Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-03 / 1. szám
1973. január 3. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Közérdek vagy népszerűség? I97!~ben 101 000 forintot „elkirándultak“ a magyarbólyi tsi-ben A kulturális alapból, a sajátjukból Természetesen semmi közünk nem volna hozzá, ha a művelődés megye- és országszerte nem küszködne az anyagi feltételek hiányosságaival. Ha elegendő pénz lenne a korszerű művelődésre. Ha a párt és áliami irányelvek nem hangsúlyöznák hosszú ideje a művelődés anyagi erőforrásainak összefogását bizonyos területek egész lakossága, tehát nem kisebb csoportok, nem 80—100 ember, hanem eay-egy falu, körzet stb. teljes lakossága érdekében. A magyarbólyi községi ta- | nács vb-ülésén megvitatták a i tsz-szociális és kulturális algp j felhasználását. A vitában ke- j mény bírálatok érték a tsz vezetőségét, amiért — a tételek szerint — egyéb kulturális célra (ösztöndíj, tanulmányi segély, óvodai támogatás stb.) még tízezer forint sem jutott, míg a, nagy összegű kirándulás hozzá-' járulását (legutóbb 400 forintot) évről-évre azok is megkapják, akik nem vesznek részt benne(!) A vb. javasolta más fontosabb és valóságos művelődési célok, egyebek közt a művelődési otthon támogatását. O Bátori Géza pedagógus a falu népművelője erről a kiróndulásügyről nem kívánt nyilatkozni. Hosszan elbeszélgettünk viszont a falu művelődési gondjairól, eredményeiről. A mintegy másfél ezer lakosú község közel tíz százaléka valamilyen csoportban, klubban, Páva-körben rendszeres látogató a művelődési házban, amelynek a fölszereltsége a mostoha baranyai átlaghoz képest közepesen jó. A művelődés korszerű szükségleteihez képest viszont inkább gyenge, mint közepes. Tőle tudtam meg: o tsz évente rendszeresen támogatja anyagiakkal a művelődési házat: 1970-ben tízezer, 1971- ben 12 ezer forinttal. (Furcsa módon ez az összeg nem szerepelt a vb-ülés jegyzőkönyvében). Hát ez is valami. Az állami támogatás 35 000 forint, a legszűkebb fenntartási költségek: 60 000 forint évente. A különbözetet saját bevételekből meg kell „termelnie". Szerencsére a faluban hagyomány még a bálozás meg a nagy lakodalom. Ezek a fő bevételi források. Ebből ugyan nagyobb kiadásokra, a művelődés koszerű eszközeire (pl. hordozható vetítőberendezés, modern diavetítő, vagy a technikai-bar- kács klub fölszerelése, stb.) mar nem futja. A klubhelyiségben régi Munkácsy tv-készülék. A műsort nem használják fel a népművelő munka tartalmi céljaihoz, - a nyolc-tíz közül - egyik ’ csoport vagy szakkör I munkájában sem. De napi tv- műsorajánlatot se láttam kifüggesztve sehol. A tv itt meg elsősorban „konkurrencia", hiszen a felnőtt lakosság jó kétharmada esténként olykor se mozdul ki otthonról, a napi munka után, fgy aztán a helyi Páva-kör megalakulása, heti rendszeres összejövetelei külön sajátos értéket jelentenek. A kör 45 tagja közül 40 fizikai dolgozó a mezőgazdaságban. Persze azt el kell ismernünk: sokhelyütt a falusi közművelődés mai követelményeihez - még itt is, ahol „valami van" — nemcsak az anyagi föltételek hiányoznak. Magyarbólyban egy ember vállain a helyi intézmény és az egész körzet (négy település) népművelési feladatai. S a falu népművelője délelőtt az iskolában, délután a dolgozók esti iskolájában'táníti és számos egyéb fei- adát ’is léköti. A közművelődés irányítása ma már legalább a települési körzetekben egész embert kívánna. Ezt állami erőből nem tudjuk megoldani. A tennivalók viszont az emberek tudatának közéleti gondolkodásának alakításában és általános műveltségének emelésében sürgetőbbek, mint azt sokan megérteni, egyáltalán észrevenni hajlandóak lennének. © Ilyen gondjainkról fűztük tovább a szót a községi tanácson, úgy érzem, véleménykülönbség nélkül: Elek Antal vb-titkárral, Panta Sándor elnökkel és Mészáros József MSZMP-csúcstitkárral, aki egyben a helyi tsz-nek is párttitkára. Megtudtam: az idei évben már nem volt kirándulás. A tsz sokféle irányban nyújt anyagi támogatást. 1972-ben 10—10 ezer forintot utalt át ifjúság- politikai célokra, illetve a ku1 túrház fenntartására. Jó közepes helyzetű ez a tsz. A lakosság jövedelme jónak mondható. (40 százalék a tsz-ben dolgozik, 60 százalék máshová, főleg az állami gazdaságba eljáró mezőgazdasági munkás) A tsz gondoskodik távlati szakmunkás ellátottságáról és viszonylag jó az iskolázottság is: mintegy 120-an elvégezték illetve végzik az általános iskolát. Jó kezekben van a közművelődés irányítása, de a falu három vezetője szerint is ez itt egész embert kívánna. Kérdés, miből? Mondom, ez csak egyféle képpen mehetne: közös fen; • tartásba vagy a tsz saját kezelésébe venni a körzeti művelődési házat. (Esetleg egy ideig a kirándulásra szánt nagyobb összegek rovására is). Igen, de egyelőre a kulturális alap százalékos arányának meghatározása, (megtervezése), célirányos felhasználása sem közös gondja a falu vezetőinek, hanem a tsz kizárólagos magánügye Vagyis — szemléleti okokból - ütközik a tételes jog (eszerint „a kulturális alap a tsz bel- ügye") — és a köz érdeke. Egyelőre ez is probléma meg. O Pedig, jól meggondolva : ha egy tsz gazdasági helyzete lényegesen nem rosszabbodott, akkor évente o kulturális célokra fordítható összegek sem változnak. Fs ; évente mi mindent lehetne 100 ezer forintból eszközzé, vonz- i erővé változtatni, a művelődés igazi céljainak szolgálatában! Igaz, feladva esetleg érte oz egyéni, a személyes népszerűség talmi értékeit. De mindenképpen a jövőt, a kétkezi munkások magasabb kultúráját elősegítve. Aminek az üteme — az általános fejlődés üteméhez képest — mondjuk ki: nagyon lassú Wallinger Endre Foto: dr. Szász Az Állami Déryné Színház baranyai körműsora AZ ÜJ EV í ELSŐ ÓRÁJÁBAN Princ, a civil Egy esztendeje írják a községkrónikákat Éppen egy esztendeje, 1972. január 1-től írják Baranya községeiben a községkrónikákat. 1971. márciusában hozta a Megyei Tanács végrehajtó bizottsága azt a határozatot, hogy a megyében ettől az időponttól kezdve módszeresen keli gondoskodni az események megőrzéséről, megörökítéséről. A községek gazdái lettek tulajdon „jövő- jüknek” is, ami ezúttal a levéltárakban megőrizhető, az utókor által hozzáférhető „jövőt" jelenti. Az egész induló mozgalomnak a Baranya megyei Levéltár lett a gazdája. Értekezleteken, személyes helyszíni beszélgetések során igazították el a krónikák jegyzőit — akik nagyon sok helyen maguk a községi tanácstitkárok — a módszertani tudnivalókról. Hamarosan vizsgáznak majd a krónikák szerzői. Az eddiq naplószerűen vezetett krónikákból ezután kell összegező munkát készíteni, s ezt a rövidített összképet, amelyet a képek, dokumentumok egészítenek ki, fogadja el mindenütt a községi vb. Ez számít a hitelesítés- ünnepélyes aktusának is. Csak mindezek megtörténte után küldik el a községek a krónikákat a Levéltárnak. Itt történik meg azután ezek átvizsgálása, értékelése, majd végül raktározása, Remélhetőleq kevés esetben kerül sor arra, hogy az év krónikájához kiegészítéseket, helyesbítéseket kelljen kérni. Elgondolkodtató darabot írt örsi Ferenc, népszerű Princ- ének folytatásaképpen, s ezzel a darabbal járta végig az Állami Déryné Színház az ünnepek alatt Dél-Dunóntúl több városát és községét. Elgondolkodtató, annak ellenére, hogy a szülők-gyerekek évezredes ellentétét vizsgálja, témája tehát nem új. De ahogy vizsgálja, az feltétlenül korszerű, mert egyesíti magában a modern lélektan szemléletet a társadalom iránti felelősséggel. A történet azzal kezdődik, hogy az autószerelő Princ letölti katonaidejét, s álmának, a gépkocsik műszaki fejlesztésének akarja szentelni életét, ami az autóversenyzésben realizálódna. Egyetemi felvételire készül, emiatt elhagyja menyasz- szonya, összevész szüleivel, akik Princ egykori vagánytórsa: Kec- I Mec és annak újdonsült oénz- ■ és kéjsóvár felesége közös vál- [ lalkozásába,"egy gebines fuvarozó szövetkezetbe szeretnék őt beléptetni a busás jövedelem végett. Princet csak Kocka, a részeges egykori bokszoló ösztönzi arra, hogy ne mondjon le álmáról, tudjon küzdeni azért. A fiú már-már meginog, hetekig együtt isznak, a ringből kibukott bunyóssal... Kockát egyszer annyira megrohanják az emlékek, az a felismerés, hogy I gyenge ember lett, aki nem tudott megküzdeni álmaiért, hogy leugrik az ötödik emeletről. A tragédia felrázza Princet, s amikor megkapja az értesítést, hogy felvették az egyetemre, otthagyja a fuvarozó szövetkezetei és szülei akaratával is dacolva — tanulni kezd. örsi Ferenc tiszteletben tartja a két évezrede bevált, megbízható arisztotelészi dramaturgiai tételt, a cselekmény és a jellemek összefüggését. A Princ, a civil-ben is párhuzamosan mozog előre a darab: a cselekményben is, a jellemekben is. Valamennyi szálában megtalálható konfliktusának árama, örsi Ferenc tehát szabályos, jó drámát írt. Ami új benne, az a jellemfelfogás. Nemcsak típusokat alkot, hanem láthatólag életkori sajátosságok szerint is árnyalja hőseit. Figuráiban a haladás és a nem haladás nem sematikusan jelenik meg, nem a régi és új generáció sémájában, ahol a régi mindig konzervatív, a fiatal pedig egységesén forradalmi. Hiszen Princ álma, az autóversenyzés, nem kristálytisztán átgondolt, s nem csak társadalmi hasznossága végett elképzelt jövő — a so- rozatgépkocsik teherbíró-képességét kipróbáló és növelő verseny — hanem romantika is. Princ szeret versenyezni. Szüleinek kívánsága — a fuvarozó szövetkezet — pedig nemcsak pénzsóvárság, hanem realitás, a jólét keresése is. örsi Ferenc rendező elve az életkori sajátosság figyelembevétele. Ebben érződik a korszerű lélektan iránti igényessége. Princ dacosan küzd s némi törés után kitart álma mellett, mert oz ő életkorában a legkülönbözőbb embertípusok többsége így viselkedik. Nagyjából ugyanez a dac nyilatkozik meg Kec-Mec-nében is, más társadalmi előjellel persze. A szülők pedig koruknak megfelelően reálisak, romantikamentesek. Mindezek mellett a Princ, a civil-ben megtalálható a korszerű, haladó társadalomfelfogás is, mivel hősének egyéni konfliktusa társadalmi konfliktusból nő ki, s az biztosítja a jellemformáló környezetet. A Princ, a civil végül is kerek, jó darab, minden a helyén van benne, s tud újat mondani a generációk közötti vitában. Egyedül az őrnagy figuráját lehet kissé feleslegesnek érezni, elhagyhatónak, néha túldirektnek. Rendkívül kellemes meglepetés Peták József rendezői munkája. Nem hagyományos, nem is modernkedő — egyéni. Tobzódik az ötletekben, s ha ezek az ötletek nem is újak a színházművészetben — a feliratozást például már Brecht is a kínai színházból vette —, de Petrik gazdagon alkalmazza ezeket és jól válogat belőlük. Színpada igazi komplex színpad, ahol a prózai beszéd és özének, meg a zene sem elég, hanem árnyjátékok, mondatokat aláhúzó dobhangok, sötétben foszfo- reszkáló inggallérok és ingujjak, a mikrofon teljesítő képességét kiaknázó hangerő-változtatások teszik rendkívül mozgalmassá a játékot. Egyedül Kocka öngyilkosságát kellett volna világosabban kifejezni, így is sok operett rendezője tanulhatna a Déryné Színház tehetséges művészétől, hogyan kell korszerűen zenés darabot rendezni. Kár, hogy a legtöbb falusi színpadon kétséges a sok technikai bravúrnak a megvalósítása. A darabhoz illő zenét komponált Wb/f Péter, aki a Szikla- öklű Joe és a Most kéne abbahagyni című sikerszámokat alkotta többek között. Hasonlóképpen nagy érdeme van a sikerben Fülöp Kálmán dalszövegeinek, Bartha Judit mértéktartó koreográfiájának, Steiner Ernő karmesternek és különösen a díszletek és jelmezek alkotójának, Gombár Juditnak. Az előadás színészgárdója úgyszintén kellemes meglepetés. A mostani dél-dunántúli körút ezzel a darabbal ellentmond annak a színészvilágban elterjedt, — vagy elterjesztett? — véleménynek, hogy a Déryné Színház kissé a kezdő és a félretett idős- és középgeneráció gyülekezőhelye. Pontos, jó színészi alakításokat láthattunk — Siménfalvy Lajos apáját, Gön- czöl Anikó anya figuráját, Illyés Máriát. Horváth Ottót, Fa/vay Erzsébetet, az egyéni Koldus Nagy Lászlót. Két kiemelkedő tehetségű színészt is megismerhettünk: Holl Jánost — egyébként a pécsi Holl István testvérét — és Somfai Évát. Somfai sokszínű, szuggesztív, ugyanakkor rendkívül hiteles alakítása mellett Holl János a megható emberségű Kockában remek érzékkel ötvözve a tragikumot és komikumot, ritkán tapasztalható magas színvonalon. Princ alakítója, Balázsi Gyula igen erőteljes színészegyéniség, robbanékony, találó Princet játszott, s nagy jövőt sejtet ezen a pályán. Kár, hogy a mohácsi előadáson egyszerűen nem volt énekhangja Földessr Dénes Tíz gyermek született hazánkban Az új év első órájában tíz gyermek született hazánkban. Budapestnek csakúgy mint tavaly „egykéje" volt, vidéken kilenc csecsemő látta meg a napvilágot, négy lány, öt fiú. Közülük éjjel két órakor sorsolással döntötték el az „elsőt”, azt, aki megkapta az Állami Biztosító 20 ezer forintos, 18 éves korban készpénzben felvehető életbiztosítási kötvényt. A főváros első újszülöttjének kiléte nem volt komplikált, hiszen az első óra egyetlen ÁB- bébije a János kórház II. számú szülészeti osztályán jött a világra 3100 grammos súllyal, neve: Soós Ágneska. A száz esztendős Budapest, s egyben az Állami Biztosító 25. „jubileumi bébijét" hétfőn délelőtt ünnepélyesen köszöntötték a János kórházban. Dr. Komoróczi Iván, az Állami Biztosító képviselője virágcsokor és csemege ajándékkosár kíséretében adta át az újszülöttnek, illetve a boldog mamának az Állami Biztosító 20 ezer forintos ajándékát. A vidéki elsőt, Kiss Déneskét — aki az egri megyei kórházban született — hasonló ünnepélyes külsőségek között kedden köszöntötték az Állami Biztosító képviselői, s adták ót részére az intézet ajándékát, a vidék első újszülöttjének járó 20 ezer forintos életbiztosítási kötvényt. * Mozgalmas volt szilveszter éjszakája a Pécsi Szülészeti Klinikán. December 31-én estétől másnapig összesen 14 gyermek született, fiúk, lányok - egyenlő, arányban. 1973 első pécsi újszülöttjét, a 2800 grammos Nagy Edinát 3 óra 50 perckor segítették világra - aki a „késés” miatt már nem pályázhatott az Állami Biztosító húszezer forintos jutalmára. Az édesa^va: Nagv Zoltánná 21 éves főiskolai hallgató így is nagyon boldog és első gyermekével eayütt egészséges. A Megyei Kórház szülészeti osztásán csendesen köszöntött be az új “sztendő. elsőként - délelőtt 10 óra után ugyancsak egy kis- ’ánv, Széplaki Eszter Zsuzsanna •zületett. „Detőfi Tolnában" A -rotna megyei Sórszentlőri cen. Petőfi diákoskodásám egWk színhelyén, emlékünne séget tartottak újév napján, költő születésének 150. évfc duló;án. A helyi moziban az júsáp műsorával színesítert ü népségén először mutatták l a „Petőfi Tolnában" című dokumentumfilmet,
