Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-07 / 5. szám

->»vM»+ArtiBií. eqyesüljet®^ ' Arat 1,—­Dunántúli napló XXX. évfolyam, 5. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1973, január 7.. vasárnap Közéleti emberek Contos ember - mondjuk * egyesekről, szerepe van o közéletben, hallat magáról a fórumokon, javasol, küzd, vita zik ... Nyüzsgő — mondják má­sok ugyanerről az emberről és megvetően legyintenek .,. At egyik elismerés, o másik ellenvélemény — de egy kicsit mindkettő passzivitást takar. Az igazság viszont másutt keresen­dő. Javul a közéletiség, mondta nemrég egy tanácsi vezető. Jó volt hallani, ahogy számadatok­kal, tényekkel bizonyított. A té­nyek: főleg falun, tanácstagi beszámolókon, jelölő gyűlése­ken, falugyűlésen élénkebb a közéleti tevékenység. Valami- kor, évekkel ezelőtt csak néhá- nvan, ímmel ómmal szólaltak fel valamilyen ügyben, s már a felszólalásuknak is volt egy .úgysem intézik el" ize. Az elmúlt tanácscikiusban a választottak azonban nem ma­radtak tétlen A javaslatokat komolyan fontolóra vették - ha­csak nem bizonyult irreálisnak — és az anyagi erőkhöz mérten meg is valósították ozokat. Hol eqy útjavítás, hol közvilágítás- bővítés keltette fel a lakosság figyelmét, hogy történik valami, hol pedig időszakonként tájé­koztatták őket, hogy javaslatu­kat elfogadták, megvalósítása viszont hosszabb időt igényel, esetleg több pénzt, amivel je­lenleg még nem rendelkeznek. És az emberek felfigyeltek. Megvalósult ez is, az is — érde­mes volt felszólalni, vitatkozni előbb egymásközt, később a plenum előtt. Kiszélesedett és elmélyült a közéleti munka. Egy tanácstagi beszámolón olyan aktivitás volt, hogy a beszélge­tést vezető tanácstag kénytelen volt parlamentáris formákat be­vezetni - nem nagyon sikerült. Elhangzott egy javashrt, mind­járt elhangzott az ellenvéle­mény is, mások közbeszóltak. Forrt, pezsgett a fórum, végűi már a javaslat is módosított, ésszerűsített formában került a tanácrtag füzetébe, majd a ta­nácsülés fórumára. k^fit mondanak a tények? Baranyában többezer közérdekű javaslat hangzott el az elmúlt tanácsciklus beszámo­lóin, a jelölő gyűléseken. Ha öss-ehrsonlitanánk a sok év előtti helyzettel, azt kellene mondanunk, hogy a közéletiség fejlődésében ugrásszerű válto­zások történtek. Már nemcsak néhányon és egváltalán nem immel-ámmal szólalnak fel, s az elhangzott felszólalásnak in­kább szenvedélyesen érvelő, mint „úgysem intézik el” han­gulata érzik. Javul a közéletiség. Az em­berek magukénak érzik a fóru­mot, szabadon nyilvánítják vé- lemémáiket. Sokszor úgy meg­mondják, hogy tanácstag le­gyen a talpán, aki megválaszol. És ennek a javuló közéletiség- n»k a legszebb vonása, hoqy a közérdekű javaslatok valóban árok. Hallani szenvedélyes fel­szólalásokat, amelyek önzetle­nül. más terület gondjait ecse­telik, a magukét háttérbe srorí'- *o - felismerve a fontossági sorrendet,.. 1/ iszélesedett és elmélyült az együttműködés a lakos- ‘«g es ojt állami szervek között. Mindenki tudja: a tanácstag rolóban a lakosság, választói érdekeit képviseli a magasabb slénumon, a gondok, amelyek­éi beszámol a vezetőknek, igá­nk, megoldhatók. Ennek a jó rgyűttmüködésnek a következ- nénye, hogy egyre kevesebb az rreális követelés ... Szünöbert a passzivitás. Még tkodnak jelei, de már egyre öbben érzik magukat fontos- rák. Mert tulajdonképpen min­denki közéleti ember - a maga (árumén * ■ .- ­Egy kézben a kendertermesztés és feldolgozás A Hirdi Kenderfonótioz csatoltak károm rostkikészíiő üzemet Január elsejével egyesült o Kenderfonó- és Szövőipari Válla­lat, valamint a Rostkíkészitő Vállalat. Ezzel egy kézbe került hazánkban a kendertermesztés és feldolgozás. vei a két vállalat gazdasági es bér körülményei igen eltértek egymástól, az új vállalat kér évre , amíg a? összevonás előnyei kibontakoznak — bér fejlesztési - kedvezményi élvez. S. Gy. A tartalomból Az Országos Anyag- és Ariiivaíaí közleménye Interjú az OTP vezérigazgaiéjaval | Boldog emberek A gazdaságtalan termelésről és az ipari kapacitás hasznosításának gondjairól 04—OS — 07 Hadüzenet az igénytelenségnek Elutazott hazánkból a VDIC gazdasági küldöttsége A ken defter illesztésben jelent­kező problémák az iparban is éreztették hatásukat. A mező- gazdasági üzemekben csökkent e fontos ipari növény termesz­tése. mert nem volt gazdaságos. Az idényszerűen üzemelő rost- kikészítő telepeket o vállalói nem tudta a kívánt mértékben korszerűsíteni, a járulékok évről évre felemésztették a nyeresé­get. Másik gondként jelentkezett és szinte állandóan napirenden volt az. alapanyag rossz minő­sége. Ennek okozója egyrészt a tavalyi kedvezőtlen időjárás volt, másrészt pedig a nagyfokú ké­zi betakarítás miatt késtek az aratással és a termés nagy ré­sze csak harmad, vagy annál rosszabb minősítést kapott. A rossz alapanyagból pedig a szövödék és fonodák csak igen nehezen tudtak előállítani meg­felelő minőségű terméket. Ezek voltak tehát az előzmé­nyek. 1973-tól a két vállalat egyesítésével a Kenderipari Vál­lalat több mint 8000 embert foglalkoztat. Ez a változás Ba­ranyát is érinti, a Hirdi Kender­fonó is a szegedi központhoz tartozó gyáregység. A hirdí gyár a rossz alap­anyag ellenére igen jó — fenn­állása óta páratlan eredményt ért el az 1972-es évben. A gyár fonodája 2754 tonna fonalat ál­lított elő, mely 124 tonnával több az előirányzott mennyiség­nél. A szövődé pedig 18 000 négyzetméterrel szőtt több pony­vát mint a tervezett: 1 568 000 négyzetméter ponyva hagyta el a gyárat. Ezek a kiemelkedő eredmények azonban nem je­lentik azt, hogy az idei esztendő könnyebb lesz a tavalyinál, hi­szen a KSZV és a Rostkikészítő Vállalat házassága révén a hir- di üzemhez csatolták a duna- földvári, a tolnanémedi, vala­mint a szekszárdi rostki készítő­ket. így a gyár létszáma meg­duplázódott, mely meghaladja az 1600 főt. Hird a Kenderipari Vállalat második legnagyobb üzeme lett. Az intézkedéssel a magter­meltetéstől a késztermékig tel­jes vertikum jött létre. A hir- dieknek ezekben a napokban az adja a legnagyobb felada­tot, hogy megismerjék új üze­meiket és biztosítsák továbbra is a zavartalan termelést A há­Szomboton elutazott hazánk­ból a Vietnami Demokratikus Köztársaság gazdasági küldött­sége, amely a Magyar—Vietna­mi Gazdasági és Műszaki-Tu­dományos Együttműködési Bi­zottság III. ülésszakán vett részt. A delegációt Le fha"h Nghi, a VDK Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese vezette. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fehér Lajos, a Minisztertanács elnök­helyettese, Roska István külügy­miniszterhelyettes, dr. Jávor Er­vin, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Hoang Cuong, rom új gyáregység irányítást) a régi, kislétszámú apparátus sál nehezen képzelhető el, eze­ket a feladatokat szinte képte­len ellátni. Ezért jo felkészült­ségű szakemberekre is szüksége van a Hirdi Kendertonónak. Je­lenleg az jelenti a legnagyobb gondot, hogy megszerezzék azo kát a műszakiakat, akik majd az új üzemek irányítását szerve­zik. A hirdi gyárhoz kapcsolt fel­dolgozók egyáltalán nem tar­toznak az elavult üzemek közé. Gépparkjuk megfelel a terme lés szabta követelményeknek. Gondot jeleni viszont az, hogy a rostkikészítőkben nagy a por­veszély: a jövő feladata lesz, hogy megfelelő elszívással, por­lekötéssel javítsák a munkakö­rülményeket. A három gyáregység idén vár­hatóan 15 000 tonna kendert áz­tat, illetve készít elő a lonodák és a szövödék részére. A duna- földvári üzem a legnagyobb ka­pacitású, mely egymaga 8000 tonna kendert dolgoz, fel az év folyamán. Ebben az üzemben állítják elő a bútoriparnak ma már oly nélkülözhetetlen poz- dorjalapokat is: ebből a tér mékből 9000 köbmétert sajtol­nak idén. A vállalat segíti a kenderter­mesztés és betakarítás gépesí­tését. A munka könnyítése ér­dekében eddig 50 kenderarató­gép érkezett Dániából és az idén további 150 gép szállítá­sára várnak a termelágazdasó- gok. A gépek üzembe lépésé­vel kiküszöbölhető a fizikai mun­ka, hiszen a lombtalanítás re­pülőgépes permetezéssel elvé­gezhető, ugyanakkor az arató­gépek a kendert kévébe is kö­tözik. örvendetes, hogy a kender felvásárlási árának emelésével nőtt a termelői kedv: a felvá­sárló telepek a korábbi 2.10 fo­rint helyett 285 forintért veszik át a kender mázsáját. A három gyáregységet a dunántúli ter­melők tátják el alapanyaggal: az üzemekbe 4100 holdról szál­lítják majd be a kendert. Or­szágos szinten várhatóan 20 000 holdon termesztenek idén ken­dert, mely 5000 holddal halad­ja meg a tavalyi vetésterületet. Végül még egy intézkedés, | mely a rostkikészítőkben dolga- I zók szempontjából kedvező. Mi- l dr Herbert Ploschke,, az NDK budapesti nagykövete, Nguyén Hung Khanh, o Dél-Vietnami Köztársaság budapesti nagykö­vetségének. ideiglenes .ügyvivő­je, jelen volt a Budapesten to nuló vietnami ösztöndíjasok egy csoportja is. ♦ A Magyar—Vietnami Gazda | sági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság janu­ár 2. és 5. között tartotta Hl. ülésszakát Budapesten. A két delegációt Fehér Lajos és Le Thanh Nghí miniszterelnök-he­lyettes vezette. Az ülésszak záróokmánya ma­gában foglalja Magyarország és a VDK 1973. évi hitel- és segélyszerződését, a gazdasági és a műszaki-tudományos együttműködés további elmélyí­tésének konkrét feladatait. A tárgyalásokon o VDK kül­döttsége elismeréssel szójt ar­ról a politikai, diplomáciai es gazdasági támogatásról, ame­lyet a magyai nép a vietnami népnek nyújt felszabadító har­cához, az ország gazdaság' gondjainak enyhítéséhez. Az 1973-ra szóló megállapo­dás értelmében Magyarország további hiteleket, segélyeket ad a VDK-nak, magyar szakembe­rek a helyszínen közreműköd­nek a bauxítkutatásban, a víz­kutatásban, öntözőrendszerek létesítésében. Korszerű magyar műszerek, URH-berendezések fokozzák a völgyzáró-gátak biz­tonságát. Berenciezéseket szállí­tunk állattenyésztő telepek lét­rehozásához, a hibridkukorica- termelés kialakításához, az ál­latgyógyászat korszerűsítéséhez. Magyarországon vendégül lá­tunk vietnami dolgozókat, szak­embereket, akik itt fontos szak­mákat tanulhatnak meg. illetve továbbfejleszthetik ismereteikéi A vietnami küldöttség vezető­je megbeszéléseket folytatott a magyar párt és állam vezetői­vel, Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárával es Fock Jenővel, o Minisztertanács elnökével Esz­mecserét folytatott Nyers Re­zsővel, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjával, a Köz­ponti Bizottság titkárával. A delegáció tagjai tárgyaltak a gazdasági élet több vezető személyiségével s megállapod­tak abban, hogy a minisztériu­mok közreműködésével kiépítik, elmélyítik Magyarország és a VDK vállalatai közötti közvetlen kapcsolatokat. A küldöttség el­látogatott több magyar üzembe köztük Ajkára és Halímbára, ahol a timföldgyártás, illetve s bauxittermelés helyzetéről táj* kozódtak. 97 baranyai tsz-ben Befejeződött a leltározásr készülnek a zárszámadásra Befejezéshez közeledik az év végi leltározási munka, a közös gazdaságokban. A leltározás nehezebbik része o készletek fel­vétele december 31-ig mindenütt megtörtént, s ezt az utóbbi időben jól bevált gyakorlat, a folyamatos leltározás tette lehetővé. Az új gyakorlat szerint a termelőszövetkezetek már o nyár végén megkezdik o leltározást, s ilyenkor év végén már csak az irodák­ban folytatódik a munka, a leltári ívek, az adatok összegezése, majd megkezdődik a zárszámadás elkészítése. Az ország nyugati határvidékén leesett az efs8 há. Sopront és környék bontja. Fertőrákosán mar szánkóznak a gyerekek A fennálló rendelet értelmé­ben február 20-ig minden ter­melőszövetkezetnek el kell ké­szíteni a zárszámadást nyolc példányban, amelyből 3 a szö­vetkezetnél marad, egy-egy példányt kapnak a járási hi­vatalok, a Bevételi Hivatal, a Nemzeti Bank és a Megyei Ta­nács. Baranya megyeben az 1972-es gazdaság! évről 97 mezőgazdasági termelőszövet­kezet és hét egyéb szövetkezet készít zárszámadást, ez utób­biak: a pécsi és a sásdi építő TÖVAL, a MECSEKTEJ, a vajsz- lói Sertéstenyésztési TÖVAL, a BARANYATERMÉK, a Mecsek Kisállattenyésztő Szövetkezet és a Mohácsi Halászati Szövetke­zet. Bár a határidő — a február 20. — nem túl szoros, mégis éveken át csak nehezen tud­ták betartani a tsz-ek a kés­ve meg jelenő zárszámadási utasítások, a gyakori konst­rukció változtatások, a nyom­tatványok késedelmes megkül­dése miatt. Hosszú idő óta ez az első év, amikor viszonylag simának ígérkezik a zárszáma­dás készítés, nem kell majd utolsó percben kapkodni, nem kell a könyvelőknek annyit túl­órázni. Ez főként annak köszön­hető, hoay o tavalyihoz képest nem változtak meq a zárszá­madási feltételek, hacsak anv- nyiban nem. hogy az egész egyszerűsödött valamelyest, ló a n"omta,váa-,.'',,áAós is, a ba­1 ranyai területi szövetségek, amire méq nem volt példa, ; már a múlt év december 20-ón J tttinden tsz-be megküldték a KS/D. NAPLÓ, TFISFOTO összefüggő hótakaró zárszámadáshoz szükséges nyomtatványokat. A zárszámadások előkészíté­sét is a szokottnál korábban kezdték meg a területi szövet­ségek. A Mohácsi Tsz Szövet­ség már a múlt év végén a két ünnep között megkezdte a tsz főkönyvelők továbbképzését az úgynevezett kiskörzeti érteke leteken. A pécsi tsz szövetség székházában a minap tartották meg az első főkönyvelői érte­kezletet a pécsi iárásbeliek ré­szére. jövő hét elején Sásdon és Szigetváron tartanak hason­lót, A Megyei Bqvételj Hivatal decembei 10-én o megye vala­mennyi termelőszövetkezeti fő­könyvelőiét meghívja env Pé­csett tartandó zárszámadás előkészítő értekezletre. Ami a lebonyolítást illeti, a ■á'szrfmnrtó-T szezon iónok in­dul, a kérdés most mór csuk az. hogy a február 25-ig — az a végső határidő — megtar- '••ndő zárszámadási közgyűlé­seken milyen gazdasági ered- nénve'rről számolnak majd be. Nehéz évet hagytak maguk mögött a közös aazdctsáqok. "■enzügyi talta!él<aik erősen megcsappantak a sok építke­zés tefepátaciás eae.lszá ■'o'ós, aminek íava 1972- e esett. Vá- "Otlan bevételkiesést okoztak az ár- és be,"rt,'niok a csapadé­kos n'.ár és ősz. ami a acibona és kukorica termést csökkentet­te. Hoov mindez hány tsz-t tett hitelkéotelenné hánv helyen gátolta meq ci gazdálkodás folytatását az a zárszámadá­sokból derül maid ki véaleq. TRaé? i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom