Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-11 / 8. szám
Ära; 89 fffilf Vífáci nrofetárfa?, ecfvesutíetek f Dunántúlt napló xxx.évfolyam,8.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1973. januárit., csütörtök Rang és felelősség N em szenátorok intézik manapság egy város, vagy nagyobb település ügyeit, nem a szenátus dönt fejlesztési, beruházási, szanálási — egyszóval élet-halál kérdések felett. Nincsenek díszes, sujtásos gúnyák, nincs ezüstveretes láncon függő főbírói plakett, a társadalom változása magával hozta a formák megváltozását is. Egy település dinamikus fejlődése lehet spontán és lehet szabályozott. Mindenképpen urbánus gondokat hoz magával. És ha spontán az a fejlődés, az az életképességet bizonyítja, ha pedig az elképzeléseknek megfelelően szabályozott, akkor az életképességet feltételezi — az eredmény ugyanaz lesz. Urbánus gondok, érdekképviselet? A fejlődő település lakossága, akármilyen körülmények között is élt egy-két évtizede, megváltozik. Ugyanúgy, ahogy a környezete. Igényei megnövekednek, jogosan követelik életmódjuk, életfeltételeik magasabb szinten való kialakítását. Ez a követelés — a közvélemény hangján - a lakosság érdekeit képviselő, választott tanácstaghoz jut, aki a tanács ülésén hangot is ad ennek. Baranyában nemrég adták át a hatodik nagyközséggé nyilvánító okiratot. Nagyközségnek lenni - jogokat és kötelmeket jelent. Jogokat, amelyek közül érdemes megemlíteni a községi vezetés nagyobb fokú önállóságát. A tanácstörvény biztosítja, hogy a községi tanácsok a rendelkezésükre álló költségvetéssel, sä helyi anyagi erőforrásokkal maguk gazdálkodjanak, így van ez a nagyközségek esetében is. De ez a jogi helyzet mór önkormányzati jogokat jelent, tehát sokkal nagyobb felelősséget, körültekintést, átfogóbb elképzeléseket feltételező állami vezetést, mint korábban. Hat nagyközség — megyénk regionális fejlesztésének állomásai. Volt és jelenlegi járási székhelyek, vagy erősen iparosodó települések — mint Bere- mend - mondhatják magukról, hogy nagyközségi rangra emelkedtek. Fölösleges a tapasztalatokról beszélni. A tapasztalatok jók: említhetnénk Sellye oktatási centrummá növekedését, Sásd egyre városiasodó arculatát, Siklós és környéke idegen- forgalmi nevezetességeit, a község nyugati részének már kifejezetten városi képét, Pécsvárad és Szentlőrinc gazdasági vonzáskörzetét, és a BCM-et, amely Beremendet emelte erre a rangra. Ezekben a nagyközségekben megnőtt a döntési felelősség. Szabadabban gazdálkodhatnak — jobban meg kell fontolni, mire és hová költik a rendelkezésükre álló pénzt? Integráns részei Baranya fejlődésének, vonzáskörzeteik nagyok, döntéseikben a távlati fejlesztési elképzeléseknek - ha csak körvonalaikban is - ki kell rajzolódni. Sok jó példa van az állami és a gazdasági együttműködésre. Ezeket a lehetőségeket a nagyközségekben fokozottabban ki lehet használni. És ki is kell használni. Nyilvánvalóan egymásraha- tásról van itt szó. A gazdasági egység jó működése és a lakosság — a helyi munkaerő - kommunális ellátottsága egyaránt érdeke az állami, a gazdasági vezetésnek és a lakosságnak. Ennek a felismerése már nagyon sok jó intézkedést hozott Baranyában — óvodákat építettek együttes erőfeszítésekkel, lakásokat adtak a település ipartelepein dolgozóknak, á lakosság számának növekedése pedig korszerű, új boltokat, különböző kereskedelmi gócokat eredményezett. Sokszor elégedetlenkedtek az emberek — a fejlődés üteme nem mindig gyors, nem ajánlatos a takarón túl nyújtózkodni. Az elégedetlenkedés — ha nem is