Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-06 / 287. szám

*' ft Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 'illéf Dunöníüit naDlö XXIX. évfolyam, 287. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. december 6., szerda Ünnepi megemlókezés Pécsett a Szovjetunió 50 éves fennállása alkalmából A Szovjetunió 50 éves fenn­állása alkalmából tegnap — kedden - országos jellegű ün­nepi megemlékezést tartottak Pécsett, az Orvostudományi Egyetem aulájában, amelyet együtt rendezett az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottsága, az MSZMP Pécs városi Bizottsága, a Baranya megyei és Pécs me­gyei városi Tanács, a Pécsi Tu­dományegyetem Állam- és Jog- tudományi Kara, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pécsi tagozata, a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola, a Pé­csi Tanárképző Főiskola, az MSZMP Baranya megyei Bizott­sága Oktatási Igazgatósága. Az elnökségben foglalt helyet a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága képvise­letében L. A. Onikov, az SZKP KB agitációs és propaganda osztályának konzultánsa, az ün­nepség szovjet küldöttségének vezetője, G. I. Szmanyko, a Kár­pátokon túli terület pártbizott­ságának titkára, A. F. Szjutkin, a Komi Autonom Köztársaság területi pártbizottságának titká­ra, B. D. Sevikin és F. P. Bog­danov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosai, A D. Szkripáj ezredes, a ha­zánkban ideiglenesen állomá­sozó katonai alakulat képvise­lője, az MSZMP Központi Bi­zottsága képviseletében dr. Mo­no Gyula osztályvezető-helyet­tes, Nagy Mária, az MSZBT fő­titkára, dr. Nagy József, Bocz József, dr. Jerszi István, az MSZ­MP Baranya megyei Bizottsá­gának titkárai, Ambrus Jenő, az MSZMP Pécs városi Bizottságá­nak első titkára, Rajnai József, a Megyei Pártbizottság osztály­vezetője, Horváth Lajos, a Ba­ranya megyei Tanács elnöke, Wieder Béla, Pécs Város Taná­csának elnöke, Rameisl Ferenc- né, az SZMT titkára, Sztergár János, a HNF Baranya megyei Bizottságának titkára, Petöházi Szilveszter, a KISZ Baranya me­gyei Bizottságának első titkára, dr. Boros Béla, a POTE rektora, dr. Pauka Imre, a Műszaki Fő­iskola főigazgató-helyettese, dr. Szotáczki Mihály, a jogi kar dékánja, dr. Kálmánchey Zol­tán, a Tanárképző Főiskola fő­igazgatója, dr. Hoóz István, a közgazdaságtudományi Egye­tem pécsi tagozatának vezetője, Antal Györgv. a Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatának igazgatója, Nagy Jázsefné, a Pécsi Pannónia Sörgyár MSZ- BT-taqcsoportjának ügyvezető elnöke, Kerekes József (Mis­kolc), Strasszer György (Szé­kesfehérvár), Kalicza Rezső (Szekszárdi, dr. Nagy Lajos (Kaposvár) és dr. Tóth József (Pécs), oktatási igazgatóságok igazgatói. Az ünnepséget a magyar és szoviet himnusz, majd a Pécsi Tanárképző Főiskola vegyeska­rának előadása vezette be. Ezt követően 15 formaruhába öltö­zött ifjúqárdista hozta be a Szovjetunió köztársaságainak színes címerét és elhelyezte a Lenin-portréval díszített gazdag dekoráció alá. Az ünnepi megemlékezést dr. Nagy József, a Megyei Pártbi­zottság titkára nyitotta meg, köszöntötte a megjelent vendé­geket, résztvevőket. ..Hangsúlyoz­ta, hogy az emlékünnepségen részt vesznek valamennyi ok­tatási igazgatóság képviselői, akik a rendezvénynek országos nyilvánosságot biztosítanak. Ot- ven esztendeje, 1922. december 30-án a szovjetek I. össz-szö- vetségi konqresszusa elfoqadta a Szovjetunió megalakításáról szóló világtörténelmi határoza­tát, s ennek évfordulóját hiva­tott az emlékülés megünnepel­ni. Feladata, hogy a rendelke­zésre álló szerény eszközök igénybevételével méltassa a nagy történelmi eseményt, kife­jezésre juttassa a Szovjetunió népei iránti elismerést, azt az elvi és érzelmi elhatározottsá got, hogy a Szovjetunió iránti bizalom, hűség és ragaszkodás szocialista nemzetünk létének és továbbhaladásának örök for­rása marad. Felkérte Horváth Lajos elvtársat, a Baranya me­gyei Tanács elnökét A Szovjet­unió megalakulásának és fejlő­désének nemzetközi jelentősége című föreferátumának megtar­tására. A Szovjetunió megalakulása történelmi lépés volt A világ ezekben a napokban a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulójára emlékezik - mondotta előadása elején Hor­váth Lajos elvtárs. — Az egyen­rangú nemzetek önkéntes szö­vetsége új korszakot nyitott a szovjet népek történetében, va­lósággá vált a világ minden el­nyomott népének és nemzeté­nek évszázados álma az egyen­lőségről, testvériségről; létrejött az az erő, amely új irányt sza­bott az emberiség történetének, megalakult a dolgozók eljöven­dő világtestvériségének prototí­pusa. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme az embe­riség új, valódi történelmének nyitányává vált. Véget vetett nemcsak az elnyomás egyik for­májának, hanem megsemmisí­tett minden elnyomást, az el­nyomás minden lehetőségét, megteremtette az igazi, az em­beri szolidaritáson alapuló tár­sadalmat. Megteremtette a vi- láqtörténelem első igazi népi demokráciáját, amelyben a szovjetek, a néppel közvetlen érintkezésben teljesítik hivatá­sukat, a nép önkormányzásá­nak nagy feladatát. A szovjet állam olyan népi állam, mely az egész lakosság felszabadí­tásában, tömörítésében, meg­szervezésében látja hivatását az új, a kizsákmányolás- és osz­tálymentes társadalom felépíté­se és megvédése céljából. A forradalom győzelme után a köztársaságok már az ellen- forradalom, az intervenció idején is sokoldalúan együttműködtek. Az élet azonban többet köve­telt, az általános felemelkedés előfeltétele az erők összefogá­sa volt. Nyilvánvalóvá vált, hogy csak az egységes, szövetségi állam képes a népek biztonsá­gát meaőrizni, gazdasági fel­lendülésüket és nemzeti fejlő­désük szabadságát biztosítani. Ilyen körülmények között került sor a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének meg­alakítására, mely lezárt és egy­ben elindított egy fejlődési sza­kaszt, a forradalom menetében új lehetőségeket teremtett. A Szovjetunió létrejötte szükség­szerűen bekövetkezett állomás volt. A Szovjetunió a szocializmus világtörténelmi fejlődésének korszakában az első föderáció. amely szocialista nemzetek új­típusú közösségét teremtette :meg. ötven év leforgása alatt példája követőkre talált. A Szovjetunió megalakulása tör­ténelmi lépés volt, mely tág te­ret nvitott a szovjet népek anyagi és szellemi felemelke­dése előtt, még szorosabbá, tervszerűbbé ás állandóbbá tet­te a szovjet köztársaságok együttműködését, kedvező felté­teleket teremtett a társadalom szocialista átalakulásához, a dolgozók soknemzetiségű álla­ma védelmi erejének és nem­zetközi állásainak megszilárdu­lásához. A referátum felhívta a figyel­met arra, hogy a Szovjetunió megalakulása felbecsülhetetlen értékű tapasztalatokkal szolgál a világ valamennyi népe szá­mára. Az újtípusú, soknemzeti­ségű állam megalakulásának tapasztalatai bizonyítják, hogy csak a szocialista forradalom biztosítja a munkásosztály ve­zette valamennyi népi erő tö­mör eayesülését a kizsákmá­nyoló tőkés rendszernek, és ez­zel együtt a nemzeti elnyomás módszerének felszámolására. Csak a munkásosztály és a kommunista párt tömörítheti az összes nemzeteket és nemzeti­ségeket egyetlen internaciona­lista testvéri közösségbe és irá­nyíthatja erőfeszítéseiket az új társadalom megteremtésére. Csak a szocializmus alapján sikerült tökéletesen életképes soknemzetiségű államot létre­hozni. Csak a lakossáq többsé­gét maga köré tömörítő prole­tárdiktatúra viszonyai között vált lehetővé a nemzeti elnyo­más felszámolása. A Szovjetunió megalakulása a proletár internacionalizmus diadala. A győzelmek azonban nem születhettek volna meg, ha Lenin és a párt nem ülteti el a munkásokban a dolgozó emberek internacionális közös­ségének mély és erős érzését, az országban élő más nemzeti­ségű emberek és az egész em­beriséget alkotó más nemzeti­ségű emberek iránti tisztelet és barátság érzését. A Szovjetunió a nemzeti kérdés marxista-le­ninista elveinek gyakorlati kife­jezése. A soknemzetiséqű szov­jet állam építésének történelmi tapasztalatai bebizonyították, hogy a nemzeti kérdést követ­A tartalomból: „Hála“ a borítékban Megelőzni egy újabb környezeti ártalmat Az utolsó fiákeres Készül a ródlipálya Elfogadták a biztonsági értekezlet gondolatát Hazánk képviselőjének felszólalása a helsinki tanácskozáson kezetesen csak a társadalom szocialista átalakításával lehet megoldani. Ezt követően a referátum részletesen elemezte a nemzeti­ségi politika eredményeit, ha­tását a Szovjetunió népeinek és nemzeteinek fejlődésére. Hang­súlyozta, hogy a soknemzetisé­gű szovjet állam megteremté­sének, a fejlett szocialista tár­sadalom közös erővel történő építésének, a nemzeti kérdés legbonyolultabb problémái megoldásának tapasztalatai fel­mérhetetlen értékű támogatást nyújtanak a társadalmi és nem­zeti felszabadítás valamennyi harcosának. A Szovjetunió tá­masza is a nemzeti felszabadí­tó és haladó mozgalmaknak, a nemzeti függetlenség és állami önállóság védelmezője nem­csak határain belül, hanem a világ minden területén, arra tö­rekszik, hogy minél hatékonyab­ban hozzájáruljon az önálló or­(Folytatás a 3. oldalon.) Helsinki. Az európai biztonsági és együtt­működési konferencia előkészí­tésével foglalkozó nagyköveti tanácskozás befejezte egyhetes általános politikai vitáját, amely­ben mind a 34 résztvevő ország delegátusa kifejtette vélemé­nyét, mind a jelenlegi tanács­kozás feladataival, mind pedig az összehívandó konferencia egyes kérdéseivel kapcsolatban. Az utolsó napon hatan kaptak szót a vitában, köztük hazánk képviselője, Rónai Rudolf nagy­követ. A magyar képviselő kormá­nyunk nevében több javaslatot terjesztett a nagyköveti tanács­kozás elé. Egyrészt javasolta, hogy az európai biztonsági kon­ferenciát legkésőbb a jövő év közepére hívják össze, Helsin­kibe, másrészt javasolta, hogy a konferencia megrendezését három szakaszban végezzék, külügyminiszteri, bizottsági, vé­gül legfelső szinten. Hazánk képviselője rámuta­tott: Magyarország a többi szo­cialista országgal együtt egyik kezdeményezője volt az európai biztonsági és együttműködési konferencia összehívásának és évek óta aktív diplomáciai tevé­kenységet folytat ennek érde­kében. A kétoldalú tanácskozá­sok során csaknem minden ér­dekelt kormánnyal folytattak megbeszélést hazánk képviselői. Számos kormány közös erőfeszí­tésével vált lehetővé, hogy a konferencia előkészítése a gya­korlati szakaszba jusson, s meg­kezdődhessen a jelenlegi ta­nácskozás — hangoztatta Rónai Rudolf, kifejezte a magyar kor­mány elégedettségét ezzel a fejleménnyel, majd így folytatta. — Az elmúlt néhány év gyü­mölcsöző eredményeket hozott az európai kontinens életében, számos megoldatlan vagy nem kellően megoldott kérdést sike­rült rendezni, amelyek koráb­ban megrontották az európai politikai légkört. Az elért ered­mények nem utolsó sorban an­nak köszönhetők, hogy az érde­kelt felek a megoldás szándé­kával, a kielégítő eredményekre irányuló kölcsönös óhajjal ültek le a tárgyalóasztalhoz. — A tanácskozáson részvevők véleményének ismeretében úgy gondolom, hogy ez megoldható feladat — hangoztatta a ma­gyar nagykövet. — Reálisnak és kívánatosnak tartjuk, hogy az európai biztonsági és együttmű­ködési konferenciát legkésőbb a jövő év közepére hívják egybe. A finn kormány jószándékának és készségének ismeretében, is­merve azokat a feltételeket és körülményeket, amelyeket bizto­sítani tud a konferencia szá­mára, másokkal együtt úgy vél­jük, hogy fogadjuk el a finn kormány meghívását és Helsin­kibe hívjuk össze a konferen­ciát. — Ami a részvevők körét ille­ti, az a gyakorlatban már ki­alakult, s a jelenlegi tanács­kozáson részt vevő országokból kell állnia. A konferencia ügy­rendjét illetően az a vélemé­nyünk, hogy ■ külügyminiszteri szinten kell megkezdődnie, bi­zottságokban kell folytatódnia, s . azután hogy e bizottságok ki­dolgozták ajánlásaik és a do­kumentumok mindenki számára elfogadható tervét, legfelső szin­tű tanácskozással kell befeje­ződnie — mondotta a magyar kormány véleményét ismertetve Rónai Rudolf. Ugyancsak javasolta a ma­gyar nagykövet — több más szocialista ország képviselőjé­hez hasonlóan —, hogy a ta­nácskozás napirendjére iktassák az európai biztonság alapelveít, az államok együttműködésének kérdéseit és egy olyan konzul­tatív, állandó szerv létrehozását, amely ezzel a két feladatkörrel foglalkozik majd. (Folytatás a 2. oldalon) r A MÁV vezérigazgatója Pécsett Pécsre érkezett dr. Mészáros Károly, a közlekedési és posta-1 ügyi miniszter helyettese, a MÁV vezérigazgatója. Tegnap délután pontosan 15 óra 45 perckor futott t)e a pécsi fő- pályaudvarra a/miniszterhelyet­tes és a kíséretében levő ma­gasbeosztású minisztériumi tiszt­viselők különvonata. Az állo­máson Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának gazdaságpolitikai osz­tályvezetője, dr. Németh Lajos, Pécs m. Város Tanácsának el­nökhelyettese, a Pártbizottság több munkatársa, a KPM-hez tartozó pécsi vállalatok és in­tézmények igazgatói és a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetői fogadták. A küldöttség közvetlenül az érkezés után a Pécsi Postaigaz­gatóságra ment, ahol megbe­szélést folytattak a Posta veze­tőivel, A program ma délelőtt folytatódik? a tervek szerint az MSZMP megyei Bizottságán dr. Nagy József, az MSZMP me­gyei Bizottsága titkára, a gaz­daságpolitikai osztály, a KPM- hez tartozó vállalatok és intéz­mények vezetőinek részvételé­vel baranyai közlekedési, hír­adástechnikai és útépítési kér­désekről tanácskoznak a minisz­terhelyettessel. Ezt követően a MÁV Pécsi Igazgatóságán tesz látogatást dr. Mészáros Károly, majd meg­tekinti a most elkészült abalige- ti alagutat. A küldöttség kü­lönvonata innen tovább folytat­ja útját Budapestre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom