Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-11 / 8. szám

1973. fcmufir 11. DUNÁMTÓL! NÄPtö 3 Ami nincs a KRESZ-ben... Állásfoglalás a párhuzamos közlekedésről Nem mindig a szabályosan közlekedőnek van „igaza“ A gyalogosok, gyermekek magatartásával számolni kell! Beszélgetés dr. Temesi Imre bíróval Egyik végletből a másikba Bürokratikus autóbusz ■— A Legfelsőbb Bíróság jónéhány konkrét üggyel kapcsolat- bon hozott már olyan elvi állásfoglalást, amelyek természetesen nincsenek a KRESZ-ben, viszont a bírói gyakorlat alkalmazza, s ezek alapul vételével történik a közúti közlekedés területén el­követett egyes bűnügyek elbírálása — mondja dr. Temesi Imre, a Megyei Bíróság bírája. — Nem árt tehát megismerni a közleke­déssel kapcsolatos elvi állásfoglalásokat, s hasznosítani ezeket a gyakorlatban. Röviden: más kárán tanul az okos ember. — Például? . — Például a Legfelsőbb Bíró­ság 458. sz. Büntető Kollégiumi állásfoglalása, ^szerint a balra nagy ívben {KRESZ 53. § (5) bekezdés) kanyarodó jármű ve­zetője sem mentesül a felelős­ség alól, ha az őt balra sza­bálytalanul előző jármű veze­tője által előidézett balesetet a kellő figyelmet {KRESZ 34. § (2) bekezdés) tanúsító magatartás­sal elháríthatta volna. Magya­rán: az is lehet hibás, aki a balra kanyarodásra vonatkozó közvetlen szabályokat megtartja. — Ez pontosan mit jelent? — Jelenlegi útviszonyainknál egyrészt még gyakori, hogy az egyirányú közlekedésre szolgáló fél úttest túl keskeny, s emiatt az irányjelzés után nincs lehe­tőség a felezővonalhoz húzódni, hiszen a korábban szabályosan, az úttest jobb szélén haladó jármű bal oldalával lényegében a felezővonal közvetlen közeiéig ér. Másrészt az olyan úttesteken, amelyeken a jobbszélen való korábbi haladástól eltérni és a felezővonalhoz húzódni jól lát­hatóan lehet ugyan a balra ka­nyarodási szándék esetén, még­is a tényleges balra kanyarodás előtt egy ideig rendszerint a felezővonal mellett kell haladni, vagy a szembejövő forgalom miatt meg kell állni. Gyakorla­tilag tehát nem kizárt, hogy a mögöttes forgalomból az irány­jelzést, illetve a középre húzó­dást követően - ha szabályta­lanul is, de — valamely jármű a balra előzést megkezdje a tényleges balra kanyarodás fo­ganatosítása előtt. Az ilyen, már kanyarodni szándékozó jár­műveket történő előzésekkor az is közrejátszhat, hogy nem lehet valamilyen okból kellő távol­ságból észlelni a balra kanya­rodó jármű irányjelzőjét. — Ilyenkor aztán megtörténik a baleset. — Sajnos a legtöbb esetben, Igen. Ezért a tényleges balra kanyarodás előtt még egyszer meg kell győződni arról, hogy nem kezdett-e valamely jármű balra előzésbe, s ha igen, a balra kanyarodó köteles tovább­haladását megszüntetni, az ekként szabálytalanul előzésbe kezdett jármű vezetője által elő­idézett veszélyhelyzet elhárítá­sára minden tőle telhetőt meg­tenni, ha a veszélyt kellő idő­ben észlelhette, s az elhárítás reális lehetősége fennállott. — Summázva: nem „szabad" balesetet okozni csak azért, mert a KRESZ szerint nekem van igazam, bár elkerülhettem volna. — így van. S ezért felelősség­re is vonjuk az illetőket. Egyéb­ként ez a veszélyhelyzet fenn áll négy forgalmi sávot magában foglaló úttesten, vagyis a pár­huzamos közlekedésre alkalmas úttesten is. A jelenlegi közleke­dési szabályok szerint ugyanis a párhuzamos közlekedés nem­csak az osztottpályás úttesten, vagy olyan úttesten lehetséges, sőt kötelezői, ahol a felezővo­nal záróvonallal jelölve, hanem mindazon úttesten, ahol a me­netirány szerinti jobb oldalon több forgalmi sáv áll rendel­kezésre. — Igen, csakhogy a jelenleqi közlekedési szabályok a jármű­vezetőre bízzák annak megíté­lését, hogy az adott útvonalon a párhuzamos közlekedésre vo­natkozó rendelkezések az irány­adók, vagy sem. Ez pedig nem túl szerencsés közlekedésbizton­sági szempontból! — Valóban nem, de ha mór így van, ezt a megítélést elő lehet és elő kell segíteni. Sze­rintem minden esetben kellene is, — az útburkolati jelek felfes­tésével. Amíg azonban ez nem valósul meg, legalább a jármű­vezetők egyöntetű megítélését kell segíteni, egységes állás- foglalással. Sajnos éppen a pár­huzamos közlekedéssel kapcso­latban — gondolok itt a pécsi Fürst Sándor utca, Zsolnay ut­cára — eltérő álláspontok láttak napvilágot, s így az egységes szemlélet helyett még nagyobb a bizonytalanság. — A Dunántúli Naplóban Is közöltünk a bíróságok állásfog­lalásaival, a Legfelsőbb Bíróság elvi állásfoglalásával ellentétes véleményt, aztán Ígéret hang­zott el az álláspontok egyezte­tésére, de ez nem történt meg. — A Legfelsőbb Bíróság pe­dig ismételten leszögezte — leg­utóbb a BH. 6968. szám alatt közzétett döntésében —, hogy a párhuzamos közlekedésre vonat­kozó szabályok szerint kell köz­lekedni az olyan útvonalon, amelyen az úttest menetirány szerinti jobb oldalán több, te­hát legalább két forgalmi sáv áll rendelkezésre, amelyeken egymás mellett folyamatosan haladhatnak a járművek. Az ilyen úttesten akkor is érvénye­sek a párhuzamos közlekedésre vonatkozó szabályok, ha a for­galmi sáv az úttesten nincs megjelölve, s záróvonal sincs felfestve. Ennek ellenére — s ez is nogyon lényeges — ez eset­ben a KRESZ 48. § (2) bekez­dése értelmében az úttest kép­zeletbeli felezővonalát átlépni tilos. — Mégis, van-e támpont? — Ilyen, párhuzamos közleke­désre alkalmas úttestnek minő­sítette a Legfelsőbb Bíróság egy konkrét ügyben a 12 méter szé­lességű úttestet, amelyen helyi járatú autóbuszmegálló is volt. — A bíróságok tehát eszerint ítélkeznek? — Az ilyen úttesten történt baleset esetén a bíróságok a párhuzamos közlekedésre vo­natkozó szabályok szerint ítélik meg a felelősség kérdését, s nem az előzésre vonatkozó sza­bályok szerint. — Igen lényeges és vitatott kérdés a gyalogost megillető elsőbbségi jog, s ezen belül is az, hogy a jármüvek milyen se­bességgel kötelesek a kijelölt gyalogátkelőhelyet, s az úttest­nek a közhasználatú járművek megállóhelyénél lévő járdaszi­get és az ahhoz közelebb eső járda közti részét megközelíteni. — Erre kilométer per órában meghatározott sebességi érté­ket nem lehet adni. A Legfel­sőbb Bíróság BH. 4262. szám alatt közölt döntése azonban még a nagy szélességű, leszögezte: azt, hogy a sebes­séget milyen mértékben kell csökkenteni, esetleg megállni ezeknél a helyeknél, mindig a gépjárművezetőnek kell felmér­nie az adott helyekhez köze­ledve. Mindenesetre a felmé­résnek olyan eredménnyel kell járnia, hogy a sebesség csök­kentése viszonylag rövid fék­távolságot tegyen lehetővé, s így veszély nélkül megadhassa a gyalogos számára előírt el­sőbbségi jogot. Ezt az elsőbb­séget a jogszabály biztosítja a gyalogos részére, ezért nem szükséges az elsőbbségi jog megadásához, hogy a gyalogos kifejezésre juttassa áthaladási szándékát. Elegendő, ha az em­lített helynél a gyalogjárón tartózkodik, s a járművezető­nek máris akként kell a kérdé­ses helyhez közelednie, hogy a gyalogos lelépése esetén bizto­síthassa az elsőbbséget. — Új lakótelep épül a Kert­városban. s egyre nő ai oia­A lt a Baranya megyei KÖJÁL udvarán egy autó. Bocsánat — autó­busz. Nehéz kiigazodni a gépjárművek között, bár megkönnyítik a fekete rendszámmal közlekedő ko­csik feliratai. Üzemellátás, olvasható egy fehér Vol­gán. Hibaelhárítás, látni egy türkizkék Polskin. vezető utak forgalma. Ugyan­akkor sem a Megyeri út alsó szakaszán, sem a Keszüi úton nincs gyalogjáró. Eszerint fo­kozottabban számolni kell az úttest szélén egy méteres sáv­ban a gyalogosforgalommal, gyermekekkel. — ilyen esetekkel kapcsolat­ban a Legfelsőbb Bíróság is- mételten utalt arra, hogy a gépjárművezető az átlagos mértéket meghaladó körültekin­tésre köteles, ha a menetirány­ban felügyelet nélkül hagyott gyermek tűnik fel. A vezető nem hivatkozhat arra, hogy a baleset oka a gyermek várat­lan magatartása voit. A gyer­mek ugyanis hajlamos a köz­vetlen veszélyt előidéző várat­lan magatartásra, s ezzel eleve számolni kell. Ha tehát a ve­zető idejében észre vette, vagy észre vehette volna a gyermeket, a váratlan magatartás nem ki­fogás. A közlekedés biztonsá­gos voltának tartalmi meghatá­rozásából ilyen esetben annak helyébe, hogy „a gyalogosok is megtartják a rájuk vonatkozó közlekedési szabályokat” az lép, hogy a gyermekek eseté­ben számolni kell a gyermek közvetlen veszélyt előidéző ma­gatartásával. — Lassan egy éve már, hogy a módosított Büntető Törvény- könyv újonnan szabályozta a közúti közlekedés körében el­követett bűncselekményeket. A módosított rendelkezések lehe­tővé tették a balesetek diffe­renciáltabb elbírálását, ha büntető eljárásra van szükség. — Igen, de nem szabad el­felednünk, hogy a balesetek elleni harcban, a közúti fegye­lem megszilárdításában a bün­tetőjog csak az egyik és nem is az elsődleges eszköz. Tagad­hatatlan viszont, ha nemcsak a büntető jogkövetkezmények alkalmazásával kívánunk nevel­ni és a szabályszegéstől vissza­tartani, hanem, ha a jármű­vezetők mind szélesebb körben megismerhetik azokat a konk­rét ügyek kapcsán hozott eívi állásfoglalásokat, amelyek kö­zül néhányról az előzőekben szó volt és a tanulságot leszűr­ve, a gyakorlatban is alkalmaz­zák a balesetek elbírálása so­rán szerzett tapasztalatokot, ; a közelmúltban adták át Tolnán a Pamuttextilművek új gyárát, biztosabban elkerülhetnek né- | mely mintegy százmillió forintba került. Az új létesítményben csak­hány balesetet. j nem ezer ember dolgozik. Képünkön: új félautomata gépek az Panics György I előkészítő műhelyben. Ezen az autóbuszon semmi­féle felirat nincs. November 23-án keit, s a KPM Autófelügyeletétől érkezett le­vélből idézek: „A fenti. .. autó­busz nemének megváltoztatását nem engedélyezem." Az indok­lás pedig így hangzik: „így határoztam, mert a gépjármű­vek eredeti nemüknek és jelle­güknek megfelelően történő üzemeltetés népgazdasági és közlekedéspolitikai érdek. Tájé­koztatom, hogy az autóbusz for- galombantartási engedélyének módosításával lehetőség van arra, hogy a kiszerelt ülések helyén esetenként árut szállítsa­nak. Amennyiben az autóbusz szállítási feladatainak nem fe­lel meg, értékesítsék azt és igé­nyüket jegyeztessék elő teher­gépkocsira". Eddig az idézet Dehát miről is van szó? Valamikor hobby volt a leve­gő szennyezettségének a vizs­gálata. Az ügy fontosságát az elmúlt évek során felismerték, a kormány határozatot hozott, amelyben erre a munkára kö­telezte a kijelölt KÖJÁL-akat. Somogy, Tolna és Baranya me­gyét, ipartelepeivel, városaival együtt a Baranya megyei KÖ­JÁL kapta. A levegőszennyezett­séget mérő „stábnak” minde­nüvé el kell mennie, összeállí­tania a műszereket és elvégez­nie a harminc perces mérést — plusz negyven és míniusz húsz fokos időben egyaránt. Mérni kell a városokban: hogy kevesebbet kelljen tatarozni a házakat, hogy kénes ártalom ne támadja meg a felbecsülhetet­len értékű műemlékeket, ezred- pontosságra bemérni a gép­kocsikat, autóbuszokat, amivel rengeteg üzemanyagot takarít­hatnak meg. Tömérdek sok mil­lió forintot jelent ez a népgaz­daságnak. Kérdezhetné valaki, hogy mi­ért ne kaphatnának ezek az emberek egy műszeres mérő­kocsit, pláne, ha kötelezik is őket erre a munkára? Hiszen embertelen dolog tétlenül to­pogni harminc percig a jégen, naponta többször... No meg, ha mérőkocsijuk lenne, többet is tudnának mérni. Ez a meggondolás vezette a Baranya megyei Tanács Végre­hajtó Bizottságát, amikor két­százezer forintot adott az egész­ségügyi oszálynak, mozgó la­boratórium vásárlására. Időnként járatják Megnézték milyen gépkocsi­kat vásárolhatnak KGST-viszony- latból. A legmegfelelőbbnek a Latvija típus látszott 123 ezer forintért. Igaz, némi átalakítás­ra szorult: néhány ülést ki kel­lett szerelni, műszerállványokat beépíteni. Magam láttam e vizsgálatokat vezető főorvost és adjutánsait amint vasfűrész- szel a kezükben készítették el a műszerállványokat a Dexion- Salgó alkatrészeiből. „Megcsi­náljuk magunk” mondta egy­szer, amikor erről fogattam, „mert csak méregdrágán készí­tenék el nekünk, s a maradék pénzen inkább veszünk egy új műszert..Elgondolkodtató szempont. A mozgó laborkocsi el is ké­szült. De nem vizsgázhatott — GB-s rendszámot kapott. A Ba­ranya megyei Tanács egészség- ügyi osztálya kérte a KPM Autó. felügyeletét, hogy futhasson a közutakon ez a kocsi fekete rendszámmal — a váiasz és in­doka már ismert. A kocsi áll az udvarban, időnként járatják egy kicsit, nézegetik s nemsokára garázsa is lesz — ott fog állni. Értéke 123 ezer forint — a ben­ne levő . beépített műszereké másfélmillió devizaforint. „... lehetőség van arra, hogy a kiszerelt ülések helyén eseten­ként árut szállítsanak". Eseten­ként? Árut? Ez a megoldás va­lószínűleg megfelel a zöldsége­seknek, akik esetenként a pi­acra szállítják a karfiolt. Ez a kocsi műszereket szállítana, amely valamikor ugyan szintén áru volt, drága, világpiaci áru, sokba került a népgazdaság­nak. Az EMI vásárolt egy Csepeí teherautót, amelyre gyárilag építtetett rá mérőfülkét. A ko­csi csaknem egymillió forintba került — alvázrugózása azon­ban nem bizonyult a legjobb­nak. Néhány műszer üvegrésze összetört. A Latvija gépkocsi műszaki paraméterei jók, meg­felelnek, nem is drága. Akadt néhány ember, aki saját mun­kával megfelelően át is alakí­totta. De. hiába — népgazda­sági érdek, hogy... Vajon mi? „Kapható ám néhány ezer dol­lárért műszerkocsi" tájékoztatott e vizsgálatok vezetője ,,kitűnő ajánjataink vannak. A Peugeot, Volkswagen cég is jelentkezett, Mercédesék is itt voltak az Ipa­ri Vásáron .. ." Egy Latvija tí­pusú kocsi GB-s rendszámtáb­lája — népgazdasági és köz­lekedéspolitikai érdek. Üzemelhárítős Kormányrendelet kötelezi a KÖJÁL-t a levegő szennyeződé* mérésére. Ennek szót kell fo­gadni. Kormányrendelet írja elő a gépkocsik rendeltetésük­nek megfelelő használatát, En. nek is szót kell fogadni. Kivétel — nincs. Nincs? Érdemes len­ne kivételt tenni. Sokszor elő­fordult. Ha másért nem, hát e néhány konok és megátalko­dott ember kedvéért, akik isten tudja, hány millió forintot taka­rítottak meg népgazdaságunk­nak devizában és belföldi fize. tőeszközként egyaránt. A kocsi ott áii az udvaron, és nincs az oldalára pingálva semmi. Pedig o szövegekben nagy a repertoár: ilyen-olyan szolgálat, ellenőrzés, helyszíne­lés, munkásszállítás stb. Ennek a kocsinak csak egyetlen szót kellene az oldalára festeni, amelyfet merev szabályok alkot, tok, s ez az egy szó ÜZEM- ELHÁRITÁS ... Kampís Péter Kapcsolat a külvilággal Az első látogatás félszeg per­cei már elmúltak. De még ma is felrémlik az asszonyokban milyen izgatottan készültek az öregekhez. Attól tartottak, ha vigasztalnak, régi sebeket sza­kítanak fel: így aztán inkább a szemek beszéltek néma szótlan­sággal ... Munkásasszonyok, bányász­feleségek, családanyák. Nehéz fizikai munkához szokott em­berek, mégis sok melegség nyilvánul meg abban amit tesz­nek. Egy éve, hogy a Beton- és Vasbetonipari Művek komlói Gyáregységének négy brigádja egy-egy szociális otthon öreg­jeit patronálja. Sámo/y József művezető: A véletlen hozta létre a kapcso­latot. Először Brunnerné ment ki Keresztes-pusztára a Megyei Tanács pszichológusával. Lelke­sen mesélte, hogy milyen ked­vesen fogadták. A Hámán Kató brigád vette fel elsőként a kap­csolatot ezzel az otthonnal. Szinte versengés alakult ki az üzemben, hogy melyik brigád vegyen részt ebben a munká­ban. Ma négy kollektíva tagjai járnak ki Gödre-pusztára, Mar- git-majorba, Szederkénybe meg Keresztes-pusztára, öt évre szó­ló szerződést kötöttek. Két-három havonta találkoz­nak az otthonok lakóival az, asszonyok, A tanácstól kopott j Egy jó szó is elég... mikrobusz műszak után indul az üzemből. Sosem mennek üres kézzel. Hol hungarocellt, más­kor a Carbontól kapott bőrt, vagy éppen szőrmehulladékot visznek magukkal. Az öregek ezekből az anyagokból idejüket lekötve kulcstartókat, falvédő­ket vagy babákat készítenek. Addig is, amíg ezzel foglalatos­kodnak nem esik annyi szó be­tegségről, keserű emlékekről. — Mélyen megrendítő egy ilyen találkozó, nincs olyan em­ber, aki el ne érzékenyülne. Mégis ma már az asszonyok szinte otthon érzik magukat az öregek között, mert kapcsola­tok alakultak ki közös élményeik vannak. A szederkényiek az ősz­szel szüreti bálra hívtak bennün­ket. Együtt jártuk a csárdást az öregekkel, közülük jelölték ki a csőszöket is, hogy vigyázzanak a felaggatott szőlőfürtökre. Ke­resztes-pusztán és Gödrén mű­sorral kedveskedtek a brigádok­nak. Betanulták a Hófehérke cí­mű darabot, a Margit-majoriak pedig szavalatokkal szórakoz­tatták az asszonyokat. Ezzel kí­vánták megköszönni azt, amit a brigádok tettek. — Sokon panaszkodnak arról, hogy betegesek, keserűen emlí­tik, hogy gyerekeik feléjük sem néznek. De érdeklődnek az asz- szonyok keresete után, a bri­gádmunka iránt meg arról is, hogy milyen az üzem eredmé­nye. Most már el tudják kép­zelni, hogy hol, milyen körülmé­nyek között dolgozunk. A ke­resztes-pusztaiak a nyár folya­mán jártak az üzemben. Meg­mutattuk a műhelyeket, utána pedig vendégül láttuk a tizen­öt fős csoportot. A gödreiek karácsony előtt jöttek el hoz­zánk. A költségek egy részét a brigádok a saját péztárukbó! fedezték. Szabó Pálné csoportja vállal­ta elsőként a patronáló szere­pet, — Van nekünk egy fiatal „öregünk": még nincs negyven j éves. Amikor kinn jártunk na­gyon elszomorított bennünket a szótlansága, az elkeseredett­sége. Az otthon vezetősége csi­náltatott neki egy vágóasztalt. Mi meg amikor kimegyünk vi­szünk hungarocellt. Maketteket, figurákat készít belőle. Azóta hogy ezzel foglalkozik megnyu­godott. Érzi, hogy van értelme annak amit csinál. Elkészítette a székesegyház makettjét: iga­zán szépen sikerült. Mi csak úgy hívjuk őt: Sanyika. — Egyik alkalommal kézi­munka alapanyagot vittünk ma­gunkkal. A legközelebbi talál­kozáskor büszkén mutatták az időközben elkészült kézimunká­kat. Tudja egy jó szó is elég, pedig az a legkevesebb, meg annál többet nemigen tudunk nyújtani ezeknek a megtört em­bereknek. A brigádok fényké­peket készítettek róluk. Szinte valamennyi szobában kirakták a falra. Mikuláskor, meg kará­csony előtt minden brigád kis ajándékcsomaggal lepte meg az öregeket.- Idén azt tervezzük, hogy közös kirándulást szervezünk, meghívjuk őket az építők nap­jára. Legyen egy kicsit nekik is ünnep az építők napja. Ügy tervezzük, hogy legközelebb húshagyókor látogatjuk meg őket. A félszáz asszony és leány lá­togatásaik alkalmával vidámsá­got, melegséget visz a kis szo­bákba feledtetve az öregkor ezernyi baját, a gondokat. A család, a gyerekek mellett he­lyet szorítanak szívükben ezek­nek a kedves öregeknek. SeSemen On*»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom