Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-20 / 16. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ A magyai mezőgazdaság csendes forradalma' ti' Ha nagyon röviden, egyszersmind túlságosan leegyszerűsítve kívánjuk megfogalmazni mindazt, ami napjainkban, sőt mór a korábbi évszázadokban is az ember élelmének előteremtéséért történt, úgy talán ez a Helyénvaló megállapirás: korrigálni a természetet! Ez vezette Őseinket, amikor kézzel, körömmel egyenként dugdosták a legkülönfélébb magvakat a szoroalmat többnyire megháláló földbe, s ez a szándék ösztönözte a modern mezőgazdaság találmányait is; a mérőműszert a talaj nedvességtartalmának meghatározására, a tojást válogató fotocellás gépet, a másodpercenként ötezer szem borsót rostáló berendezést, és így tovább. Locatello vetögép A kezde'ekhez visszanyúlva, az első gépek úgy szólván ki- deríthetetlenül régen ielentek meg a mezőkön. így följegyezték, hogy a spanyol király a XVII. században adott privilégiumot egy Locatello nevű föld- birtokosnak az első vetőgépre. Ránkmaradt egy hasonló magyarországi adalék is; szintén a XVII. században szerkesztett szántó-vető gépet egy- debreceni föltaláló, bizonyos Nagy László. A magyar mezőgazdaságban roppant lassan terjedt el a gép, voltaképpen csupán az utóbbi évtizedben, a termelőszövetkezetek általánossá válásával vonult be visszavonhatatlanul a növénytermesztésbe, majd — napjainkban — az állattenyésztésbe. Pedig már a múlt század gazdái, parasztjai — persze, aki megtehette, — éberen figyelték a világ technikai forradalmát, íme, egy passzus az 1839-es évfolyamú Gazdasági Tudósításokból — így értesült a magyar olvasó először a gőzgép mező- gazdasági hasznosításáról: „Franciaországban egy gőzerő- művezelésű, öt lóerejű gépet találtak fel gabonacséplésül, amely mindamellett egy helv- rő! másikra igen könnyen átvihető.” Tudományos alapokon Napjainkban általánosan elfogadott: jóllehet nem nélkülözhetjük a hazai gyártású mezőgépeket, iparunk aligha rendezkedett be arra, hogy önmaga teremtse elő a korszerű termeléshez távlatilag szükséges 750—800 géptípust. Ez ellenkezne az elemi gazdaság- politikai és gazdaságossági elvekkel. Hozzávetőleg 70 ezer traktorunk van — a felszabadulás előtt egytizedével rendelkeztünk —, s a tekintélyes állomány zöme szovjet gyártmányú. A gabona betakarítása ma lényegében teljesen gépesítettnek mondható, s ebben a döntő segítséget számunkra a Szovjetunió nyújtotta, egyre növekvő teljesítőképességű kombájnokat szállítván a magyar mezőgazdaságnak. Ipar és mezőgazdaság összefüggéseire akad sokféle elemzésünk, de hogy az ország meglehetősen speciális helyzetében milyen irányzat érvényesül, azt talán legjobban dr. Csizmadia Ernő vázolja egyik tanulmányában: „Hazánkban a mezőgazdaság helyzete és fejlődése nemcsak az életszínvonal révén, hanem az élelmiszer-export növelése útján, a műszaki fejlesztésben, az intenzív iparosításban is figyelemreméltó — az utóbbi évtizedben határozottan növekvő — szerepet játszik . . . Lényegét tekintve ... ez a folyamat a komplexen gépesített tömegtermelés, a gyár- szerűség térhódítása a mező- gazdaságban. A folyamat lényege. . . azonos: az igaercn és kézi munkán nyugvó hagyományos mezőgazdálkodást a korszerű géprendszerekkel, berendezésekkel folytatott, tudományos alapokra helyezett korszerű technológia váltja fel.” Ha egy hasonlattal kívánnánk élni: mezőgazdaságunk jelenleg a nagy, de még befejezetten beruházás képét nyújtjc. A tudomány és a technika vívmányainak alkalmazásával levente 20-22 milliárd forint ér- jtékű ipari terméket használnak (öl a növénytermesztésben és A NÖVÉNYTERMESZTÉS GéPESiTETTSÉGI SZÍNVONALA f %. 1971-BEN ). 1973. január 20, Körkép HUSZONEGY I MEGYE! KIADVÁNY ZALÁBAN A Zalai Hírlap a ró! tájékoztatja olvasóit, hogy <i Kiadói Főigazgatóság engedi lye alapján 1973-ban 21 megy ;i kiadvány láthat napvilágot, ;saknem 40 ezer példányban, ti bbek között ez évben megjeleni ( a Magyar Olajipari Múzeum évkönyvének 1970—72-es kötete, egy Nagykanizsát bemutató képesalbum és a városban májusban sorra- keriilő helytörténeti tudományos konferencia anyaga A KISZ megyei Bizottsága: Zila és ifjúsága címmel bocsát ki reprezentatív képes kiad ányt. Zalaegerszegi utcák, te, ek, műemlékek, emlékművek, természetvédelmi területek cínmel a Városi Tanács jelentet meg kötetet, melyet a köny resboltokban is árusítanak ma d. Kiadják Zalaegerszeg városi érképét, Vajda József: Határjár is című népdalgyűjteményét. A Göcseji Helikon című honismeieti kiadványnak három kötete jelenik meg az idén. Fülöp Is ván állította össze a Zala mec ye nyomdáinak történefe című kötetet, s a Megyei Könyvtár elenteti meg a Magyarországi cigányirodalom bibliográfiája című kiadványt. A megyei „évkönyv” Zalai Tükör 1973 címmel az év végén jelenik majd meg gazdag szépirodalmi és tudományos anyaggal, szélesk Írben bemutatva a megyét az ott folyó alkotó munka dokumentumait. MURAKÜZY JÁNOS OSZTONDI. KECSKEMÉTEN Kecskemét váró: i Tanácsa a közelmúltban tette közzé a Mura- közy János ösztön Jíj elnyerésének feltételét, melynek alapítását, még az elmúlt év őszén határozták el. Az ősz öndíjat olyan képzőművészeti, őiskolai hallgató kaphatja mert, aki vállalja, hogy még diákéve alatt bekapcsolódik a város kt lturális életébe, diplomája met szerzése után ott folytat képzőművészeti tevékenységet. Ugyanekkor a tanács azt is elhatározta, hogy emlékszobában teszik közkinccsé a Muraközy-hagyaté :ot. Erre a célra Katona Jt zsef egykori szülőházát alaki ják át, ahol majd nagyszámú érdeklődő gyönyörködhet a XIX. századi mester alkotásaiban. az állattenyésztésben, s annak I eredménye elsősorban, hogy az elmúlt évtizedben nagyobb utat jártunk be, mint a XX. század i egész első felében. A fejlődés mérföldköveit jel- | zi, hogy bizonyos termekek - . így a búza, a tojás — előállí- ! tására felhasznált élőmunka j már legalább egytizedére apadt, mégis komoly gondokat okozott a munkaerő csökkené- j se. Ezért volt úgyszólván kény- j szerűség az az elhatározás, ! hogy a csökkenő termőterületű I zöldségfélék, s a cukorrépa termelésének növelésében is szerepet kapjon a gép. 1972-l^en : egymillió dollárt költöttünk im- I port-gépek beszerzésére, a to- I vábbi százmillió forintot a magyar gyártmányú zöldségmas:- nák megvásárlására, illetve az állami támogatás céljaira. Úgy tervezik, hogy ez az összeg 1973-ban, az új esztendőben megkétszereződik, s így — bármennyire is sok a kezdeti zavar, s itt-ott megtorpanás is észlelhető — talán nincs messze az idő, hogy elmondhatjuk: a búzamezők után a zöldséges kertekben is átvette a hatalmat a gép. 1972-ben hét amerikai és négy magyar géprendszer dolgozott például a oarádi- csomföldeken, valamennyi 120— 120 hektárra méretezve. A zöldbab gépesítése ilyen adattol jellemezhető: 15 magyar gépen kívül 44 holland, két svéd, s hat NSZK-jövevény dolgozott, mégpedig úgy, hogy a zöldbab esetében hamarosan megközelítjük a zöldborsóbeli színvonalat. Márpedig a zöldborsó gépesítése — a zöldségnövények közül — eddig a legtökéletesebben megoldott. Hozzátehetjük, hogy sajnos egyelőre ez az egyetlen zöldség, ahol már nagyobb a jövedelmezőség, ha nem kézzel, hanem géppel tör ténilc a termesztése. Egy dolgozó; 1,2 millió Napjaink jellemzője, hogy a technikai forradalom mindinkább tért hódít az állattenyésztésben is. Hőszabályozó regulátor, páratartalom-mérő, hőérzékelő segíti például a sertésgondozók munkáját — átalakulóban a régi tartási módok. Automatikák működnek, takarmány-receptúrák szolgálnak az etetéshez, mind több a villanyszerelő, a lakatos, a technikus, s egyre kevesebb a hagyományos gondozó ezeken a telepeken. A sokirányú törekvés eredménye, hogy egy-egy modern, úgynevezett zártrendszerű, vagy komplex technológiájúnak is mondott sertéstelepen, egymillió kétszázezer forintnyi termelési érték jut egyetlen dolgozóra ! (Lényegében hasonló, de növénytermesztési adalék: a november végén az Agárdi Állami Gazdaságba látogató magasrangú szovjet küldöttségnek a gazdaság igazgatója elmondotta, hogy a kukorica-ágazatban minden egyes dolgozó egymillió forint termelési értéket produkált.) A mezőgazdaságban immár kétszázezer szakmunkás dolgozik, s míg korábban főként a felsőoktatás tennivalói domináltak, a IV. ötéves tervben a szakmunkásképzés került előtérbe. Ez a folyamat óhatatlanul föltétele annak, hogy a fogyó munkaerőt pótolja a technika és a hozzáértés. Az iparban oly lázason lejátszódott műszaki forradalom a hagyományos esz köreit jóval tovább megőrző mezőgazdaságban lényegében tehát az elmúlt évtizedben bontakozott, illetve a következő esztendőkben bontakozik ki. A folyamat korszakait több-kevesebb határozottsággal elküld- j níthetjük. így beszélhetünk moto- i rizálásról, amelynek csúcspontja a traktor, majd a hozzá csa- : tolt speciális munkagépek meq- j i jelenése volt. Ez a kombináció j az iparban használatos félautomata' gépekkel egyenértékű. A további lépés a tökéletes műszerezettség: műszer jelzi a méhek rajzási idejét, figyeü, midőn a pulykák tolvaj vagy ragadozó közeledtére menekülnek — Íme, csupáp' néhány ao- róság e műszaki forradalomhoz. Egy további kuriózum az a műszer, amely a mezőn figyelemmel kíséri a növények fejlődését, s amikor a termény kaszálásra érett, egy traktor automatikus bekapcsolásával elvégezheti — ember nem kell hozzá — ezt a programot. Csere és fejlesztés De vajon nem túlzott optimizmus-e akár megemlíteni is efféle példákat? Hiszen bármennyire igaz is, hogy az úgynevezett gépi vonóerő részaránya a felszabadulás előtti hat százalékról nyolcvankét százalékra emelkedett a magyar mezőgazdaságban, az is közismert, hogy tengernyi gond — elsősorban pénzügyi természetű — nehezíti a gépek beszerzését, illetve működtetését. A IV. ötéves terv, így a most kezdődő esztendő egyik legfontosabb célja az elöregedett traktorok „megfiatalítása”. Keresztényi Nándor PÁLYÁZAT A NÉPMŰVÉSZÉT IFJÚ MESTERE CÍM ELNYERÉSERE A KISZ Központi Bizottsága, a Művelődésügyi Minisztériummal, a Népművelési Intézettel és a Népi Iparművészeti Tanácsosai egyetértésben pályázatot hirdetett a Népművészet ifjú mestere cím elnyerésére. A pályázat célja a fiatalok körében a népművészeti alkotótevékenység szélesítése, a nemzeti hagyományok ápolása, a nemzetiségek kultúrájának felkutatása. A legkiemelkedőbb alkotásokat a tervek szerint a berlini VIT-en is bemutatják. A pályázaton 30 éves korig lehet résztvenni: hangszeres népzene, népdal, néptánc, népmese, hímzés, szövés, fazekasság, kerámia, fafaragás, csomózott- és szövött szőnyeg, kékfestés, tojásfestés, kovácsoltvas, gyékény- és vesszőfonás ágakban. A pályázaton való részvétel feltételeiről részletes tájékoztatást a KISZ-bi- zottságok adnak. A Népművészet ifjú mestere címek kiosztására 1973. augusztus 20-án Budapesten kerül sor. Az alkotók meghívást kapnak a Tolna megyei országos ifjúsági népművészeti táborba is, melyet Fadd-‘ Dombodban 1973 júniusában rendeznek meg. KIÁLLÍTÁSI TERVEK Az új kiállítások előkészületei közül említést kíván a fővárosi Petőfi Irodalmi Múzeum új József Attila kiállítása, amely várhatóan a költészet napján, április 11-én nyílik majd meg. A visegrádi Salamon-torony emeleti szintjén a vár és a város középkori történetét mutatják be. Néprajzi témájú kiállítások készülnek Hajdúszoboszlón, Karcagon és a tatai Miklós malomban. A dunaföldvóri török-toronyban a helyreállítás történetét és törökkori emlékeket mutatnak be. A kaposvári Rippl Rónai Múzeum új állandó ^helytörténeti kiállításának megnyitása a város centenáriumi ünnepségeinek programjához kapcsolódik. A soproni tűz-to- ronyhoz csatlákozó épületben rómaikori és műemléki bemutató készül. M. E, K 0 *w oly tál an royal MAGYAR DIVATBEMUTATÓ A KANÁRI-SZIGETEKEN, KUWAITBAN ÉS IRAKBAN. A HUNGAROTEX a sajtó képviselői részére bemutatta azt a 70 modellből álló divatkollekciót, amelyeket hamarosan a Kanári-szigeteken, Kuwaitban és Irakban láthatnak az érdeklődők. A képen: Fehér anyagból készített, melegebb napokra ajánlott nappali ruhák. Pécsi képek KÖZLEKEDÉSI DUGÓ Ezt sokáig irigyeltem. Láttam moziban, híradóban, hogy már egészen kis városok összehoztak közlekedséi dugót, mi meg csak mászkáltunk a Kossuth Lajos utcában néhány autó között, Egyszer megjelent az első villanyrendőr a Bem utca sarkán. — Nagy város lettünk! — mondtam, de hiába lestem egy közlekedési dugót, az még nem ment. Most már előre léptűnk. Van közlekedési dugónk bőségesen. Sőt egy utcánk is van, ami már maga egy egész közlekedési dugó utca. Ez a Perczel utca. Várom a további fejlődést. Még csak néhány lépés és az az egész város egy nagy közlekedési dugó lesz. Aztán eljön majd az aranykor. Az autókat kitiltják a városból, a mentő, tűzoltó előre jelzi, hogy jön, az a néhány taxi meg úgyse jön. Újra lehet sétálni a városban, békésen átmenni az utcasarkokon, a Kossuth Lajos utca újra a miénk lesz. Sőt talán még csend is lesz! HABKŐ-POR Nem tetszenek ismerni mi ez, ugye? Ez kőből őrölt por és én se tudok ennél többet. Olyan, mint a talkum por, magyarul féderveisz,. de azért nem az. A Én szeretném, ha lezárnák végleg. Csak időközben valamivel idő, sebb, tehát mintha bölcsebb lettem volna: Nem hiszem, hogy sikerül. ITT A VILÁGVÉGE! Már a maszekolásban sem lehet megbízni. Fel kellett szerelni egy vaspolcot. A falra kellett volna szögezni. Nem is olyan egyszerű ez! Panelházról lévén szó. Először is keríteni kellett egy embert. Régen, mikor még költözködtünk, a beköltözés pillanatában már jöttek maguktól. A szekrényt még toltuk a helyére, de ott volt már a fregolis, a névjegy táblás, a postaládára kis színtelen lemezt faragók gyülekezete. Jöttek, pontosan, rendelés nélkül. Akkor nem kellett, hogy jöj- J jenek, most kellene. No mindegy! Ajánlottak egy mestert és ő a jöttét előre jelezte. Két üzenet is volt, hogy mikor fog érkezni, órára, percre. Megjelent a mester. Körülményesen jelent meg. Lemért mindent, bútort lökdösött, hosz- szan csóválta a fejét, majd elővette a vilanyfúrót és kifúrta az elsőv lyukat. Szép komoly lyuk volt. Ezután népnevelni kezdett. Szemügyre vette a lyukat. — Hát ez így nem megy! — mondta fejcsóválva. — Mi nem megy? A lyuk? — kérdezte aggódva a háziasszony. — Á lyuk nagyobb, mint a vaspolcon lévő lyuk — így a mester. — Nagyobb? De miért nagyobb? Maga fúrta, fúrjon kisebbet! — A falban lévő lyuk jó, — védte meg diplomamunkáját o mester. — Ki kell fúrni a vasat — mondta indignálódva. — Hát fúrja! Eddig máshol mindenkinél sikerült és itt ne sikerülne? — replikázott a háziasszony. — Nincs tipli — szólt a mester. Egy ház, ahol nincs tipli? — mondta vádlóan. — Hát miért nem hozott?! Magának kell tudni, hogy mi kell! — sikoltotta a háziasszony. — De a kis tipli nem jó és a nagy sem jó! — ismételte meq kétszer is szemrehányóan a mester. Arra az ajánlatra, hogy hoznak, nem is válaszolt. Fél óráig magyarázta részletesen, hogy hogyan nem lehet megcsinálni, ötféle eset volt, ahogy nem lehetett megcsinálni. Egyszerre lázas tevékenységbe kezdett. A szekrényt arrább lökdőste a televíziót is. Újra elővette a centimétert. Vad mérésbe fogott Majd a végén kijelentette: — Ez így se jó, meg úgy se jó! Jött egy ember munkaidőben, a vállalat fúrógépével masze- kolni, fúrt egy lyukat és elment anélkül, hogy pénzt kért volna. Hát nincs itt a világvége? Szöllősy Kálmán háztartási boltokban lehet kapni. Gondolom ebbő a tudományból ennyi elég. Nem is ejtenék róla szót, ha nem irigyelném, h >gy felvitte az isten a dolgát. :n annakidején 2.70 forintért vettem. Aztán jött egy nap, amikor már 5 forint volt. Most újra találl óztam vele és hallatlanul rázza a rongyot, mert 8.95 forintbc kerül már. Amikor tiltakozni próbáltam, leszereltek azzal, hogy külföldi kőből készítik. Megnyugodtam MADÁCH UT<$AI TÖRTÉNET Jelölj ki egy gyalogjáró utat. A nép vagy arrt fog menni, vagy nem. Árra f 3g menni, ha az az út a legrövidebb, ha nem, lerövidíti. Ha én parkot csinálnék, mindig kiszámítanám o legrövidebb utat, mert úgyis arra járnak majd. A Madách utcc, ahol lakom, egyirányú utcánál indult. Tulajdonképpen zsákul :ának készült, mert a végén va: kerítést emeltek és gyalogjáró sem volt. Reménytelen vá lalkozás! Be is ismerték, mert a gyalogjárót megcsinálták. A kocsiút lez írva maradt. Most nagyokat huppanva jönnek át a teherautók, a kukáskocsik és ha a ár feltöltötte, akkor a személye utók is átóda- lognak.
