Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-13 / 10. szám

WT3, farra Or TS, DUNANTOLI M A Plö Hogy érzi magát 6600 nő? Felmérték tíi pécsi vállalatnál a nők helyzetét Az összlétszám 57 °/0-a nő Alacsony a szakmunkások száma — Nőtt a részvételük a politikai, társadalmi életben A szocialista haza, a dolgozó nép szolgálatában! EDV éVC ^ogy ünnepélyes egységgyűléseken --­------1 emlékeztünk meg a Munkásőrség A címben feltett kérdés megvalasioldsara felmérték 10 pécsi ” ipari vállalatnál — Pannónia Sörgyár, Bőrgyár, Kesztyű­gyár (központi üzem), Kesztyűgyár l-es üzem, Porcelángyár, o B. m. Húsipari és Adatforgalmi Vállalat, Dohánygyár, Tejipari Vállalat, Háziipari Szövetkezet, Hőerőmű — a nők helyzetét. A felmérés eredményeit és tapasztalatait a Pécs megyei város Tanácsa VB. munkaügyi osztályának nemrég elkészült összesítése foglalja össze. A vizsgált 10 vállalatnál összesen 11 500-an dolgoznak, — ebből 6600 nő, tehát a dolgozók 57 százaléka. Kevés közülük a vezető Meglepően kevesen vannak vezető beosztásban, — mindösz- sze 54-en, a létszám 1 száza­léka. Nem mutat sokkal kedve­zőbb képet a szakmunkások szó ma sem, — mindössze 3,7 százalékuk dolgozik ebben a beosztásban. Nyolcvon százalé­kuk betanított és segédmunkás. A női szakmunkástanulók száma a 10 vállalatnál összesen 102 Munkás minimum férfi nő 1900 1527 Szakmunkás 2400 1700 A számok olopjón megálla­pítható, hogy a foglalkozási cso­portokban a legalacsonyabb és a legmagasabb átlagkeresetek között jelentős eltérés van a férfiak javára. Ha azonban fi­gyelembe vesszük, hogy a fér­fiak és a nők nem azonos mun­kát végeznek, eltérőek képzett­ségük, akkor már érthetőbbnek tűnik alacsonyabb keresetük. Az alkalmazottként foglalkoztatott műszaki és adminisztratív dol­gozók kereseténél is lényeges különbség von a férfiak javára. Itt is ugyanaz a helyzet, mint fő. A számok alapján megálla­pítható, hogy a nők 99 száza­léka beosztottként dolgozik és 1 százalékuk van vezető beosz­tásban, (csoportvezetőtől felfe­lé). Ez az arány az előző évek­hez képest semmit sem válto­zott. Az átlagkereset az elmúlt év­ben a következőképpen alakult. maximum férfi nő 3220 2480 Ft 4450 2950 a fizikai dolgozók esetében: a férfiak a magasabb szakmai igényű munkát látják el, míg a nők alacsonyabb beosztásban dolgoznak, — így tehát az át­lagkeresetek hasonlítása nem ad tárgyilagos képet. Ha az 1972. I.—-111. negyedévi átlagkeresete­ket az előző év azonos idősza­kához viszonyítjuk, megállapít­ható: majdnem minden foglal­kozási csoportban nőtt a kere­set. A nők átlagkeresete vala­mivel nagyobb mértékben, mint a férfiaké. Ez a tény az általá­nos és tudatos törődés eredmé­nye. A fluktuáció alakulása Pécsett valamennyi népgaz­dasági ágban a kilépők száma csökkent 1972-ben 1971-hez ké­pest. A kilépők mintegy 40 szá­zaléka nő. A vizsgált 10 válla­latnál 1972-ben csak 940 nő lé­pett ki, szemben az 1971. évi 1445 kilépővel. A kilépett nők száma e fog­lalkoztatott nők számához a kö­vetkezőképpen aránylik: 10 szá­zalék alatt: Háziipari Szövet­kezet, Porcelángyár. 10—20 szá­zalék között: Adatforgalmi V, Bőrgyár, Kesztyűgyár, Hőerőmű. 20 százalék körűi: Dohánygyár, Sörgyár. 44 százalék; Tejipari Vállalat Megállapítható tehát hogy viszonylag nagy a nők fluktuá­ciója a Dohánygyárban, a Sör­gyárban, a Tejipari Vállalatnál. Ez utóbbit minden bizonnyal elő­segíti, illetve befolyásolja a há­rom műszakos termelés, a vizes, nedves munkahely is. „Úgy vél­jük, hogy erre a jelenségre a munkáltatóknak a jövőben még több figyelmet kell fordítani” — állapítja meg az összefoglaló. A nők kilépésének legfőbb okaként mind a 10 vizsgált vál­lalatnál a könnyebb, tisztább munkahelyek, illetve a kedve­zőbb munkakörülmények igényét rögzíti a vizsgálat Az említett okokon kívül hozzájárul még a nők kilépéséhez a magasabb kereset reménye, számosán csa­ládi okból változtattak munka­helyet, mint például a kisgyer­mek elhelyezési gondjai. A jelenleg folyó 1972/73-as oktatási évben a vizsgált 10 vállalat dolgozói közül összesen 405 fő, ebből 193 nő vesz részt állami oktatásban. A felnőtt szakmunkásképzésben résztvevő 148 fő közül 112 a nő. Tény, hogy a vizsgált vállalatoknál több gondot fordítanak az el­múlt évekhez képest a nők szak­mai képzésére, — és ezzel a lehetőséggel élnek is a nők. A szakmai képzettség fontosságát vezetők és beosztottak kölcsönö­sen felismerték. A szakmai kép­zettség megszerzése nem csu­pán formális dolog, hanem a bérben is érezteti hatását. Pél­dául a Kesztyűgyárban a nők részére a szakmunkásvizsga és bizonyítvány megszerzése után béremelést hajtottak és hajta­nak végre. Kiveszik részüket a nők a tár­sadalmi és politikai életből is. Különösen jónak mondható ak­tivitásuk a Dohánygyárban, a Bőrgyárban. A Dohánygyárban a kommunisták több mint fele, a szakszervezeti tagok 67 száza­léka, a KISZ-tagok 66 százaléka nő, a szocialista brigádtagok kétharmada is nő. Ezek az ará­nyok egyben a nők politikai és társadalmi életben részvételüket is jelentik, mert a felsorolt szer­vezetekben különböző funkció­kat töltenek be. kos munkahelyre helyezni, hogy gyermeknevelési feladatuknak könnyebben eleget tehessenek. Több vállalat elé is követésre méltó példaként lehet állítani, például a Kesztyűgyár vezető­sége által kezdeményezett és évente megszervezésre kerülő úgynevezett „kismama találko­zókat”. Ezeken a találkozókon tájékoztatást kapnak a gyár életéről, gazdasági helyzetéről, esetenként gyermeknevelési és gyermekegészségügyi előadáso­kat is tartanak. Gond a gyermekelhelyezés A dolgozó nők jelentős gond­ja — szinte minden vállalatnál I — a gyermekek bölcsődei és ' óvodai elhelyezése. A bölcsődei i és óvodai férőhelyek száma meg- | határozott, de a vállalatok által I fenntartott gyermekintézmények kihasználtsága 150—180 száza­lékos! A gond enyhítéséért pél­dául a Dohánygyár tervében szerepel a 30—30 fős férőhelye­ket 100—100 férőhelyre bővíte­ni. A Kesztyűgyár is foglalkozik az óvoda bővítésével. A vállalatok úgyszólván kivé­tel nélkül anyagi támogatásban részesítik a többgyermekes, egye­dülálló anyákat. Messzemenően figyelembe veszik őket az üdül­tetésnél, a segélyezésnél és a különböző juttatásoknál. A dolgozó nők egészségét kü­lönösen veszélyeztető úgyneve­zett „tilos” munkahelyeket jegy­zékbe foglalták és a szakszer­vezeti bizottságok ellenőrzik en­nek betartását. Ezeken a mun­kahelyeken nőket nem