Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-21 / 17. szám
Viféa nroletárjai, egyesüljetek'' kitt; t tértet Dunántúli napló xxx.é»foiTam, 17.»ám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja wx jam«* 21., »ásómé* Zárszámadás előtt C sakúgy, mint más években, most is nagy várakozás előzi meg országszerte a termelőszövetkezeti zárszámadásokat. Belpolitikai életünk fontos eseménye ez, s Baranyában sem pusztán 52 ezer termelőszövetkezeti tag és foglalkoztatott magánügye. A lapokban így tél közepén megjelenő hosz- szabb-rövidebb híradásokra: hogy zárt egy esztendőt, mit produkált, vagy rontott el egy- egy szövetkezet kollektívája, odafigyel a városlakó, a munkás, az egész hazai közvélemény. Ezek a híradások az idén a megszokotthoz képest talán kissé késnek Baranyában is. Egyetlen közös gazdaságban sem tűzték még ki a számadási közgyűlés napját. Ez is jelzi, hogy or 1972-es év, amit most tesznek nagyító alá, hogy a számok, adatok százezrein át felszínre hozzák minden apró részletét, nehéz volt, súlyos elemi károkkal, s más problémákkal terhes. Mert rekordévet könnyű gyorsan lezárni, a tavalyi azonban nem volt ilyen. Aprólékos gonddal, nagy körültekintéssel készül most minden zárszámadás gyengébb tízekben csakúgy, mint a jókban. Más a gondjuk persze. A gyengékben a fő cél, ma is elérni legalább a tervezett eredményt, kiosztani legalább a tervezett részesedést, ezt kéri számon legfőképp a tagság. Az erős tsz-ek gondjai gyorsabb fejlődésükből fakadnak megyénkben is, ahol a beruházások üteme ráadásul nagyobb volt az átlagosnál. Töretlen fejlődésük záloga, hogy kezdik meg a következő évet, mire fordítják most o fő figyelmet, gazdálkodásuk biztonságának megteremtésére megfelelő tartalékképzéssel — ohol mód van rá — mértéktartók-e, még ha mód van is a gyors, kiugró emelésre - a személyes jövedelmek növelésében megtalálják-» a helyes arányt a fejlesztési hányad, a termelés biztonságossá tétele és a részesedési növelés között. Az előző evek zárszámadási tapasztalatai ezt az aggodalmat, hisz Baranya termelésben jobb az országos szintnél, a személyes jövedelem növelés ütemében azonban elmarad attól évek óta már. Ez nem azt jelenti, hogy itt rosszabbul él a szövetkezeti tagság, sőt talán jobban is, mint az ország sok más vidékén, inkább azt, hogy csak az eredményesebb munka élvez nagyobb anyagi elismerést, továbbá, hogy a fejlesztésre az átlagosnál nagyobb figyelmet fordítanak a jövedelmek felosztásánál. M i várható hát az idei zárszámadásoktól? Pontos választ adni erre ma nem lehet Lesznek veszteséges tsz-ek is bizonnyal — jobb években is adódik negativ eredmény —, s szanálni is (kell majd ott, ahol nincs más mód a gazdálkodás folytatására. Mégsem ebből kell kiindulni, mert nem ez a meghatározó. Baranya szövetkezeti . gazdaságai — s ezt tórca-szinten is igy Ítélik meg — a nehéz 1972-es évben is állták o sarat s „hozták" azt az eredményt, amit elvárhat tőlük a népgazdaság. Tovább szilárdult gazdálkodásuk, javultak anyagi, technikai bázisaik, nőtt a munka termelékenysége, javult az eszközhatékonyság, s a szervezettség. Az országos átlagszínvonal felett termeltek tavaly s ennek meg kell nyilvánulnia zórszómodási eredményeikben is.- kni A tartalomból Hadüzenet az igénytelenségnek Életelemük a munka | Zöld út az egyéni turizmus előtt--------------------------------------------------------«--------------------------------------------------------V ágyak a kerítés mögött | R holtak hallgatása A termokonténertöl a konténeres atomerőműig Többet, jobbat, gazdaságosabban fi Porcelángyár üzemi kísérletei a pécsváradi föidpát hasznosítására Automatizálás a Hőerőműben Ami tegnop még korszerűnek számított, az ma közepes színvonalú, holnapra pedig elavulttá válik. Modern termékeket csak a kor követelményeinek megfelelő technológiával állíthatunk elő. Félszemmel a társakat kell figyelni, tanulmányozni az adott iparág újszerű technikai megoldásait. Ez a mozgatórugója az állandó műszaki fejlesztésnek. Az üzemekben mar kialakultak az idei elképzelések. A baranyai-pécsi vállalatok közül a Porcelángyár és a Pécsi Hőerőmű idei műszakfejlesztési terveiről odiyik számot. A Pécsi Porcelángyárban az év folyamán 13 fejlesztési témát kívánnak megoldani. Ez ugyan egyharmada a tavalyi műszakfejlesztési tervben foglaltaknak, de a mennyiségi csökkenés egyáltalán nem jelent visszalépést. Sőt! Igen komoly feladatokat ad a gyár műszaki szakembereinek. A legjelentősebb 0 pécsváradi föidpát üzemi hasznosítása. Két hét múlva kezdődnek azok a kísérletek, amely a földpátos homok üzemszerű Hasznosítását hivatott előkészíteni. A kísérleteket a Miskolci Egyetemmel közösen végzik. A pécsváradi földpátos homok az eddigi vizsgálatok alapján is kedvező eredményeket adott: viszonylag magas az alkáli tartalma, melynek nagy része káliumoxid. A kisérletektől azt várják —, mint ahogy Grosch Béla, a gyár főmérnöke elmondta —, hogy a magas vasoxid tartalmat egyszerű mosással csökkenthetik. Ha az elképzelések realizálódnak, a jugoszláviai föidpát behozatal nagyrészt csökkenthető, illetve a későbbiekben megszüntethető, mivel Pécsváradnál harmincmilliárd forint értékű földpátmező húzódik. Az épületek díszítésénél egyre közkedveltebbek a különböző pirogránit burkolólapok. Ezeket a díszítőelemeket eddig öntött technológiával gyártották: minőségileg nem feleltek meg a követelményeknek, előállításuk gazdaságtalan volt. Ezért az öntött burkolólapok gyártását az elmúlt év végén megszüntették, és ügy tervezik, hogy 1973-tól a kidolgozott sajtolásos technológiával gyártják a falburkoló elemeket: kapacitásuk eléri az ötvenezer négyzetmétert. Úgy tervezik, hogy az idén háromszorosára fejlesztik az eozingyártást. Bővítik az üzemrészt, a napokban kezdték meg két széntüzelésű égetőkemence bontását. Helyükön rendezik be az új részleget. Ezzel nem fejeződött be a gyárban a korszerűtlen kemencék leállítása, hiszen a kólyhagyárban további négy kemencét bontanak le, az év folyamán. Ez az intézkedés a környék légszennyeződését is csökkenti. A Pécsi Hőerőmű műszáki vezetői műszakfejlesztési teivük kedvező elbírálását várják a Magyar Villdmosmüvek Tröszttől. Igy elképzeléseik rgy része mc valóban csak terv. A rohamosan növekvő villamosenergia igény arra készteti az üzem műszakjait, hogy javítsák az erőmű teljesítőképességét, növeljék a kazánok kapacitását a csúcsidőben. Az üzembiztonság, valamint a munkakörülmények javítása érdekében korszerűsítik az erőmű tar- heléstszabályozó automatika rendszerét, modernizálják a porszenodagolókat. A mechanikus szabályozás helyett bevezetik a tilisztoros vezérlést. Átalakítást hajtanak végre az elektro- filtereken az üzemzavarok csökkentése érdekében, ezzel növelik a pernyeleválasztók teljesítményét. A kertvárosi lakótelepen épülő lakások megfelelő távfűtésének biztosítása érdekében megkezdődött az új fütőközpont építése, melyet o Városi Tanács finanszíroz: a negyvenegymilliós beruházás alapozási munkálatai már megkezdődtek. Folytatják az elmúlt' évben indított gőz- todasztási kísérleteket, mely a fűtőközpont üzemelését teszi majd gazdaságossá. Az új fűtőközpont 1974/75 telén lép majd üzembe. Az erőművekben a technológiai jellemzőket, adatokat eddig kézzel dolgozták' fel. Az MVM megbízást adott a Pécsi Hőerőműnek, hogy dolgozzon ki egy korszerű adatgyűjtő rendszert, mely lehetővé teszi o számitógépes feldolgozást. A munkához a VERTESZ is segítséget nyújt a megfelelő berendezés kialakításával. S. Gy. HAMAROSAN MEGJELENIK AZ ÚJ MŰSZÁL, A CRUMERON. A nye-gesújfolui Viscoza hamarosan megkezdi legújabb termékének, 0 poliakrilnitrilböl készült úgynevezett Crumeron szál gyártását. Az új gyár, amely az olosz SNIA-cég technológiájával és gépeivel épült márciusban, kezdi meg a próbatermelést. Az itt készülő Crumeron szál legjobban a gyapjúhoz hasonlítható és főleg a köt- szövő, hurkoló és a lakástextilipar használja majd. Az ebből készülő felsőruházati cikkek könnyen moshatók, könnyen száradnak, jól festhetőek és a szintartóságuk kifogástalan. Az új gyár az üzemszerű termelése esetén 4600 tonna Crumeron szálat gyárt. Képünkön: A napokban kezdte meg munkáját az új gyár első üzemrésze, ahol az úgynevezett végtelenített szálat dolgozzák fel Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese hivatalában fogadta a Danin Gotov postaügyi miniszter vezetésével hazánkban tartózkodó mongol delegációt. A baráti beszélgetésen jelen volt dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, valamint P. Sagdorszuren, Mongólia budapesti nagykövete. Beiktatási parádé Washingtonban Nixon „békenyilatkozata” Magyar idő szerint szombaton délután 5.30 órakor az amerikai törvényhozás épülete, a Ca- pitólium előtt tette le Nixon elnök második hivatali esküjét. A családi biblia, amelyre az elnök esküdött, ugyanott volt felütve, ahol 1969-es első beiktatásakor— annál a fejezetnél — amely a „kovácsolj ekevasat a kardokból" és „nemzet ne emeljen kardot más nemzetekre" mondatokat tartalmazza. Nixon elnök 20' perces beiktatási beszédében egyetlen egyszer sem ejtette ki Vietnam nevét. Közvetett utalásaival azonban csaknem kész tényként kezelte a háború közeli befejezését. Ebben az értelemben vázolta fel második mandátumának vezérgondolataként azt, amit bevezetőben így fogalmazott meg: Amikor 4 évvel ezelőtt ugyanitt találkoztunk, Amerika hangulata nyomott és letört volt egy látszólag végeláthatatlan külföldi háború és romboló hazai konfliktus sivár kilátásai miatt. Amikor most ismét találkozunk, a világban új békekorszak küszöbén állunk. Hangoztatta, hogy ennek a korszaknak különböznie kell majd „a többi háború utáni időszaktól", majd igy folytatta: „Hagyományos barátainkkal való kapcsolataink új életre keltésével, valamint pekingi és moszkvai missziónkkal lefektettük az alapokat arra, hogy a kapcsolatok új, tartósabb rendszere jöjjön létre a világ nemzetei között. 1972-ről sokáig olyan esztendőként fognak megemlékezni, mint amely a második világháború óta a legnagyobb haladást hozta a tartós világbéke irányában” — jelentette ki az elnök. Majd kiemelte, hogy „fel kell ismerni az USA békefenntartó szerepének szükségszerűségeit és korlátáit egyaránt”. „Elmúlt az az idő — mondotta —, amikor Amerika minden nemzet konfliktusát a magáé- í nak tekintette, minden nemzet j jövőjéért felelősnek érezte ma- gát, vagy vállalkozott arra, hogy más országok népeinek megmondja, miként intézzék ügyeiket.” A továbbiakban Nixon arról beszélt, hogy le kell bontani a világot mesterségesen megosztó ellenségeskedések falóit, s „ezek helyére a megértés hídjait kell építeni, hogy a kormányzati rendszerek mély külön, bözőségei ellenére a világ népei barátokká válhassanak”. „Építsük fel a béke olyan struktúráját, amelyben a gyöngék éppoly biztonságban érzik magukat, mint az erősbe, olyan struktúrát, amelyben minden prú szag tiszteletben tartja a másiknak azt a jogát, hogy más rendszerben éljen” — mondotta. A USA megalapításának közelgő 200. évfordulójára utalva Nixon hangoztatta, hogy „csők abban az esetben maradhat nemzetünk nagy nemzet, bo nagyságához méltóan cselekszik külföldi kötelezettségei teljesítését tekintve”, majd kifejtette: „A béke struktúrájának felépítése külpolitikánkban megkövetelte, hogy hátat fordítsunk o régi, kudarcot vallott politikának. Ugyanígy, annak érdekében, hogy haladást érjünk el idehaza, szükséges a régi, kudarcot vallott politika elvetése. Külföldön és idehaza egyaránt eljött az ideje annak, hogy hótat fordítsunk a gyámkodó politikának, amely szerint „Washington mindent jobban tud". Beszéde végén az elnök; kiemelte azt az alapelvét, hogy „azon mérjük te, mit tehetünk másokért, hogy mások mit tesznek önmagukért”, és kijelentet-, te, hogy az USA „új politikája" értelmében be fogja tartani szerződéses kötelezettségeit, küzdeni fog az ellen, hogy egy- egy ország erőszak útján ró- j kényszerítse akaratát más országokra és „ártárgyalásoknak e.b- ! ben az új korszakában folytatni fogja erőfeszítéseit a nukleáris fegyverek korlátozásáért, valamint a nagyhatalmak közötti konfrontáció veszélyének csökkentéséért”. A beiktatási beszéd befejező részében Nixon elnök Vietnam névszerinti említése nélkül kijelentette: „most, hogy Amerika leghosszabb és legnehezebb háborúja véget ér, meg kell tanulnunk udvariasan és tisztességesen megvitatni nézeteltéréseinket . ..” Ehhez kapcsolva szavait, felszólította az amerikaiakat, legyenek büszkék rá, hogy „mind a 4 háborúban, amelyben harcoltunk — beleértve azt is, amelyet most befejezünk — nem önző érdekért küzdöttünk”, majd hangoztatta, hogy az USA „et fogja érni a tisztességes bókét",
