közül elsősorban a szabad idő helyes, egészséges felhasználása, hivatott a szervezet egyensúlyát fenntartani, vagy helyreállítani, a stress- hatások intenzitását csökkenteni és a szervezet elhasználódását lassítani, A stress az emberi tevékenység nagy kiegyenlítője. © Ha túl nagy mennyiségű stress van valamely testrészben (az idegrendszerben is!) — öt kell váltani más tevékenységre, © Ha a szervezet egészében túl sok a stress — akkor teljes pihenésre van szükség. © Ha stress éri a neurotikus embert — akkor a szervezet kizökken a hibás testi és lelki reakció vágányából (gyógyító stress.) Tehát a stress tudatos alkalmazása vagy kerülése, illetve az átváltás más tevékenységre, a kóros testi és lelki reakció meg^ szüntetése révén a szabad idő célszerű felhasználásának biológiai alapját képezi. A továbbiakban majd egy történelmi áttekintés után a szabad idő helyes és egészséges felhasználásának «lódjáról lesz szó. Befejezésül álljanak Ht Selye János megszívlelendő szavai: „Az egészség és boldogság titka nagyrészt abban áll, hogy sikerrel kell idomulni e planéta örökké változó életfeltételeihez; aki az alkalmazkodás mesterségét nem sajátítja el kellően, betegséggel és boldogtalansággal rója le a büntetéspénztI" Dr. Ludwig Károly írni és hallgatni.« Illés-klub Sokan szeretik az „illések" zenéjét, — azt azonban kevesen tudják, hogy a fővárosban működő Illés klub vidéki fiatalokat is felvesz tagjai közé. A klubfoglalkozásokat minden szerdán a Fővárosi Művelődési Házban tartják, — annak azonban kevés a valószínűsége, hogy ezeken — időhiány és utazási problémák miatt — vidéki fiatalok is részt vegyenek. Az Illésekkel azonban távolról is lehet tartani a kapcsolatot: levelező klubot is indítottak. A levelező klub tagjai évente három alkalommal megkapják a „Fonográfot” a klub házi újságját, és levelező tagsági igazolványuk felmutatásával természetesen a klub rendezvényeit is látogathatják, A tagsági díj egy évre 40 forint, amelyet a Fővárosi Művelődési Ház címére (1119 Budapest XI., Fehérvári út 47.) kell befizetni, a név, cím és születési év feltűntetésével. Aki nemcsak hallgatni akarja az llléséket, hanem levelezni is szeretne, február 15-ig jelentkezhet klubtagnak. PtliMI 9 KETTEN rcjia