foglal­koztatnak. összefoglalóként állapítja meg a vizsgálat: 1971-hez képest po­zitiven változott a nők gazda­sági, szociális helyzete. A vál­lalatok a kollektiv szerződések­ben is rögzítették a nők helyze­tének további javítására az in­tézkedéseket Garay Ferenc fennállása 15 éves évfordulójáról. Most — egy újabb kiképzési év befejezése után - ismét ün­nepélyes egységgyűlésekre jönnek össze me­gyénk munkásőrei, a párt- és társadalmi szer­vek vezetői, meghívott vendégeink, Mindig jelentős politikai eseménynek s«ámít a hazaszeretetükről, internacionalizmusukról többszörösen hitet tett munkásőrök eves szám­vetése. ünnepélyes évzárók, illetve évnyitók ér­tékelik a munkásőr egységek elmúlt évi munká jónak eredményességét, s egyben meghatároz­zák a következő kiképzési év feladatait. A pártszervek eavetértésével felmentik tényle­ges munkásod szolgálatuk teljesítése alól azo­kat, akik több éven keresztül látták el a nem éppen legkönnyebb, de tiszteletreméltó és fon­tos pártmegbízatásukat, s most - koruk, egész­ségi állapotuk, vagy más megbízatásuk követ­keztében — leszerelnek, illetve tartalékállomány­ba kerülnek. A helyükbe lépő új munkásőröket pedig a testület tagjaivá fogadják. A szocialista versenymozgalom legjobbjainak átadják a kitün tetéseket, vándorzászlókat, okleveleket, kiváló jelvényeket. Tizenöt évi szolgálata után 44, tízévi szolgá­lata után 94 elvtárs veszi át az egységgyűlése­ken a valóban megérdemelt Szolgálati Érdem­érem kitüntetést, 115-en pedig a Munkásőr Em­lékérmet. ünnepi gyűlések ezek azért is, mert a mun­kásőrség sorainak megújulásaként az előkép­zésben résztvett új munkásőrök esküt tesznek a csapatzászló előtt. A közel kétszáz új munkásőr ez alkalomból esküjével is megerősíti, hogy a napi munkája mellett, ellenszolgáltatás nélkül teljesíti munkásőri kötelességét: a munkáshata­lom, a szocialista haza önkéntes fegyveres vé­delmét. Az elmúlt kiképzési évre valamennyi munkásőr elvtárs azzal a tudatta! tekinthet vissza, hogy eleget tett vállalt kötelességének, legjobb tudá­sa szerint teljesítette feladatait így értékelik munkánkat a párt arra illetékes szervei és az országos parancsnokság is. Az 1972-es kiképzési év során tartott tovább képzések, bemutató foglalkozások, törzsvezetési gyakorlatok, lövészetek és harcgyakorlatok; pél­dás helytállás a meqáradt Dráva folyó gátjain; felkészülés a jövőben a testületre háruló na­gyobb feladatok teljesítésére — mindez egy-egy jelentős állomása volt az elmúlt évi munkának. Feladataink nem voltak mindig látványosak, ezért a közvélemény előtt talán kevésbé ismer­tek. Menet közben azonban szinte naponta érez­tük a párt- és társadalmi szervek, a munkóskoi- lektívák és vezetők elismerését, megbecsülését a kötelességét teljesítő munkásőrök iránt. Több elvtársunk munkahelyi kitüntetése, a társadalmi életben való helytállásának különböző formá­ban való elismerése az elmúlt évben sem ma­radt el. Az elismerés mindenkinek, a munkásőr- nek is jólesik, további helytállásra ösztönöz. Testületünk egész élete és tevékenysége el­választhatatlanul összeforr a párt, a munkás- osztály, a dolgozó nép érdekével, célkitűzései­vel, Azok a kommunisták és pártonkívüliek, akik vállalják a munkásőri szolgálatot ezt jól tudják és ezt az éves munka során cselekedeteikben, tetteikben kifejezésre is juttatják. Tény, hogy esetenként a munkásőri szolgála* ellátása hátrányos helyzetet is teremt egy-egy munkásőr számára a munkahelyén. (Különösen ha nem elég körültekintően jár el az igénybe­vevő parancsnok, vagy a munkahelyi vezető) Ezért a jövőben még előrelátóbbnak kell lenn! a foglalkozások tervezésében, szervezésében és jobban össze kell azokat hangolni a munkahelyi vezetéssel. De ugyanakkor továbbra is megér­tést, figyelmet kérünk minden arra illetékestől - a testületre, annak tagjaira bízott éves fel­adatok végrehajtásának segítésében. Ez nem ki­zárólag munkásőri érdek, hanem szocializmust építő társadalmunknak olvon igénye, amivel mindenkinek számolnia kell. A munkásőri feladatok minél eredményesebb teljesítésében az elmúlt évben is komoly hajtó­erőt jelentett a testületen belüli nemes vetélke­dés, a szocialista versenymozgalom. Az egysé­gek, alegységek közötti versengés tovább szilár­dította a fegyelmet, fokozta a helytállást és ösz­tönözte a munkásőröket a nehézségek leküzdé­sében is. A helytállásnak és kezdeményezések­nek nagyon szép példáit sorolhatnánk fel. flz 1972-es Mépzési évben ÍSméS^ alapján a Területi Parancsnokság Legjobb Ön­álló Egysége — kitüntető címet, — a vele járó serleget és oklevelet a „Landler Jenő”-ről elne­vezett PÉCS városi-járási egység nyerte el. A második helyezést elért „Csizmazia Gyulá"-ról elnevezett KOMLÓ városi egység a megyei pa­rancsnokság Elismerő Oklevelét kapja. Kiváló munkájuk és helytállásuk elismeréséül ötvenhár­mon KIVÁLÓ PARANCSNOK, százharmincaié« KIVÁLÓ MUNKÁSŐR jelvényt kapnak. 1973. évi feladataink ismertek, felkészültön!; azok minél eredményesebb végrehajtására. A Munkásőrség rendeltetésének megfelelően to­vábbra is részt vesz — a párt közvetlen irányítá­sával, a Népköztársaság hivatásos fegyveres erőinek és testületéinek elismert fegyvertársa­ként — az ország belső rendjének és biztonsá­gának védelmében. Azzal is tisztában vagyunk, hogy feladatain­kat ez évben is csak a párt- és társadalmi szer­vekkel, állami és gazdasági vezetéssel, a tára- fegyveres testületekkel szoros együttműködésben tudjuk jó! végrehajtani, hivatásunkat „a dolgozó nép szolgálatában” ellátni. Vafltoi József a Munkásőrség megyei perancsnokts Forgalmi forr készült a PTV-nél (1.) Szociális ellátottságuk A vizsgálat megáüapftása szerint a vállalatoknál a szociá­lis ellátottság az előírt normák­nak megfelelően alakul (mos­dók, zuhanyozók stb.) és folya­matosan javul. Több vállalatnál bővítésre került sor, például a Dohánygyárban 35 000 forintot fordítottak a műit évben a für­dő és öltöző kialakítására, a Bőrgyárban 400 férőhelyes für­dőt és öltözőt létesítettek, a DARUS GÉPKOCSIRA, DARUS ViZSGAVAl RENDELKEZŐ GÉPKOCSIVEZETŐT AZONNAL FELVESZÜNK Jelentkezés: a gépkocsi-előadónál. MEZŐGÉP, Cserkút Kesztyűgyár l-es üzemében fe­kete-fehér öltözőrendszert ala­kítottak ki. Javult az üzemorvosi ellátott­ság. Az egészségügyi ártalom­nak kitett munkahelyen dolgo­zókat figyelemmel kísérik. A Pé­csi Dohánygyár korszerűsítette orvosi rendelőjét, orvosi műsze­reket vásárolt. A Tejipari Válla­latnál