Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-28 / 304. szám
6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1972. december 23. A Szovjetunió nemzetiségi politikájának hatása Magyarországon A bolsevik párt nemzetisig! politikájának tudományos elveit Lenin dolgozta ki. A lenini nemzetiségi politika a Szovjet Szocialista Köztársasagok Szövetségének megalakulásában öltött testet, E politika nemzetközi hatása is igen jelentős, mind a szocializmust építő népek, mind c nemzeti függetlenségért és önállóságért küzdő népek között. Magyarországon a Kommunista Párt ’ megalakulásától kezdve feladatának tekintette a lenini nemzetiségi politika elveinek érvényesítését. A Magyar Tanácsköztársaság vezetői a nemzetiségi kérdést a lenini elveknek megfelelően igyekeztek megoldani. Lemondtak a a területi integritás politikájáról és a különböző nemzetek együttélését föderatív államszövetség keretében kívánták megoldani. Megszüntették a nemzetiségiek bármilyen elnyomását, megkezdték a nemzetiségi területi autonómiák kialakítását. A Tanácsköztársaság leverése után a felszabadulásig csak az illegalitásban lévő Kummu- nista Párt hirdette a proletár internacionalizmus eszméjét s az értelmiség legjobbjai képviselték a Duna-menti népek megbékélésének, összefogásának gondolatát. A Szovjetunió nemzetiségi politikájának eredményeiről a hivatalos szervek a magyar közvéleményt nem tájékoztatták. Elvétve jelent csak meq olyan írás, mint Illyés Gyű- | la útijegyzetei, vagy Zsirai Mik- ! lós: Finnugor rokonságunk c. műve, amelyek a tények erejé- j vei mutatták meq milyen gaz- i dasági és kulturális fejlődést értek el a Szovjetunió népei — köztük nyelvrokonaink — már a harmincas évekig is. A Szovjetunió nemzetiséai politikájának a haladás táborában hazánkban már a felszabadulás előtt tekintélye volt. Felszabadulás után a Magyar Népköztársaság igen bonyolult nemzetiségi helyzetet örökölt. Nehezítette a helyzetet a kitelepítés és a lakosságcsere Is. A Magyar Kommunista Párt ilyen nehéz körülmények között is helyesen jelölte ki a nemzetiségi politika fő irányvonalát. Segítette ebben — mint a proletárforradalom más alapvető kérdésében is — az a kedvező helyzet, hogy figyelembe vette a Szovjetunió gyakorlatát. Mindenekelőtt harcot hirdetett a magyar nacionalizmus ellen, a „Nagymagyarország” reakciós ábrándja ellen, a Duna.medencében élő népek feletti uralomra való törekvés ellen. A párt nemzetiségi politikája 1945 után a lenini elveken alapult, megvalósítása azonban nem volt mindig következetes és torzulásoktól mentes, A párt központi vezetőségének 1956. má* Kivonat Takács Gyula megyei tanácselnök-helyettesnek Budapesten, a Tanácsakadémián 1972. XII. 9-én rendezett jubileumi emlékülés keretében tartott előadásából. I jusi határozata ezeket a hibá- | kát feltárta, kedvező hatása azonban nem tudott teljesen kibontakozni az elien'orradalom miatt. Az ellenforradalom után az MSZMP Politikai Bizottságának 1958-as határozata adta meq nemzetiségi politikánknak má'g évényes helyes programját. A Szovjetunió lakosságának 45 százaléka nemzetiségi. Ezek között 40 milliós nagy és 10 ezres lélekszámú kis nép egyaránt van. A lélekszámoeli különbségek differenciált fokozatokat és megoldásokat igényeltek. A Szovjetunió nemzetiségi politikája az alapvető elveken és gyakorlatokon túl elsősorban a kisebb népcsoportoknál alkalmazott fokozataival és módszereivel szolgálhatott példával a magyar nemzetiségi politika gyakorlatához. Magyarországon a nemzetiségi lakosság csekély lélekszámú. Az 1970. évi nép- számlálás .adatai szerint számuk az összlakosság 1.5 százaléka, a nemzetiségi