Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-24 / 303. szám

m 1972. december 24, A felvirágzás évtizede Változások a nyu*díirendelkezésekben (6) em tudom, helyénvaló-e * lírai vallomással kezde­ni. De mindegy, én szerelem Kaposvárt Gyerekkorom óta, amikor az iskoiai szünidők ja­varészét ott töltöttem. Szegény 1 jó nagyanyám édes szigora cseppet sem volt elég arra, hogy eltérítsen a nagy bo'yon- gásoktól. „Szabad polgárként" Csavaroghattam naphosszat az utcákon. Akár mindennap meg- hézhettem a vasúti híd’ól a fiumei gyorsot, cse"enghe lem c piacon, ami a mai Nosziopy Gáspár utcában vo!t, és „bá­doggal", literes edénnyel mér­ték a babot, szilvát, mákot, nem pedig mérleggel, mint itt a Mecsek alján. Volt az akkori Korona utcában, a nagy‘em­lőm mellett eqy órás, aha! "csotiá'a'os szerkezet m:‘a"a a londoni, New York-! és míg Vagy féltucat világváros' pon­tos időt. Soha nem nr ^osztot­tam el megbámulni. A7' 1 n c sév.k nagyapámmal. N’l'dsnt me-mutatott. Soha nem felej­tette el meg'egyezni, hagy a szírihez nagyobb, mint a pécsi, az á'lomásnak több sínpárja van, mint a pécsinek, azontúl Pécsen nincs olyan szép bíró­ság, mint Kapósban, és a pé­csi sétatér elbújhat a kaposi parkok mögött. Szóval á lokál­patriotizmussal is korán megis­merkedtem. Nekem csupán egy nagy tromfom volt minden­re: Kaposváron nincs villamos! Ma:d lesz - szokta volt felelni erre mindig nagyaoám, hozzá­téve, hogy az különben sem nagy valami. Ez a régi Kaposvár ma már va'óban csak emlékkép. A kis­város, ahol már-már megállni látszott a világ, eltűnt. Egyik kaposvári születésű ismerősöm mondta: „Nagyon szeretem a A kárfalcsnífáss segély összege Befejezés előtt áll a Kalinyin városrészben épülő szalagház Kaposvár ünnepe! tes fejlődésnek, indul. Céhek alakulnak, a lakosság, száma növekszik. 1812-ben felépül- az első gimnázium, megalapozzák a megye könyvtárát, 1832-ben elkészül a mai Kaposvár leg­szebb műemlék-épülete, a klasszicista megyeháza. A Vasútépítések — legelső­ként az 1861-ben üzembehe­lyezett Délivasút, a Balaton so­mogyi oldalán — felendítették a kereskedelmet. Amikor száz éve a Dombóvár-Kaposvár­üyen lesz a Kalinyin városrész szülőfalumat, mert mindig vá­ros akart lenni. Nem a múltjá­ból akart megélni, hanem len­ni akart” Bizonyára így van. Hiszen Kaposvár ma már va­lóbon „városi" város. Tizenhar­madik a magyar városok között a népesség számát tekintve. Hatvanezer körül mozog a la­kosok száma,, napközben pedig 70-72 ezer ember él, dolgozik a városban. Vonzásterületén 140-150 ezren élnek, és a te­lepüléshálózat-fejlesztési terv­ben felsőfokú központként sze­repel. Kaposvár tulajdonképpeni jövője abban rejlik, hogy még csak most tart ifjúkora kezde­tén. Január 23-án lesz a szá­zadik esztendeje, hogy önálló tanácsú, polgórmesteri irányítá­sú várossá lett. Semmiképpen sem. véletlen, hogy a centená­rium kapcsán is inkább a jö­vőbe tekintenek, semmint a múltat idézik. Persze, azért a múlt sem érdektelen. Ámbár aligha akad a Dunántúlon olyon település, amelynek ne lennének honfoglalás előtti emlékei. Csoda lenne, ha ép­pen Kaposvár környékén nem kerültek volna elő kelta tele­pülések maradványai és római emlékek, és éppen ott ne jártak volna a keleti gátak, az avarok és Pribina birodalmának szláv- jai. Az első, honfoglalás utáni okirat, a zselicjentjakabi mo­nostor 1061-es alapítólevele, amely jelzi, hogy jelentősebb település létezett mór a mai város területén. Mátyás korá­ban a korábbi Rupotújvár ne­vű erősség Koposújvár néven fontos láncszeme a déli védel­mi rendszernek 1555-ig, ami­kor o török elfoglalja. Sok hányattatás után a mai Kaposvár 1712. december 2-án kapta meg Eszterháry Páltól a letelepülési engedélyt A 250 holdas Ids mezőváros lendüi*­Zákány vonal is megépült a gabonakereskedelem számára megnyílt az út a külföldi piacok felé is. Komoly tőke halmozó­dott fel a kaposvári bankokban és utat keresett az ipar felé. 1880-ban még csak két ipar­telep működött a városban, mintegy száz munkással. 1896- ban a Mezőgazdasági Ipar RT. építette fel a Cukorgyárat, az első jelentős ipari objektumot A századfordulón már tíz, 1920-ban pedig tizenhat . ipar­telepe volt a városnak, a mun­kások száma megközelítette a kétezret. Az 1869-ben 6649 fő­nyi lakosság 1910-re 24 ezer fölé emelkedett. Ez a dinamikus fejlődés az egyik magyarázata, miként vál­hatott Kaposvár a Tanácsköz­társaság idején a forradalom egyik központjává. És a levert Tanácsköztársaság utáni hu­szonöt éves pangás is bizonyít­ja, mennyire megrémült a tőkés osztály az ipar fellendülése so­rán megjelenő munkásosztály­tól. Vétek György (Később Ka- posváryro változtatta nevét), az ellenforradalom utáni időszak hírhedt polgármestere jelentet­te ki: Nem kell Kaposvárro ipar, mert az kommunistákat szül, itt pedig nem lesz többé kommunizmus! * Hát a Vétek tévedett. Hiszen ma Kaposvár jelentős ipari centrum. A város üzemeiben 17 ezer ember dolgozik, az 1000 lakosra jutó ipari, foglal­koztatottak száma az országos átlag felett van. Itt készül az ország fonaltermelésének több mint tizennégy százaléka, a ru­hagyár az ország legnagyobb gyermekruha gyártó üzeme, oz Éqyesült Izzó elektroncső-gyá- rabatt készült csövekből m denkinek a rp^ip:ába va;}! »éjébe jut legalább egy. Ezzel együttjárt, hogy 1960 és 1970 között évente több mint ezer fővel nőtt a város lakos­sága. És még egy: 1933-ban ármentesítési közmunkákra to­boroztak embereket. 1120 he­lyett 5533 munkanélküli jelent­kezett a városházán munkára. A lakosság létszáma akkor 33 000 volt. Most a hatvanezres lakosság mellett egyre inkább a munkaerőhiány jelei kezde­nek mutatkozni... Rostás Károly, a Kaposvári Városi Tanács elnöke azt mond­ja, szívesen és sokat tudna be­szélni az eredményekről, de őt a gondok nem hagyják nyu­godni. Öröm arról beszélni, hogy minden óvodáskorú ^jelentkezőt fel tudtak venni a tizenkilenc óvoda valamelyikébe. Igaz, az óvodák túlterheltek, de eluta­sítani nem kellett senkit. Nagy­arányú társadalmi összefogás­sal sikerült végrehajtani az óvodaépítési programot. De gond, nagy gond a lakáshely­zet. Iqaz, hogy 1949 óta a la­kásszám közel a duplájára emelkedett, de mégis az orszá­gos átlag alatt maradi a lakás- ellátottsági mutató. Nagyon ügyesen kell játszani o szaná­landó területekkel, hogy minél kevesebb szanált lakás árán Juthassanak nagyobb terület­hez. Meg kell győzni a magán. területi utak hossza. A fele még kiépítetlen. Főleg a csa­ládi házas területeken. És a pénz most mégis a városon át­vezető főútvonalra kell. Ki kell építeni a Kossuth téri csomó­pontot. Irányítólámpák nélkül az ország egyik legbalesetve- szélyesebb pontja. Meg kell építeni a 61-es út (Dombóvár -Kaposvár) várost megkerülő szakaszát, mert a balatoni for­galom különben csődbe kerül. És még a vasúti felüljáró ügye is a város nyakába szakadt. A MÁV bővíti a pályaudvart, a jelenlegi felüljáró helyett újat kell építeni, a Malom-árkot meg kell szüntetni... Mindezen túl a Itefeskedel- mi- hálózatot is fejleszteni keli, például egy nagyáruház úgy kellene, mint egy falat kenyér. De ez egyelőre csak szép ólom. Az iskolavárosi rang szép dolog, de tovább kell fejleszte­ni a kollégiumi hálózatot is. A negyedik ötéves tervben 1050 új kollégiumi férőhely segít a bejáró tanulók nagy számának a csökkentésében. Az ezredfordulóra Kaposvár már 85 ezer lakosú várossá fejlődik. Valamikor úgy hirdették a hét-végj „filléres-vonatokat": látogasson a virágos Kapos­várra! A 32/1972. (XI. 2.) sz. Mi­nisztertanács Rendelet újból szabályozta a kártalanítási se­gély összegére vonatkozó ren­delkezéseket. E szerint a kárta­lanítási segély összegét arra a nyugdí'osztályra meghatározott jövedelem havi .átlagának a fi­gyelembevételével kell megál­lapítani, amelybe a termelő­szövetkezeti tag a baleset (fog­lalkozási betegség) bekövetke­zésekor tartozott. Ha azonban a termelőszövetkezeti tag az üzemi baleset (foglalkozási be­tegség) bekövetkezésekor öreg­ségi vagy rokkantsági nyug­díjas, illetőleg öregségi vagy munkaképtelenségi járadékos, a kártalanítási segély havi ösz- szegét a baleseti járadék (bal­eseti rokkantsági nyugdíj) alapját képező havi átlagjöve­delem (Tsznyr 34. § (1) bek.), de legalább havi 900 forint fi­gyelembevételével kell megál­lapítani. A kártalanítási segély havi összege az ATLAGJÖVEDELÉM HATVANÖT (65), legalább KÉTÉVI folyamatos termelőszö­vetkezeti tagság esetében HETVENÖT (75) százaléka. Ha a kártalanítási segélyt nem teljes naptári hónapra kell fi­zetni, egy naptári napra a ha­vi kártalanítási segély egyhar­S incad részének forintra kére­tett összege jár. Kórházi ápo­lás alatt a kártalanítási segély ötven százaléka, ha eltartásra szoruló családtag van, nyolc­van százaléka jár. Tapasztalatból tudjuk, hogy a nyugdíjasoknak, járadékosok­nak, de másoknak is problémát okoznak a korlátozó rendelke­zések. Ezért a fenti rendelet idevonatkozó részeit is részle­tesen ismertetjük. Munkavi­szonyban, kisipari szövetkezeti tagként, bedolgozóként, vagy megbízással foglalkoztatott öregségi, illetőleg munkaképte­lenségi vagy özvegyi járadékos járadékát minden noptári év első napjától mindaddig folyó­sítani kell, amíg MUNKABÉRE (munkadíja) a naptári év fo­lyamán a 6000 forintot nem haladja meg. A járadék meg­állapításának az évében a 6000 forint keretösszeg annyiszor 500 forinttal csökken, ahány nap­tári hónap a járadék megálla­pításáig eltelt. Ha a járadék folyósítását a naptári év folya­mán keresőfoglalkozás miatt vagy egyéb okból szüneteltetni keiíett, a 6000 forint keretösz- szeq annyiszor 500 forinttal csökken, ahány naptári hónap­ra a járadék folyósítása szüne­telt. Az öregségi, a munkaképte­lenségi és az özvegyi járadék folyósítását szüneteltetni kel! arra a naptári hónapra, amely­ben a foglalkoztatott járadékos munkabére (munkadíja) a 6000 forint keretösszeget meghalad­ja, továbbá a naptári év ezt követő minden olyan hónap­jára. amelyre munkabér (mun­kadíj) illeti meg. Szünetel az öregségi, illető­leg a munkaképtelenségi jára­dék folyósítása arra a naptári hónapra, amelyben a járadékos együtt élő HÁZASTÁRSÁNAK a) munkaviszonyból, kisipari szövetkezeti tagságból, bedolgo­zói jogviszonyból, vagy megbí­zásból származó munkabére (munkadíja) a HAVI 1200 forin­tot. b) nyugellátásának (egyéb ellátásának), összege a saját jogú és az özvegyi nyugellátás együttes folyósítási összeghatá. rát, c) munkabére (munkadíja) és nyugellátása (egyéb ellátása) az a) illetőleg a b) pontban megjelölt összegeket külön-kü- lön NEM HALADJA MEG, de ezek együttes összege a havi 1700 forintot meghaladja, vagy d) a házastárs keresőfoglal­kozást folytat (Tsznyr. 17. § (3) bek.). Ugyancsak szüneteltetni kell az öregségi és a munka­képtelenségi járadékos házas­társi pótlékának a folyósítását arra a naptári hónapra, amely alatt a házastárs nyugellátása, keresete, jövedelme az öregségi járadék összegét meghaladja. A 3/1972. (XI. 2.) SZOT sza­bályzat 9. §-ának előírása sze­rint kereső foglalkozást folyta­tónak kell tekinteni azt az öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékost, illetőleg a járadékos házastársát, a) akinek kisipari vagy keres» kedői iparigazolványa, kisipari működési engedélye, háziipari értesítése vagy vándoripari en­gedélye van; b) akinek hasznothajtó jogo­sítványa van; ej aki ügyvédi vagy mérnö­ki magángyakorlatot folytat; d) aki keresőtevékenységet folytató munkaközösség (ügyvé. di, földmérői, oktatói stb, mun­kaközösség) tagja. Az öregségi, a munkaképte­lenségi és az özvegyi járadék folyósítása szempontjából nem tekinthető keresőfoglalkozást folytatónak az, aki a LAKOS­SÁG JOBB ELLÁTÁSA ÉRDEKÉ- BEN IAVITÓ-SZOLGÁL- T AT Ő tevékenységre kapott kisipari működési engedély alapján folytat javító-szolgál­tató tevékenységet. Ügy a termelőszövetkezet, mint a nyugdíjas, vagy járadé­kos a jogszabályban meghatá­rozott esetekben köteles beje­lentést tenni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak. (Folytatása következik) Egyszerűsítik az ügyintézést a bejelentkezéseknél Tovább bővül a helyi tanácsok hatásköre városunkban építőket, hoqy a sorházas be­építés nem kaszárnya .., A vízellátás most vér re jó. De újabb vízre lesz hamarosan szükség, távlatban csak a re­gionális vízmű jelenthet meg- e'dást. Aztán ott a szennyvíz... A legproblematikusabb terület. Utak. L.'ny nő a vá,ros, mint a gomba. 125 kilométer a bel­A szép piros kánavirágok ma is ot; díszlenek tavasztól őszig a tereken, az utcákon. A százéves jubileum évében még a szokásosnál is pompó- 7-i'o‘nbb tirágruhába öltözik a város, küls -egeiben is jelezve, hagy igaz: nagy felvirágzás éveit, évíiz mt éli. Kurucz Pál A belügyminiszter, 1973. ja- I nuár 1-i hatállyal az országban állandó jelleggel tartózkodó magyar és külföldi állampolgá­rok, valamint a hontalanok ál­landó és ideiglenes lakóhe­lyének be- és kijelentésével kapcsolatos I. fokú ügyintézést. Pécs megyei város közigazgatá­si területén, a Városi Tanács VB kerületi hivatalainak hatás­körébe adta. Pécs város tanácsának igaz­gatási osztályvezetője, dr. Mi­hály Lajos tájékoztatója sze­rint, nemcsak a hatáskörválto­zás a lényeges, hanem az ügy­intézés egyszerűsítése is. Ne­vezetesen a pécsi, illetve a ma­gyar állampolgár Pécs város területén, 1973. január 1-től bármelyik kerületi hivatal igaz­gatási osztályán, illetve infoi- mációs irodájában leadhatja a be- és kijelentőlapját, függet­lenül a lakóhelyétől. Tehát nin­csenek kötött szabályok. Lénye­ges egyszerűsítést jelent, hogy 1973. január 1-től nem kell az állampolgárnak a lakónyilván- tartókönyv vezetőjének aláírá­sát a be- vagy kijelentő laora megszerezni. Ezt a tanácsi szervnek a körbélyegzője pótol­ja, illetve az ott kapott aláírás hitelesíti. A be- és kijelentkezések ren­des munkaidőben történhetnek a kerületi hivatalok információs irodáinál naponta 8—16,30 órá­ig, minden munkanapon. A be- és kijelentkezésekben új vonás nincs, csupán az, hogy a tanácsi szervek intézik, egyszerűsített formában. A lakcímváltozásokkal kap­csolatos nyomtatványok nem változnak, az űrlapok ezután is a trafikokban szerezhetők be. —nj-_

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom