Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-10 / 291. szám

DUNANTOll NAPLÓ 1972. december Itt. önkéntes tűzoltók Munkatársunk telefonjelentése versenye A Szigeti úti sialagház Négy évvel ezelőtt — az or­szágban elsőként —, Baranyá­ban alapítottak csapatzászlót az önkéntes tűzoltótestületek ré­szére. A csapatzászló alapítói a megyei termelőszövetkezeti szövetségek voltak, ezzel is ki­fejezve: megyénk termelőszövet­kezetei sajátjuknak tekintik az önkéntes tűzoltótestületeket. A díszes csapatzászló első őrzője a siklósi testület volt. Innen Pécsváradra, majd Duna- szekcsóre került a zászló. Az 1972-es évben elért kimagasló eredmények alapján a Megyei Tanács Tűzvédelmi Bizottsága a denesházai testületet találta á kitüntetésre a leg méltóbbnak — így a tsz-szövetségek által ala­pított tűzoltó-csapatzászló ne­gyedik őrzője az alig 600 lelket számláló Dencsházo lett A zászlóátadási ünnepségre tegnap délelőtt került sor, me­lyen megjelent dr. Schafhauser István, a Megyei Tanács igaz­gatási osztályának vezetője és Kosteleczky Sándor ezredes, me­gyei tűzoltóparancsnok is. Az ünnepi testület» gyűlés résztve­vőit Pöttendi János tanácselnök, Dencsházo önkéntes tűzoltótes- tüietének elnöke köszöntötte, majd Kosteleczky Sándor ezre­des mondott ünnepi beszédet Baranya megye mintegy nyolc­ezer önkéntes tűzoltója szocia­lista versenyben áll egymással. A verseny célja a tűzvédelem hatékonyságának növelése, a megelőző munka színvonalának emelése és a testületi élet szín­vonalának folyamatos javítása. Ebben a nagyjelentőségű ver­senyben az Wei év eredményei alapján Dencsházo lett az első. Második Hosszúhetény, harma­dik Szalánta, negyedik Zalóta. Az abszolút győztes Dencsházo képviseletében Mecsek/ Sándor önkéntes tűzoltószözados vette át a zászlót Dencsházán 75 éve működik tűzoltótestület, ehhez hasonló eredményt azonban Még néni értek el ennek a kis községnek á lakói. A Megyei Tűzvédelmi Bizott­ság egyébként úgy döntött, hogy ér 1°72-es év eredményei alap­ján a szigetvári és pécsi járá­sok számára vásárol egy-egy ZSUK-típusá tűzoltógépkocsit. Ezeket a kocsikat a járások il­letékes szervei ítélik majd az arra legérdemesebb községek­nek oda. A denesházai zászló- átodósi ünnépségén felszólalt dr. 'chafhouser István is, hang­súlyozva: ó verseny 1973-ban tovább folytatódik ... Ünnepélyesen átadták a komlói Crossbar-központot Újabb állomások a távváiasztásban — Komló— Kárász—Szászvár és Magyarszék öt számjegyet kapott A Komlói Napló Szerkesztő­ségéből egy perc alatt sikerült a Dunántúli Naplót felhívni, s a tudósítást időben leadni a lap számára. Ugyanis, tegnap délután 2 órától most már hiva­talosan is lehet Komlóról, va­lamint Kárászról, Szászvárról és Magyarszékről a táwálasztási hálózaton keresztül beszélni. S mi több, az ország 20 egyné­hány városát, több községét közvetlenül hívni a vezetékes távközlés legkorszerűbb eszkö­ze, a Crosbbar-központok se­gítségével. A komlói tin, távhívó központ - a már lapunkban hírül adott régi és új - ataz a Rotary Crossbar rendszerű központok összekapcsolásával létesült. A program szervesen kapcsolódott a pécsi nagyközpont elképzelé­seibe, a 280 millió forintos be­ruházásból mintegy 25 millió forintnyit tett ki a komlói költ­sége. Ugyanakkor a bányász­város telfonközpontja újabb 400 előfizetőt kapott, s ezzel a köz­pont kétezres lett. ,A magyar­széki végközpont 60-as, míg a kárászi és szászvári végközpont 30—30 készülék üzemeltetésere alkalmas. Pécs és Komló között 36 vo­nal áll a hívók rendelkezésére és ez maradéktalanul kielégíti az igényeket. Érdemes megje­gyezni, hogy az új központ se­gítségével belépett négy hely­ség is, hasonló körzetszám, mint Pécs - 72-as — s az ún. táwálasztó számot, a 06-ot nem kell tárcsázni híváskor. Tehát elég az őt szóm tárcsázása és azonnal jelentkezik Komló hívá­sára Pécs és Pécs Kórósára Komló. A bányászváros központjának ünnepélyes átadását tegnap délelőtt a Komló városi Tanács dísztermében tartották, ahol Garamvölgyi Miklós, a Pécsi Postaigazgatóság vezetője kö­szöntötte az ünnepségen meg­jelenteket — köztük a központ készítőit, szerelőit — majd Órá­vá József, a postavezérigazga­tóság beruházási szakosztályá­nak vezetője adta át a közpon­tot jelképesen a városnak. A város nevében Nagy Ferenc, a tanács elnökhelyettese köszön­te meg az új létesítményt. Az országos fejlesztés ez újabb láncszeme után a követ­kező baranyai lépés a pécsi távhívó központ bővítése lesz. Ezt követi párhuzamosan a nemzetközi táwálasrtás siófoki kiépítése: a hírek szerint a ju­goszláv Nikola—Tesla cég a svéd Ericsson licensz alapján készített berendezés első cso­portja meg is érkezett már Sió­fokra. Nincs messze tehát az idő, amikor esetleg Kárászról Budapest trtón netán Párizsi is közvetlenül lehet majd hívni. Mindenesetre a kárászt és a többi végközpontok érdekessé­ge, hogy segítségükkel lehet bármely budapesti előfizetőt hívni, de mivel még nem ké­szült el Budapesten, csak a lágymányosi központ ún.. kife- lémenö egysége, így csak a lágymányosi előfizetők hívhat­ják Kárászt, a többi fővárosi előfizető még nem. Kozma Ferenc Tanácskozás az emberi jogok napja alkalmából A Magyar ENSZ-TársOsóg és j a Magyar Nők Országos Taná­csa december 11-én, az emberi ’ jogok napja alkalmából ünnepi i ülést tart a Flazafios Népfront , Országos Tanácsának Belgrád j rakparti székhazában. Az ülé­sen a hók jogairól hangzik el előadás és ez alkalommal fog ják bejelenteni, hogy az 1973- | as esztendőt az emberi jogok évének nyilvánították. Készül az új telephely Mit tud az „agitátorkocsi? U — A kertvárosi ideiglenes hő- központ műszaki átadásának időpontját december 15-re tűz­ték ki. No akkor mindent rend be nlivönek találnak ahhoz, hogy a próbafűtést megindít­sák, december 20-a után vár­hatók a költözések megkezdése. Hazaérkezett Köbéből a Hazafias Népfront küldöttsége Hazaérkezett a Hazafias Nép­front küldöttsége, amely Ben- csik Istvánnak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa fó titkárának vezetésével a forra­dalom védelmére alakult bizott­ság (CDR) meghívására láto­gatott Kubába. A küldöttség — amelynek tag­ja volt Léderer Róbert, az Or­szágos Tanács osztályvezetője és dr. Takács Adóm, a HNF Za­la megyei Bizottságának elnö ke - tanulmányozta a kubai testvérszervezet munkáját. A gyártócsarnok hagy része még üres. Az épület déli szár­nyán azonban már elfoglalták helyüket az ipari tanulók. A csarnok egy másik helyiségé­ben is megkezdték a munkát. Az egyemeletes szociális épü­letben festők dolgoznék, az itt kialakítandó irattárban a De- xion—Salgó elemeket szerelik össze. A napokban vette át az Epí- tőgépgyártó Vállalat Szállító­berendezésének Gyára a To- nácsl Magas és Mélyépítő Vállalat volt Nagyárpádi úti telepét A harminckétezer négyzetméteres telephely lesz az ÉPGÉP pécsi gyárának köz­pontja. A tizenkétmillió forin­tért vásárolt területen bőven van hely o későbbi építkezé­seknek is. Először az ipari tanulók kő1 töztek, de a nagy csarnokban dolgoznak már a hegesztők, la­katosok rs: vasszerkezeti mun­kákat végeznek. A telepre je­lenleg mintegy hatvanon jár­nak ki. A gyár többi munkása a régi és zsúfolt Vasút utcai központban dolgozik. A kiköl­tözést fokozatosan, több sza- 1 koszban kívánják majd lebo­Közei másfél millió pb-felhasználó Négyszázezer palackot tárolnak A- év végére közel másfél­millió PB gázfogyasztó lesz az orszúo'-a:» — s lenne több is, ha a gázipar lépést tudna tar­tani az igényekkel. Az új fo­gyasztói engedélyek megszer­zése évekig tartó kálvária. De gyakran panaszkodnak azok is, akik már palack-tulajdonosok, a cseretelepek ellátása ugyan:s nem mindig zavartalan. Az | igazi tél küszöbén, az éwegi ; ünnepek előtt felvilágosítást I kértünk az Országos Kőolaj- és j Gázipari Tröszttói a kilátások- j kai kcncsolatban. Mire számít- j hatnak az igénylők és mire azok, akik már PB-fogyasztók? j Kezdjük egy jó hírrel. Pince- | helyen üzembehelyezték az új töltőüzemet, s ezzel hétre emel­kedett a paloektöltó állomások száma. A hét töltőüzem na­ponta 65 ezer darab 11 kilo­grammos palackot ad ki — sőt j most min'egy 10 ezer darabbal még több?' is, az évvégi csúcs- fogyasztásra való tekintettel I ugyanis éjjel-nappal üzemel­nek. A tervek szerint 350—400 ezer palackot töltenek meg és tárolnak ezekben a hetekben. A PB-gáz tárolása, illetve a ki­egyensúlyozott ellátás érdeké­ben nagy tárolóhelyek épülnek a gyártóüzemek mellett — A!- gyön például a közelmúltban adtak át hat, egyenként száz­köbméteres gáztartályt Az OKGT előtt álló feladat egyébként óriási. Míg 1960-bpn csak 129 ezer PB-felhosználó volt az országban, ma 1,4 mil­lió ez a szóm. idén várhatóan 148 ezer tonna PB-gázt termel­nek a hazai üzemek, amit 44 ezer tonna importgázzal egé­szítenek ki. A közel 200 ezer tonna PB-gáz 87 százalékát közvetlenül a lakosság használ­ja fel, további 5 százalékát pedig á városi gáz minőségé­nek javítására használják. Eredetét tekintve kétfajta PB-gáz van. Egyrészt földgáz­ból állítják ugyanis élő, más­részt a kóolajfinomitásnól nye­rik — másodlagos termékként A hazai termelés nagyütemű felfuttatását a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat és a hojdúszo- boszlói földgázüzem felépülte tette lehetővé. Most legutóbb az algyői gázüzem termelésbe állítása növelte jelentősen a termelői kapacitást. Arra a kér­désre: egyszerűbb lesz-e fo­gyasztói engedélyt kapni? még­is negatív a válasz. Az 1970-re tervezett termelési szintet már 1968-ban elérte az ipar, most valahol a IV. ötéves terv végé­nél járnak a kapacitást ille­tően, az igények növekedési üteme tehát többszöröse a le­hetőségekének. Ami a jelenlegi fogyasztók ellátásét illeti: az OKGT tájékoztatási csoportja szerint megfeletőek a tartalé­kok, fejlődött az elosztóháló­zat, s zavartalanabb a kiszállí­tás is. ígérik: ha járhatóak lesznek az utak, a legnagyobb télben sem lesz fennakadás. nyatftani 1975-ig. A Vasút ut­cai telephelyet a lakásépítések miatt szanálják. A gyár műsza­ki kollektívája már elkészítette az új telephelyen felépítendő munkacsarnokok progra árszintű terveit Ügy tervezik, hogy a meglévő gyártócsarnok mellé egy háromhajós, könnyűszerke­zetes üzemépületet szerelnek össze, mely otthont ad majd a forgácsoló, a lakatos, a hideg­alakító, o szerelő és a festő­műhelynek. A jelenlegi' szociá­lis épület további bővítésével ódnak majd helyet az irodák­nak. Ez természetesen ma még távlat, hiszen 1973-ban még nem kezdődik el az építkezés. A gyár termelési profilját idén módosították. Ez év ele­jén kezdték meg az agitátor- kocsik gyártását: ezek beton- szállító autók, melyek útközben j keverik meg a betont Eddig I ötöt gyártottak le. Az ÉPGÉP I pécsi gyárának termelési ösz- I szetétele a következőképpen alakult Termékeikből négy faj- ! ta adja á negyvenötmilliós j termelési terv zömét. így éddig 14Ó bitumenmelegítőt. 100 gáz j fejlesztőt, 70 géplapátot és 55 j szerelőállványt állítottak elő. I Ügy néz ki, hogy termelési ter- j vüket ötmillió forinttal 'túltelje­sítik: nagyobb gondot jelent viszont az értékesítés. Ez év végéig legyártják oz első újtípusú géplapátot, a nagyobb kapacitású górfejlesz tót, továbbá az új és nagyobb teljesítményű agitátarkocsit is. Az említett műszakfejlesztési elképzelések gyakorlati meg­valósítása 0 gyártás beindulá­sa a jövő év második felére várható. 1973-ban ötmillió fo­rinttal emelik termelési tervü­ket A gyár gondot fordít szak­munkásainak továbbképzésére is. Ez annál is inkább fontos, j mert 1973 januárjában meg- j kezdik egy nyugatnémet cég I megrendelése alapján külön- j böző daruszerkezetek gyártá­sát. Az acélszerkezetek hegesz­tési munkáinál igen magasak' I a követelmények. Most folyik azoknak a hegesztőknek a ki­választása, akik ezt a munkát i végzik majd. A gyár legfonto­sabb feladatainak egyike a szervezett szakmunkásképzés. Jelenleg 60 ipari tanuló sajá­títja el a szakma fogósait. Cél­juk az, hogy az új üzemcsar­nok felépültéig mintegy száz fővel növeljék a munkáslétsza mot S. Gr. A Baranya megyei A Ha mi Építőipari Vállalat megalaku­lásának előzményei, története és toriakat. Pécs, 1971. Békés Sándor könyve túl­lépett azokon a Baranya me­gyei pécsi munkákon, ame­lyek e műfajban az utóbbi időben napvilágot láttak. A könyv a mai Pécs kialakulá­sában, külső képének megva­lósításában jelentékeny sze­repet vállaló Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat tör7 ténetéról szól. Ha csak a vál­lalat történetét adná, akkor se végzett volna keveset A szer­ző túllépett a jelölt célon. Életre keltette egy üzem tör­ténetén keresztül a közel ne­gyedszázados városépítkezés lényeges mozzanatait Pécs új arca eltér a régi­től, Ujmecsekalja, Meszes, Egyetemi városrész stb. kör­nyéke a régivel összehasonlít­va lenyűgöző változásról ta­núskodik. Békés Sándor köny­ve a hozzóválógatott 80 ol­dalnyi képpel a régi Pécsből átvezet az újba, a modern vá­ros külső képét adja, A szerző a vállalat hősko­rától. .1946. januárjától, az Újjáépítés Dunántúli Építő­ipari Szövetkezet meaalakuló- sótól mutatja be a jelenlegi nagy vóllalatiq mindazt ami az építőiparban lényeges vál­tozást jelentett, A vóllalattörténel azonban csupán szükséges keret, mint­egy útjelző rendszer, amely­ben negyedszázadon ót végig kel! haladni. Hamar kiderül azonban, hogy szó sincs ar­ról. hogy o szerző ipartörté­neti feldolgozás metódusával gazdasáatörténeti művet akart alkotni, A választott történeti kereten belül Rékés Sándor az épRő emberré figyelt. Pé eset és a megyét építő mun­kásokat szólaltatja meg. Sor­suk, munkájuk szűkebb ha­zánk történetét dokumentál ják. E szűkebb haza történe te Békés Sándor munkájá­nak tudatosan felállított konstrukcióiában, a romba- dőlt és feléoített Dráva menti falvaktól a Misinán felépített tv-toronyig ível. Ez az út Bé kés könyve nyomón színesen Tolna megyei építők Baranyában Épületek hitvallása tárni az olvasó álé. Érték« a műnek, hogy a szerző uo ciográfus igényével és bátor­ságával mutatja mag, hegy nem egyenes győzelmi galopp ez az ívelés. Tévedések, újra­kezdések, hibák, de ugyan­akkor jelentékeny műszaki és gazdasági eredményeken ke­resztül vezetett az út Békés Sándor már-már végleg el­enyésző történelmi anyag ösz- szegyűjtésével és közkinccsé tételével jó indítékot ad köny­vével hasonló vállalkozások­hoz. A vállalat gazdasági, mű­szaki, technológiai, szocioló­giai fejlődéstörténete ugyan­úgy megismerhető, mint ma­guk az építők. A vállalatról mór korábbon tudományos igénnyel írt cik­kek és tanulmányok eredmé­nyeit Békés Sándor szocioló­giai feltáró munkája tovább­fejlesztette, komplex képpé alakította. Lényeglátásával, izgalmat teremtő készségével, a legilletékesebb interjúala­nyok megszólaltatásával igaz és emberi miliőben kapunk képiét Pécs város építkezésé­ről, az új Pécsről. Könyvének egyik élő sze­replője azt mondta, hogy a magasba emelt házak és tornyok építőinek nevét meg kellene örökíteni. Aki Békés könyvét olvassa, meggyőződ­het róla, hogy e művel ele­get tett ennek a kívánságnak is. Méltó emléket állított e könyvvel mindazoknak, akik az új város építéséért meg­haltok és azoknak akik to­vább dolgozhatnak. A könyv ízléses külső alak­ban jelent meg a város szimbólumává váló tv-torony- nyal a fedőlapján. A fotókat dr. Szász János és Erb János készítette. A történeti rész adatainak összegyűjtésében Tókos János, az egykori épí­tők felkutatásában dr. Sze­mere Mátyás és Konkoly László nyújtottak segítséget A lektori munkát Tiborcz Ist­ván végezte. A mű a Tft Baranya megyei Szervezeté­nek gondozásában jelent meg. Szita László A Tolna megyei Állami Építő­ipari Vállalat is részt vállal a megye építési beruházásaiból. Ezzel is elősegítve Baranya la­kásprogramjának teljesítését a szociális és egyéb építkezései­nek megvalósulását A tolnai építőknek a megyében két épí­tési területük van jelenleg. Az egyik komlói, a másik a mo­hácsi terület. Volumenét tekint­ve legnagyobb munkájuk a Mo­hácsi Farostlemezgyár rekonst­rukciója, melynek befejezése 1973 tavaszára várható. Komlón a Szilvásban befejezés előtt ól! a hét épületből álló 280 lakás építése, , melyből jelenleg az utolsó negyven lakásos tömb kivitelezését végzik: ezt még az idén átadják a lakóknak. A Tol­na megyei ÁÉV nem csak ha­gyományos technológiával épít Most folynak ezen a területen egy nyolcvan lakásos panel épü­let szerelési munkálatai. A kom­lói építésvezetőség munkásai Pécsett is dolgoznok. A Bara­nya megyei Autójavító Szövet­kezet Diósi úti telepén befeje­zés előtt áll egy javítócsarnok építése. A tervek szerint jövőre a kö­vetkező munkákat végzik a tol­naiak megyénkben. Mohácson megkezdik egy háromszáz laká­sos lakótelep építését. A válla­lat itt alagútzsalus teehnolár giával dolgozik majd. A szerződésben a tervezésit is magukra vállalták a Tolna me­gyei építők. A komlói területeit megkezdik egy zeneiskola épí­tését, megindul a Steinmetz kol­légium kivitelezése is, továbbá az iparitanuló-intézetnek to-- natermet építenek. Úgy néz ki, hogy jövőre tovább bővül mun­katerületük. A tervek szerint Sásdon hatvankét lakásos lakó­telep kivitelezési munkálataiba fognak, melyet hagyományos technológiával építenek majd, 1 Dencsházái a csapatzászló

Next

/
Oldalképek
Tartalom