viszont megoldatlan az üzemorvosi ellátás. A 10 vállalatnál megvizsgál­ták a szülő nők, valamint a gyermekgondozási segélyt igény- j bevevők számát is. Nőtt a gyer- j mekgandozási segélyt igénybe­vevők száma. A gyermekgondo- I zósi segély lejárta után a mun­kahelyre visszatérő anyákat vagy eredeti munkakörükbe, vagy ah­hoz hasonlóba helyezik, de a 3 év alatt kialakult növekvő bére­zéssel. A nők iránti gondosko­dást példázza az is, hogy a többműszakos munkahelyről el­ment dolgozókat igyekeznek a vállalatok a gyermekgondozási segély lejárta után egyműsza­Több ízben foglalkoztunk lapunkban is Pécs közleke­désével, forgalmi helyzeté­vel. A gondok közismertek. Különösen a belváros köz­lekedési rendje hovatovább tarthatatlan. A Városi Ta­nács ezért megbízta a Pécsi Tervező Vállalatot, Hogy ké­szítse el a belváros forgalmi rendezési tervét. A terv ké­szítését sürgette, hogy egyre súlyosabb a helyzet és a bel­város alott húzódó pince­rendszer is rendkívül veszé­lyes a forgalomra. Ezért a forgalmi vizsgálattal együtt a tervezők a belvárosi pin­cék feltárását és vizsgálatát is elvégezték. A közelmúlt­ban elkészült o terv első szakasza, amely a forgalmi rendezés első fázisát képezi; az 1973 első felében életbe léptetendő forgalmi rendre tesz javaslatot Miért is von szükség válto­zásokra? Pécsett a napi csúcsidősza­kokban állandóan, egyéb idő­szakokban időnként, de egyre sűrűbbek a forgalomtorlódások, a dugók. Különösen a Rákóczi úton, a Doktor Sándor utcán, a Bem utcán és a Jókai téren gyakoriak. Alacsony az utazási sebesség is: az úthálózat fonto­sabb szakaszain, és a történel­mi városmag szűk utcáinak je­lentős hányadán gyakran csak 20—30 kilométeres sebesség ér­hető el, s helyenként ilyen se­bességgel haladó járműoszlo­pok alakulnak ki. Az alacsony utazási sebesség és a meglehe­tősen körülményesen megköze­líthető úticélok miatt rövid tá­von is indokolatlanul nagyok az utazási idők. Romlott a közúti forgalom biztonsága is. Egyik oka — többek között, — hogy az úthálózat fejlődése messze elmarad a járműállomány szám­szerű növekedése mögött, emiatt állandósulnak m. beleseti ve­Ilyen lesz Pécs belváros ési rendje I szélygócok, ifletve újabb gócok alakulnak ki. Jelentős tényező a parkolóhelyek hiánya is. Külö­nösen az egyébként is túlterhelt belváros tömegvonzó intézmé­nyei környékén okoz súlyos problémát. Zsúfoltak a tömegközlekedési eszközök, főként a csúcsidő- szakokban. Elégtelen és nem megfelelő műszaki állapotú a Volán járműparkja, a viszonylat­vezetés és a menetrend nincs tökéletes összhangban az uta­zási igényekkel. A kedvezőtlen forgalmi hely­zetet az előbbiek mellett más tényezők is segítik. A város nagy része a Mecsek-oldalra települt, fontos közintézmények és lakóterületek helyezkednek el a Mecsek magasabb pontjain is, s az ezek megközelítését szol­gáló utak csak az optimális­nál nagyobb emelkedővel vezet­hetők. Meglehetősen szerencsét­len Pécs útszerkezete is. A hosszan elnyúló város geomet­riai középpontjában helyezkedik el a kiskiterjedésű, koncentrált városközpont, amelyet — hely­zeténél fogva — a forgalom minden irányból igénybe vesz, vagy érint Ezáltal a városköz­pontban indokolatlanul nagy forgalom összpontosul. Kedvezőtlen a város útháló­zati rendszere is. Kelet—nyugati irányban, a 6-os számú főút az egyetlen és megfelelő kapa­citású útvonal, észak—déli irányban pedig a Hunyadi út az egyetlen, viszonylag jó! ki­épített út. Pécs középkori eredetű úthá­lózatrendszere előnytelen. Az utcák szélessége, vonalvezetése, lejtése, burkolata nem megfele­! lő, a csapadékvíz elvezetése is több helyütt megoldatlan. — Ugyancsak kedvezőtlenül befo­lyásolja a forgalmi helyzetet, hogy a tömeg- és forgalom­vonzó létesítmények igen kis területre korlátozódnak. Szabá­lyozatlan az áruterítés is. A bel­város fontosabb útvonalainak egyébként is szűk keresztmet­szetét naponta többször is tel­jesen leszűkítik a várakozó, ra­kodó tehergépkocsik. Különösen a Bem utcában és a Jókai ut­cában okoznak komoly dugókat S az okok között említhetjük a pécsi „hagyományt": a közleke­dés szabályainak szisztematikus semmibevevését A gyalogosok akkor is az úttesten közleked­nek, ha a járdán még van hely. A várakozást, megállást tiltó korlátozó jelzőtáblákat a gépjárművezetők bizonyos há­nyada figyelembe sem veszi. Több ízben előfordult, hogy olyan útvonalon, ahol mindkét oldalon tilos a várakozás, ugyanazon keresztmetszetben egymással szemben várakozott két nagyméretű tehergépkocsi. összegezve: a városközpontot a forgalom kénytelen túlzottan igénybe venni, mert a belvárost több irányból is csak a Szé­chenyi téren, a Bem utcán lehet elhagyni. A belvárosban igen sok utcában indokolatlanul en­gedélyezett a kétirányú forga­lom, egyes csomópontokon túl­zottan sokirányú a csomóponti mozgás, s nem mindenütt követ­kezetes az egyirányú utcák rendszere. Több nagyforgalmú csomópontban nincs semmiféle forgalomirányító jelzőberende­zés, s a kézi irányítást is csak esetenként alkalmazzák. A bei­] város teljes úthálózatára jel« lemző a burkolati jelek hiánya, következésképp sok csomópont« ban fokozott a baleseti veszély a gépjárművezetők bizonytalan­kodása miatt. A belváros egé­szére elmondható, hogy közle­kedésbiztonsági szempontból nem kielégítő a közvilágítás. S végül az előbbi okok mellett nagy veszélyt jelentenek a biz­tonságos közlekedésre a pin­cék. A tervező — Szentes László, a PTV közlekedésmérnöke — a következő szempontok alapján készítette el a belváros forgal­mi tervét. A szűk, keskeny ut­cák miatt átgondolt egyirányúsí- tásra van szükség ezért több utca forgalmi iránya megválto­zik majd. A csomópontok irá­nyításával a lehetőség szerint korlátozni kell a mostani „sza­bados" közlekedést. Minél több parkolóhelyet kell kialakítani, s elő kell segíteni a szegélymenti parkolást A lehetőségekhez mérten korlátozni kell a belvá­rosban a tömegközlekedést. A jelenlegi forgalmi rend előnyben részesíti a Széchenyi tér felé irányuló forgalmat s így a belvárosból kifelé tartó járművek helyzete különösen nehéz. Ezt mindenképp meg kell fordítani, hisz a belvárosból kifelé irányuló forgalom nagy­jából egyidőben zajlik. Hogyan közlekedünk majd a belvárosban, miképp változik meg egyes utcák, csomópontok forgalmi rendje? Erre a kérdés­re holnapi számunkban, a terv ismertetésével adunk választ Panics Gyorsa A v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom