Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-09 / 290. szám
Vllég proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xxixévfolyam,290.sióm : *Az. MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja ........................ . 1 "■ 1 ..................■■■■ ......................... ■■ ■ ................ 1 972. december 9., szombat Kevés témát találunk ma, amelyet akkora tudományos érdeklődés kísérne, mint a vezetést A mezőgazdaságról akarunk itt és most beszélni, kezdjük tehát higgadtan, az elején. Korábban az általános agrár- politika és a Földművelésügyi Minisztérium ajánlott, sőt kötelező sémákat adott a vezetésre. Közben azonban a helyzet alaposan megváltozott, a felsőbb politikai, vagy hatásági szinten sémákat nem ajánlanak, recepteket nem keresnek. Általánosságban ugyanis lehetetlen volna. Á mezőgazdasági vezetés elvont kérdéseivel a keszthelyi egyetem egyik tanszéke foglalkozik, szívesen válaszolnak egyéni kérdésekre is. A Budapesten működő Agrárgazdasági Kutató Intézet megrendelésre gazdálkodási sémákat készít és ehhez vezetési módszereket is ajánl. Tanácsokat másutt Is lehet kapni. Előbb azonban értsük meg a bekövetkezett változások lényegét Mai szemmel nézve az első, a „klasszikus” termelőszövetkezetek nagyüzemek voltak ugyan, de a kor színvonalán vizsgálva csupán felnagyított paraszti gazdaságok. Azt csinálták, amit annak idején a kisüzemek, csak többen és nagyobb területen. Ehhez alkalmazkodott a vezetés is. Akik a munkát irányították, azok minden délután összegyűltek erz irodában és ott az elnök, vagy a főagronómus megmondta, hogy másnap mit kell csinálni. Este azután a brigádvezetők végigjárták a házakat és mindenhová beszóltak, hogy — mondjuk - holnap kukoricokapálás lesz, mindenki kapával jöjjön ide és ide. A változás lényege — ismételjük, lényege —, hogy az emberek ma már jobban akarnak élni. Ezt két úton keresik. Vagy elmennek a városba, jobban fizető munkahelyekre, vagy odahaza követelik meg, hogy a tsz többet fizessen. Mindez egy irányba sarkallja a vezetőket: többet kell termelni. Szakosodni, vegyszerezni, gépesíteni, új fajtákat termelni, mert kevés az ember, és aki maradt, az jobban akar élni, A korszerű gazdótkodás tehát teljesen más helyzetet teremt. Az elnök mór nem érthet mindenhez, de a főagronómus se. Ezért keresnek specialistákat. ezeket megbízzák egy-egy ágazat vezetésével, rájuk ruházzák a felelősséget, de az intézkedési jogot is. A vezetőség pedig ellenőrzi, hogy ezek a specialisták teljesítik-«, amit nekik tervfeladatként adtak, amit tőlük várnak. Vagyis kialakul az ágazott vezetes. Kialakul, de gyakran ei Is torzul. A sertéstenyésrtési feladatokat ellátó közös válla Fka- sás önállósodni kezd, a szakosodott Icukorioatermesztési ágasától sokféle gépével a tagok mór nem érzik sajátjuknak stb. M0 az Idők más termelési módszereket parancsolnak, akkor a vezetők első dolga legyen ezt megbeszélni a tagokkal. Mondják, el, n e gssed és mtlyen kiutakat lehetne találni. Ha a tagoktól az előzetes felhatalmazást — nem csupán valami formális közgyűlési határozatban, de emberileg és valóban — megkapták, akkor kezdjenek el számolni: mennyit kell a korszerűsítésbe befektetni és az mennyit hoz majd. Megvan a döntés, megérkeznek a korszerű kukoricatermesztés gépei, épül a szakosított sertéstelep. A gépeket mutassák meg a tagságnak, lássák, mire fordították a vagyonukat A szakosított sertéstelepen valóban szigorú higiéniai követelmények, tisztasági előírások uralkodnak. Meg kell mutatni a tagoknak, hogy miért, s ez az egész kerítéssel, őrökkel körülvett „micsoda" mire való, hogyan működik. Nagyon fontos, hogy a modernizálás senkinek ne vegye el a kedvét, kenyerét, Ha — mondjuk — a bajai rendszerben mérnökök és traktorosok termelik is a kukoricát ez nem jelentheti, hogy az asszonyok, akik eddig kukoricát kapáltak, és részes kukoricát vittek haza, most munka nélkül maradjanak. Nem gyakori eset ma még •z, mégis meg kell állni a gondolatnál egy pillanatra. A munka-féltésen nem azt értjük, hogy ahol sok az asszony, ott feltétlenül hagyományosan termeljenek, résziben kapálják ezután is a kukoricát Hanem azt hogy a tsz nézzen körül és keressen munkát. Nem is okvetlenül mezőgazdaságit Valószínű például, hogy egy mostoha talajú vidéken, ha a tsz bedolgozik a ruhagyárnak, és az asszonyokat varrodában foglalkoztatja, vagy valami szolgáltató üzemágat létesít akkor az asszonyok ezzel a munkával többet keresnek majd, mint a kukoricakapálással, és nem állják útját a mezőgazdaság modernizálásának. Mégegyszev Ismételjük, így valahogy kell kialakítani o korszerű, tudományos vezetést Hogy eddig arról egy szót sem szóltunk? Nem véletlenül. A fejlődés útját ugyanis mindig a termelés oldaláról kell keresni és a termeléshez alakítani ki — valóban a tudomány, az Intézetek, c tanszékek, a folyóiratok. segítségével - a megfelelő vezetést Az elnök - és a többi szakember — a legkorszerűbb üzemben is embereket vezessen, ne pedig gépeket A specialisták munkába állításának Igénye nem ód szemben a demokrácia követel menyeivel. A szakosított sertéstelep, vagy a komplex ku- boricotermesztésí módszer a szövetkezeti törvénynek egyetlen paragrafusát sem nelyezte ha tályon kívül. Tévúton jár az, aki a korszerűsítés ürügyén a saját hatalmát akarja növelni. Növelje hatalmát a gépük felett, de őrizze meg tiszteletét az emberek iránt és közeledjen feléjük ugyanazzal a megbecsüléssel, mint amikor még elment este szólni, hogy reggel kapával jöjjenek a nagytanyához. Földeák! BMa Ismét hallat magáról a mohácsi selyemgyár A tartalomból Költözésre várva Utazik az áru A gyalogosok védelmében Uj, iontos iparágak települnek Pécsre Üsszehivták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusa (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1972. december 12. napján (kedd) délelőtt 11 órára összehívta. Egyetlen szervezési intézkedéssel tíz százalékkal emelkedett a termelés — s a teljesítmény is — a Magyar Selyemipari Vállalat mohácsi gyárában. Az üzem valamennyi gépére éves programozási tervet készítettek — érdemes feljegyezni, hogy 204 gép közül 202 állandóan, három műszakban üzemel — egy gépre hosszú időn keresztül ugyanazt a termékfajtát adják, a dolgozóknak így a munkája sokkal be- gyakorlottabb, kevesebbet kell a munkafolyamatokon gondolkodniuk, rutinból kisebb erőfeszítéssel nagyobb teljesítményre képesek. A gépekre alkalmazott prognózis nem az egyetlen intézkedés, amely a mohácsi gyár jó termelési mutatóit eredményezte. Régebben a munkások 200 forint éjszakai pótlékot kaptak havonta — ezt az összeget automatikusan megkapták még akkor is, ha szabadságot vettek ki arra az időre, amikor éjszaka kellett volna dolgozniuk. Ezt a pótlékot most megszüntették — a teljesítményben dolgozók éjszaka a nappali bér kétszeresét kapják. Az időbéresek pedig napi 45 forintot. Ezzel a bérezéssel elérték, hogy a munkásnók szívesen vállalnak éjszakai műszakot — a nagyobb kereset ösztönző hatása kitűnően érvényesül. A gyár vezetői megfigyelték, - később munkapszichiáterek is kimutatták — a munkaidő bizonyos szakaszában erősen visszazuhan a munkások teljesítménye, aztán később újból emelkedik. Ezt a holtpontot most kiiktatták: beszüntetik c munkát amikor a kritikus idő elérkezik. Tíz percig lehet olvasni, beszélgetni, sétálni... Ezután — egy üzemrészben vezették eddig be — ugrásszerűen emelkedik a teljesítmény, bőven megtérül a kiesett idő. SALT-lároyalásolt Genf: Az Egyesült Államok és a Szovjetunió képviselői pénteken Genfben megtartották a SALT- tárgyalások második fordulójának 6. ülését Az Egyesült Államok képviseletének épületében rendezett találkozó egy és háromnegyed ára hosszat tartott. A küldöttségek az ülés után a szovjet misz- szió épületében munkaebéden vettek részt A konferenciához közelálló körök szerint a pénteki találkozó a megszokott „komoly és tárgyszerű" légkörben zajlott le. A SALT-tárgyalások következő ülését december 12-én, kedden tartják a Szovjetunió képviseletének épületébe«.. A mohácsi gyár a vállalat 10 termelő egysége között a kisebbek közé tartozik: 365 dolgozója évi 60 millió forint körüli termelési értéket állít elő. A közelmúltban bedolgozói hálózatot is szerveztek — évente 400 négyzetméter szőnyeget, s mintegy kétszázezer darab be- vásárló-divatszatyrot gyárta- nak. A fő terméke a gyárnak ma is a selyem, melynek 80 százaléka exportra kerül. Az idén kezdték az üvegszövet gyártását, melyet nagy mennyiségben használnak a prágai metró építésénél. A jövő esztendőben 200 ezer négyzetmétert gyártanak ebből a termékből. Az 1973-as év másik nagy „termék-sztárja” a hernyósa- lyem, melyet hazánkban csax a mohácsi gyárban készítenek: 117 ezer négyzetméter a terv. L L Újabb fejlesztés a Pécsi Bőrgyárban Barlanglaké őseitől kezdve mindig is szeretett bőrökbe öltözni az emberiség. A bőr napjainkban reneszánszát éli. Szebbnél szebb ruházati bőrök kerülnek ki a gyárakból, köztük a Pécsi Bőrgyárból, a színekből lehet divatot csinálni, s o felhasználási lehetőség is egyre bővül: ma már például ingeket is varrnak bőrből. Mire ez a nagy becsülete? E természetes anyag kitűnő tulajdonságokkal rendelkezik. Nem véletlen, hogy Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Pénteken dr. Horváth István első titkár elnökletével ülést tartott o Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. Elsőként dr. Horváth István tartott tájékoztatót az MSZMP KB novemberi üléséről, a párt ifjúságpolitikai, valamint a KISZ Vili. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, a további tennivalókról. Egyebek között aláhúzta: az ifjúsági szövetség teljes mértékben egyetért o párt központi bizottságának helyzetértékelésével, a novemberi ülésen megjelölt feladatokkal. Az ifjúság saját cselekvési programjának tekinti a párt központi bizottságának állásfoglalását. A párt által megjelölt tennivalók világosak, az intézkedések az ifjúság javát is szolgálják — mondotta. Meggyőződésünk, hogy ifjúságunk o jövőben is a pártkongresszus céljainak szolgálatába állítja fiatalos lendületét, alkotókedvét A továbbiakban a KISZ Központi Bizottsága első titkára az állásfoglalással összefüggésben elemezte az ifjúsági szövetség legfontosabb tennivalóit Dr. Gombár József, a KISZ Központi Bizottságának titkára tájékoztatta a Központi Bizottság tagjait az ifjúsági szövetség nemzetközi tevékenységének időszerű kérdéseiről. A KISZ Központi Bizottsága megvitatta és elfogadta a referátumokat Elfogadta továbbá az ifjúsági szövetség jövő évi munkatervét is. a műbőrök gyártói —, de így vannak ezzel például a műszálak gyártói is — olyan anyagokat igyekeznek előállítani, amelyeknek tulajdonságai megközelítik o természetes anyagokét Tehát, hogy o mű- megközelítse o valódi bőrt, a műszál megközelítse a „tiszta élő gyapjú”-t. A bőröket persze nemcsak a cipő- és a ruházati ipar használja fel, de újabban előszeretettel használja a bútor- és a gépkocsiipar. Ez hát a piac. Es a gyártás? A Pécsi Bőrgyár az utóbbi évtizedben látványos fejlődésen ment keresztül. Egyre-mósra bővítette termelését, az idén elérték az évi egymilliárdos termelési értéket. Közben meghódították a világpiacot. 5 év alatt a nulláról évi közel 4 millió dollárra tornázták fel az exportjukat. Hatalmas fejlődés. A gyár legújabb beruházási terveiről nemrég számoltunk be. Nyolcvanmilliót irányoztak elő műszaki fejlesztésre, ebből a nyolcvanmillióból többek között harmincmillió forintért nagy termelékenységű és munkaszélességű olasz gépeket vásárolnak. A beruházás eredményeként o marhabox gyárrészleg termelése 20 százalékkal növekszik. Nos, még be sem fejeződött a fejlesztés, a gépek csak jövőre érkeznek, s máris újabb fejlesztési elképzeléseken dolgoznak a gyárban. A magyar sertésprogramnak megfelelően — tehát hazai alapanyagra támaszkodva — bővíteni kívánják a sertés gyárrészleg termelését. A fejlesztést az a hitel teszi lehetővé, amelyet o Gazdasági Bizottság a magyar bőriparnak juttatott. Ezekből a százmilliókból a Pécsi Bőrgyár 188 millió forintra számíthat. Ehhez hozzáteszi saját fejlesztési alapját, s így mintegy 250 millió forint áll majd rendelkezésre. Szovjet küldöttség érkezett Budapestre A Magyar—Szovjet Baráti Társaság meghívására háromtagú szovjet küldöttség érkezett hazánkba, hogy részt vegyen a Szovjetunió megalakulása 50. évfordulójának hazai ünnepségein. A küldöttséget, amelyet /, V. Bromlej, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának leI velező tagja, az etnográfiai Intézet igazgatója, a szovjet— magyar történészbizottsóg elnökhelyettese vezet, a Keletipályaudvaron Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, Tóth József, a Külügyminisztérium főosztályvezetője fogadta. Ott volt N. I. Darcsijev, a budapesti szovjet nagykövetség másodtitkára. Az összegből 1975 végére új gyártócsarnokot építenek, s ebbe mintegy 40 millió forint értékben gépeket állítanak be. Arra számítanak, hogy 1976-ban félmillió négyzetméterrel több bőrt gyártanak (termelési értékben ez 130 millió forint), amelynek kétharmad részét - főként ruházati bőröket — exportra küldhetnek. A hitelkérelmet elbírálásra a Könnyűipari Minisztériumnak küldik meg. Mindez csak egy újabb fejlesztési ütem, nem a legutolsó, ugyanis a Pécsi Bőrgyár terve a távlatban még további fejlesztéseket irá* nyoz elő. Vezetni is — közösen!
