Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-10 / 291. szám

Are: 1 forint Viláa proletártól, epyesniletek! xwx.évfolyam,291.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. december 10., vasárnap Védjük meg elveinket! A szocializmus é$ a kapita­lizmus eszméjének küzdel­me nemcsak világméretek­ben folyik. A marxista és antimarxista nézetek nap mint nap összecsapnak nálunk is, a különböző munkahelyeken, a társadalmi és termelési gya­korlat minden területén. Éppen ezért, a kommunistáknak min­denütt kötelességük a marxiz­mus—leninizmus tisztaságának megóvása, a párt politikájának védelme. Természetesen ahhoz, hogy a párttagok és a tömegszervezeti aktivisták szembeszállhassanak az ellenséges vagy téves néze­tekkel, tudni kell: ki hogyan támad, milyen eszközökkel tör a párt politikája ellen, és mi­lyen módon lehet a káros tö­rekvéseket, a tőlünk idegen •szmék hatását leküzdeni. Az első, amivel tisztában kell lennünk, hogy a mindennapok gyakorlatában általában nem tudatos ellenséggel állunk szemben. A téves nézetek hir­detői rendszerint jóhiszemű, fél­revezetett, vagy ferdén látó emberek, akiket megtévesztenek a gyakorlati benyomások, vagy hatással van rájuk a burzsoá propaganda. Ezért a harc nem ellenük, hanem téves nézeteik ellen folyik. Napjainkban különösen két területen támadnak bennünket: 1. A szocializmus építése során jelentkező hibákat, ellentmon­dásokat a rendszer lényegéből fakadónak tüntetik fel. 2, Ered­ményeinket a legfejlettebb ka­pitalista országok gazdasági, technikai eredményeivel hason­lítják össze, $ ebből vonnak le elmarasztaló következtetéseket. Hogyan jelentkezik ez a tá­madás az első problémakörrel kapcsolatban? Ha valahol a szocialista elveknek ellentmon­dó esetet, tényt látnak, nyom­ban felteszik a kérdést: „Ez a szocializmus?" És a mi agitá­toraink ilyenkor nem egy eset­ben tehetetlenül hallgatnak, ahelyett, hogy őszintén meg­mondanák; „nem, ez nem a szocializmus, ez néhány ember­nek, esetleg egy rossz vezető­nek a hibás cselekedetéből fa­kad”. Egyesek, ha hanyagságot, fe­lelőtlenséget látnak, azt is nyomban a szocialista rendszer rovására írják. Pedig az nem más, mint az ellenőrzés, a fe- lelősségrevonás hiányának a következménye. Az alapszerve­zetben dolgozó kommunisták, tömegszervezeti aktivisták fel­adata ilyenkor nem hogy megvédjék, kicsinyíteni vagy leplezni próbálják a hibákat, hanem az, hogy megkeressék a hanyagság, a felelőtlenség okait, és mielőbb megszüntes­sék azokat. Ha kell — ha nem megy másként —, akkor moz­gósítsák oz egész kollektívát. Teremtsenek olyon légkört, olyan üzemi, hivatali szellemet, amelyben nincs élettere a ha­nyagságnak, a felelőtlenség­nek. Az ellenséges nézetekkel szemben a leghatásosabb érv a helyes gyakorlat. A szópár­bajban egyik ember megcáfol­hatja a mások nézeteit, de ez­zel az ellenséges ideológia nem semmisül meg, más embe­rek tovább terjesztik. Csakis a marxizmus helyes gyakorlata, helyes alkalmazása az, amely véglegesen rácáfol minden té­ves nézetre, amely megsemmi­sítheti a vele szembenálló ideológiai hatásokat. Válasszunk állításunk bizo­nyítására eqy gyakorlati példát. A marxista tanítás szerint a szocialista építés időszakában az az egyetlen helyes elosztási elv, hogy mindenki a végzett munkája szerint részesüljön a megtermelt javakból. Előfordul azonban, hogy egyesek munka jhelyett ügyeskedéssel, más em- 'berek rovására gyűjtik saját ja­vaikat. Mások viszont — akik helytelenítik a harácsolást — nemcsak a harácsolókat mo- ipavztalják ei, hanem bírálják magát az elosztás elvét is, egyenlősdit követelnek. A kérdés megint csak az: mit tehetnek a kommunisták, a párt politikájának hirdetésé­re, elfogadtatására hivatott ak­tivisták? Magyarázzák az elv helyességét és próbálják kiseb­bíteni a torzulásokat? Nem! Akkor cselekednek helyesen, ha harcot indítanak a torzulások megszüntetéséért és érvényesí­tik a helyes elvet a gyakorlat­ban. A pártszervezet, a kom­munista kollektíva sehol sem tűrheti el, hogy valakit érde­mein felül bérezzenek vagy ju­talmazzanak. Mindenütt meg­van a mód, a lehetőség arra, hogy a pártszervezet, a szak- szervezet, az ifjúsági szövetség hallassa a hangját az anyagi javak elosztásánál és megaka­dályozza a torzulásokat. A kom­munista kollektívának — és minden egyes párttagnak kü- lön-külön is — kötelessége, hogy leleplezze azokat az em­bereket, akik mások bőrén élős- ködnek, akik meg nem érde­melt jövedelemhez próbálnak jutni. Elveink védelmének másik frontján — a kapitalizmussal való összehasonlítgatásban — sem lehetünk megalkuvók. An­nál kevésbé, mert ha reálisan, igazságosan vetjük össze hely­zetünket, akkor minden terüle­ten kibírjuk az összehasonlítást. Csodálattal állunk meg a nyugati gépkocsik előtt. Az an­gol, francia, német gépkocsi- gyártásnak százéves múltja van. A mi autóbusz- és motorvonat­gyártásunk alig néhány évtized­re tekint vissza, mégsem kell miatta szégyenkeznünk az ösz- szehason Utasnál. Az amerikai mezőgazdaság gépesítése a múlt század vé­gén kezdődött. A mienk 1950- ben. Az angolok a televíziózást az 1920-as évek végén, mi az 1950-es évek végén kezdtük. A fejlett kapitalista államokban a háztartások gépesítése a szá­zadforduló idején kezdődött, nálunk 1950-ben. Milyen versenyfutás ez? Száz évet és ötvenet kellett behoz­nunk húsz év alatt. Le vagyunk maradva? Le! De mennyivel? Néhány évvel? Ki futott job­ban? E letszfnvonaT? lássuk. Egy francia munkás átlagke­resete 1200 frank. A magyar munkásé 2300 Ft. A frank értéke öt és félszerese a forint értékének. Ha a kereseteket összehasonlítjuk, a francia mun­kás csaknem a háromszorosát keresi, mint a magyar munkás. Budapesten egy modern há- romszoba-összkomfortos lakás bére, rezsije maximum 1000 fo­rint. Párizsban 1200 frank (azaz mintegy 6500 forint). Egy átlag- keresetű francia munkás leg­feljebb álmodhat modern há­romszoba-összkomfortos lakás­ról, de nem lakhat benne. Egy kiló marhahús nálunk 30—35 forint. Franciaországban 20—22 frank, (110—120 forint). A töb­bit nem soroljuk. A ruha ol­csóbb, a cipő nem. Tessék be­osztani a keresetet. Párizs csillog, Párizs csodála­tos. A mi turistáink elámulnak a gyönyörtől, ha meglátják. Csak éppen azt nem veszik észre, hogy a fény, a pompa, a csillogás nem o munkásoké. Akik csak egy-két hetet tölte­nek Párizsban, azok végigsé­tálnak a Champs-Elysées-en, megállnak a Concorde téren, megcsodálják az Eiffei-tornyot, a Diadalívet, a Notre-Dame-t, de a munkásnegyedekbe nem jutnak el. A párizsi életről szer­zett benyomásuk eqyoldalú, „él­ménybeszámolójuk” pedig emi­att gyakran félrevezető. Budapesten kisebb a fény és a nompa, mint Londonban, Pá­rizsban vagy Rómában. De a külvárosban uqyanúqy öltöznek és ugyanúgy étkeznek az embe­rek, mint a belvárosban. Ami szép és jó, az nem egyeseké, nem a kiváltságosaké, hanem mindinkább mindenkiéi Határidőre elkészült a déli főgyűjtő vágóhíd és Basamalom át közötti szakasza A kitűzött határidőre elkészült Pécs déli főgyűjtő csatornájá­nak újabb szakasza. A vágó- hídtól kiindulva, a Fekete-víz­zel párhuzamosan épült a 2,3 km hosszú csatorna. A Dél- dunántúli Vízügyi- és Közmű­építő Vállalat pécsi főépítés­vezetőségének munkásai ponto­san a tervezett november 30-i határidőre jutottak a Basama­lom útig. A magas talajvíz — állandóan 6—7 szivattyú volt munkában — a csatorna útját keresztező árkok, s más akadá­lyozó tényezők ellenére meg­kezdődhet a műszaki átadás. A déli főgyűjtő II. ütemének 2. és 3. szakasza áttervezés alatt van, így a DÉLVIÉP munkásai a gyárvárosi tanácsháztól a Bu­dai-vámig terjedő negyedik sza­kaszt építik előbb meg — vár­hatóan 1972 végéig ezzel is vé­geznek. Amikor a közbeeső sza­kaszokkal is végeznek Mesze­sen mód nyílik már korlátozott számban újabb bekötésekre á mostani csatorna kapacitása ugyanis már hosszú évek óta alig képes az I. kerület szenny­vizét elszállítani. A DÉLVIÉP alig több mint egy esztendeje mutatkozott be Pé­csett, az eddigi munkájukkal sokat segítettek a város közmű­építő gondiainak enyhítésében. A pécsi főépitésvezetőség 250 munkással október végéig 36,8 millió forintos termelési értéket teljesített. Elkészítették a kert­városi 2500 köbméteres víztáro­zót, januárban átadják az 1000 köbmétereset is — az új kertvá­rosi lakótelep vízellátását ezek­kel kívánják megoldani. Ugyan­csak Kertvárosban megépítet­Epül a kertvárosi lakótelep vízellátását szolgáló második, 1000 köbméteres víztározó. A tartalomból Újabb ENSZ-határozat az arab területek kiürítéséről (2. old.) Egyenesben a fuvaros* szövetkezet (3. old.) A BCM munkásai (3. old:) Munkatársunk komlói ielentése (4. old.) Egy nap Vasason (7. old.) A boldogulásról (9. old.) tek 3000 méter hosszúságú, 300 és 400 milliméter átmérőjű mű­anyag vízvezetéket, amely a tá­rozók és lakótelep között szállít­ja majd a vizet. A felüljáró környékén a csa­padékvíz elvezető csatorna épí­tését vállalták, ezekben a nö- pokban már a Rózsa Ferenc ut­cában a? utolsó szakasz épí­tése folyik a főágon — decem­berben ez a munka is befeje­ződik és o mellékcsatornák épí­tésével folytatódik a munka. A DÉLVIÉP ezenkívül részt vállal a kertvárosi lakótelep távfűtő vezetékének felépítésé­ben, az első szakasz (a vágóhíd előtt) éppen átadás előtt áll. Pécsett az új mecseki út men­tén, a Pólya utca környékén, épül a főépítésvezetőség új te­lephelye: szociális létesítmé­nyek, előregyártó telep és mű­helyek. A korszérű létesítmény átadására 1973-ban kerül sor. Közeledik céljához az Apollo—17 Houston : Cérnán, az Apollo—17 pa­rancsnoka és Schmitt, az expe­díció geológusa pénteken este az anyaűrhajóból kivezető szűk alagúton átmászott a hold­kompba, hogy ellenőrizze az egység berendezéseit és átte­lepítse mindazokat az eszközö­ket, amelyekre a „Challenger”- ben töltendő 75 óra során szük­sége lesz. Eközben mindjárt szembe találták magukat egy jelentékenynek tűnő problémá­val, az első ilyennel, amióta el­hagyták Kennedy-fokot. Kiderült Tudományos emlékülés a Tanácsakadémián 50 éves a Szovjetunió A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége megalaku­lásának 50. évfordulója alkal­mából szombaton tudományos emlékülést rendezett a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatala és a Tanácsakadémia. Dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hiva­talának elnöke megnyitó be­szédében hangsúlyozta: a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megalakulása és félévszázados története a mar­xista állam- és forradalomelmé­letben és a szocializmus világ- rendszerré formálódásában is kiemelkedő helyet foglal el. — A Szovjetunió megalakulá­sának 50. évfordulóján a Szov­jetunió Kommunista Pártja, a szovjet nép, a szocializmus sok százmilliós tábora és az egész haladó emberiség jogos büsz­keséggel tekint vissza a hősi küzdelmekkel, fényes győzel­mekkel és nagy eredményekkel megtett útra. A bölcs lenini po­litika követése meghozta gyü­mölcsét, a Szovjetunió példát­lanul nagy fejlődést ért el, s századunkban szerepe nagyobb bármely más államénál. Veze­tésével a szocializmus erői mindinkább meghatározókká válnak a világesemények alaku­lásában, döntő szereoe van a béke biztosításában. Partunk és egész dolgozó népünk megkü­lönböztetett tisztelettel ismeri el a szovjet nép forradalmi sike­tet, őszintén örülünk a sok KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO A Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére kiállí­tást rendeztek a Műcsarnokban. A történelmi dokumentumokat, fényképfelvételeket és számos képzőművészeti alkotást bemutató kiállítást máris sok érdeklődő tekintette meg. Képünkön: A kiállí­tás látogatói. nemzetiségű szovjet állam né­pei boldogulásának, a kommu­nizmus építésében elért eddigi sikereinek, példát mutató jövő­jének. Szocialista államiságunk, proletárdiktatúránk létrehozásá­ban és továbbfejlesztésében eddig is, a jövőben is a szov­jet nép történelemformáló mun­káidnak eredményeiből, támo­gatásából merítünk tapasztala­tokat. A megnyitót követően két re­ferátum hangzott el: dr. Takács Imre egyetemi tanár, az MSZ­MP Központi Bizottságának al­osztályvezetője A Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövet­sége megalakulásának 50. év­fordulója és a szovjet föderá­ció történetének tanulságai címmel, Leon Arsakovics Onyi- kov, az SZKP KB agitációs és propaganda osztályának kon­zultánsa pedig A Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövet­ségének megalakulása és a Szovjetunió társadalmi struktú­rájában végbement változások címmel tartott előadást. Az el­hangzottakat dr. Kovács Tibor­nak, a Tanácsakadémia fő­igazgatójának, dr. Nagy Fe­rencnek, a Tanácsakadémia tanszékvezetőjének és Takács Gyulának, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettesének ko- referátuma egészítette ki. ugyanis, hogy az anyaűrhajót és a holdkompot összetartó gyűrű tizenkét nagyerejű rugós zárszerkezete közül egy nem „fog” szabályosan. Cérnán megpróbálkozott volna, hogy helyrehozza a hibát, de Hous­ton a leghatározottabban óvta ettől. „Csak semmi kísérletezés” — hangzott a földi ellenőrző központból. Houston ugyanis attól tart, hogy javítás közben a zár esetleg végleg beszorul­hat, s problémákat okozhat az „America” és a „Challenger” elválasztásában. Egyéb iránt az űrhajósok nyugodtan megen­gedhetik maguknak, hogy az egyik zárszerkezet üzemképte­len maradjon, hiszen a két egy­ség — az anyaűrhajó és a hold­komp — összetartásához a ti­zenkettő közül háromnak zavar­talan működése is elegendő. A szemle végeztével Cérnán és Schmitt visszatért az onyaűr- hajóba Evanshoz, aki mint is­meretes, nem megy velük a Holdra, hanem az „America” fedélzetén, holdkörüli pályán marad. Szombaton közép-európai idő szerint, hajnali három óra előtt az űrhajósok súlytalansáqi kí­sérleteket végeztek folyadékok­kal. Valamivel reggel hat óra után rákkoktélt és hússzeleteket „vacsoráztak", majd fél nyolc után — az űrben most harmad­szor — pihenni tértek. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT Miután a szokásos „jóreg- gelt"-re senki sem válaszolt, a houstoni ellenőrző központ fel­tette Evans kedvenc lemezét, de a trombiták, dobok és cintányé­rok hangia sem rázta fel az Aoollo-17 három utasát mély álmából. Az eredménytelen kí­sérletezés közben csaknem egy óra telt' el, végül is a földi el­lenőrző központ bekapcsolta a vészkürtöt. Almos, „még al­szunk” mormogás volt a válasz az űrből. Végre 16 óra 15 perc­kor, több mint egy órával az eredetileg tervezettnél, sikerült életet verni a pénteki hold- komp-vizsgálattól kimerült űrha­jósokba. Az Apollo-17 időközben 320 ezer kilométernyire távolodott a földtől, és egyre gyorsuló se­bességgel közeledik a Hold le­ié. * í I k

Next

/
Oldalképek
Tartalom