Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-28 / 23. szám

Propagandisták fóruma Érdek, érdekvédelem, érdekegyeztetés Tizenötezer fiatalt várnak az egyetemek A szocialista gazdaság irá­nyításának reformja és az ez­zel párhuzamosan új szakaszba lépő szocialista demokrácia fej­lesztése nyomán mind gyakrab­ban esik szó a szocialista társa- dcéom különböző osztályainak, rétegeinek és egyes' csoport­jainak érdakeiről, az érdekve- delemről, ae érdekegyeztetés­ről. Az új gazdaságirányítási rendszer lényeges vonása, hogy a szocializmus építésének ha­tékonyabb módszereit — mind az anyagi termelés, mind a társadalmi-politikai élet más te­rületein — azáltal is biztosítja, hogy az egyes dolgozókat, va­lamint a dolgozók különböző csoportjáit egyaránt érdekeltté teszi társadalmi céljaink eléré­sében. Az új gazdaságirányítá­si rendszer tehát nagyobb moz­gásteret biztosit a különböző csoport-érdekeknek és ezen be­lül az egyéni érdekeknek, mert fejlődésünk jelenlegi szakaszá­ban így lehet hatékonyabban az egész társadalom szolgala­téba állítani az egyén, a kol­lektívák képességeit és ener­giáit. Az érdek alapját ugyanis mindig az ember és a társadal­mi környezete között kialakult szükségszerű kapcsolat képezi. Az érdek kialakulása annak kö­vetkezménye, hogy az ember függőségi viszonyban van lét­feltételeivel. Az embereknek ah­hoz, hogy éljenek, táplálkoz­tok, ruházkodníok, lakniok, mű­velődtök, stb. kell, vagyis a termelés útján meg keH szerezniök a szükségleteik kielégítésére szolgáló anyagi és szellemi javakat. Az érdek te­hát az emberi szükségletedet kielégítő javak és jogolf meg­szerzésének, megtartásának es gyarapításának kényszere és mint ilyen, az emberi cselekvés­nek, az egyén és a tömegek mozgásának, a társadalom fej­lődésének nélkülözhetetlen haj­tóereje szocialista viszonyok kö­zött is. Amikor az egyén és csoport­érdekek érvényességének szük­ségessége felmerül, ezt egyesek bizonyos előítélettel vagy nosz­talgiával fogadják, mert az egyéni és csoportérdek, vala­mint az össztársadalmi érdek között kiküszöbölhetetlen ellen­tétet tételeznek fel. Ezeket csak, mint egymást kizáró tényezőket tudják felfogni. Sót, az egyéni érdekeltség elvének érvényesü­lését olykor egyenesen o kapi­talizmus felé tett visszalépés­nek, mint az úgynevezett „el- polgáriasodás” egyik tényező­jének tekintik, mert a szocializ­mus lényegét is helytelenül, gyak­ran korábbi illúziókalapján, mint ellentmondásoktól és érdekel­lentétektől mentes társadalmat fogják fel. Pedig a szocializmus e vonatkozásban nem abban különbözik a kapitalizmustól, hogy az érdekellentétek alapját megszűnteti, hanem abban, hogy a társadalmi tulajdon ál­talánossá tételével megszünteti a különböző osztályok közötti antagonísztikus ellentéteket. A társadalmi tulajdon általános­sá válásával az/egyes osztályok és rétégek alapvető érdekei azonosak lesznek a munkás- osztály érdekeivel. A munkás- osztály érdekei tehát a szocia­lizmusban össztársadalmj érde­ket fejeznek ki. Ez azonban nem jelenti a szocializmusban még létező különböző osztályok és rétegek nem alapvető rész­érdekeinek, vagy egyéb rész­érdekeknek (csoportérdek, egyé­ni érdek) megszüntetését. A szocialista társadalomban oz ellentmondások feloldását nem a különböző érdekek érvénye­sülésének megszüntetésével, ha­nem ezek egyeztetésével és szükséges összhangjának meg­teremtésével lehet elérni. Ahhoz azonban, hogy a különböző ér­dekek összhangját megteremt­sük, ezeknek az érdekeknek ér­vényesülniük kell. * A különböző érdekek érvé­nyesülési és ütközési lehetősé­gének elismerése nem jelenthe­ti bármilyen partikuláris érdek érvényesülését. A különböző részérdekek közül azoknak kell szabad utat engednünk, ame­lyeknek iránya megegyezik az általánosabb érdekek, végső- soron a legáltalánosabb össz­társadalmi érdek irányával. A különböző érdekek ütközése esetén tehát, mindig az általá­nosabb, vagyis számunkra mo- gasabbrendű érdek érvényesí­tésével kell az ellentmondást feloldani. A szocialista társa­dalomban tehát állandóan megütköznek a különböző ér­dekek. Az ellentmondások fel­oldásával újabb és újabb ellent­mondások keletkeznek. Ezek az ellentmondások azonban tudo- tos előrelátással sorozatosan feloldhatók és ennek eredmé­nye a hatékonyság növekedése; a gyorsabb ütemű fejlődés. A különböző érdekek érvénye­sítésében fontos szerepet tölte­nek be az érdekképviseleti funkcióval is rendelkező társa­dalmi szervezeteink (szakszerve­zetek, KISZ, Nőtanács stb.). Ezeknek a szervezeteknek tevé­kenységét közös eszmék és kö­zös célok vezérlik a szocialista építésben, de ugyanakkor mind­egyiknek megvannak a sajátos eltérő feladatai és funkciói. So- játos eltérő feladatok jelentkez­nek oz érdekek érvényesítésé­nek, az érdekek védelmének területén is, amennyiben az egyes érdekvédelmi szerveknek más-más részérdekeket keli vé­delmeznek és : képviselniük. (Pl. a Bányász Szakszervezetnek a bányászok érdekeit, a Pedagó­gus Szakszervezetnek a peda­gógusok érdekeit, a KISZ-nek az ifjúság érdekeit stb.) Koráb­bi politikai gyakorlatunkban — s talán olykor még ma is — nem az képezte a fő problémát, hogy az egyes érdekképviseleti szervek nem vették eléggé fi­gyelembe az össztársadalmi ér­dekeket, hanem inkább az, hogy nem eléggé képviselték sajátos részérdekeiket, ehe­lyett gyakran hivatkoztak az össztársadalmi érdekre. Az ilyen gyakorlat politikai mechanizmu­sunkban a szerepek felcserélé­sének igényét jelentené. Hiszen a különböző érdekvédelmi szer­vezetek már csak azért sem képviselhetik elsősorban az össztársadalmi érdeket, mert mint rétegszervezetek a társa­dalom különböző (részérdekei­ket tekintve is különböző) réte­geit tömörítik soraikban. (De a részérdekek eitúlzása is hiba!) • A különböző érdekek össz­hangjának megteremtését, az össztársadalmi érdek képvisele­tét és érvényesítését a párt fon­tos, folyamatos feladatnak tart­ja. A párt a munkásosztály él­csapata, s a szocialista fejlődés folyamán fokozatosan az egész szocialista társadalom, az egész nép élcsapatává válik. Ilyen módon az egész munkásosztály érdekeit, az egész nép érdekeit tudja képviselni. Élcsapat jelle­génél fogva pedig ezeket az érdekeket az egész társadalom számára programszerűen meg is tudja fogalmazni. A párt. mint a társadalom legtudato-- sabb erőit tömörítő élcsapot, képes a társadalom fejlődés- törvényeinek megismerésére. Ezeknek az ismereteknek a bir­tokában képessé válik a helyes politikai vonalvezetésre és po­litikai előrelátásra. Politikai tisztánlátás és előrelátás nélkül nem lehet a pillanatnyi érdeket a távolabbival, a részérdeke­ket az össztársadalmi érdekkel összeegyeztetni és átfogó politi­kai szintézist kialakítani. A tömeg szervezetek tehát a párt­tal kialakult kontaktus útján a párt eszmei irányításával kap­csolják be a részérdekeket az össztársadalmi érdek folyama­tába. (Siklói Tamás) Főiskola epul Győrött Azon a füzeten, amelyet a legfiatalabb műszaki főiskola tájékoztatásul ezekben a hetek­ben juttat el az érettségizendő diákokhoz, ez felirat áll: Közle­kedési és Távközlési Műszaki Főiskola, Budapest — Győr. Az alapító levélben is ez a cím olvasható, bár e pillanatban Győr csak leendő székhely. Budapest viszont ideiglenes. S még így sem teljes p( név, mert a főiskola két szaka — Szege­den van. Mi a magyarázata en­nek a különös helyzetnek? Három év Hazánkban a közlekedés, távközlés és a járműgyártás gyors ütemben fejlődik, és a szakemberek iránti növekvő igény sürgetővé tette olyan fő­iskola létesítését, amely — oz általános műszaki-technikai fej­lődésnek megfelelően — ele­gendő jól képzett gyakorlati szakembert ad az országnak. A Népköztársaság Elnöki Taná­csa 1968. évi 16. számú törvény- erejű rendeletében létrehozta a műszaki felsőoktatásnak ezt az újtípusú intézményét. A rende­let a főiskola végleges helyéül Győrt jelölte meg. Az építkezés mór befejező­dött. De addig is, míg a ter­vek szerint 1974 és 77 között, a folyamatos áttelepülés be­fejeztével már minden hallga­tót Győrött fogad a főiskola, megkezdődött az oktatás Buda­pesten és Szegeden. A főiskola a közlekedés egyes szakterületei és a hírközlés szá­mára képez korszerű szakmai, elméleti és gyakorlati ismeret­tel rendelkező üzemmérnököket, A tanulmányi idő a nappali ta­gozaton három év, a levelezőn négy, a műszaki oktató szakon másfél év. A vizsgáztatás rend­szere is hasonló más főiskolá­kéhoz: félévi (15 hetes, heti 36 órás) oktatás után 6 hetes vizs­gaidőszak következik, amely alatt általában 6 tantárgyból kollokválnak, illetve szigorlatoz­nak a hallgatók. A második és negyedik félév vizsgáit négy­négy hetes üzemi gyakorlat kö­veti. A sikeres szakdolgozat és államvizsga utón üzemmérnöki (illetve műszaki oktatói) ok­levelet kapnak a hol Iga tölt. Szakok, tagozatok Hol helyezkedhetnek ei ■ közlekedési és távközlési mű­szaki főiskolán végzett fiatalok? A közlekedésépítési karon (Bu­dapest) négy szak van. A híd­építési és fenntartási szak hall­gatói foglalkoznak a hidak és tartószerkezetek erótani számí­tásaival illetve az építési mun­kahelyek tervezési, irányítási munkáival. Az útépítési és -fenn­tartási szakosok a nagy út­hálózatok fejlesztési, tervezési munkaiban találják meg helyü­ket, míg a vasútépítési és -feno­lén tartás szakembereinek a vas­utak, metrók építése lesz a fel­adata. A vasútgépész üzem­mérnökök elsősorban a MAV- nól helyezkedhetnek el. A gépjármű-közlekedési tago­zat (Budapest) képez autógépé­szeket, autóközlekedési és -javí­tó vállalatok, műszaki ügyinté­zői, irányító munkakörébe, a gépjármű-üzemi szak a korsze'ű szállítás, fuvarozás szakember­gondjain segít, a hajózási szak tengerésztiszti ágazata pedig a magyar tengerha'józós számára nevel utánpótlást. Szintén Budapesten von a távközlési tagozat. A vezeték nélküli szakon végzettek első­sorban a rádió-, televízió- es mikrohullámú állomásokon, táv­közlési és ipari üzemekben, ku­tatóintézetekben helyezkedhet­nek el, a vezetékes szakon dip­lomázók pedig távbeszélő és távíró központokban, erősítő ál­lomásokon. A vasúti közlekedési tagozat Szegeden