szövetségek becslése szerint 4.5 százaléka. A kis lélekszám mellett sajátos vonás az is, hogy kisebb csoportokban, szétszórtan legtöbbször vegyes lakosságú településeken élnek s viszonylag gyenge nemzetiségi öntudattal rendelkeznek. E sajátosságok figyelembevételével érvényesül ma hazánkban a nemzetiségek politikai, gazdasági és kulturális egyenjogúsága. Képviselet minden fórumon A Magyar Népköztársaság alkotmánya elítéli az állampolgárok nemzetiségek szerinti hátrányos megkülönböztetését és a teljes egyenjogúságot biztosítja. Gondoskodunk arról, hogy a nemzetiségi lakosság minden fórumon képviselethez jusson. Az országgyűlésben, a területi és helyi tanácsokban, a politikai és társadalmi szervezetek vezető testületéiben ott vannak a nemzetiségiek képviselői. Több megyei tanács nemzetiségi bizottságot, illetve albizottságot hozott-létre, A szocialista demokratizmus fejlődése a politikai, az állami, a qazdasági és a kulturális életben egyaránt növeli a helyi lakosság önállóságát, — így a nemzetiségiekét is — területük fejlesztésében, üqyeik intézésében. Jelentős lépés ezen az úton az új tanácstörvény megalkotása is. Törvényeink biztosítják a bíróságok és a hatóságok előtt oz anyanyelv használatának lehetőségét. A nyelvhasználat Magyarországon gyakorlati problémát aliq jelent, mert 1960- ban mindössze 23 ezer nemzetiségi lakos volt, aki nem beszélte a magyar nyelvet. Nálunk a nemzetiségi nyelvhasználat elsősorban politikai és kulturális jelentőséqú. Újabban határozott intézkedéseket tesznek a tanácsok kétnyelvű feliratok elhelyezésére, megkezdődött az utcák közterek, intézmények elnev^zese a nemzetiségi származású történelmi személyiségekről. Több községben a családi és társadalmi ünnepeket is nemzetiségi nyelven szervezik, bár még bátortalanok a nemzetiségi utónevek adásában és használatában. A nemzetiségi lakossáq fontos szerve a nemzetiségi szövetség. Négy nemzetiségi szövetség működik: délszláv, né- j met, román és szlovák. Ezek a I szövetségek sajátos önálló szer- ! vezetek, amelyek a nemzetiségi állampolgárok érdekeit képviselik és politikai, kulturális tevékenységet ‘ejtenek ki. Politikai tevékenységüket a Hazafias Népfront keretében valósítják meq. A Szovjetunió céltudatosan törekedett a nemzetiségi köztársaságok és területek gazdasági elmaradottságának felszámolására. A mi pártunk politikájának is lényeges eleme a nemzetiségek gazdasági egyenjogúságának biztosítása, a történelem folyamán kialakult hátrányok felszámolása. Mivel a nemzetiségi lakosság nálunk nem zárt tömbökben, hanem szétszórtan él, nincsenek az egyes nemzetiségeknek az ország egész lakosságától eltérő önálló gazdasági érdekei, hanem csak részérdekei. A szocialista iparosítás és a mezőgazdaság szocialista fejlődése a nemzetiségek gazdasági és életviszonyait a magyar lakosságéval együtt formálják. Vannak megyék, amelyek a területfejlesztési tervekben külön figyelmet fordítanak olyan gazdaságilag elmaradott, határ menti területek fejlesztésére, ahol a magyar lakossággal együtt nemzetiségiek is élnek. Kulturális egyenjogúság A Szovjetunió következetesen megvalósította a nemzetiségek kulturális egyenjogúságát is. Ezen az úton járunk mi is. Fontos elvünk, hogy ne csak biztosítsuk az anyanyelven való művelődés feltételeit, hanem szüntessük meg azokat az egyenlőtlenségeket, amelyek a nemzetiségiek kulturális és társadalmi fejlődését gátolják. Jelenleg több mint 400 oktatási intézményben 25 ezer tanuló részesül anyanyelvi oktatásban. Megoldottuk a nemzetiségi nyelven oktató pedagógusok képzését valamennyi iskolatípus számára. Arra törekszünk, hogy a Szovjetunióhoz hasonlóan nálunk is kialakuljon minden nemzetiségnél az értelmiségi réteg, amely be tudja tölteni a szomszédos népek kultúrájával a közvetítő, a híd szerepét. Az utóbbi években o nemzetiségi közművelődés is kiszélesedik, fejlődik az énekkultúra, a nyelvművelés, a néprajzi anyagok gyűjtésének bemutatása, a nemzetiségi könyvtárhálózat. Emellett 416 nemzetiségi művészeti csoport és klub működik. A nemzetiségi szövetségek újságokat és - kalendáriumokat adnak ki, tervek készülnek a nemzetiségi könyv- és lapkiadás fejlesztésére, a nemzetiségiek történelmének, kulturális életének marxista szellemű kutatására. A Szovjetunió nemzetiségi politikája meggyőzően bizonyítja, hogy a nemzetiségi kérdést következetesen csak a szocializmus építésével együtt a proletár internacionalizmus szellemében lehet megoldani. Ezt a politikát, a marxizmus— leninizmus alapelveit követve tudtunk mi is eredményeket elérni abban, hogy a hazánk területén élő nemzetiségek a Magyar Népköztársaság hű polgárainak tekintik magukat, szülőföldjükben nemcsak a tájat szeretik, hanem a kialakult szocialista viszonyokat is. Nemzetiségek és a hazafiság A Szovjetunióhoz hasonlóan mi is világosan különválasztjuk az asszimiláció és az integráció fogalmát. A magyar államnak nem érdeke, hogy a nemzetiségek asszimilálódjanak. Ellenkezőleg, politikai és anyagi támogatást nyújt a nemzetiségi kultúra ápolására, jogaik gyakorlására. Elősegítjük viszont a nemzetiségiek integrálódását. Ezen azt értjük, hogy érdekközösséget vállaljanak a szocializmust építő magyar néppel, tudatosan vállalják a szocialista hazafiságot anélkül, hogy saját nemzetiségüket feladnák. A nemzetiségi kérdés a szocializmus építésével automatikusan nem oldódik meg,.. hanem tftdatos elvi politikát igényel folyamatosan. Az élet ezen a területen is mindig új kérdéseket vet fel, ezért a meglevő határozatok végrehajtása mellett keresni kell az új problémák feltárását és megoldását is. A Szovjetunió internacionalista politikájának nagy szerepe van abban is, hogy a szocialista országok között barátság és testvériség alakult ki, hogy a Duna-menti népek között teljesen új típusú államközi kapcsolat teremtődött meg. A szocialista országok politikájának közös ideológiai alapja kedvező feltételeket teremt az országok területén élő nemzetiségek helyzetének to-i j vábbi folyamatos rendezésé- j hez, gazdasági, társadalmi, j kulturális fejlődésük elősegíté- | séhez. A nemzetiségi kérdés lenini alapokon való szüntelen munkálásóban vannak még olyan pozitív lehetőségek, amelyek kedvezően befolyásolhatják államunk nemzetközi helyzetének alakulását, a szocializmust építő nemzetek testvéri együttműködését. Foglalkozása diótörő Tuskó, üllő, kalapács... Irkalapnyi cégér a szürkére mázolt Semmelweisz utcai házon. Sallósi Emőné engedélyezett diótörő. A második emeleti lakás konyhájának szegletében fotelbe süppedve őszhajú asszonv babrál a csontkemény héjjal. Ö az engedélyezett diótörő. Baranya egyetlen díóíörő kisiparosa. — Az ötvenes években néhányszor zaklattak. — Mi az, hogy diótörő? Az is foglalkozás? Mutattam az iparengedélyt, amiért egész ká;váriát jártam be. Úgy .rvs itt Pécsett nem adta1:, ví • 31 a minisztériumba kellett rr.'nnünk. Akkor írtam ki: enged "var:.: diótörő.- A mása fc l'.m súlyos szíyb •' n g vo''- m cl'ette kellett maradni.m. de a péiz is kellett. Egy;k pesti barátunk - mert én kérem pesti vagyok - g ajánlotta: törjek diót. 1954 óta csinálom. l Abban az időben a piacon í zsákszámra vásárolta a diót Sallósi Ernőné. Később már a termelők faluról egyenesen házhoz hozták. A kis műhelysaro*- j bon naponta nem egyszer egy mázsát is megtört, aztán 14- 15 órán át „pucoválta", meg beszélgetett a férjével.- Amíg élt, ott ült velem szemben. Mindig volt miről beszélnünk. Most sem unatkozom. I Elcsatangolok egy kicsit munka közben — persze csak kép- I zeletben. Naponta lepergetem az életemet. . . Mit szív? Szeretem a dohányfüstöt Valami- ! kor, itt o Rét utcában vo't egy , szép trafikom. Olyan üzlet akár egy cukrászda - kényelmes karszékek, mindig volt a kis dohányzóasztalon friss újság, könyvek. Ha valakinek ideje engedte, beugrott és kényelmesen elszívott egy finom szivart. Tudja én a Mirjam füstjét szerettem a legjobban. Ha néhanapján rágyújt nálam valaki — ér» I nem dohányzom — még most is I a Mirjam illatát érzem .. . Sallósinénak évekkel ezelőtt I ajánlottak egy diótöró gépet. ! j Ki is próbálta, de összezúzta a ! héjat is, a belet is. így aztán i maíadt a hagyományos mód- | szernél. A kellékek: tuskó, üllő, i kalapács, meg vizes rongy - ! mert a diótörés rendkívül poros szakma. Egy nap törés, fél nap nagytakarítás a konyha- , bon. Ez lenne a kisebbik baj. ! A por és az állandó feszült figyelem — mert ki szereti, ha dió helyett oz ujját zúzza ösz- sze — kikezdte a szemét. Kilencszer kapott szaruhártya- gyulladást, egy ízben pedig I szemtályogot.- Én a pécsváradi meg a gyódi diót szerettem a legjobban. Nem mindegy ám a munka szempontjából, hogy milyen a dió. A rózsadió, az igen! — rendkívül könnyen törik. Csak köves diót ne hozzanak, azzal | lehet aztán napokig bajlódni, i A jő dióra mindig akad vásárló. Évekkel ezelőtt a diótörő zsákszámra vitte a Nádornak a finom csemegét. Tőle szerezte be a süteménybe valót a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat és jónéhány belvárosi cse- megeüzlet is. Valamikor. Mert Sallósi Ernőné állítása szerint, manapság egyre kevesebb a dió, a manduláról és a mogyoróról nem is beszélve. Legalábbis az a mennyiség, amit az engedélyezett diótörőhöz visznek. Csak néhány törzsvendég hozza ide portékáját. Inkább otthon törik meg, hát persze, hiszen a dióbél ára vetekszik a borjúhúséval. Már az se divat, hogy karácsony, újév táján a háziassszonyok elhozzanak néhány kilót törésre. — Régen méternyi báiglikat sütöttem az ünnepekre. Amióta ez a mesterségem, nem veszek diót a számba. A cukrászdában is csak feketét vagy fagylaltot eszem.- Telik? Nincs komoly pénz ben- Még van két zsák dióm, azt rn u töröm. aztán abbahagyom... Mécs László A békéscsabai Kner Nyomda bővítése és rekonstrukciója ebbei» az évben befejeződött. Ma már számos új terméket állítanak elás cigarettaburkolókat, sörcímkéket, mosóporos dobozokat. A nyomdában korszerű, több színnyomó ofszet gépet és nagy teljesítményű mélynyomó gépet — mely öt szín nyomására alkalmas — állítottak fel a termelés bővítésére. Képünkön: dolgoznak az ofszet gépek. Mit rejt a padlás homálya? Múzeumi kincsek Múlt századi kortesdalok Pályázat úttörőknek — Értékes jutalmak Még a Munkásmozgalmi Múzeum gyűjteményében sem szerepelt a Pesti Napló 1919. január 7-i száma. Nagypeter- den került elő, valahonnan a lomok mélyéről halászták elő a hulladékgyűjtő úttörők, És nem egyedül ez került elő. Találtak egy Höckenast Gusztáv nyomta 1848-as kiadású német-magyar szótárt, az Ember tragédiájának egyik első kiadású példányát, Szentlőrinc környéki kortesdalokát 1872- ből és 1881-ből, Kemeneskápolnán XVI. századi lándzsahegyet, vasollót, földmérőláncot leltek az úttörők. Ki tudja, mi mindent gyűjtöttek össze a gyűjtő-kőrúton járó pajtások? És ki tudja, hogy mi mindent rejtenek még a falusi padlások, pincegádorok, öreg ládák? Az Országos Úttörő Szövetség, a MÉH Tröszt, és a Központi Múzeumi Igazgatóság közösen pályázatot hirdetett az általános iskolás úttörők és tanáraik részére. Az első cél: felismerni a múzeális jelleget. A pedagógusok felhívhatják a gyerekek figyelmét a szabadságharc 125., Petőli születésének 150., a Kommunista Kiáltvány megjelenésének 125., Kopernikusz születésének 500., Pest-Buda egyesítésének 100. évfordulójára. Alkalom tehát van, a gyűjtés során ezeknek az’ évfordulóknak sok nyoma lehet megsárgult papírlapokon, amelyek, ha nem figyelnek oda, elkallódhatnak. Régi újságok, rophatok, plakátok, fényképek, régi kiadású, esetleg dedikált könyvek, hajdani egyenruhák, zászlók, jelvények, céh-emlékek, kézműipari szerszámok, dísztárgyak, cégérek, más, kultúrtör- ténetileg értékes tárgyak, emlékek — mind felbecsülhetetlen érték, a magyar kultúrkincs része lehet. Hogyan bírálják el a gyűjtő gyerekek, hogy valóban muzeális értékű relikviát tartanak kezükben? Elsősorban meg kell, hogy mutassák tanáruknak. Ezután kell felkeresni a múzeumi szakembert, aki már pontos választ ad a feltett kérdésre. Az ily módon muzeális értékűnek ítélt tárgyat a gyűj- I tő, az úttörőcsapat, és a peda- | gógus nevének, címének fel- j tüntetésével meg kell küldeni | a £1ÉH Tröszt Propaganda Irodájának Budapest, VI., Jókai tér 6. számú címére. A tárgyakat a jövő év május 31-ig lehet — folyamatosan — küldeni. A legértékesebb tárgyak gyűjtőit jutalomtáborozással, könyvajándékokkal, és az ország valamennyi múzeumába szóló, ingyenes belépővel jutalmazzák. Az úttörőcsapat gyűjtését irányító pedagógusok pénzjutalmat és műtárgy- másolatot kapnak. i Sok támogatást adhat ehhez az „értékmentő” munkához a KISZ és a Hazafias Népfront valamennyi területi alapszervezete, helytörténeti bizottsága is. Mit tud a Mini-Matek? „A Mini-Matek uj, szemléltető taneszköz oz általános iskolák alsótagozatos tanulóiéi tanerői számára” — olvasható a számítókoronghoz mellékelt útmutatóban. Elvét dr. Czéh Károly, a Nagy Lajos Gimnázium és Szakközépiskola matematika- tanára dolgozta ki, elgondolását fiai, Czéh Károly és István valósították meg, A papírból készült, látszólag egyszerű eszköz hosszas kísérletezés után nyerte el jelenlegi formáját. Kipróbálták iskolákban, sőt süketnéma tanulóintézetekben is kísérleteztek vele — eredményesen. A Művelődésügyi Miniszté. rium engedélyezte gyártását, és már kapható is az üzletekben. — Mit tud a Mini-Matek? — A Mini-Matek Szemléltető eszköz és játék is egyúttal — mondja dr. Czéh Károly —. Elősegíti a matematikai gondolkodásmód kialakulását, alkalmazása számtani alapfogalmak és törvényszerűségek dialektikus megláttatását eredményezi. Ilyenek például: A számok világa végtelen. Páros és páratlan szám fogalma. A számok tulajdonságai. Kisebb és nagyobb szám fogalma. Műveleti összefüggések, törvényszerűségek az összeadásnál és kivonásnál. A számok bontása... A taneszköz felhasználható az oktatói munkában, illetve a bevéséshszámolási gyakorlatokon egyaránt. — Eszerint a Mini-Matek használatához tanári irányításra van szükség? — Nem feltétlenül. Az útmutató segítségével a szülők is gyakoroltathatják alsótagozatos gyermekükkel az összeadást, kivonást, szemléltethetik a műveletek törvényszerűségeit, láthatóvá tehetik a számok bontását, amelynek ismerete az összeadás és kivonás tanításában elengedhetetlen követelmény. Ezen kívül az eszköz játékként is használható, mivel a fejszámolás általában ismeretlennek tartott alaptörvényei is megismerhetők általa. — Készül-e nagyobb gyerekeknek is a Mini-Matekhoz hasonló eszköz? — Igen. Az elgondolás, a lényeg már megszületett, hátra van még a dolog gyakorlati része és a kivitelezés.- b i L t (s
