Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-09 / 6. szám

DUNANTOU NAPlö 1973. januór 9, Orosz nyelvkönyv 1819-ből Utak és gépjármüvek - megyei rangsorban Pécsett A Pécsi Egyetemi Könyvtárban egy az ország­ban valószínűleg egyedüli, a bibliográfusok ál­tal számon sem tartott kis könyvecske bukkant elp. És nem is akármilyen! Egy cirillbetűs orosz nyelvkönyv: Bukvar rosszkovo jazüka. Budán je­lent meg 1819-ben, az Egyetemi Nyomda ki­adásában. Létezéséről a lelkiismeretes bibliográfus, Peták Géza sem tesz említést Magyarország bibliográ­fiája 1712—1860 című művében. Ugyanazon a címen, azonos terjedelemmel és formával 3 ki­adást is említ 1797-es, 1799-es és 1846-os év­számmal, de a Pécsett őrzött könyv nem került kezébe. Könyvészeti adatai szerint nyilvánvalóan egy nem regisztrált közbülső kiadása a Petrik idézte három könyvnek (nyolcadrét, 56 lap), ö.sz- szevetni azonban nem lehet, mert sem a régebbi, sem pedig a rákövetkező kiadásból egyetlen pél­dány sem maradt ránk. Petrik adatai szerint mind a hármat a Nemzeti Múzeumban őrzik, de az évtizedek során valamennyi elkallódott. Éppen ezért a mi Egyetemi Könyvtárunkban őr­zött példány különösen becses. A könyvecskét vizsgálva több történelmi és fi­lológiai kérdés merül fel. A könyv orosz nyelv­könyvnek készült, a névtelen szerző elsősorban olyan egyházi személyek részére szerkesztette, akik már egy szláv nyelvet, illetőleg az egyházi szlóvot ismerik és a hittant orosz nyelven akar­ták tanítani. A könyvben egyetlen magyar vagy a hazai szlávok beszélte magyarázat sincsen. A cirill írás arra utalna, hogv a magyarországi pravoszláv szerbek számára készült, hiszen a ka­tolikus hon/ótok és szlovákok hosszú évszázadok óta a latin írást használták. Azt is tudjuk, hogy a szerbek között a XVIII. században és még a XIX. század elején is nagyon népszerű volt az orosz nyelv és az Oroszorszáaból kapott köny­veket szívesebben forgatták, mint az Ausztriában kiadott szerb nyelvű könyveket, amelyekben, va­lószínűleg okkal, az osztrák politika szellemi eszközét szimatolták. E felfogás mellett szólna mén az a tény is, hogy a könyv az En-'n'emi Nyomda szláv-szerb br*"1”'1 "szült. A gépjárművek száma megtízszereződött — A makadám, a kordély, a fiáker alkonya . S lf 6 <f f h Ili .3 hl K A yf* r & g K a r go A közlekedés 1971-es statisztikai évkönyve, amely a napokban ! került kiadásra — sok érdekes adatot közöl az ágazat fejlődésé- j ről. Megtudhatjuk például, hogy 1950-ben még az országos köz- ! utak 81,3 százaléka volt makadám, most már csak 32,5 százalék, j A bitumen burkolatú utak aránya ezalatt 14-röl 58,4 százalékra növekedett. O h nPÖSlHMTi PXKOBŐAÍÖM'k HiriWNrtíOIIMXT, oriKTHCát R 1> K X X rf H í riitSTiHo n(,M K(uaí«(Kom» OyHiBipnrÍT't Dr/- «MfMu 0A4BIHV -(KfKCKÜA Trn«rf*$: 1(14. Az országos közutak 3,9 szá­zaléka még mindig kiépítetlen (föld) út. Bács-Kiskun megyé­ben a legtöbb a makadám (ép­pen 1000 kilométer) és a ki­építetlen út (183 kilométer), va­lószínűleg a nagy tanyavilág I miatt. A kiépítetlen (föld) uta- ; kát tekintve, a rangsorban Pest | megye következik (156 kilomé- ! tér), makadámban pedig Bor­sod, Somogy, Baranya a sor- ! rend. A 100 négyzetkilométerre jutó aszfalt- és bitumenutak hosszában Vas megye áll az éten (30,9 kilométer), maid Veszprém, Feiér, Heves követ­kezik, a sereqha'tó Békés (12,8 kilométer), Hajdu-Bihar (12,2 kilométer) és végül ismét Bács- Ki'kun (9,5 kilométer). Persze, nemcsak a közutak burkolata változott meg, s nö­vekedtek az építési-fejlesztési kiadások, hanem a forgalom követelményei is megsokszoro­zódtak. A szekérfuvarozás szin­te teljesen elsorvadt; járműállo­mánya 5 ezer darabról 515-re, tehát egytizedére csökkent, 1960 és 1971 között. Ugyanezen időszakban az 1366 kordélyból csupán egy maradt meg, talán éppen múzeumi darabnak. A lófogatos magánfuvarosok szá­ma viszont gyarapodott. Míg 1960-ban összesen 2700 ipar- engedélyt tartottak nyilván, most 6059-et. Miközben a fa­lusi építkezési és áruszállítási igények rohamosan növekedtek, a személyszállító magánfuvaro­sok (fiákeresek) száma éppen 0 felére, 51-re csökkent. A városi gyerekek a lovakat megcsodálják, a gépkocsik kö­zül viszont ma már csak a ritka márkákra figyelnek fel. Hazánk is óz automobilizmus korszaká­ba lépett. A gépjárművek szá­ma 1954-hez képest megtízsze- | reződött, évzáráskor az ország leltárában 1 139 572 darab volt. Ebből a legtöbb motorkerékpár, csaknem 670 ezer. A teherszál­lító gépjárművek száma 157 410- et tett ki, a pótkocsiké több mint 100 ezret A könvv tartalma és a sző- veoböl kiütköző néhány nem­orosz szó azonban arra utal, hogy a könyv katolikus, ponto­sabban görög katolikus hittan­könyv, orosz nyélven írott kate­kizmus, amelyet „Világi tudni­valók" címen néhány nagyon ta­láló és mulatságos illemszabály enészít ki. Az utóbbiban a szer­ző az orosz szövegből iónéhány olyan helyi szót is belekever, amelvek alapián biztonsággal megállapítható, hogy a Magyar- országon élő kárpátaljai ukrá­nok, vagy ahogy akkor nevezték őket rutének, ruszinok, magyar­oroszok számára szerkesztették. Tudni kell ugyanis, hogv a magyarországi ukránok évszáza­dokon keresztül a görög-keleti vallást követték, egyházuk fejé­nek a moszkvai metropolitát vallották. 1646-ban papságuk nagyobb része azonban a ró­mai pápa egyházi vezetését is­merte ei, s miután Mária Teré­zia megalapította Ungvárt a görög-katolikus püspökséget és papnevelő intézetet, alig maradt valaki a régi hiten. A papne­velő intézetben az oktatás latin és egyházi szláv nyelven folyt, de a nép sem az egyiket, sem a másikat nem értette. A népi nyelv még nem volt annyira pallérozott, hogy a szószék és a hitoktatás nyelve lehetett volna. Az orosz nyelv viszont a XVIII. század végén már hajlé­kony, kiművelt rendszert álko- tott. jelentős egyházi és világi Irodalommal. Ha a vallási ho­vatartozás és az országhatár el Is választotta a kárpátaljai uk ránokat Moszkvától, az orosz cár egyre erősödő birodalma, a gyorsan fejlődő orosz irodalom és tudomány bűvkörébe vonta a távoli testvéreket. A kárpátukrán papság — az értelmiséni réteg szinte kivétel nélkül belőlük állt össze — az archaikus egyházi szlá'"->n kívül megtanu'ta és pro­pánéba oz orosz nyelvet, sokan közíjh'ik, ha írtak, keverve hasz- ná'tá'- mind a kettőt, mea-meg- táz'T-'ve néni, magyarból, len- g' —. í b= I. S’lnvákbá! kö'csönzött szava''1"?!. Ilyen kevert nyelvű ez a budcv orosz nyelvkönyv is. Hon"on r~"'i't a könyvecske Pó"sre. H az. aki for­gatón ‘aki sec^rZ-s.,^1 í7Í?igette az orosz nyelv s7~pségeit. CW orlo*t ■"'őrt- és "éfo/róf- v «* f 7 * - r- - T V 0 G V A R. ’ -t' ezás: ? c s. SÓT : ■ ’TCA 36. SZÁM Anyagosztáiy. Erre határozott választ nem lehet adni. Legfeljebb csak sejt- j jük. Az orosz nyelvkönyv több más azonös méretű magyar, né- . met, latin, francia, szlovák nyel- , vű kisebb kiadvánnyal és két I kézírásos füzettel van egybe- j kötve. Egyetlen olyan bejegyzés J sincs, omelyből a tulajdonosára lehetne következtetni. Felmerült ! a gondolat, hogy esetleg Koller j Józsefnek, a neves egyházi tu- 1 dósnak könyvtárából való. E fel­vetést alátámasztja az a tény. ! hogy a kötetben egyetlen füzet sincs, amely KoHer halála után (1832) jelent volna meg. Más- I részt Kollerról tudjuk, hogy „jár- j tas volt a latin, keleti, magyar, j német, olasz, francia illyr és j szláv nyelvekben”. Hogy szláv j nyelveket is ismerhetett, élet- . rajza is valószínűsíti. Huszton született, tehát olyan területen, \ ahol károátukránok éltek. De akárhoqy is volt, bárki is 1 volt a aazdaja, az a tény, hány * a budai eayetemen már 1797- j ben egy magyarországi kis nép j számára orosz nyelvkönyvet j nyomtattak, amely a legnagyobb j szláv testvérnéo kultúrájávákö- j tötte össze, s hogy ez a könyv i eav fél évszázad alatt négv ki­adást is megért, azt bizonyítja, hogy népünk lenműveltebb em­berei nem voltak elvakultak, nem élt bennük a nemzetiségi gyűlölet, az erőszakos asszimi- lálás indulata. Selymes Ferenc Fél deci konyak 2,5 deka alkohol? Az ősnépek vallásos szertar­tásain csakúgy mint napjaink ü.onepz'n a szeszesből szinte elengedhetetlen kellék. A költők verseket ír'.?: és írnak a tüzes borról, — a diák az irodalom ta­nulása közben külön fogalom­mal ismerkedik meg — a bor­dalokkal. Amíg az éremnek ezen az oldalán csupa szépet, jót, költőit találunk, a másik oldalon meghökkentő kép me­red ránk. A világ valamelyik nagyvárosának esti életót néz­ve, dülöngélő részegekkel, le- züllött emberekkel találkozunk. Pedig ma már az emberek többsége tudatában von az alkohol káros, szervezetromboló hatásának. Az ismertebb italok közül érdemes megemlíteni azt, hogv melyik ital milyen mennyiségű alkoholt tartalmaz: „ 5 deci 3 százalékos sör = 15 gramm alkoholt, 2 deci 10 százalékos bor — 20 gramm alkoholt, 0.5 deci 50 százalékos likőr, konyak, pálinka Részletek az Egyetemi Könyvtálban őrzött orosz nyelvkönyvből VILÁGI TUDNIVALÓK Ne forgasd »temedet jobbra és balra. Szájadat ne tartsd nfitrra, de ajkadat ne is szorítsd össze. Kezedet: ne tartsd hátul összekulcsolva, sem a zsebedben, és ha meg­szólalsz, nyelveddel beszélj és ne kezeddel. Nem illik hosszúra hagyni körmeidet, sem becsületes emberek előtt azokat nyírni. Ha ü !sz, egyszerűen tartsd e lábadat, egyiket a másikra ne rakd, se hosszan ne nyújtsd ki. Tartsd vissza a köhögést és a tüsszentést. Ne trombitálj hangoson, ha az orrodat törlőd. Legyen kéznél zsebkendő, s miután orrodat meg­törölted, ne vizsgáld a zsebkendődet. Ne ülj elsőnek az asztalhoz, és ne nyúlj elsőnek a tálba. A csontot ne rágd és ne szopogasd. A csontokat, e szálkát és gyümölcs héját ne rakd a tányérra,, sem az abroszra, sem az asztal alá ne hajítsd. Ne vájd a fogadat és ne öblögesd szájadat at asztalnál. Ne egyél tovább, ha mások félbehagyják. Ha előkelő személy jön hozzád látogatóba, menj eléje, invitáld b«s ültesd a főhelyre. Ugyanígy, ha eltávozik, kisérd a kapuig és ne menj vissza, mig csak lóra vagy kocsira nem szálL Ha valakivel beszélsz, ne nézx a szemébe, hanem a kezére, különösen, ha másnemű vagy magasrangú személlyel beszélsz. Mások előtt ne ásíts. Ha mégsem tudod visszatartani, ásítás közben ne beszélj, kezedet rakd a szád elé, vagy fordulj félre. Ha nálad előkelőbb személlyel sétálsz, engedd át neki a jobb oldalt. Ha hárman mennek, a legelőkelőbbnek a középen a helye. Ha magasrangú emberrel jársz, nem illik vele «gy sorban menni, fél lépéssel maradj mögötte, és ho az a személy leül, te maradj állva, mig csak fel nem szélit, hogy ülj le. Ne tartózkodj sokáig azoknál, akiket meglátogatsz, főképp « betegek­nél, vagy azoknál;, akiknek «dk « dolgraÉL = 25 gramm alkoholt tar­talmaz. Most pediq nézzük meg: mi­ből áll az alkohol, hogy kelet­kezik? Cukortartalmú gyümölcsök­ből, szőlőből, élesSőgombák erjesztő hatására. A köznapi nyelven alkoholnak nevezett kellemes szagú, égető ízű, köny- nyen párolgó, gyúlékony folya­dék: szabatosan: etilalkohol. Az elfogyasztott alkohol a gyo- morbélhuzalon keresztül jut a vérbe, és a szövetekbe. Érdekes, hogy az éhgyomor­ra fogyasztott alkohol egy óra alatt teljes egészében felszí­vódik. Például egy 70 kilo­gramm súlyú ember 24 óra alatt 168 gramm alkoholt képes el­bontani. Miért van, hogy két ember ugyanannyit iszik, és az egyik már az első pohár ital­nál lerészeaedik, míg a másik józannak látszik? — A válasz erre az lenne — biztos hozzá­szokott az alkoholhoz, ezért nem árt meg neki! — Pedig az igazsáq az, hogy a rendeszere- sen nagyobb mennyiségű alko­holt fogyasztó ember szervezete 25 százalékkal gyorsabban bontja az alkoholt, márpedig a lebontott alkoholnak nincs ré­szegítő hatása, — ellentétben az alkoholhoz nem szokott em­ber szervezete lényegesen las­sabban bontja az alkoholt, aminek következménye az, hogy gyorsabban eljut a részegség állapotához, mely napjainkban I nem új keletű, nem is speciá- | lis, hanem egyetemes emberi } probléma. Hacsak a számadatokat vesz­zük fiavelembe, Magyarorszá­gon 1970-ben az egy főre jutó átlagos alkoholfogyasztás 100 liter körül morog — amely saj­nálatosan „rangos hely” g vi­lágstatisztikában. A számada­tok mellett nem lehet azt sem fi­gyelmen kívül hagyni, hogy na­gyon sok ember ennek a felét sem fogyasztja el, — de meg­issza helyette más. és kétségbe vonható, hogv bárkinek az eaészségére válik Az 1971-es évi országos ada­tok szerint az alkohol okozta ártalmak révén, a hivatalos nyilvántartás alapján, az alko- hol-elvonó szakrendelésen 35 ezer az ideggondozókban 2000, a kórházi osztályokon pedig 8000 ember „gyóavkezeltek”, — ami összesen körülbelül 45 ezer­re tehető. De a becslések sze­rint körülbelül 100 ezer ez a létszám, tekintetei arra, hogy van aki nem jár kezelésre, il­letve elmarad a kezelésről stb. Tízezer lakosra tavaly 733 közúti gépjármű jutott, 1955- ben 62 darab. E járműszámot tekintve, az első helyen Bara­nya, a másodikon Bács-Kiskun, a harmadikon Tolna megye áll. A rangsorban negyedik Buda­pest, ötödik Csongrád megye. A sereghajtó Szabolcs-Szatmár. Az utolsó előttiek Borsod, illet­ve Hajdu-Bihar, egyaránt 580—- 580 közúti gépjárművel, tízezer lakosra. (Ne feledjük, hogy a motorkerékpár is gépjármű.) Az ország összes tehergépkocsijá­nak egyharmadrésze van Buda­pesten, és kétharmada vidéken. Budapesten 10 ezer lakosra 496 személygépkocsi jutott, vi­déken még a fele sem: 233. A személy-, a tehergépko­csik, az autóbuszok 40—42 szá­zaléka három évnél nem öre­gebb, 15—20 százaléka már túl van az első x-en, s 1,5—2 szá­zaléka a második x-en is. A taxik száma (túrataxikkal együtt) az év végén 2355-re rúgott, 1937-ben 870-nel több volt ennél. A vidéki taxik száma az 1937. évinek csupán a fele, a fővárosban szerényebb (217) a lemaradás. Forog az idegen Az eredmény: 3,8 milliárd forint Gazdasági egység, a nép­gazdaság fontos része, terve van, amelyet teljesíteni kell, mérik hatékonyságát, korszerű­sítik szervezetét, mint minden más vállalatét, s devizát hoz az országnak. Gazdasági egység az IBUSZ RT., s idén a tavalyi­nál 20—22 százalékkal többet tesz a közös kasszába, forgalma meghaladja a 3,8 milliárd fo­rintot Vállalat, amely idén csaknem négymilliárd forintot mutat fel mérlegén, munkát, szervezést, szolgáltatást, amely ennyit ér. Hogyan jön a forint, a dollár, a rubel, a márka? Közös munká­val. Egyre többen érdeklődnek hazánk iránt — a szocialista és a kapitalista világ turistái szí­vesen látogatnak országunkba. Sokan érkeznek Ausztriából, az NSZK-ból, ds egyre több svájci, francia, olasz, USA, spanyol, svéd állampolgár előtt nyílik fel a határállomás sorompója. Fo­rog az idegen, így szoktuk ezt mondani, azért mert országunk­ban van látnivaló bőven, s ké­nyelmet, kulturált körülményt is tudunk teremteni. És mit ér ne­künk a sok hazánkba érkező turista? Azt, hogy az IBUSZ kon­vertibilis devizabevétele idén 11 százalékkal haladja meg az elmúlt évit. Sokan érkeznek a baráti or­szágokból is, idén legtöbben Lengyelországból jöttek hozzánk, de a romániai érdeklődés is fo­kozódott. Szállodáink, éttermeink árai emelkedtek, s ez valame­lyest csökkentette a szocialista országokból induló turistafor­galmat: de minél több megfe­lelő magánszállással és diák­otthoni szobával igyekeznek kul­turált körülményeket teremteni a vendégeknek Népszerűsíteni kell a magyar tájat, a magyaros vendéglátást, jövőre az IBUSZ-programokat milliós példányszámú prospek­tusokon népszerűsítik külföldön. Különösen a sajátosságok vonz­zák az idegent, szívesebben megnyitja bukszáiát, ha ilyen eseményekre hívják: mezőköves­di matyó lakodalmas, ka'ocsai folklór, hortobágyi lovasbemu­tató. De nemcsak az idegen forog nálunk, mi is forgunk külföldön: az IBUSZ szervezésében idén több mint 110 ezer magyar lá­togatott idegen országokba, in­kább az olcsóbb utak iránt ér­deklődtek a hazai turisták, leg­többen Csehszlovákiát, Bulgá­riát, Lengyelországot választot­ták úticélul. Változatlanul az érdeklődés homlokterében áll a Szovjetunió, igazolásul elegen­dő egyetlen adat: 1972-ben 29 különvonatot indítottak és csak a szovjet-államba 19 ezer ma­gyar utazott. A nyugati országokba irányu­ló hazai turistaforgalom idén valamelyest csökkeni; legna­gyobb kerestet a spanyol és as olasz utak iránt volt Sok magyar hamarabb ismeri meg távoli tájak szépségeit, mint a hazai értékeket. A bel­földi turizmus problémái idén sem oldódtak meg: továbbra is gondot okoz a drága és kevés közlekedési eszköz, valamint a szóliodaárak emelkedése. Mégis néhány utazási formát megked­veltek az emberek, az olcsóbb. elő- és utószezon! üdülések so kokat vonzottak. A „Randevú I Budapesttel” akcióban a vidé- I kiek ismerkedhetnek a centená­riumát ünneplő fővárossal, s as | üdülést a kedvezményes, ol- 1 esőbb szállodai elhelyezés te­heti vonzóbbá. A TIT-tel közö­sen meghirdetett „Ismerd meg hazádat” mozgalom keretében 1972. november végéig 3497 túrót indítottak, amelyen 164 400 fő vett részt - jövőre tovább­fejlesztik az IBUSZ-TIT ország­járást A következő évben 1973-ban 123 útvonal között lehet válasz­tani, huszonnyolc országba jut­hatnak el a magyar turisták. Arában ugyan meghökkentő né­hány útiprogram, például egy 17 napos kubai út 22 500 forint­ba kerül, egy japán végcélú kirándulás pedig 33 ezer forint­ba, de vékonypénzű turistákra is gondoltak, így egy ötnapos opátijai társasutazás 1690 fo­rintba, hétnapos Zakopanéi üdülés 1800 forintba kerül. 1973-ban néhány évi szünet után ismét indítanak társasuta­zást Indiába, megismétlik a görögországi utakat. Érdekes­nek ígérkezik az a program is, amelyben hét európai országot — köztük Luxemburgot, Francia, országot, Olaszországot — is­merhetnek meg á turisták. Idén nagy sikere volt a Szovjet Kö- zép-Azsiába szervezett köruta­zásoknak, ezért jövőre a korábbi hat helyett kilenc csoportot in­dítanak. Leírtuk már, hogy az egyéni utazási forma nagyobb teret hó­dít a csoportossal szemben, e felismeréstől sarkallva jövőre 19 országba - köztük Csehszlová­kiába, Görgországba, Spanyol- országba — hatvan útvonalon ajánlanak programot, az egyé­ni utazóknak szervezik a szál­lást, az étkezést. De kedvébe akarnak iárni a csoportosan utazóknak is: 1973. januar 1-tól a szocialista országokba Indított társasutakat kollektív útlevél he­lyett egyénivel bonyolítják le — kivéve a Szovjetunióba, Jugo­szláviába és a Juqosz'ávián át szocialista országokba induló társasutakat. E változtatás az utasok kényelmét, a mozgás könnyebbségét eredményezi. Az IBUSZ RT. gazdasági vál­lalat, eredményei a néogazdasá- got gazdaaítják, jövőre az idei 3,8 milliárd forintos forgalom növelésére törekednek az uta­zási szakemberek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom