Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-04 / 2. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! xxx.wrfoh-om,2.sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1973, január *„ csütörtök Munkáspolitika Nem vagyok hívatásos közvé- leménykutoíó, méginkább nem elméleti szakember, ezért csak magánszorgalomból, megírni való témák után kutatva kérdezgettem ismerős vagy addig ismeretlen embereket, hogy szerintük ki tekinthető manapság munkásnak. A legtöbben nem kapásból válaszoltok, némi töprengés után azzal kezdték, hogy ez nem is olyan egyszerű. Az orvos, aki felkészülten és folyamatosan beszélt a veseátültetések hazai helyzetéről, a fenti kérdésre rövid habozás végén azt felelte, hogy munkás az, aki fizikai munkát végez, utóbb azt is hozzátette, hogy az iparban. A kerületi pártbizottság vezető munkatársa az osztály lenini ismérveit idézte, s a mi viszonyainkra- olkolmazva kijelentette, hogy természetesen a nagyüzemi munkásság képezi o munkásosztály gerincét, de hozzátartozónak kell tekinteni a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek dolgozóit is. A nagy textilgyár vezérigazgatója a munkásosztály kategóriájába sorolta a műszaki értelmiséget is, tehát a termelésben közvetlenül résztvevő mérnököket és technikusokat. Ugyanott a szövőgépen , dolgozó asszony vállatvont és azt mondta, hogy c válasz benne van a kérdésben. Munkás az, akinek ez a foglalkozása, tehát szakmunkás, betanított munkás vagy segédmunkás. Az idős szociológus viszont addig tágította a rpqi értelemben vett munkásosztály határait, amíg belekerültek az alkalmazottak és mindenki, aki . bérből,. fizetésből él, a szocialista szektorban dolgozik, beleértve a kereskedelem eladóit, a különböző állami intézmények tisztviselőit is. Á kérdés eldöntésé természetesen nem oz én dolgom, ekörül vonnak és lesznek is még viták, különféle nézeteltérések, felfogásbeli értelmezések. Mindenesetre bizonyára tévednek azok. akik a „ki ma a munr kés”? problémát csupán elmet leti. akadémikus okoskodásnak tartják, mondván, hogy nem az elnevezés a lényeges, ettől még nem változik meg semmi. Az igaz, hogy egyetlen állampolgárt sérti érhet hátrányos megkülönböztetés. amiért ilyen vagy amolyan meggondolások alapján a szorosan vett munkásosztályhoz, a parasztsághoz, az értelmiségi vagy alkalmazotti réteghez sorolják. Mégsem lényegtelen, hogy miként vélekedünk a mai munkásosztály fogalmáról, hiszen a magyar társadalomban a' munkásosztály vezetőszerepe, munkáspolitika érvényesül. Abban, hogy érvényesül, sokkal nagyobb az egyetértés, mint a munkás fogalmának meghatározásában. De csalt atekiri- tetben. hogy érvényesül a vezető szerep. Azt viszont, hogy milyen mértékben, csökkenő vagy nem csökkenő arányban, már többen eltérően ítélik meg. Megint csak magán-közvéle- ménykutatásaimra hivatkozva azt tapasztaltam, hogy a munkásosztály vezető szerepéről beszélők különböző alapállásból ugyan, de egyformán az értelmiség problémái körül keringenek. Nevezetesen, hogy a vezetésben ugrásszerűen megnőtt az értelmiség szerepe. Azért hangsúlyoztam, hogy különböző nézőpontból mondják ezt, mert értelmiségi körökben többen úgy vélekednek, hogy ez természetes és üdvözlendő. Kifejtik, hogy népgazdaságunk és vele oz egész társadalom eljutott arra a fejlettségi szintre, amelyen a szakértelem már mindenen fefül álló követelmény, a legfontosabb kérdéseket gazdasági szakemberek, közgazdászok döntik el, a munkásoknak ebbe érdemi beleszólásuk nincs és nem is lehet. Ezzel szemben e másik oldalról ol-an hangodat hallani, amelyek szerint az értelmiséget és különösen a műszaki értelmiséget vissza kel! szorítani az egyszerű végrehajtás korlátái közé, változatlanul a politikai megbízhatóságon van a hangsúly, a szakértelem legfeljebb másodlagos. Éppen ezért fel kell eleveníteni az államosítások, a fordulat évének hagyományait, fizikai munkásokat vinni az állami és társadalmi élet irányító tisztségeibe, mert a munkásosztály vezető szerepe főként a kétkezi munkásoknak a vezetésben való személyes részvételével érvényesülhet. A magam részéről nem hiszem, hogy akár az egyik, akár a másik nézet hirdetőinek volna igaza- Illetőleg mindkettőben van némi igazság és jó adag túlzás. Az értelmiség szerepe csakugyan megnőtt, egy-egy üzemi főmérnök döntési jogköre gazdaság-irányítási rendszerünkben lényegesen nagyobb, mint korábban volt. A már említett textilgyári vezérigazgató, amikor a piac várható igényeinek és a helyi adottságoknak a figyelembe vételével eldönti, hogy milyen szöveteket és milyen mennyiségben gyártsanak, akkor határoz a nyereségről, o munkások jövedelmét alaposan befolyásoló tényezőről is. Ez igaz, de ugyanez az igazgató fáradhatatlanul járja a gyár telepeit, meghallgatja a gyáregységvezetők, műszaki értelmiségiek, művezetők, munkások és munkásnők véleményét is, mert tudja, hogy enélkűl nem vállalhatja a döntés kockázatát, hogy ayorsabban haladni csak a munkásközösség egyetértésével és támogatásával lehet. Az igazgatót kevesen sorolnák a munkásosztály • kategóriájába, közgazdász. Viszont párttag, kommunista szakember. Art hiszem, ez a kérdés lényege. A munkásosztály vezető szerepét, a kövétkezetes "munkáspolitika érvényesítését társadalmi-gazdasági fejlettségünk jelenlegi szintjén aligha bizto sííhatnárik azzal, hogy a vezető ■ tisztségekbe kellő szakértelem ; nélkül fizikai munkásokat helyezünk. A munkásosztály, társadalmi méretekben vezető osztály, amelynek élcsapata a kommunista párt. A forradalmi elmélet és a hazai forradalmi tapasztalatok birtokában a párt kápes érvényesíteni a munkásosztály- vezető szerepét, a következetes elvi és gyakorlati munkáspolitikát. Ez egyúttal oz egész dolgozó társadalom további felemelését is szolgálja, hiszen a parasztság, az értelmiség és az alkalmazotti rétegek érdekei szorosan egybeesnek a munkásokéval. Jól emlékszem és mások is emlékeznek orra, hogy a felszabadulás utáni történelmünk jelentősebb állomásai előtt mindig a párt volt az, amely a helyzetelemzés olapján megszabta a tennivalókat, azok sorrendjét és vég rehajtásukra mozgósította a tömegeket. Csak így tudtuk lerakni hazánkban a szocializmus alapjait, általánossá tenni a szocialista viszonyokat a mezőgazdaságban is és magasabb szinten folytatni az új társadalom építését. A párt tűzte napirendre gazdaság-irányítási rendszerünk reformját is, amikor eljött ennek az ideje. A szakemberek javaslatainak mérlegelése alapján szintén a párt döntött ebbén a rendkívül fontos kérdésben, a munkáspolitika szellemében, megnyerve az ügynek a szélesebb közvéleményt is. És kell-e külön hangsúlyozni, hogy legutóbb a párt Központi Bizottsága a munkáspolitika gyakorlati érvényesítésében tett újabb lépést, amikor előtérbe állította a nagyüzemi munkások életkörülményeinek gyorsabb javítását. S ezzel együtt kimondta, hogy o párt sorai ban — a munkásosztály vezető szerepét megtestesítő élcsapatban — fokozatosan több munkásnak, nagyüzemi fizikai dolgozónak kell helyet kapnia. Arkus József Rövidesen elkészül Fegyveres Erők Klubjának felújított, impozáns homlokzata Erb János felvétele Felújítják, bővítik a pécsi Fegyveres Erők Klubját Befejezéshez közelednek o Pécsi Fegyveres Erők Klubjának rekonstrukciós murvái, A klub 1969 szilveszterén fogadta utolsó vendégeit. Az iil.etgt életveszélyes óMapaíc miattbé keltett-zárni. Az építkezés ”1970. július 1-én 'indult' meg. Mindenekelőtt a födémek teljes kicserélésére volt. szükség. Az építkezésnél oz utca egységes képének megőrzését szem elölt tartották, így korszerűsítésre csak az épület belsejében kerülhetett sor. A földszinten, az egykori műszaki bo;t helyén 150 személy befogadására alkalmas galériás rendszerű presszó épült. Megszépült és hat méterrel szélesebb lett a földszinti előcsarnok. A vilógitóudvarok beépítésével lehetővé vált, hogy a félemeleten öltözőket, zuhanyozókot és irodákat alakítsanak ki. Bővítették a szűk és korszerűtlen konyhát is: új, modem zöldség- és húselőkészítőt és mosogatóhelyiséget építettek. I Az újjáépített klub jelentős í mértékben enyhíti majd a város | közétkeztetési gondjait, hiszen a 150 személyes étteremben naponta 800 előfizetéses ételadag felszolgálását vállalják, A régi kokszfűtést modern gáztüzelésű kazán váltotta fel. Az átépítéssel az épület földszintje alatt 50 személyes pinceklubot alakítanak ki a I fiataloknak. Itt kap helyet c barkácsműhely Is. szaki átadásának határideje: 1973. április 30. A FÉK parancsnoksága bizakodik abban, hogy az új intézményt legkésőbb ez év nyarán átadhatják a látogatóknak. A tartalomból Két ünnep között is szántottak a traktorok + Tovább bővülnek az MTESZ külföld kapcsolatai Kigyulladt a Diesel-mozdony Az Elnöki Tanács elnöke fogadta a diplomáciai képviseletek vezetőit A Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői szerdán az új év alkalmából jókívánságaikat fejezték ki Lo- I sonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az Elnöki Tanács fogadásán | részt vettek Gáspár Sándor és \ Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnökei, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, valamint Kepes Imréné, o Külügyminisztérium protokoll osztályának megbízott vezetője. A fogadás szívélyes légkörben záj- | lőtt le. Az első emeleti színházterem korszerűbb, nagyobb színpadot, é.. szélesvásznú filmek vetítésére is alkalmas gépházat kapott A régi társalgó ezután nappal olvasóterein és klubhelyiség lesz, szombat esténként pedig éjszakai szórakozóhely, ftt, az első emeleten kaptak még helyet oz 5000 kötetes szabad- polcos könyvtár, az irodák s a színházteremhez tartozó öltözők is. Az épület északi, Déryné ut- co felőli szárnyát emeletráépítéssel kibővítették. Itt lesznek a klubszoba, és a kiseiő- aáóterem mellett a különböző szakköri helyiségek is: pl. a keskenyfilmes, az éremgyűjtő és a lakásdíszítő szakkör részére A klub helyiségeit és ,p rendezvényeket csak belépési igazolvánnyal lehet látogatni. A Kossuth Lajos utcára nyíló új presszó azonban reggel héttől délután öt óráig a nagyközönség rendelkezésére áll. A Fegyveres Erők Klubja műMegkezMít 3 magyar—vietnami egyíülmuködssi bizottság ülésszaka Szerda délután a parlament delegációs termében megkezdődött a magyar—vietnami gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság Ili. ülésszaka. A tanácskozáson o két delegációt Fehér Loíos, a Minisztertanács elnökhelyettese illetve Le Thanh Nghi a VDK Minisztertanácsának elnökhelyettese vezeti. Áttekintik a II. ülésszak óta végzett munka eredményeit és megvitatják o további együttműködés módjait. Az együttműködési bizottság ülésszako alkalmából hazánkban tartózkodó vietnami gazdasági küldöttség tagjai szer da délelőtt megtekintették e Metrót. A delegációt a két végállomás közötti utazásra elkísérte Szépvölgyi Zoltán, o Fővárosi Tanács elnöke és Roska István külügymíniszterhelyettes. Á MOH fejleszti komlói üzemét Együttműködési megállapodás Komló város Tanácsa és a Magyar Optikai Művek között Megyeszerte ismertek azok az okok és körülmények, amelyek folytán másfél esztendőJanuár 8~ái íelytatstoak a Le Ouc Tbe—Kissisger tárgyalások Le Due Tho, e Vietnomi Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a VDK Párizsban tárgyaló küldöttségének különleges tanácsadója szerdán reggel Hanoiból a francia fővárosba indult, ahol január 8-án, héttőn folytatja bizalmas megbeszéléseit Henry Kissinger amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval. A két politikus tárgyalásait 1972. december 13-án napolták el bizonytalan időre. Újabb találkozójuk előkészítésével foglalkozik kedd óta a VDK és az Egyesült Államok szakértői csoportja, A két ország szakértői kedden négy órán át tárgyaltok a Párizs környéki Choísy-le-Roi-ban, s szerdán 10.30 árakor folytatták bizalmas megbeszéléseiket a francia főváros Saint-Nom-la- Breteche nevű elővárosában. | vei ezelőtt műszeriparunk egyik i reprezentánsa, a Magyar Optikai Művek üzemet alapított I Komlón. Pontosabban: átvette i o csődbe jutott Elektroakusztikai j KTS7 üzemépületét, s fokozatosan mindazokat a kötelezettsé- i geket. amelyeket az „előd” o ; bányászvárosban a dolgozók foglalkoztatásában, a fejlesz- I tésben és egyéb területen vál- j Iáit. A budapesti vállalat és j Komló vezető szerveinek szc- | ros együttműködése is elősegítette. hogy az üzem munkás j górdájo viszonylag rövid idő j alatt „átállt" a merőben új munkakörre, s egyre nagyobb J szerepet vállal a közúti jármű- j program szempontjából oly fon- j tos olajfék-szerelvények gyártó- ‘ sóban. j Az eddigi jő kapcsolat ereö- j menyei és a további kölcsönös érdekek adták az alapját annak az együttműködési megállapodásnak, amelyet a múlt év utolsó napjaiban irt alá a Komló városi Tanács Vég-ehai- tó Bizottsága nevében Callw-t lózsei tanácselnök, illetve Posrh Gyula, a Magyar Optikai Művek vezérigazgatója. A dokumentum legfontosabb pontjának tekinthető annok megállapítása, hogy a MOM távlati fejlesztési terveivel összhangban határozottan fejleszteni akarja a komlói üzemet: a gazdasági és pénzügy előfeltételek függvényében 1950- rc a létszámot 800 főre -1070!!, Ehhez a Városi Tanács segítséget nyújt a munkaerő, illetve a szakmunkásképzéshez szükséges keretszám biztosításával, s különböző anyagi fettételek megteremtésével. k
