Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-05 / 3. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek 1 «ra:M 111*1» Dunántúlt napló XXX. évfolyam, 3. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1973. január 5 . péntek Elsőrendű feltétel K özgondolkodásunkban, szó- használatunkban látványos karriert futott be ez a gazdasági szakkifejezes: szabályozó. Bíráljuk és dicsérjük, egyetértünk vele és tökéletesítését javasoljuk valahányszor gazdasági eredményeink és hibáink, fejlődésünk és fejlődési akadályaink napirendre kerülnek. A szabályozók dicséretének és bírálatának már-már közmegegyezései vállalati modora is kialakult: illik egyetérteni hatásaikkal általában, és módosításukat javasolni a helyi feladatok esetében. Ez a kövesedé séma, o szabályozásnak ez a mind szélesebb körben érzékelhető értelmezése indokolja, hogy átgondoljuk: végeredményben mi a gazdasági szabályozás? Vajon indokolt a feltevés, amely az avatatlan közvéleményben, de olykor még szakkörökben is előbukkan, s amely a gazdálkodást gépies automatizmusnak fogja fel? Indokolt a hiedelem, amely szerint csupán pontos vezérlésre, jó szabályozásra vön szükség ahhoz, hogy a gazdaság gépezete minden részletében eredményesen működjék? Ha így lenne, akkor természetesen semmilyen terep nem jutna például a beruházások jó vagy rossz előkészítéséből, a készletgazdálkodás eredményeiből vagy gyengéiből, a vállalati korszerűsítés sikereiből vagy kudarcaiból származó következményeknek. Ha így lenne, akkor a gazdálkodósból teljességgel hiányoznék a személyes, tudati tényezők hatása, ez pedig a gazdaságirányítási rendszer lényegét kérdőjelezné meg. Ténylegesen a gazdaságpolitika — és megvalósításának eszközrendszere, az irányítás — rém lép fel ilyen mindenttudó orákulumként, ellenkezőleg: éppen lényegi vonásai közé tartozik, hogy tág teret nyújt a kockázatra és következményeire alapozott helyi döntésekhez. E gondolatsorból viszont az következik, hogy a gazdálkodás nem gepies szabályok, merev törvények megvalósítási terepe, hanem etikai mozgástér is, amelyben az előnyt és a hátrányt, a jót vagy a rosszat nemcsak a forint tükrében, az árbevétel. a nyereség segítségével, hanem Íratlan etikai szabályok alapján is mérlegelni kell. Talán nem árt mindjárt az elsőszámú, legfontosabb etikai szabállyal kezdenünk: azzal, amelyet a szocializmus építésének szakaszában, egyetlen pillanatra sem helyeztünk hatályon kívül, s amely a gazdálkodás felelősei, a vállalatok-szövetkezetek vezetői számára a közérdek képviseletét a szocializmus tel- jessségéért érzett, a részérdekeken felülemelkedő felelősséget írja elő. Ha tárgyilagosan vizsgáljuk ezt az általánosan érvényes felelősséget hozzátehetjük: korántsem egyszerű ezt o mindennapok gazdasági valóságában következetesen képviselni. A gyakorlat, a gazdálkodás nem kevés érdek-ütközése rendkívül sűrűn állítja etikailag is bonyolult döntések elé a vállalatok vezetőit Elvont ráolvasás lenne ugyanis azt állítani, hogy köny- nyűszerrel áthidalható konfliktus a csoportérdek, illetve a nép- gazdasági, az országos követelmények olykor millió forintokban kifejezhető szembenállása. A szocializmus etikai, tehát lelkiismereti, belülről fakadó követelményei előírják, hogy a vállalati vezető ■— néha még ar átmeneti népszerűtlenséget is vállalva —, messzibb lásson a pillanatnyi érdeknél, képes legyen jól értelmezni az összefüggést, hegy a népgazdaság terhének növelése, végül a csoport, a vállalat számára is hátrányos, más szóval: a helyi érdek nem szigetelódhet el az egésztől, az összességtől. Ha például a vállalat — árbevételét és részesedését növelve — indokolatlanul emeli termékeinek árát, akkor ez gyűrűző hatásaival végtére a „saját” dolgozóját is sújtja: ha a vállalatnál önérdekből nem korszerűsítik a gyártmányszerkezetet és elavult termékeket állítanak elő, az esetleg mérsékli a népgazdaság devizabevételeit, kevesebb jut tehát az adott gyárnak is újabb, korszerűbb gépek vásárlására, és a kör itt lezárul: a kapcsolat ilyen mádon is nyilvánvaló. A z következnék ebből, hogy a vállalati döntések kidolgozásakor etikai előírásokkal, megfontolásokkal kell pótolni a nyereségességet; a közérdek ál la Iá nos igényével helyettesíteni a helyi érdeket? Olykor — jelentsük ki nyíltan, — ezt is jelentheti, általában azonban nem egyszerűen ezt A két követelmény bonyolult egyeztetéséről, más szóval: a rövidlejáratú és a távlati érdekek összekapcsolásáról von szó. A Központi Bizottság novemberi határozató is magas etikai mércét állít minden gazdasági vezető elé. Igaz, kimondja azt is, hogy célszerűbb elemezni, felülvizsgálni a szabályozás hatásait de egyszersmind rámutat: nem várható minden eredmény ettől — az előrehaladás elsőrendű feltétele, a felelős, jól végzett, hatékony munka! T.A, Ülést tartott a Minisztertanács Le Dúc Tho Moszkvában A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács rendeletet hozott a levegő tisztáságának védelméről. A rendelet meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket a levegő tisztaságának megőrzése érdekében a vállalatoknak, vala mint a felügyeletüket ellátó szerveknek teljesíteniük és el- lenőrizniök kell. A kohó- és gépipari miniszter előterjesztése alapján a kormány elfogadta a Lenin Kohászati Művek nemesacélhengermű beruházási programjának módosítására vonatkozó javaslatot. A kormány utasította ez illetékes minisztereket, hogy a beruházás megvalósításához a szükséges intézkedéseket tegyék meg. A kormány megtárgyalta és elfogadta a Magyar Nemzeti Bank és a Központi Népi El lenőrzési Bizottság elnökének jelentését a vállalatok közötti Rendelet a levegő tisztaságának védelméről kapcsolatban vállolt kötelezettségek teljesítéséről. A Minisztertanács felhívta a minisztereket, hogy az irányításuk alá tartozó gazdálkodó szerveknél fokozatosan szorgalmazzák az egymással kapcsolatban álló vállalatok és szövetkezetek közötti szerződéses együttműködést és tartós kapcsolatokat A jogszabályalkotásban vegyék figyelembe a bel- és külföldi szerződési rendszeiek közötti kapcsolatokból fakadó feladatokat, a gazdasági bírság szélesítését a szerződéses fegyelem javítása érdekében. A kormány a Fővárosi Tanács elnökének, a körlekedés- és postaügyi miniszternek és a í Pest megyei Tanács elnökének j előterjesztése alapján megtár- I gyalta Budapest és környéke í közlekedés fejlesztési tervét A terv tartalmazza a tömegközlekedés, a közúti és a kötött- pályás személy- és teherszállítás, valamint a közlekedési javító- és szervizhálózat, az üzemanyagtöltő állomások fejlesztésének feladatait. A jövőben nagyobb gondot kell fordítani a forgalomszervezés és a forgalomirányítás fejlesztésére, A Minisztertanács az előterjesztést jóváhagyólag tudomásul vette. Utasította oz illetékes szeiveket, hogy terveik kialakítása során a főváros közlekedésfejlesztési célkitűzéseit vegyék figyelembe, A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést terjesztett a kormány elé az is- kolaeqészségügy helyzetéről folytatott vizsgálat tapasztalatairól. Az utóbbi években javult az iskolai tanulók egészségügyi ellátottsága, kialakultak és fejlődtek a gyermekek gyógyítását szolgáló járó- és fekvőbeteg ellátó intézmények, nőtt a gyermekorvosok száma. A növekvő szükségletekhez, a már ma is kielégíthető igényekhez viszonyítva több vonatkoásban azonban elmaradás mutatkozik. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Úgy rendelkezett, az illetékes miniszterek gondoskodjanak arról, hogy az iskolaegészségügyi helyzet további javítására vo natkozó rövid és hosszabb távú tennivalókat a soron levő oktatáspolitikai feladatokkal együtt dolgozzák ki és hajtsák végre. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A januári enyhe időt kihasználják a Siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Termelőszövetkezet szőlészetében. A villanyi heg** oldalban metszik a borszőlőt. Nagyközséggé nyilvánították Beremendet Le Due Tho, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, o Központi Bizottság titkára, a Vietnami Demokratikus Köztársaság Párizsban tárgyaló delegációjának különleges tanácsadója csütörtökön Moszkvába érkezett Le Dúc Tho Moszkvából Párizsba utazik, Hogy január 3-án találkozzon Henry Kissingerrel, az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági főtanácsadójával. A VDK-nak a 20. szélességi körtől északra fekvő területei elleni barbár amerikai bombatámadások leállása áfa csütörtökön 10-30 órakor 3 nap alatt már a harmadik alkalommal ültek össze a demokratikus Vietnam és az Egyesült Államok szakértői. A tárgyalás szin- helye a Párizs környéki Gif-Sur- Yvette. A vietnami—amerikai szakértői szintű bizalmas megbeszélések — az AFP szerint —- Le Dúc Tho és Kissinger január 8-ra kitűzött újabb találkozója előjátékának tekinti)», tök. Erb János felvétele Tegnap délelőtt fél 10-kor ünnepi tanácsülésen nagyközséggé nyilvánították Beremen det. A tanácsülésen részt vett és az elnökségben helyet foglalt Takács Gyula, Baranya megye Tanácsának elnökhelyettese, dr. Vido Sándor, a siklósi Járási Pártbizottság első titkára, dr. Szabó József, a Baranya megyei Népi Ellenőrző Bizottság elnöke, országgyűlési képviselő és dr. Török Zsigmond, a Járási Tanácsi Hivatal efnöke. Biró Jana's, ÁFÉSZ elnök, tanácstag megnyitója után, dr. Varjú Lajos, a beremendi To nács vb. titkára ismertette a község eddigi fejlesztését és bővebben szólt az immár nagyközség közeli és távolabbi terveiről. Többek között elmondta, hogy május elsejére elkészül a 40 főre bővített bölcsőde, a nyáron megkezdik az iskola teljes felújítását, a napközi korszerűsítését és sokat kivonnak tenni a közművek fejlesztésére, a kommunális ellátottság érdekében. Olyan szándékuk van, hogy idén minden peremterületi út portalanított legyen, rendbehozzák a parkokot, járdákat és a későbbiekben a vállalatok, szövetkezetek és a lakosság segítségével központi parkot is létesítsenek gyermekjátszótérrel. Ebben az évben 31 kétszintes szövetkezeti lakást is építenek, korszerűsítik az orvosi rendelőt és annak felszerelését. Ezt követően Takács Qyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese vette át a szót. Elmondotta, hogy o tanács tagjai azzal, hogy nagyközségi tanács tagjaivá voltak nemcsak több jogot kaptak, hanem nagyobb felelősség is hárul rójuk. Fontos, hogy nemcsak az „ipargr sodott” Beremenddel törődjenek, hanem.azonos jogokat élvezzenek a csatolt községek is., Beremend nagyközséggé válása maga után kell, hogy vonja az urbanizálódást is, közös munkával fokozatosan át kell változtatni a falu jellegét. Ezt megköveteli a már felépült, modern cementgyár, az új lakótelep, az egyre gyarapodó új lakások és nem utolsó sorban az is, hogy megváltozott a falu lakosainak összetétele, természetesen ezzel párhuzamosan az igénye is. Gondoskodni kell a környék kulturális lehetőségeinek kihasználásáról is. Elmondotta még többek között, hogy olyan határozat született a Megyei Tanácson, hogy — mint ahogy Harkány a bolgár hősök emlékhelye — Beremend a második világháború felszabadító harcaiban hősi halá't ! halt jugoszláv katonák emlék- j helye legyen. Ezt nem csak az I indokolja, hogy Beremend ha- I társzéli község, hanem az is. i hogy itt esett el a legtöbb ju- ! goszlóv hős. i Felszólalásának befejeztével I Takács Gyula átnyújtotta dr. Varjú Lajosnak a Baranya megyei Tanács határozatát tar- j talmazó oklevelet, amelyen ez ! áll: „A Baranya Megyei Tanács i 19/1972. TH számú határozatával Beremend Község Közös Tqpápsot, -január \ elsejével j Nagyközségi Közös Tanáccsá nyilvánította, egyben felruházta mindazokkal a jogokkal, amelyek megilletik a nagyközségi - tanácsokat.” , ■ k Ezt kővetően dr. Vida Sándor, a Járási Pártbizottság első titkára, majd dr. Török Zsigmond a Járási Hivatal elnöke szólalt fel. Az ünnepi tanácsülés o beremendi úttörők műsorával ért I veget, Képünkön: lakács Gyula átnyújtja az oklevelet dr. Varjú Lajosnak, A tartalomból Reakciós készülődés Chilében i2. old.) NyughatatMan öregember Í3 old.) Emberek, gépe készenlétben (5. old.) Akik a hírekbe* szerepelnek ‘..5 Old.) Rádió- és tv.musoi (6. old.)
