Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-20 / 16. szám
t773. fónuór20. UUNANTUll NAPLl> Az országos átlagok felett Biztató eredmények megyénk mezőgazdaságában Baranyába látogatott dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese ,NEGE" Baranyában JaV„|| g kÜütGrSSkCllellllt 0161^ Társulás — az idén 7-7,5 százalékkal repülőgéppel no az árucsere-forgalom Or. Bíró /ózsef sajtójájékoztatója Pénteken délelőtt Pécsett, a Megyei Pártbizottságon dl. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese — alci egy napos hivatalos látogatásra érkezett Baranyába - megbeszélést folytatott a megye párt- és állami vezetőivel Baranya élelmiszer és fagazdaságának elmúlt évi eredményeiről és az 1973-as feladatokról. A tanácskozáson részt vett dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára, Horváth Lajos, a Megyei Tanács, elnöke, K. Nagy Sándor, az MSZMP Kß gazdaságpolitikai alosztályvezetője, s jelen voltak a tsz szövetségek képviselői. A megye vezetői tájékoztatták a miniszterhelyettest ez ágazat elmúlt évi főbb eredményeiről s problémáiról s egy sor fontos kérdés megoldásában közös álláspontot alakítottak ki. Néhány konkrét, a megye közvéleményét is élénken foglalkoztató és népgazdasági szempontból is fontos kérdés — mint a pécsi kenyérgyár, a vágóhídi rekonstrukció vagy a pécsi baromfifeldolgozó ügye — megvitatása előtt dr. Soós Gábor értékelte az ágazat elmúlt évi eredményeit Rámutatott, hogy Baranya a megyét ért elemi károk dacára az elmúlt évben is minden termékből országos átlag felett produkált. A 33,8 mázsás hektáronkénti kenyérgabonatermes betakarításával — ami jobb az országos szintnél — a megye jelentős mértékben hozzájárult az ország kenyérellátásához. Jó takarmányhelyzet alakult ki a megyében. A hektáronkénti 43 mázsás kukoricatermés 3,2 mázsával magasabb az országos átlagnál. A szálas- és tö- megtakarmány-kérdés azonban — amely országos gond is — itt sem oldódott meg A munka- igényes növények termesztésében a megye cukorrépatermesztési eredményeit hangsúlyozta. Zöldségtermesztésben, ahol 7 ezer hektár területfejlesztésre van e térségben mód, még nagy a lemaradás, a 4280 hektárról mielőbb előbbre kell lépni. A természeti adottságok ezt feltétlen indokolttá teszik, s míg másutt az országban már nem a terület, hanem a hozam- növelés a cél, itt elsősorban a zöldségtermő területeket kell még mindig fejleszteni. Burgonyatermesztésben — csakúgy, mint országosan — a megyében is stagnálás tapasztalható. E kérdés megoldására a cukorrépa programhoz hasonló megoldást dolgoz ki a MÉM, mely a következő ötéves terv elején indul, jó ha az üzemek előre szakosodnak, felkészülnek. Az ugyancsak stagnáló szőlő-gyümölcs ágazat fejlesztésére tett javaslatot a MÉM még ez év elején a kormány elé terjeszti. A megye állattenyésztési eredményei jók, hangsúlyozta a miniszterhelyettes. Baranyában a szarvasmarha-létszám nem csökkent, sőt az összállomány 4 százalékkal, ezen belül a tehénállomány 5,5 százalékkal nőtt. A megye kezdeményezte üszőnevelő telep akciók — te- nyészbankok — országos elterjesztését szeretné a minisztérium megvalósítani. A sertésállomány és a végtermék szempontjából a megye már az ötödik ötéves tervének programját teljesítette. E téren a minőségben kell még előbbre' lépni, az üzemek jó ha tudják, hogy 1973 második félévében — egyelőre árkonzekvencia nélkül — áttér a húsipar az objektív sertésálvételre, s 1974. január 1-től már belép ennek árkonzekvenciája is. Az 1973. évi megyei elképzelések — hangsúlyozta a miniszterhelyettes a tegnapi egyeztető tárgyalás után — összhangban vannak a népgazdasági elképzelésekkel és az üzemi érdekkel egyaránt. A tsz-ek gazdálkodásáról szólva, mint jellegzetességet említette meg, hogy az üzemek termelési