Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-05 / 3. szám

W73. Joni'ár 5. DUNÁNTÚLI NAPLÓ i Jói halod a a Mohácsi Farostlemezgyárban 73 ezer tonna kemény farostlemezt gyártanak Az eredetinél nagyobb gyár épül a régi mellé — az óriási beruházás (521 millió forint ér­tékű) hajrájában elképzelhető milyen felfordulás van a gyár hatalmas területén. Az új lap­képző épületben igaz helyén a 6500 tonnás prés és a farost­lemez formázó, a gépek körül azonban a szerelők egész se­rege dolgozik. A hegesztő-be­rendezések szikraesőjében még csak elképzelni is nehéz a technológiai vonalat, mely a szomszédos épületben olyan egyértelműen bemutatja, ho­gyan készül ez az értékes ter­mék. A mohácsi gyár nagyré­szét ottjártunkkor osztrák, svéd, finn szerelők, aztán a magyar kivitelező vállalatok munkásai (VEGYÉPSZER, CSŐSZER, VÁV, VÍV, GÉPSZER Könnyű­ipari Szerelő Vállalat, Tolna megyei Állami Építőipari Vál­lalat) tartották megszállva — a MOFA 1972-ben mégis — is­mét - felülmúlta önmagát a termelésben. 340 milliós termelés A lamináló üzem december 13-án teljesítette éves termelési tervét. A múlt évben végrehaj­tott gépjavítások, fűtőlapcserék lehetővé teszik, hogy 1973-ban 20 százalékkal növeljék a ter­melést a felületkezelt farost­lemezből. Tavaly 1 millió 350 ezer négyzetméter ilyen termék került ki a gyárból — az igé­nyeket mennyiségben és válasz­tékban is sikerült kielégíteni. Az alapfarostlemez termelés a beruházás miatti kényszer le­állások (elektromos kábelok, vízvezetékek, gőzvezetékek épi tése) ellenére is 48 ezer tonna körül lesz — talán egy kicsi­vel több is — már esztendők óta ez a mennyiség a MOFA termelő kapacitásának legfel­sőbb határa. lakkozott lemezből 1,7 millió négyzetmétert gyártottak - ez a mennyiség kevesebb, mint ter­vezték. A gyár vezetői most elemzik: túl nagy követelmé­nyeket állítottak az üzemrész elé, vagy a gyakori lakk-anyag hiánya miatt nem sikerült el­képzeléseiket megvalósítani. A mohácsi gyár 1972-ben 340 millió forint termelési érté­ket produkált, nyeresége 68 millió forint körül várható. Mo­hácson — a Farostban — 1968 óta háromszor csökkentették az árakat, miközben a termelési költségek növekedtek. így nye­reség eredményük nem követi a termelési sikereket. Az ész- szerűsítések, újítások, munka­szervezés, belső tartalékok egész tárházát kell feltárniuk, hogy a beruházás közepette feladataikat, áremelés nélkül gazdaságosan megoldják, s közben a munkások bérét is emelni lehessen. Ez egy mun­kásra havi átlagban, 150—160 forintot jelentett. A beruházás A hajrához érkezett. A fa­aprító épülete elkészült, az öt gépsorból kettő már a helyén áll, sőt az üresjárati próbák is megtörténtek. Az úsztató csa­torna, melyen az alapanyag majd a gyártó vonalra érkezik kész a rostositó épületig. El­készült a 2000 köbméteres olaj­tároló — az év végén megkez­dődött a feltöltése, január kö­zepén pedig mór az óránként 25 tonna gőz fejlesztésére a1- kalmas olajkazánt is begyújt­ják. Elkészült az évi 500 ezer űr­méter fa fogadására alkalmas vágány-hálózat is. A gyár veze­tői márciusban kívánják az üresjárat próbákat megkezdeni, 1973. június 30-án pedig az új, 60 ezer tonna kemény farost­lemez gyártó kapacitású üzem­részt, a beruházás eredetilegi is tervezett időpontjában, be­indítják. A nagy számok, jó eredmé­nyek mögött azonban sokkal több is van: szinte teljesen megszüntetik a gyárban a ne­héz fizikai munkát. A rakodást kirakó darukkal, a szállítást az említett úsztató-csatornákkal, dömperekkel, targoncákkal old­ják meg. Ezekben a hetekben valóságos oktatási intézmény működik a MOFA-ban. Az elektromos- és diesel-targonca vezetői tanfolyamra 33-an, a dömper- és különleges jármű­vek kezelését oktató tanfolyam­ra 24-en járnak. Ök azonban csak a felét teszik ki a be­ruházás megkövetelte új szak­ember csapatnak. Két osztály­ban most képezik ki az új fa­lemezgyártóipari szakmunkáso­kat is ... L J. „Frontáttörés** 1972-ben Bőséges kínálatot ígér idén is az A&ROTRŐSZT Az elmúlt évben a mezőgaz­dasági nagyüzemek bevételei általában kedvezően alakultak; az Agrotröszt-riél ezért is arra számítanak, hogy 1973-ban a termelők a tavalyinál több ké­miai anyagot, műtrágyát és növényvédőszert vásárolnak. — Mint az MTI munkatársának el­mondották: már az 1972-es év is rekordot hozott, amennyiben nyolc százalékkal több talajerő pótló anyagot adtak el, mint az előző évben. A forgalomba hozott műtrágya mennyisége meghaladta a négymillió ton­nát. „Frontáttörés” volt az el­múlt esztendő a növényvédő­szereknél is. Ezekből — az egy évvel korábbihoz képest — több mint 30 százalékkal többet vá­sároltak a termelők, az új év­Borvidékeink A fövő Az 1973. évi program elké­szült Az idén már 73 ezer ton na kemény farostlemezt termel­nek, 500 ezer négyzetméterrel növelik a lakkozott és 300 ezer négyzetméterrel a laminált le­mez termelését. Az idei eszten­dő terveit egyetlen szám hatá­rozza meg: túl kell haladni a félmilliárdot. A tervek szerint 530. millió forint értékű termék hagyja el a mohácsi gyárat Szomlalon és hétfőn löllizkodés Megkezdik a pécsi IBUSZ-iroda átalakítását A Pécsi Tervező Vállalatnál készült tervek alapján a közeli napokban megkezdi a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat az IBUSZ pécsi irodájának átala­kítását. A terv szerint a föld­szinti és az emeleti helyisége­ket belső lépcsővel kötik össze a növekvő ügyfélforgalom za­vartalanabb lebonyolításának biztosítása érdekében, s az út­levél - ü gyi n tézés me g kön ny ítése végett. A helyiségeket teljesen felújítják és az új belső modern berendezést is kap. Az átala­kítás előreláthatóan augusztus­ra készül el. A munkák megindításának előfeltétele: az átalakítandó helyiségek szabaddá tétele. A Széchenyi tér 8. számú épület első emeletén a korábban mű­vészklub céljára szánt helyisé­geket kapta meg az IBUSZ az átalakítás időtartamára. A köl­tözést szombaton és hétfőn bo­nyolítják le, így az IBUSZ-ban ezen a két napon mindennemű ügyfélfogadás szünetel, tehát nem árusítanak menetjegyeket, nem intéznek útlevél- és valuta­ügyeket stb. Kedd reggeltől az IBUSZ valamennyi szolgáltatá­sát új helyén intézi. ben — a várhatóan fokozódó érdeklődésnek megfelelően — nagyobb műtrágya-készletek várják a megrendelőket: az Agrotröszt telepein az elmúlt évinél 8—10 százalékkal több műtrágyát kínálnak idén eladás­ra, Annyi máris bizonyos, hogy nitrogén-műtrágyából teljes el­látásra lehet számítani. Nö­vényvédő szerekből bőséges lesz a kínálat, A téli raktár- készletek 40 százalékkal na­gyobbak az elmúlt évinél; máris 800 millió forint értékű növény­védőszerből válogathatják ki a termelők a számukra legmeg­felelőbbeket, 1973-ban várha­tóan 30 százalékkal fokozódik a növényvédőszer értékesítés 1972-höz képest. Termékeink a nagyvilágban Elkészült a Hungexponál a külföldön tavaly megrendezett hivatalos magyar kiállítások előzetes gyorsmérlege. Az ösz- szesítésből kitűnik, hogy tavaly 42 hivatalos vásáron és kiállí­táson a magyar bemutatók 30 ezer négyzetméternyi területén mintegy 160 vagon terméket, árut vonultattak fel vállalataink. Csaknem kétszer annyi kiállítá­son vettek részt, mint 1967-ben. A KGST országok tíz nemzet­közi vásárán összesen 18 ezer négyzetméternyi területen mu­tatták be a magyar terméke­ket. A tengerentúli fejlődő or­szágok tíz városában,' nemzet­közi vásáron és önálló kiállí­táson összesen 8 ezer négyzet- méternyi területen mutatta bs exportkínálatát a nagyar ipar. A nyugat-európai és más tő­kés országokban összesen 22 nemzetközi vásáron és kiállítá­son jelentek meg hivatalos részvevőként a magyar kiállí­tók. A magyar bemutatók iránt mindenütt nagy érdeklődés nyil­vánult meg. A tokaji borvidéken is hoi- dókban a termés. Most a szám­vetés időszaka következik, amely nemcsak az évi ered­ményt, hanem az elmúlt év­tizedekben megtett utat is elemzés alá veszi. Érthető ez, hiszen a magyar mezőgazda­ság egyik legrégibb és leg fontosabb ágazata a szőlő- és bortermelés. A kialakult bor­vidékek sokszínűvé, ízekbe” gazdaggá, változatossá tették a magyar borok választékát •\ A szőlő- és bortermelés hagye- mányait szocialista mezőgazda­ságunk örökölte, és a korszerű agrártudomány eredményeit felhasználva továbbfejlesztik azt. A felszabadulás előtt (1931 — 40-es évek átlagában) 3 millió hektoliter bort termeltünk, az 1966—70-es években 4,5 millió hektolitert, lényegében ugyan­akkora - 220 ezer hektár terü­leten. Hazánk a világ borter­melésének 1,5%-át adja, a bortermelő országok sorában 14. helyet foglalja el. Az egy főre jutó hazai borfogyasztás csaknem 38 liter. A szőlő- és bortermelés nö­vekedése évi 1 millió hektoliter bor kivitelét teszi lehetőve. A szőlőtermelés 1966—70 kö­zött hektáronként 35,6 mázsá­ra emelkedett, a felszabadulás előtti 24,2 mázsával szemben. Eredményeink azonban a fran­cia és olasz terméseredmények (80—90 mázsa'hektár) mellett elmaradnak. Magyarországon is sok az olyan nagyüzem, ahol az országos átlagot jóval meg­haladó szőlőmennyiséget szűrő- telnek (1970-ben 58,6 mázsái hektár, az országos átlag 41,4 mázsa/hektár). Az állami gazdaságok az or­szág szőlő területének 9, a ter­melőszövetkezetek 52, az egyé­ni termelők 39 százalékával rendelkeznek. Az állami gaz­daságok eredményeit nagy mértékben befolyásolja az al­kalmazott modem agrotechnika, a nagy hozamú fajták telepí­tése és a gépesítés. A hazánkban megrendezett I, Borvilógversenyen 34 ország 1378 borfajtája vett részt. Ma­gyarország itt 66 borfajtával szerepelt igen jó eredménnyel. A Borvilágverseny jó al­kalom volt a nemzetközi össze­hasonlításra, és az új borter­melő módszerek megismerésére Is. Talán egyedülálló az egész világon... Egész életében vándorolt — két évtized híján egy évszáza­dot. Igaz a gyerekéveket nem szabadna számítani, de a sok­féle súlyos betegség akkoriban az élet és halál között tartotta vándorúton a kocsolai szabó­mester gyerekét. Két dolog haj­totta: a tanulás és az alkotás vágya. S ha most szigorúan matematikai eszközökkel kelle­ne az eredményt megállapíta­ni, az egyenlőségjel jobb ol­dalán csak apró végeredményt találnánk. Az asszonyok külön­legesen értenek a summázóshoz 1— Szabó János felesége is azt mondja most beszélgetésünk közben: minek ez — nekünk egész életünkben semmi sem sikerült. De azért csak kirakja a szekrényből a népi motívu­mokkal díszített szőtteseket, s a műszaki rajzokat. Talán még a világon sehol sem állítottak elő hasonlót: egyetlen behú­zással (felvetéssel) 145 féle különböző mintázatú és széles­ségű csíkot lehet a szövőszéken előállítani, sőt csak kedv és tü­relem kérdése, hogy akár vég­telen számú mintázat kerüljön a szőttesre. A népművészek csak egyetlen mintát képesek Ismételni, keskenyebb és széle­sebb csíkokban. Ez azonban | csak a kezdet: most egy újabb * Nyughatatlan öregember megoldáson • dolgozik, mely nemcsak .szélességirányú, ha­nem hosszirányú csíkozással és sarokmegoldással díszítené a szőtteseket. A találmány azonban a nagy felfedezésekhez hasonlóan gö­röngyös úton halad a siker felé. Fehérhegy felett, lapos, garázs­szerű épületben (betört abla­kok az: ajtón, a kezet görcsbe­húzó hideg a helyiségben) áll a szövőszék, a 145 féle lyuk­kártyával. A földes pince, mert hiszen az, néhány métert le­fele kellett ásni, hogy a három és fél méter magas szövőszéket fel lehessen állítani, aligha ha­sonlít egy alkotó műhelyhez. A szövőszéken látszik, hogy hóna­pok óta csak a pókok dolgoz­nak rajta. Pénz kellene, hogy kicsit rendbe lehessen hozni a pin­cét, néhány kiegészítő felsze­relés kellene a szövőszékhez, s valami segítség. — Szabó Já­nos kénytelen naphosszat a holland utcaseprőknek kabátot varrni (bedolgozó a komlói Carbonnál) — olyan kevés az a kis nyugdíj. Meszesen — a lánya laká­sában — él a két öreg nap­hosszat dolgozva. Néhány ka­rikatúrát látok a falon: a szö­vőipari tanfolyamok (a győri. Káptalan-dombon 1926-ban kezdődött iskola az őse a mai textilipari szakközépiskolának) hallgatói ajándékozták az első oktatónak — közülük többen később a magyar textilipar ve­zető munkatársai lettek. Egy selyemszövet képről Jacquard tekint az első maga szerkesz­tette szövőgép mellől iánk, az ablakon — mely előtt ül — golyó ütötte lyuk — már akkor sem volt egyszerű újat alkotni. Szabó János aprólékos rész­letességgel meséli életét: .pon­tosan .emlékezik, hogy a híres késmárki szövőiskolába Buda­pestről Rutkón át érkezett, s nagyon jól jött az „überciger”, melyet szülei ráerőltettek, mert ott 8 hónapig tart a tél. Még a napra is emlékezik: péntek volt és 13-a, s mostan 54 eszten­deje. A kitűnő tanárokról, az érettségi nélküli (feltétel volt, Szabó Janos csak választékos fogalmazásának köszönhette hogy felvették) kocsolai sváb gyerek kitűnő előmeneteléről, (otthon becsület szavát adta, hogy nála jobb tanuló nem lesz senki.) Állta is — sajnos a harmadik osztályt már nem fe­jezhette be, Késmárkot Cseh1- szlovákíához csatolták, őt pedig kiutasították. Ezután Tevelen betársult egy kis szövőüzembe, majd az acheni főiskolán vég­zett egy szemesztert, (kártolt gyapjúfonás) aztán Győrbe ke­rült a lenszövőgyárba. A délelőtt lassan elmúlik — eljött a pillanat, amikor félre kell tenni a tapintatot: bal sze­mét fekete bőr takarja, kép­telenség tovább az apró részle­tekre figyelni, amikor a leg­jelentősebbről még semmit sem tudok. — Az olasz fronton — tizen­hatban — repeszgránát rob­bant mellettem, a szilánkok engem találtak. A milliméter papírra festett sok ezer apró pont, a Jacqu­ard kép műszaki rajza elképesz­tő teljesítménynek tűnik, hiszen valamennyit már így alkotta. ., ■— Éppen nagyon jó állásom volt Győrben — félévi munká­mat két nap alatt is képes vol­tam elvégezni, hiszen éppen ez volt a baj, soha nem szívelhet­tem a tétlenséget — amikor hallom, hogy az ország leg­jobb gyára, a pesti Hungária Selyemszövő Gyár rajzoló osz­tályvezetőt keres. Beadtam én is a kérvényemet — három nap múlva hívnak, hogy kipró­bálnak. Az igazgató kérdi: hol működtem, mint rajzoló osztály­vezető? Mondom: sehol. Újabb kérdés: hát mint rajzoló? Se­hol — válaszoltam. Közben láttam a Szememre is r|éz — aztán újból kérdezett: van fogalma, hogyan készül a nyakkendőszövet? Azt még soha nem láttam — mondtam meg az igazat. Erre felugrott, hogy" ne csináljak bolondot belőle, én meg azt mondom, hogy ma­guknak van rám szüksége, nem nekem magukra, próbál­janak ki. Na megpróbáltak. — (Vedd csak elő azokat a nyak­kendőszöveteket — szólt a fele­ségének) a legbonyolultabb mintát adták oda, ennek csinál­jam meg a műszaki rajzát. Mi­korra? Azonnal. Több órás munka volt, mu- I tatom; jó lesz? Honnan tud- | jam — ki kfell szőni. Eqvszer csők hívnak ám: mutatják a I nyakkendőselymet és a kineve- ] • zest. Két és fél esztendeig itt ‘ dolgoztam, Aztán a pénz, «agy más: nem tudom űzött, hajtott egyik munkahelyről a másikta. Egyszer Győrbe beállít egy ve­vő, mutatja a mintát, hogy pár ezer kerti abrosz kellene, rögtön láttam, hogy nálunk nem lehet megcsinálni. Már maga is anti­szemita Szabó úr —. förmedt rám, s ment panaszra az igaz­gatóhoz. Az elvállalta, engem be sem hívtak. Nekem adták ki a munkát, akkor megmagya­ráztam az igazgatónak miért nem lehet — csak nézte a plafont — én meq vettem a kalapomat, s új munkahely után néztem. Nyughatatlan ember. Egy tucat munkahelyről mesél — Magyar- országon abban az időben ta­lán nem is volt több a szak­mában — ahol megfordult, az utolsóról is megbántódva jött el: 72 esztendős korában nyugdíjazták — Szabó János egy kissé korainak tartotta. Talán’ igaza is volt, ma is óriási életerő hajtja, s annyi sok megvalósításra váró terve van . . . Életrajzából olvastam egy részletet: szeretné ha ne­ve mellett Baranya állna, ami­kor majd a népiszőtteseket már az ő elgondolása szerint készí­tik. A siker biztos, csak egy kis pénz és segítség kellene hoz­zá . lombosi Jenó i

Next

/
Oldalképek
Tartalom