mindig jogos, — mégis jó dolog, mert azt jelenti, Ijogy az emberek élénken figyelik, hogy mi történik körülöttük, s azonnal reagálnak mindenre. Közük van hozzá. Hiszen úgy is érzik, hogy környezetüket maguk alakítják, mindaz, amit elértek, vagy el akarnak érni, az övék lesz, értük való. Ez viszont már urbánus tudat. Hallottam már olyan elkeseredett véleményt, hogy a tudat szintjének emelkedése nálunk nem bizonyul túlságosan gyorsnak - jóllehet, ez így igaz, aggodalomra azonban nines' okunk. A tudat változásait nehéz rögzíteni napról napra, nem is lehet. De néhány esztendő távlatából már ugrásszerű változásokat tapasztalhatunk. Eltűnnek valamikori „falusi" jelenségek, helyükbe nemcsak a közutakon, tereken, boltokban rendeződik a városias külső, hanem az emberek gondolkodásában is. Valamikor a humoristák egyik céltáblája volt a ká- vézgató parasztnénike, ma már természetes jelenség. A falun élők egyre jobban vonzódnak az iparhoz, az ipar egyre jobban hódítja meg a távoli településeket. N agyközségnek lenni — rang. Az okos, gazdaságos vezetés figyelembe veszi a rendelkezésére álló anyagi és társadalmi erőket. Figyelembe veszi az emberek kívánalmait, a megye adta lehetőségeket. Ezt a rangot az is jelzi, hogy a megyei vezetés a nagyközségek kívánalmait fokozott figyelemmel bírálja el, megnövekedett feladataik mind jobb megoldásúhoz pedig módszertani és erkölcsi támogatást nyújt. A rang adta jogokkal élni kell, a kötelmeket betartani. És van egy nagyszerű mozzanata mindennek: a látszólag bonyolult összefüggéseket egyszerű dolog kibogozni. Ipartelepítés, lakásépítkezés, új boltok, városi arculat, jövő-alakítás, kommunális és szociális ellátottság javítása - minden az emberekért történik. Kampis Péter MSZBT-küldöítség utazott j a szovjet fővárosba Szerdán Veres Józsefnek, az MSZMP KB tagjának, az MSZ8T j alelnökének vezetésével Moszkvába utazott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság háromtagú küldöttsége, hogy aláírja a Szovjet— Magyar Baráti Társasággal két évre megkötendő együttműködési egyezményt. A küldöttséget a Keleti pályaudvaron Nagy Mária, I az MSZBT főtitkára búcsúztatta. Jelen volt F. B. Bogdanov, a buda- ■ pesti szovjet nagykövetség tanácsosa, * Az állami és a szövetkezeti építőipar idei programja H .... « 48700 új otthon Ülést tartott az Építők Szakszervezetének Központi Vezetősége Az Építők Dózsa György úti székházában szerdán az épités- ügyi ágazat múlt évi munkáját értékelte és az idei feladatokról tárgyalt az Epitö-, Fa- és Épitöanycgipari Dolgozók Szak- szervezetének Központi Vezetősége. A tanácskozáson részt vett Gál László, a SZOT titkára is. Négy minisztérium, az ÉVM, a KPM, a MÉM és a Könnyűipari Minisztérium előzetes anyagban ismertette az ülés résztvevőivel az építő-, fa- és építőanyagipar munkájának eredményeit és a terveket, s az írásos anyagot Bondor lózsel építésügyi- és városfejlesztési miniszter szóbeli tájékoztatóval is kiegészítette. Többek között elmondotta, hogy az állami építőipar termelése tavaly 2,3 százalékkal haladta meg az előző évit, a népgazdaságnak fontos egyedi nagyberuházások építői azonban 8 százalékkal teljesítették túl múlt évi előirányzatukat. Az állami lakásépítő vállalatoknak is lényegében sikerült pótolniuk az év közben ke'etkezett elmaradást, s így tavaly 33 600 új otthont ad*ak át. Az idén a népgazdasáqi terv szerint az országos építőipar 3,7 s ezen belül az állami építőipar minteny 6 százalékkal bővíti termelését. Az állami és Szövetkezeti éoítőipari szervezetek 43 700 úi otthont. — ebből 35 ezer lakást az ÉVM-vállalatok hangsúlyozta, hogy a vállalati ] bérarányok és a bérstruktúra ja- J vitása érdekében a központilag 1 kapott anyagi erőforrásokat a vállalati bérfejlesztéssel együtt használják fel és messzemenően érvényesítsék a magasabb képzettség, a teljesítmény, a fizikai és a többműszakos munka szerinti differenciálást. A szakszervezet elnöksége az érdekelt minisztériumokkal együtt rövidesen részletes végrehajtási irányelveket ad ki. A tanácskozáson végezetül a Központi Vezetőség és a négy érdekelt minisztérium — £VM, KPM, KIM és MÉM — együttes állásfoglalást adott ki az építő-, fa- és építőanyagipar 1973. évi feladatainak megvalósításáról. — adnak át az idén. Az építő- anyagipar nagyobb ütemben növeli termelését, mint az építőipar, s elsősorban a cementipar ér el nagy fejlődést, 14— 15 százalékkal több cementet termel, mint tavaly. Bondor József hangsúlyozta, hogy az idén az építő- és építőanyagiparban egyaránt a munka hatékonyságának növelése a legfontosabb feladat. Ei kell érni, hogy az építőiparban a termelés növekedésének 75 százalékát a termelékenyebb munkával alapozzák meg. Gyöngyösi István főtitkár a szakszervezet múlt évi munkájának tapasztalatairól és idei feladatairól számolt be a központi vezetőségi ülésen. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezet testületéinek különösen erőteljesen kell segíteni a gazdasági vezetőket a hatékonyabb munkát célzó intézkedések megvalósításában. Nagyon fontos feladat a megkezdett beruházások gyors befejezésének támogatása is. Ezért járult hozzá a szakszervezet elnöksége ahhoz, hogy a népgazdaságnak fontos nagyberuházások építkezésein az éves munkaidő-alapot mintegy 10 százalékkal növeljék. Az MSZMP Közoonti Bizottságának a bérrendezésről szóló hetározata az építő-, fa- és építőanyagiparban mintegy 280 ezer munkást és 8 ezer művezetőt érint, Gyöngyösi István Szabályozzák a Dunát A Duna meder szabályozásán az Országos Vízügyi Hivatal irányításával az idén :s jelentős munkálatokat végeznek a' Vízügyi Igazgatóságok, elsősorban a Felső-Dunán és a Dunaföldvár—déli országhatár közötti szakaszon. A Dunaföldvár és a déli ot- szághatár közötti mintegy 120 kilométer hosszú Duna-szaka- szon a folyamszabályozás elsőrendű célja a jeges árvízveszély megelőzése a jégtorlódást, torlaszt okozó, a túl éles kanyarok és zátonyos mederszakaszok megszüntetésével. így az idén meggyorsítják a paks—zádoi kanyar rendezését. Mohácson, a Duna város' partszakaszán elkészült a csaknem fél kilométer hosszú új árvédelmi támfal, amely mintegy 7 millió forintba került. Ez a terület a folyó magas vízállása esetén, de különösen árveszé’y idején rendkívül sok gondot, bajt okozott jnár A mindössze egy-másfél méter mély alapon álló régi betonfal alatt ugyanis átszivárgóit a víz a Duna medréből. Az új résfal alapja öt méter mély, tehát elvágták a szivárgó víz útját. Az új árvédelmi falat a régitől beljebb helyezték. Ez azért előnyös, mert esetleges árveszély idején a vízügyi osztagok sokkal kedvezőbb körülmények között dolgozhatnak, mint eddig. A tartatomból Felhívás a világ minden kormányához! (2. old.) Szovjet—francia csúcstalálkozó (2. old.) Tizenhat védett terület (5. old.) A kisiparosok figyelmébe! (5. old.) ló hir az állattartóknak (5. old.) Korszerű óvodák, iskolák, diákotiiiosiok 1973-ban Az 1973-as esztendő számos vonatkozásban minden koráo- binál kedvezőbb feltételeket teremt hazánk kétmilliós diák- seregének, pedagógus-tábora- nak. Az ifjúság valamennyi rétege, korosztálya közvetlenül érdekelt a fejlesztési tervben. A legkisebbek, az óvodások 1973-ban 10-11 ezerrel lesznek többen, mint 1972-ben. A megnövekedett létszám további elhelyezési gondokat jelent, a megoldás útjaként a helyek jobb kihasználását és . újabb óvodák építését tervezik. Máris bizonyos, hogy ősszel 16.ezerrel több kisfiú és kislány lehet óvodás. Egy esztendő alatt- tehát a létszámgyarapodás ellenére 1—2 százalékkal tovább javul a kicsinyek elhelyezésének aránya. 1973. szeptemberében már minden száz, háromhat esztendős apróság közül 60 óvodás lehet. A helyzet további javítása társadalmi összefogást sürget, amire eddig is számos jó példa akadt. A következő tanévben az általános iskolai tanulólétszám eléri a mélypontot. Várhatóan 1 036 000-en tanulnak majd a „mindenki iskolájában”. A tanácsok 1973-ban 508 általános iskolai osztályteremA Komlói Carbon Könnyűipari VáMalat nemrég átadott ruhaipari üzemének egyik munkatermében megkezdődött a termelés, s rövidesen benépesül a másik csarnok is. Az asszonyok-leányok a korábbi túlzsúfolt, barakkszerű épület után öröm nél foglalták el a tágas, világos, új munkahelyet. Az üzem termelési kapacitását az e n trendelé ek ege?’ évre lekötötték, s a kedvezőbb munka- körülmények bizonyára hozzájárulnak a e melés további bővítéséhez és a termékek minőségének javításához. feljesztéssel számolnak. Az ed« digí tapasztalatok szerint az altalános iskolás napköziotthon- hálózot évről évre nagyoba ütemben fejlődik a tervezettnél. Az idén a napközis ellátás a tervezettnél magasabb arányú: országosan 24 százalékos lesz. Meggyorsul az általános iskolai diákotthon-hálózat fejlesztése is: az idén a tanácsok 11 új diákotthon szervezését teszik lehetővé. Tovább javul a gyermekvédelmi, gyógypedagógiai hálózat helyzete. Óbudán a Szőlő utcában 100 személyes új épülettel bővül a nevelőintézet, Aszódon folytatódik a 2-es számú nevelőintézet rekonstrukciós bővítése, tovább halad a 320 személyes miskolci gyermekotthon, valamint a mozgás- sérültek 440 személyes nevelőképző- és nevelőintézetének építése. Várhatóan 1973-ban Nyíregyházán megkezdik a 120 személyes gyermekvédelmi-inté» zet, Hajdúnánáson a 160 személyes, Kisterenyén a 260 személyes, és Budapesten a Nesz- mélyi úton a 200 személyes gyermekotthon, továbbá a hajdúböszörményi 100 személyes gyógypedagógiai otthoft építését A középiskolások munkafeltételeit javítja majd újabb 58 középiskolai osztályterem és 65 műhelyterem építésének befejezése mellett 1920 középiskolás kollégiumi hely megvalósulása is. Ismét kevesebb lesz tehát a faluról, kisebb településekről naponta bejáró középiskolás diók. Gazdagabb és korszerűbb lesz a felsőoktatási intézmény- hálózat is. A nyíregyházi tanárképző főiskolások számára jelent előbbre lépést, hogy befejezik a helyi testnevelési és sportlétesítmények építését. A Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Főiskolai Kara kollégiumot kap, a Miskolci Egyetem Vegyipari Automatizálási Főiskolai Kara pedig műhelycsarnokkal és tornatermekkel gazdagodik. Felépül <s Debreceni Orvostudományi Egyetem elméleti tömbje, korszerűbb lesz és bővül is a'Ker- tészeti Egyetem. Folytatják a Budapesti Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem elméleti tömbjének építését és a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola beruházásait. Változatlanul nagy erővel munkálkodnak a Szegedi József Attila Tudományegyetem menzájának és biológiai épületének megvalósításán. Az új tervek között srerepel a Veszprémi Vegyipari Egyetem új tanulmányi épülete és a Budapesti Műszaki Egyetem építész-laboratá- riumo.