érték termelésben megközelítik az országos szintet, de személyes jö- j vedelem terén az alatt marad- I tak, ami összefüggésbe hozható j a nagy beruházási programmal. Az alaphiányos és vesztesége, tsz-ek, amennyiben ez a hiány náluk nem túl nagy és egy év alatt kigazdálkodható, nem feltétlenül szükséges, hogy szanálásra kerüljenek, hangsúlyozta a miniszterhelyettes. Módjuk van 1 éves üzemviteli állami támogatás felvételére alacsonyabb, 5 százalékos kamattal. Fontos, hogy minden tsz lakkozás nélkül, tiszta zárszámadási mérleget készítsen, mert ha nagy a baj, akkor már nehezebb a tsz-t a szanálástól megmenteni. A pécsi baromfifeldolgozó létesítésével kapcsolatban feltett kérdésre a miniszterhelyettes konkrét választ adott. A minisztérium illetékes főosztálya március 15-ig felülvizsgálja a most készülő beruházási programot, azt követően kezdődhet a részletes műszaki kiv'itelezési terv készítése, s 1974-ben meg lehet indítani az építkezést, mely 1975 végére, 1976 elejére fejeződne be s lépne üzembe. A program jóváhagyásával egyidejűleg döntik el, hogy a MÉM által felajánlott 90 milliós fix összegű támogatás elegendő-e a 700 vagonos évi kapacitású feldolgozáshoz. (Zala megye ugyanis csak 500 vago- nosat épít s ugyancsak 90 milliós támogatást kap.) A pécsi kenyérgyár problémája — ami lényegesen érinti a város lakosságát, hiszen a jelenlegi sütőkapacitás egy 70 ezer lakosú városra épült ki annakidején — az, hogy még az átdolgozott tervek után is 15 millió forint alaphiány jelentkezik a beruházásnál ami a gyár technológiai felszerelését gátolja. A megoldást, a közeljövőben sorra kerülő kivitelezési tárgyaláson határozzák meg, melyen a MÉM is képviselteti magát. A Mohács térségében társulásos alapon építendő sertésvágóhíd megépítése nem indokolt, a pécsi húzüzem rekonstrukciója, a bajai vágóhíd és a most épülő szekszárdi járványügyi vágóhíd tehermentesíti Baranyát, meg kell azonban vizsgálni az üzemi vágó- kapacitás növelésének egyéb lehetőségét. A megye jégellátási gondjain — az évi 3 ezer tonnás igénnyel szemben 1500 tonna jeget tudnak gyártani Komlón s ez csak a lakossági igényeket fedezi — a MÉM segítséget ajánlott fel az élelmiszerexportáló vállalatok jégigényének megoldásában. Kőnk. FIGYELEM t ÓBUDAI GÉPIPARI SZÖVETKEZET 1. sz. telepe, Marcali, targoncajavitó üzeme részére égyenáramú tekercselő-kapacitást sürgősen keres Telefon: 232, 118 Telez: 032-242 Ügyintéző: Nemecz Zoltán rét választ kapott a megye a Mohácsi Farostlemezgyár munkaerőgondjainak enyhítésére is, a gyárat a 8 százalékos béremelési kategóriába sorolták, ez kedvezően érinti a dolgozók jövedelmének alakulását. További feladatot igényel azonban a gyári munkaszervezés a műszakbeosztás megváltoztatása. A délelőtti megbeszélést követően dr. Soós Gábor, a megye vezetőinek kíséretében ellátogatott a Ffúsipari Vállalathoz, ahol Szabó Lászlónak, a vállalat igazgatójának kalauzolásával megtekintette a vágóhíd rekonstrukciós munkálatait, s az új szociális létesítményeket, majd a délutáni órákban visz- szautazott Budapestre. — Rné — Heves megyében már két esz- I tendeje működik repülőgépes I növényvédő társulás, — az országban először ott szövetkezett két állami gazdaság és öt termelőszövetkezet a vegyszeres gyomirtás, műtrágyázás repülőgéppel való végzésére, gazda- j sági együttműködés alapján. \ Baranyában is indult hasonló kezdeményezés, — ennek rész- | létéiről, az együttműködés feltételeiről tárgyaltak tegnap délután Pécsett a Duna-Karasica menti Termelőszövetkezetek Szövetségéhez tartozó, érintett kö- zős gazdaságok és a szövetség vezetői, képviselői. A Heves megyei tapasztalatok alapos elemzése után ismertették és megvitatták az alakítandó „Növényvédelmi Egyszerű Gazdasági Együttműködés” (NEGE) szerződését. Az értekezleten tizennégy termelő- szövetkezet jelezte részvételi szándékát, — így 1973. február ! elsejétől — egyelőre egy, később két repülőgéppel — megkezdi munkáját a repülőgépes | növényvédő társulás. Dr. Bíró József külkereske- i delmi miniszter pénteken a Parlament Gobelin termében tá- | jékoztatta az újságírókat a kül- | kereskedelmi forgalom 1972. évi j alakulásáról, s általában a I külkereskedelem időszerű kérdéseiről. ' A sajtótájékoztatót dr. Vár- j konyi Péter államtitkár, a Mi- } nisztertanács Tájékoztatási Hivató Iá na k elnöke nyitotta meg. Dr. Bíró József elmondta, hogy az 1971-ben és 1972-ben tett intézkedések a külkereskedelemben is kedvezően éreztetik hatásukat. A belső, piacon kialakult helyesebb arányok nyomán gyorsult az export növekedési üteme, a behozatal pedig csökkent. A szocialista országokba 24, a tőkés országokba 18 százalékkal nőtt az export, e behozatal pedig 2, illetve 4,5 százalékkal mérséklődött. Ez azt is jelenti, hogy a szocialista országokkal 1970—71-ben kiLakót várnak a pedagóguslakások... Hetvehely hétköznapjai A hegyek felől egy légakna bömbölése áradt a falura oly erővel, hogy a hetvehelyi kertek alatt elvonuló pesti vonat futása is nesztelennek tűnt. Mondták is, ha tisztán hallani a petőci aknát, akkor ide eső vagy hó érkezik, időváltozás várható. Meg is jött, de nem a hó, hanem a sűrű, hideg eső — kevéske hópelyhekkel vegyítve — s ez fölöttébb nagy csalódást okozott az iskolaudvarra kitóduló gyerekeknek. Az utco eléggé mozdulatlan, fönt az italbolt — napközben — zárva, a mellette lévő élelmiszerüzlet elé viszont most tolat egv zárt teherkocsi, hátul nyitják az ajtaját, megjött az áru, illata után ítélve azt hiszem kenyér. Egyetlen épületben van a harmadik „kereskedelmi egység" a húsbolt is —, szintén zárva. A het- vehelyiek — Botos János párt- titkár szerint — nincsenek elkényeztetve hússal. Hetente kapnak egy fél disznót — ami ugyan friss, de kevés 620 léleknek. Mennyinek? Alighanem Kán, Okorvölgy, Szentkatalin és Karácodfa tagközségek lakói is ebből az ellátásból részesülnek, nem hiszem, hogy p kicsinyke települések külön hentesüzlettel rendelkeznek. Mindezt csak azért jegyzem, meg, mert manapság annyit hallani a megjavult húsellátásról . .. „Egyszemélyes" falujárói minőségben érkeztem, tehát „beköszönök" a tanácsházára is, nemcsak mert így illő, hanem mert tájékozódni a község hétköznapjairól különben aligha lehetne. Az elnöki szobában hárman ülnek: a tanácselnök Takács Imre, aztán Botos János párttitkár és a körzeti megbízott, Adóm János rendőrtörzs- őrmester. Valami megbeszélést tartottak, mindhármuknak foglalkozása merőben eltér o másikétól, de ilyen kis községben, tulajdonképpen minden ügy „közös ügy”, egymásnak adnak, illetve egymástól várnak tanácsot, ötletet ozok, akik — bármilyen szinten és munkakörben — érdekeltek a falu sorsának alakulásában. Most például töprengenek, honnét kerítsenek „néhány ezret . . .” járdaépítésre. Mert a jelenlegi már töredezett, szét- mállott, a padkáról fölkúszik a sár, a lyukakat, üregeket feltölti, ha valaki tűsarkúban botladozik itt, csoda, hogy Iá b- j törés nélkül megússza. Pokolian i megy az idő! • Tfz-tizenöt-valo- hány esztendővel ezelőtt az újságok mindig megírták — csak néhány sorban is — hogy ez, vagy az a község betonjárdát épített. Nagy szó volt. Ezek a járdák szépen tönkrementek, kezdhetjük elölről. — Óvoda is kellene — mondja az elnök. — Kiszemeltünk egy helyiséget, átalakítjuk, a megyétől kaptunk ígéretet anyagi hozzájárulásra, talán sikerül, gondolom, a téesz meg apróbútorokat adna,' mert egyébként gyártanak is gyermek- bútort. Még nem beszéltünk ugyan velük, de talán segítenek. Pedagóguslakás. Van, kettő is, egy ikerházban, négy-öt esztendeje épült, szép helyen áll a falu szívében, mindegyik kétszobás, van hozzá kert is. De most épül már egy harmadik pedagóguslakás is, parkettázás, festés-mázolás van hátra. — . .. Csakhogy a lakások ürese^ — mondják csüggedten. — Hogy-hogy üresek? — Az ikerház egyik lakásából Sására költözött a tanítónő a nyár végén, a másik meg most ürült meg, mert Varga Ferencék — pedagógusházaspár — Szigetvárait telepednek le, azt hiszem házat vesznek. — Hány pedagógus van Hét-' vehelyen? — Tizenegy, az igazgatóval együtt. De egyik serfi lakik itt a tizenegy közül, kivéve Lamnek Annát, fiatal kislány, képesítésnélküli nevelő, ő idevalósi, szüleivel él együtt. — És a többiek közül senki sem hajlandó Hetvehelyre költözni? — Aligha. Pedig ... a község népe igazán jó szívvel venné, ha a helyben, közöttük élő pedagógusokra számítani lehetne a közéletben is, vagy éppen a népművelő munkában. Foglalkozni kellene — iskolán kívül — a hátrányos helyzetű tanulókkal — ezalatt itt elsősorban a kis cigánygyerekeket értik. Előkészítő tanfolyamot szeretne a tanács indítani a nyáron, mert bizony ... az első osztályba kerülő cigánylurkók jóformán egy szót sem értenek magyarul, de némelyik még azt sem tudjo, miért és hogyan kell naponta kissé alaposabban mosakodni, rávezetni őket a köszönésre, felnőttek iránti tiszteletre, és egyáltalán: megértetni velük, tulajdonképpen miért kell iskolába járniuk. Aztán itt a művelődési ház, van színjátszó csoport, vannak és — még lehetne alakítani — szakköröket, pedagógusok irányításával. Igaz, a színjátszókkal Varga tanár úr foglalkozott, de ha végleg itthagyja a községet, a csoport gazda nélkül marad. És az sem megoldás, hogy időtlen-időkig — bármilyen szívesen is csinálja — a tanácselnök vezesse a fotó és honismereti szakkört. És hol van még a honvédelmi nevelés, vagy a nyári úttörő-foglalkozás? A tanácsnak egyáltalán. nincs szándékában leterhelni a pedagógusokat, hiszen még az ilyen melléktevékenységek ellenszolgáltatásaként tiszteletdíjat is biztosítanak. Csupán az ifjúsággal való törődés, de általában a népművelői feladatok okozta nem is kis felelősségen kíván osztozni a pedagógusokkal. Megkeresem Gábor István iskolaigazgatót. Várnom kell rá, körülbelül tíz percet, mert órája van, helyettesíti egyik — táppénzen lévő — pedagógusnőt. — Megértem a község vezetőinek aggodalmát, bár én nem látom ennyire vészesnek a dolgot, elvégre csak szeptember, illetve most az év eleje óta üres a két pedagóguslakás. Ez csak átmeneti állapot, meghirdetünk egy pályázatot szaklapunkban, remélem eredménynyel. De ez is nehéz ügy. Ha fiatal pedagóguspárt kapunk é; tegyük fel még kisgyermekük is van, akkor már az óvoda hiánya miatt sem biztos, hogy letelepednek. Az idősebb pedagógus-generáció pedig nehezen mozdul el megszokott munkahelyétől, környezetétől. Gábor István a szomszédos — ide 10 kilométerre lévő — Helesfán lakik, saját családi- házában. Onnét jár át vonattal naponta feleségével, aki szintén itt tanít Hetvehelyen. Az iskolaigazgató reggel fél ötkor kel, hogy a hajnali vonattal — miután későbbi már nem megfelelő — beérjen az iskolába. Negyed hétkor már ül az asztalánál és este hat—fél hét körül ér haza. Szándékában volt egyszer, hogy helesfai házát eladja. De falun manapság már ritkán vásárolnak házat, akinek pénze van, az már beljebb, a város hatókörében, vagy egyenesen benn a városban ver fészket. Ezer négyszögöl telken fekszik a gyönyörű, háromszobás ház, magas fenyőkkel, szép gyümölcsfákkal övezve. Az egész megér vagy négyszázezret, ha nem többet. Ö kétszázezerért eladta volna, de senkinek sem kellett. És ha igen? Ugygnilyen elrendezésű és nagyságú házat i ennyi pénzért építhetne-e Hst- j vehelyen? Soha. Hogy Gábor Istvánnak is mennyire igaza van, ahhoz kétség nem férhet. És éppen épből a meggondolásból ő sem agitálhatja beosztottjait arra, hogy Pécsről, vagy a járási székhelyről kiköltözzenek. A község vezetőinek, az iskolaigazgatónak gondjai tehát - egyelőre nem szűnnek meg. Csak reménykedni lehet, hogy a három pedagóguslakás végül is gazdára lel — következésképpen. — egy sor elképzelés, tervezgetés láncalotszerűen valósul meg. Majd meglátjuk. i Rab Ferenc alakult külkereskedelmi passzívum 1972-ben megszűnt, s a tervezettnél hamarabb sikerült aktív egyenleget elérni. A szocialista országokban az átlagot meghaladó mértékben növeltük a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek, a gépek és egyéb üzemi berendezések értékesítését. Kivitelünk bővítését nagymértékben segítette és segíti továbbra is a KGST országok integrációs programja, az egyre bővülő gazdasági együttműködés. A timföld- és alumínium-, a közúti jármű-, a cellulóz-, kén-, szóda-gyártási, a számítástechnikai, a gyümölcs-zöldség szállítási, az olefin-kémiai, az autóipari és egyéb együttműködési megállapodások az említett cikkek 5—20 százalékának értékesítési, illetve beszerzési lehetőségeit hosszú távra biztosítják. Figyelemre méltó előrehaladást értek el a KGST or- l szagok a finanszírozási, elszá- ■ molási módozatok körüli prob- - lémák megoldásában, s ezzel a I kölcsönös érdekeknek megfelelő rugalmas együttműködés ; fejlesztését szolgálják, A dollárelszámolású országokban kisebb mértékben, de így is jelentősen nőtt az export. Főként mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből és fogyasztási iparcikkekből szállítottunk nagyobb értéket, mint 1971-ben. Behozatalunk a szocialista országokból kisebb, a dollárelszámolású országokból nagyobb mértékben csökkent, e mérséklődés azonban csupán az átlagra utal. A Szovjetunióból például 1,7 százalékkal több* árut vásároltunk, mint 1971- ben, forgalmunk egyébként az egész tervidőszak alatt folyamatosan és tervszerűen növekszik a Szovjetunióval, ..-Jpygflb bővül együttműködésünk a termelésben és a kereskedelemben egyaránt. A magyar—szovjet áruforgalomban mind az* export, mind az import túlhaladta az évi 1,1 milliárd rubelt, A miniszter rámutatott, hogy az 1973. évi népgazdasági terv ismét kiemelt feladatként irányozza elő külgazdasági kapcsolataink továbbfejlesztését, az 1972-ben elért kedvező eredmények megszilárdítását. Természetesen figyelembe kell venni, hogy egyes . konjunkturális tényezők 1973-ban a tavalyinál kisebb mértékben, esetleg egyáltalán nem éreztetik hatásukat. Ezért az idei terv az áruforgalom további növelése mellett a külkereskedelmi egyenleget a tavalyihoz hasonló szinten írja elő. A terv szerint 1973-ban az áruforgalom minU egy 7—7,5 százalékkal növekr szik. Mivel importunk tavaly stagnált, behozatalunk az idéiy az összforgalom átlagánál nagyobb mértékben, a kivitel per dig annál mérsékeltebb ütenrv* ben fejlődik. E tervelőirányzat reális, sőt esetleg túl is teljesíthető. Külgazdasági kapcsoló- taink további dinamikus fejlő- désének megalapozására számos intézkedést tettek, illetve terveznek. EMLÉKTURA PÉCSRŐL — PETŐFI NYOMÁBAN A KISZ pécsi Járási Bizottsága szervezésében a járás KISZ. szervezeteinek 46 fiatalja rész. vételével ma reggel Petőfi-em- léktúra indul Pécsről. A fiatalok autóbusszal végigjárnak olyan községeket és városokat, amelyekben élt, vagy hosszabb- rövidebb ideig tartózkodott Petőfi Sándor. A kétnapos túra mai útvonala: Pécs—Dunave- cse—Sza I k szén tm á rto n—Ki sk őrös —Kiskunfélegyháza. A túra állomásain megtekintik a Petőfi- múzeumokat, relikviákat, s megkoszorúzzák a költő emléktábláit. Vasárnap a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum és a Hadtörténeti Múzeum megtekintése szerepei a programban. Az emléktúra során útközben az autóbuszon szavalóversenyt rendeznek. r
