Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-21 / 17. szám
1973. január 21. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Hadüzenet az igénytelenségnek Pécs őrzi 1972: első ízben ezer összkomfortos lakás — A pécsi panelgyár egye«öre allja a gazdasági versenyt < j Tavaly ezer panel lakást szereltek össze Pécsett — s ez rekordmennyiséget jelent a város történetében. A III. ötéves tervben évente átlagosan 550—600 lakás épült, a IV. ötéves tér/ félidejében 800 volt az. évi átlag, az 1972-es rekord azonban mór az V. ötös felé mutat. 1975 —80 között évi átlagban legalább 1000 lakást akarnak építtetni a város vezetői — s hogy ez a terv egyáltalán megszülethetett, az nagyrészt a panelgyár érdeme. A pécsi panelqyár 15 születésnapja alkalmából Ba- lasltó /sfvánnal, a Pécsi városi Tanács tervosztálya és Tóth Zoltánna\, a tanács építési és közlekedési osztálya vezetőjével erről a tizenöt éves útról beszélgettünk. Kezdjük a legkényesebb kérdéssel : TÓTH ZOLTÁN — Pécs, jórészt saját erőből, 15 évvel ezelőtt az ország első panelgyárát építette meg. Megelőztük a kort —. de végül is jó-e ez nekünk, hisz ma Pécs az egyetlen komoly város az országban, mely nem kapott korszerű házgyárat. , .? BALASKÓ ISTVÁN: — Egyértelműen igennel válaszolok, még akkor is, ha mindjárt hozzá kell tennem: szerettünk volna, illetve szeretnénk házgyárat. Ha nincs a panel, nincs a mai Pécs. Azt a lakás- építési programot, amit mi az utóbbi tíz évben realizáltunk, hagyományos technológiával j képtelenség lett volna teljesíteni. Kényszerhelyzetben voltunk, egyszerűen nem volt ember. Az építési lehetőségek pedig adottak voltak. Nem kevesebbről volt tehát szó, mint. arról, hogy vagy , mz -c'djűk a létszám- és kapa- . citcrhiáriy okozta gondokat, vagy nem építünk annyi lakást, amennyit építhetnénk. A panel- [ technológia gyors és eredményes meghonosítása többéves \ előnyhöz juttatott bennünket — I s előnyünket még ma is tartjuk. TÓTH ZOLTÁN: — Az elmúlt 15 év alatt egyébként folyamatosan változott a pécsi paneltechnológia, s ez a változás folytatódik. A házgyári vita ország-, sőt Európa-szerte j tart, vannak azonban a ház- gyári technológiának — tehát a nagysorozatú, gyárszerű terme- j lésnek —, vitathatatlan gazdasági előnyei, s ezek egy részét lehet és érdemes adaptálnunk. Bizonyos szerkezeti megoldásokat máris átvettünk, s az országos szabványhoz való idomulás is egyre erőteljesebb. Ez lehetővé teszi például a nagy sorozatban előállított, tehát olcsóbb, nyílászárók alkalmazását, ami tovább javíthatja a hatékonyságot. A pécsi panelgyár egyébként a leggazdaságosabb hazai elemgyárak egyike. — A megrendelő és a tervező között nyilván öröktől fogva folyik a vita, ezek a viták azonban mintha élesebbekké lettek volna amióta panel van . ., TÓTH ZOLTÁN: — Minden megvalósult épület kompromisszum eredménye, ezt kár lenne tagadni. Magyarázkodás helyett nézzük, mi mindent írnak elő számunkra a központi direktívák. Kötött például a szintek száma, az átlagterület, az átlagköltség, a technológia . ,. — Minél nagyobb elemekből készül egy épület, annál bonyolultabb dolog a variálás — ez nyilvánvaló. A panel tehát kiengedte a palackból a szürkeség rémét —, de nyilván adott is valamit cserébe ... — A szürkeségénél álljunk I meg egy szóra. Meggyőződésem, ' hogy Pécs esztétikai vonatkozásban is nagy előnyre tett szert. A mi gondjaink elenyészöek a házgyári építéssel együttjáró i gondok mellett. A 'pécsi panel- i technológia sokkal rugalmasabb mint a házgyári, s állítom, hogy ! mindazt meg tudnánk csinálni, amit a világon eddig ezzel a technológiával produkáltak. A | Szalai utcai házak sikere is ezt j bizonyítja — mindez csak pénz- j kérdés. — A Szalai utcai házak való- ; ban szebbek . az átlagnál, ez \ azonban lakásonként plusz tíz- \ ezer forintot jelentett. Megérte? BALASKÓ ISTVÁN: — Meg. Minden épületünk nem, lehet gxjra, kiemelt lieíye- ! kén ,azonban kiemelkedő dolgo- j kát kell produkálnunk'. Ez elhatározás. — A panel-technológia beha- ! tárolja a variációs lehetőségeket, az igazi szürkeség oka azonban nem az egyes épületek viszonylagos szürkesége, hanem az azonos épületek örökös ismétlődése. BALASKÓ ISTVÁN: — Ennek sok oka van. A Dies típust például két évig épí- 1 tettük, mert egyszerűen nem volt j más. Ma legalább három típust kapunk évente, s ez véleményem szerint már érezteti is hatását. TÓTH ZOLTÁN; — Az ismétlődés egy kicsit a tervező vállalatok érdeke is. volt, hisz az adaptálás egyszerűbb. Most azonban kedvezőbb helyzetben vagyunk, nem szorít any- : nyira a cipő, s mód van arra, j hogy több variáció készüljön. A | beruházások visszafogása terve- í zői kapacitásokat szabadított 1 fel, s ez azt jelenti egyebek mellett, hogy értelmet nyernek a pályázatok, — Pécsi panelből épült az ország első 11 szintes, nagyelemes, háza. Ez akkor szenzáció ! volt. Várhatunk-e valami hasonlót? TÓTH ZOLTÁN; — Technikailag nem lehetetlenség a panelből készült magasház. Vizsgáljuk, mit jelentene a 11 szintnél magasabb pa- neiházak építése, s személy szerint biztos is vagyok benne, hogy előbb-utóbb lesznek ilyenek. A i problémát statikai kérdések okozzák, s persze a viszonylagos j drágaság. BALASKÓ ISTVÁN: — Iskolák, kollégiumok, szállodák építésére is mód nyílhat a jövőben — a technikai feltételek zöme adott, — És ha végül is megvalósul a terv, Pécs mégis kap korszerű házgyárat? BALASKÓ ISTVÁN: — A legfontosabbat már említettem: embereket pótolt. De nagyon fontos az is, hogy javította a lakások felszereltségét, j Tavaly például ezer lakást építettünk, s valamennyi összkomfortos. Az előregyártás lehetővé tette az előszerelést, a beépítés:, s : .V ényszerített bennünket számos dologra, például a korszerű fűtési módok általánossá tételére,. TÓTH ZOLTÁN: — Akkor a panelgyár mást i gyárt, . például, ipari vagy mezőgazdasági épületeket — az j átállítás ugyanis viszonylag j könnyen megoldható, A BÉV ve- zetői felkészültek erre is. Ez ! azonban most csak elméleti 1 kérdés, a panelgyárnak lakáso- j kát kell építenie — a lehető leggazdaságosabban dolgozva, ! s a lehető legjobb minőségben. Óeteiemiik a munka A fanatikus jelző ellen valamennyien tiltakoznak — ez a gyűjtőnév azonosítja a japán öngyilkos pilótákat, a terrorista arab gerilla szervezetek tagjait csakúgy, mint a tudomány, a művészet, a sport ezernyi fanatikusát, A szónak nemes értelmezését azbnban a rnúnka megszállottjai is magukra vehetik, * Dukics Károly tűzoltó alezredes, A Kiváló Szolgálati Érdemrend, három szolgálati érem, a Haza szolgálatáért érdemérem arany, és a Tűzrendészed érem aranyfokozatának tulajdonosa, íróasztalán mindennek pontos helye van, csakúgy mint életében az eseményeknek. Negyvenhét esztendős — huszonhárom éve tűzoltó. A tűzoltóság a bányától kért akkoriban tisztiiskolára embereket. Nem sokáig gondolkozott, teljesítette feljebbvalói kérését. — Később már megbeszélték az emberrel, hogy kedvet érez-e a feladathoz, melyhez éppen kiszemelték, Igaz, a hang sokszor kísértetiesen a régi maradt. Amikor Pécsre küldtek parancsnok-helyettesnek, behívott a főnők és azt mondta: Dukics elvtárs, a vezetés nagyon komoly tudomány — és most maga is kombinációba került. Századosként kezdtem, majd annak rendje és módja szerint léptem elő az évek során , ,, Jónéhányszor láttam, amint önkéntesek tűzoltóversenyeit irányította, többször tanúja voltam, amint a termelőszövetkezetekben, tanácsokon, üzemekben oktat, dicsér, büntet. — Hát ha én megszállott, vagy fanatikus vagyok, akkor minden tűzoltótiszt és tűzoltó I az. Ezt a munkát nem lehet csak „úgy” végezni, Ha az ember kimegy a tűzhöz, ahol egy ember, vagy, milliós értékek ] vannak veszélyben, akkor nem j azért megy, mert ez a parancs, J Szombat? Vasárnap? — Nem j számít. Az önkéntesek? Nem érnek rá, amikor nekem hivatalos munkaidőm van, s ha nekik fon- ! tos, nekem sem lehet közömbös, i aki ezért fizetést is kap, Nincs o i falvakban méq egy olyan befolyásos tömeg szervezet, ahol 1 annyi fiatal aktív munkájára j lehetne számítani, mint az ön- j kéntes tűzoltóegyletek. Nagynyórádon részt vettem i egy tűzoltóegyleti közgyűlésen ! — Dukics Károly alezredes, i aztán a mohácsi járás magasrangú parancsnoka csak a szék- 1 Új takarékszövetkezeti szolgáltatások Az idén ötven egységben gépesítik a könyvvitelt DOLGOZÓ FIATALOK VERSMONDÓ SEREGSZEMLÉJE Szavalóversenyek Baranyában Dolgozó fiatalok számára hirdet szavalóversenyt a KISZ Baranya megyei Bizottsága és a Pécs-Baranyai Népművelési Tanácsadó, — Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója tiszteletére. Korhatár: harminc év. A résztvevő fiataloknak kötelezően egy Petőfi verset kell tolmácsolni, amellett, szabadon választva, egy mai magyar költő alkotását kell elmondani. Nevezési határidő: 1973. fea- ruár 20. A nevezéseket a név lakcím és a választott vers címének feltüntetésével a városi vagy járási művelődési központokhoz kell beküldeni. A járási döntők március 15 és április 4 között lesznek — a legjobban szerepelt versmondók számára a megyei döntőt májusban rendezik meg. A múlt esztendőben két és félszer több biztosítást kötöttek a takarékszövetkezetek, mint 1971-ben, 40 százalékkal több külföldi fizetőeszközt váltottak be, bekapcsolódtak az idegen- forgalom szervezésébe. A SZO- VOSZ tájékoztatása szerint új szolgáltatásként a jövőben foglalkoznak átutalási betétszámlák és magánszemélyek csekkszámláinak vezetésével is. Az idén — megállapodások alapján — a takarékszövetkezetek fizethetik ki a termelőknek a megyei állatforgalmi és a húsipari vállalatoknál eladott állatok ellenértékét. A takarékszövetkezetek közelebb kívánják vinni a szolgáltatásaikat tagjaik lakóhelyéhez: a múlt évben 28 új kirendeh- séget, 29 betétgyűjtő pénztárat és 60 üzletházat létesítettek- Ezzel a takarékszövetkezeti hálózat egységeinek száma ezer fölé emelkedett. Az ügyintézés meggyorsítására eddig 40 takarékszövetkezetnél vezették be a gépesített könyvvitelt, s ez idén újabb 50 szövetkezet tér át a gépi módszerekre. A múlt évben a takarékszövetkezeti betétállomány 900 millió forintos növekedésével elérte az 5,5 milliárd forintot, míg a kölcsönállomány 2 milliárd forintra emelkedett. A betétállományok növekedése nép- gazdasági haszonnal is párosult. A takarékszövetkezetek jelenleg mintegy 3,3 milliard forintot bocsátanak betétállományukból az állam rendelkezésére, és csaknem 200 millió forint szabad kölcsönalapot tartanak tartós betétként az OTP-nél. Buzási Géza Kiss sorokban ülhetett — az elnökségben az önkéntes; parancsnok őrmester, a helyettese és a legjobb raj parancsnoka foglalt helyet. — A demokratizmus a formális oldaláról is fontos — ha elveszik a forma, azt könnyen követheti o tartalom is. S ezek a demokratikus szervezetek szó nélkül hajtják végre a parancsokat, amikor baj van. Tizenöt esztendeje foglalkozom velük, — nem volt méq rá példa, hogy egyetlen utasítás végrehajtásán vitatkoztak volna ... * Buzási Géza szintén 47 esztendős, bányamérnök, s évenként egy alkalommal kétszáz meghívóra rajzolja a gótírósra emlékeztető betűivel a címeket — amikor a bónyamentóbált rendezik. Az ünnepségen felsorakoznak régi és fiatal társai, időnként beosztottai és átveszik a jutalmakat, vagy az obsitot. Tavaly november közepén 28 ember kapta meg a búcsút jelképező bányászlámpát. Csavargatták, babrálták, mintha soha nem láttak, volna ilyet. A könnyeket nem voltak képesek elrejteni ,., A parancsnok ilyenkor visszaemlékezik tetteikre: ez bátor volt, ez meg vakmerő, ez ügyes, ez meg erős. .. Felrémlik az első mentés, amikor az ő utasításán és tettein múlott ott, o Béke-aknai vágaton, abban a csúnya omlásban két ember élete. A harmadikat már agyonnyomták a lezúduló kövek. Rajta keresztül kellett megközelíteni a hátul ordítozó bányászokat. . . A sereg mindig változik, a mentők váltják egymást, letöltik o hetet, o mentő mű-, szokot, s visszamennek a munkába — a parancsnok marad. — összetartóbb, fegyelmezettebb, önfeláldozóbb és demokratikusabb társadalmi szervezetet aligha találna. Itt csak bányamentő és parancsnok van. A csapatban egyforma o bányamérnök és e vájár, — Fanatikusak? Megszabottak? — megszállottakkal ezt nem lehetne megcsinálni. Mentés közben egyszerre kell józannak és bátornak, összetörhetet- lennek és hajlékonynak lenni. Szaktudással és a bajtársi érzéssel lehet valaki bányamentő, de megszállottként?, — Tíz esztendeje vagyok parancsnok, István-aknán 34 éve dolgozom, Apám is bányász volt Takarító gyerekként kezdtem, majd a ranglétrát végigmásztam, Lóvezető, csillés, segédvájár, vájár, frontmester beosztásban dolgoztam. Egyesz- tendős előkészítő után kerültem a soproni bényamérnöki egyetemre — nem mondom: nehéz volt versenyben maradni. Az utóbbi években szerencsére kevesebb dolgunk van, kevesebbet' is foglalkoznak velünk. Az oktatás azonban ugyanúgy történik, a fegyelem változatlan, az emberek segítőkészsége hasonlóan. Munkaidőben és munkaidőn kívül testileg és lelkileg felkészülten kell fogadni a telefonriasztást.., 1c A honismereti anyag jelentős részét elvitte az 1956-os árvíz. Pedig akkor már Kiss Béla Mohács-szigetj tanyai tanító kötetekre tehető anyagot gyűjtött össze Dél-Baranya történetéről. A 47 esztendős tanár azonban Mohácson újból kezdte a munkát — a honismereti szakkör anyagával, egy maroknyi önkéntessel a helytörténeti emlékek felmérhetetlen értékű emlékeit mentette meg. — Ami Mohácsról az újságban megjelenik, még ha az a szó vqn „csak1' leírva, hogy Mohács — azt ebbe a könyvbe gyűjtöm össze. Itt van Mohács Képes krónikája ... A török kiűzése utáni város ezernyi fényképen . . . Talán már senki sincs az öreg mohácsiak közül, aki emlékszik a régi metszetekről, festményekről készített fényképmásolatokon főt. ható épületekre. A Duna térképe — még a szabályozás előtti időkből.., Levelek Tolnai Gábor professzortól „ .. .gondolhatja mennyire szeretném a Radnótiról feltárt anyagot megismerni”. — Tőlem, egy mohácsi tanítótól kért anyagot Radnótiról készült könyvéhez. Benne is van — megemlítve, hogy oz én gyűjtésemből szerezte az adata- kát. Cservenkától Mohácsig végigkísértük Radnóti útját — beszéltünk olyanokkal, akik éppen a piacon álltak, amikor a rongyos menet bevonult Mohácsra, Az is kiderült, hogy a költő nem volt köztük, a csapat után jött társaival, ők temették a sorból kihullókat... Mohácsi családi házában má. zsányi. feldolgozott és feldolgo. zatlan iratot őríz, a felkutatáshoz felhasznált pénzt és időt senki sem tudná kiszámítani. ----Egyszer sokezer kilométeres úton végigkísértem a török hadak útját Mohácsig. Olvastam a szultán naplóját — így sikerült az utat végigjárni. Legutóbb két esztendeiq nyomoztam Kossuth egykori karnagyának születési adatai után. 1790- től átnéztem a szebényi egyházközség összes születési és házassági anyakönyvi kivonatát, Müller József, a Kossuth- o Pesti- a Jász-Kiskun induló szerzője itt született a környéken. K iss Béla megtanult horvátul is — német, sokac és magyar emlékek számára egyformán kedvesek. S ha egy öreg mohácsi megállítja valahol a városban, vagy a határban; Béla, tudok én is valamit, gyere vidd haza — egyforma öröme: lehet az egy régi céhlevel, megsárgult fénykép, A tanítás után jön a gyűjtés, éjszaka a feldolgozás . , , Lombost jeni