működik. Az egyik a forgalomszervezést és irányítási; a kereskedelem szervezését és a vasútüzem gazdasági terve­zését tanítja, míg a másik a vasúti biztosító berendezések, hírközlő eszközök, automatikák rejtelmeibe avat be — üzem­mérnöki szinten. Győrben egyelőre csak a mű­szaki oktató szak működik — levelező tagozaton. Akik itt vé­geznek, azok a szakmunkás- képző intézetekben, a szak- középiskolákban pedagógiai képesítéssel és magasabb szak­mai szinten láthatják el oktató­nevelő munkájukat A főiskola teljes kiépülésekor és Győrbe településekor emellett műszaki tanárképzés is lesz; új szck lesz a postaüzemmérnöki, meg­szűnik viszont a hajózás. Matematika, fizika A közlekedés és műszaki fő­iskolára jelentkezés hasonló a többi felsőoktatási intézménye­kéhez, vagyis a középiskolák március 1—15. között fogadják a kérelmeket. A szóbeli és írás­beli felvételik is ugyanakkor lesznek, mint másutt: június vé­gén, július elején. Felvételi vizsga matematikából és fizi­kából lesz. A felvételi bizottság a képzés szempontjából alap­vető tárgyakban mutatott fel- készültség mellett olyan fel­adatokat is ad, amelyek lehető­vé teszik a tehetség, képesség, rátermettség vizsgálatát. Az ösz­töndíjak és szociális juttatások feltételei ugyanolyanok, mint más felsőoktatási intézmények­ben. Szegeden jelenleg a hall­gatók 90 százalékát tudják ko'- légiumban elhelyezni/ Budapes­ten 35 százalékát. Győrött 70— 75 százalék lesz ez az arány, figyelembe véve, hogy az egesz országból jönnek ide hallgatók. Egyébként a győri főiskola körülbelül 1700 nappali és to­vábbi 1700 esti illetve levelező hallgatónak ad majd helyet, így az ország egyik legnagyobb felsőoktatási intézménye lesz. S a legkorszerűbb is, mind épí­tészeti megoldásaiban, mind felszerelésében, gépészeti be­rendezésében. Ideális körülmények A 100 000 lokosú Győr már nagyon várja a főiskolát, mely­től reméli, hogy nemcsak mű­szaki-tudományos, hanem kul­turális központ is lesz. A város már most is, s néhány év múl­va különösen sok fiatalnak tud majd a tanulás mellett pihe­nési, szórakozási lehetőséget nyújtani. A három folyó városá­ban hangulatos csónakházak adnak helyet a vízi sportok kedvelőinek, a környező falvak romantikus tájai és városok mű­emlékei a kirándulókat vonz­zák. A komolyzene híveit hiva­tásos szimfonikus zenekar ní­vós programja csalogatja, a mostani színház kéttagozatos, de az új színház a próza és operett mellett operát is játszik majd. Ideális körülmények közt ta­nulhatnak tehát majd az üzem­mérnöki diplomáért a fiúk, ló-’ nyok. Dr. Csanády György köz­lekedés- és postaügyi miniszter is erről nyilatkozott nemrég: nyugodtan és nagy biztonság­gal készülhetnek fiataljaink — mondotta. — Nem lesznek el­helyezkedési gondjaik, mert a közlekedésnek és hírközlésnek sok-sok mérnökre van szük­sége. Gárdonyi B. Tamás Sanyinak keresztelték, mert nem tudták kimondani a ne- rét. Meg különben is: vietna­mi név nincs a magyar nap­tárban, a névnapot pedig va­lahogy csak meg kellett ün­nepelni. Fogyott is Sándor napkor jócskán a Szalonsör­ből . .. Nguyen Huy Suong 1966 szeptemberében érkezett Ma­gyarországra. Azóta nem volt otthon. Először másfél évig magyarul tanult Budapesten, aztán 1970-ben a műszaki főiskolával együtt Pécsre ke­rült. Tavaly kapott diplomát épületvillamosítás szakon, s most az egy év gyakorlati idejét tölti a Mecseki Szén­bányák újhegyi villamos- üzemében. Munkaruhában, nyakig ola­josán ül az irodában. — Fél évig fizikai munkát végzek, meg kell ismerni a villamos szakma gyakorlati fo­ton vannak testvérek. Bátyja állatorvos, most Laoszban dol­gozik, nővére festőművész, egy művészeti iskolában tanít „Az öcskös öt éve katona". A kisebbek iskolások. Tavaly őt vietnami hallgató végzett a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskolán. Sanyi meg­lepően jól beszél magyarul, a többieknek is ő segített Azt mondta, ha hazatér, le sze­retné fordítani a magyar vic­ceket. Már amelyiket lehet... A vicceket: nagyon szereti. „Vjdám és kicsit nagyszájú gyerek vagyok" — fűzte hozzá a magyarázatot — Milyen volt a főiskolán? — Azt nem lehet mondani, hogy könnyű. Akarni kellett csak úgy ment a tanulás. De nagyon sokat segítettek a ma­gyarok, a csoporttársaim. S most, itt az üzemben is min­dent megtesznek, hogy tanui­ják. Különöse« Hester Jó­zsef tett sokat értem, ő volt a konzulensem a diploma­munkában, melyet a sport­csarnokok, sportpályák villa­mosításáról írtam. Neki kö­szön heten», hogy ötösre si­került. — Hogyan fogadta a hábo­rú végét? — Igen, a béke. Kimondha­tatlanul jó érzés, nagyon bo1- dog vagyok. Amikor elhagy­tam a hazámat arra gondol­tam: mire hazatérek, vajon találok-e valakit a család­ból? Szerencsére valameny- nyien életben vannak. Amikor reggel hallgattam a rádiót, rohantam a többiekhez. Az­tán meghallgattuk a moszk­vai rádió vietnami nyelvű adá­sát — ezt rendszeresen hall­gatjuk — s a mi nyelvűnkön is bemondták a hírt. — Hogyan ünnepelték mag a nagy eseményt? • — Pécsett, a különböző egyetemeken tizenheten tanu­lunk vietnamiak, összejöttünk, énekeltünk, beszélgettünk a terveinkről. Nálunk nem olyan az ünnep, mint itt Magyar- országon, ha jól vizsgáztunk, ha valakinek névnapja, vagy születésnapja van, előkerül az üveg. Vietnamban nem isme­rik a névnapot Talán ezért is neveztek el engem Sanyi­nak. Mindenesetre nagyon szimpatikus szokás.- Vietnamot újjá kell épí­teni. — Szeretnék a szülőföldem­re kerülni, nagyon szép vidék, ott töltöttem a gyerekkoro­mat ... Aztán újra tanulni kell. Például meg kell tanul­nom a villamos szakkifejezé­seket a mi nyelvünkön Is. Szakkönyveket is szeretnék fordítani magyarról, talán ké sőbb tolmácskodhatok is. Ügy szeretnék dolgozni, hogy is mondjam ... ha az emberek felkapcsolják a házakban a villanyt, gondoljanak a terve­zőre is. Van egy vietnami közmondás: „Ha gyümölcsöt eszel, ne feledd a kertészt.. (Panics) Ha gyümölcsöt eszel, ne feledd a kertészt! Sanyi — Vietnamból gásart Később a tervező cso­portba kerülök, ahol a terve­zéssel, üzemvezetéssel ismer­kedem. Jó tanuló voft a középisko­lában, kitűnőre érettségizett Bölcsészkarra szeretett volnc jelentkezni, történész akar lenni. De az élet másképp diktálta. — Kell a villamos szakem bér Vietnamnak, Magyaron szágra küldtek tanulni. Igi lettem épületvillamositás üzemmérnök. De nem bántani meg, megszerettem a szak mát. S itt nem is kellett olyar sokat rajzolni. Mert azt nenr szerettem . . . Nguyen Huy Suong — Sony — 24 éves. Szülei a Vietnam Demokratikus Köztársaság ban, a közel egymillió lakosi Ha-Bac városban laknak nem messze Hanoitól. Édes­apja a fővárosba jár dolgoz ni, édesanyja nyugdíjas. Ha

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom