Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-24 / 303. szám

1972. december 24. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Eredményeinkről, gondjainkr Horváth L_ajos, a Megyei Tanács és Wieder Béla, Pécs város Tanácsa elnökének nyilatkozata — A hagyományos paraszti munka egyre kevésbé jellemző a falusi lakosságra, egyre in­kább az ipari jelleg válik ural­kodóvá. Hogyan alakul ez a folyamat Baranyában? — kér­deztük Horváth Lajos elvtárs­tól. — A felszabadulás előtt a mezőgazdaság foglalkoztatta a megye lakosságának kétharma­dát, ma csak 29 százalékát, az utóbbi években szélesedett az iparszerű termelés a megye mezőgazdaságában is. Jórészt ennek tudhatok be a szép ered­mények. Ez évben a legfonto­sabb 54 termékből 29 száza­lékkal többet értékesített a mezőaazdasági ágazat, mint 1968-ban. Az egy hektárra ve­tített áruértékesítés Baranyá­ban közel ezer forinttal — 12— 13 százalékkal — haladja meg az országos átlagot. Az értéke­sítési eredmények különösen búzában és sertésben szembe­tűnők. — Az iparszerű termelés és az ilyen jellegű paraszti mun­ka fejlődésében fordulópontot jelentett az üzemek területi és termelési koncentrációja. 1960- ban 311 termelőszövetkezet 575 hektár átlagterületen, 1972-ben 97 termelőszövetkezet már 2483 hektár átlagterületen gazdál­kodott. Ez már lehetőséget nyújtott a nagyüzemi termelési módszerek alkalmazására. — A megye mezőgazdasági üzemei az elsők között alkalmaz­ták a fejlett termelési techno­lógiát. Új, intenzív búzafajták és más korszerűbb növényfajták Jelentek meg. Egy példát erre: 1960-ban 3—4, ez évben 97 százalék volt az intenzív búza- fajták aránya a megyében, és amíg a búza termésátlaga a 30-as évkeben hektáronként 14-15 mázsa körül volt. ma 33-34 mázsa. A baranyai földe­ken ma már 3500 traktor dol­gozik. Jónéhány nagyon nehéz munkafolyamat már teljesen gépesített. A paraszti munka jellegének változását szolgálja o kémiai anyagok széles körű használata is. 1931—40 között kb. 8 kg műtrágya jutott egy hektár mezőgazdasági terület­re. ma 340 kg. A nagy hatás­fokú vegyszerek nagyüzemi al­kalmazása pedig még alig vet­te kezdetét, mégis úgy számít­juk, hogy napjainkban 400 mil­lió forint hozamértéket mente­nek meg a növényvédelemmel. Az iparszerű termelés térhódítá­sa az állattenyésztésben is je­lentős. Új és igen látványos, szinte ipari üzemet sejtető te­lepek épülnek. 26 sertés- és 35 szarvasmarhatelep építését kezdték meg néhány éve, és ezek jórésze már üzemel. És milyen eredménnyel! A sertés­telepeken százezer sertés, a te­henészeti telepeken 13—14 ezer szarvasmarha fér el. És itt szin­te patikaszerű tisztaságban, kulturált körülmények között, eddig alig ismert szociális ellá­tottságban dolgoznak az em­berek, — Baranya mezőgazdasági üzemeiben 850 egyetemet vég­zett szakember dolgozik, ezek fele agrármérnök. 1500-nál több c felső- és középfokú techniku­mot végzettek száma. A fizikai dolgozók közel egyötöde szak­munkás, 12-13 százaléka pedig betanított munkás. És ez az arány eayre javul. Nos, hát valahogy így alakul a régi pa­raszti munka jellege. — És hogyan alakul a falusi lakosság életszínvonala falva- ink fejlődésének tükrében? — Baranya aprófalvas megye. Ez nehezíti a falvakban élők olyan Szintű ellátását, mint amilyen másutt van az ország­ban. A községekben folyó la-, kásépítés üteme például 7 szá­zalékkal marad az országos átlag alatt. Igaz viszont, hogy ennek a minősége felette van annak, hiszen magasabb a szobák száma. Túl nagy a kü­lönbség a közműves vízellátás­ban is. Amíg országosan a községek 29 százaléka rendel­kezik közműves ivóvízzel, addig Baranyában csak 20 százalé­ka. A k"dvezctlen ellátottság oka a községek alacsony la­kosságszáma, ami megnehezíti a községek intézményekkel és közművekkel való ellátását. Ezért van csak a községek 88 Horváth Lajos Wieder Béla Az 1972-es év végéhez közeledünk, elérkezett a számvetés ideje. Mit értünk el ebben az esztendőben, s mit várhatunk a következőtől? — ilyenkor ezek a kérdések foglalkoztatják az embereket, s ezekre várjuk a választ is. Hogyan változott a baranyai falvak képe, a baranyai emberek élete? — erről be­szélgettünk Horváth Lajossal, a Baranya megyei Tanács elnö­kével, Wieder Bélától, Pécs megyei Város Tanácsának elnöké­től pedig arról kértünk tájékoztatást, hogy a város milyen esz­tendőt tudhat maga mögött. százalékának bekötőútja, ezért korszerűtlenebb az állami út­hálózat, és ezért kiépítetlen még a községek belső útjainak egy része. — De hadd mondom el, hogy Baranya parasztsága mégsem él rossz körülmények között. A mezőgazdasági lakosság jöve­delmei az elmúlt években — és idén is — 5—6 százalékkal emelkedtek. Egy-egy tsz-dol- gozó csak a közösből átlago­san évi 22 ezer forintos jöve­delemre tesz szert. Ebben az évben ismét szépen nőtt köz­ségeinkben az építőanyagok, a bútor, a ruházati cikkek forgal­ma. Minden negyedik paraszt­családnak gépkocsija van, és közel mindegyik családnak van rádiója, televíziója. A megye takarékbetét-állománya 2 mil­liárd forint. Kell ehhez kom­mentár? De érdemes megnéz­ni a falvak külső képét is. Egy­re rendezettebbek, szebbek lesznek. És nézzük meg, meny­nyire változott meg a falun élő parasztember! Munkája változásáról már szóltam, öl­tözködése ünnepnapit idéző, kulturáltsága nő, Azt hiszem, nincs különösebb okunk elége­detlenkedni. — Hogyan változott a falvak iskolahálózata, s mit tesz a megye a középiskolai hálózat fejlesztéséért, a kollégiumok lé-, tesitéséért? — 1972-ben Ismét előbbre léptünk a falusi iskolahálózat elaprózottságának csökkenté­sében és a szülők hozzájárulá­sával 8 községi alsótagozatos általárfos iskolát szüntettünk meg. A körzetesítéssel maga­sabb szinten, osztottabb, vagy éppen osztott oktatási rend­szerben képezhetjük az iskolá­sokat. Pécset nem számítva, a felsótagozatos általános isko­lák 92-93 százalékát tudjuk szakrendszerű oktatásban része­síteni. Ennél jobb arányt csak a diákotthoni lehetőségek elég költséges szélesítésével és a közlekedési lehetőségek javítá­sával tudnánk elérni. Ez hosz- szú évek feladata lesz. Szép eredményeink vannak oz isko­lára felkészítésben. A falvakban 76-ról 91-re nőtt az iskolára előkészítő tanfolyam-csoportok száma és 450-nel emelkedett az óvodai férőhelyek száma is. így az elsőbe iratkozó kisisko­lások 80 százalékát tudjuk az iskolára előkészíteni. — A legfontosabb tenniva­lóink? Talán mindenekelőtt az iskolák tárgyi és személyi fel­tételeinek javítása. Felszerelés­ben túl nagy az általános is­kolák elmaradottsága, s ebben talán az utolsók között lehe­tünk a megyék sorában. 1973- ban minisztériumi és társadal­mi segítséggel szeretnénk előbbre lépni. Javítani kell a személyi feltételeket is, hiszen tovább nőtt a képesítés nélküli nevelők száma. Jobb feltétele­ket kívánunk teremteni a fal­vakban letelepedni akaró pe­dagógusoknak. Tovább kell lép­nünk a szakrendszerű oktatás­ban, ez viszont több diákott­hont- igényel. Előkészítés alatt áll — Siklóson, Bolyban és Pé­csett — néhány ilyen fejlesztés. Ezek felépítése jelentősen eny­híti gondjainkat A falusi ifjú­Köllöz'ödés Kertvárosba Teherautók, tévédobozok, szekré­nyek, polcok . . . Nagy a forgalom a kertvárosi új lakótelepen. Hat ház telt eddig meg lakóval. Száz- nyolcvanhármon költöztek az ün­nepek előtt kényelmes, új laká­sukba. A Júlia utcában a 7., 8. és 9. számú épületet, a GyöngvÖs utcában pedig a 3., 4. és 5-ös szá­mú épületet vették birtokba az új lakók. Nagy a forgalom a lakás- szövetkezet irodáján is, ahol a házfelügyelőknek tartottak „eliga- zitást”. Eközben is érkeztek azon­ban a gondnokságra emberek — kulcsért . . . Akik az ünnep elot’i uto'só nn-'okbai vették át a kul­csot, majd csak a hármas ünnep után költöznek ... A berendez­kedés boVogifó gond, a kará­csonyi sü^és-főzést nem nagyon teszi lehetővé. ság középfokú oktatáséban Is a felkészítést tartjuk fontosnak. — Baranya egészségügyének fejlődésében mire számítha­tunk? — Ebben az évben — irányí­tási változtatások következté­ben — közelebb került az egészségügyi ellátás a közsé­gek lakosságához. Ennek he­lyességét sok jó kezdeményezés jelzi. Jónéhány község kezdett hozzá például az orvosi rende­lők korszerűsítéséhez, felszerelt­ségének javításához. Megítélé­sem szerint tovább javult a szakorvosi ellátás és a gondo­zás is. Csak egy példát erre: megszervezték a kardiológiai gondozás megyei hálózatát. A legláthatóbb előrelépés fekvő­beteg-intézeteinknél van. Be­fejeződött a Pécsi Megyei Kór­ház többéves rekonstrukciójá­nak egyik üteme, bővül a sikló­si kórház is, a mohácsi 84 ágyas elmepavilon pedig régi gondokon hivatott enyhíteni. Befejezés előtt áll a közegész­ségügyi állomás új megyei székháza. Bolyban az egész­ségügyi gyermekotthon bővül 80 férőhellyel, új véradót kap Komló és megkezdődik a me­gyei gyógyszerraktár építése. 1973-ban tanácsaink 25 millió forinttal többet biztosítanak költségvetésükben az egészség- ügyi intézmények működtetésé­re, mint 1972-ben. Tervezik már a szigetvári új kórházat, amely elmebetegek gyógyítását való­sítja meg. Előkészítjük a harká­nyi kórház fejlesztése érdeké­ben egy új, 120 ágyas pavilon építését és folytatódik a pécsi rendelőintézet felújítása, amely elkészülte után új köntösben, kulturáltságban megnövekedve áll a dolgozók rendelkezésére — fejezte be nyilatkozatát Horváth Lajos, Baranya megye Tanácsának elnöke. Pécsett a lakásépítés az el­sőszámú téma, ezért Wieder Bélához, a Városi Tanács elnö­kéhez intézett első kérdésünk is ezzel kapcsolatos: — A tavalyi és az idei lakás­építési tapasztalatok figyelem- bevételével mit tesz a város, hogy hasonló késések ne for­duljanak elő? — A város lakosságát leg­jobban a lakásépítés ügye ér­dekli, és ez természetes. Jelen­leg 6000-nél több lakáskérel­met tartunk nyilván. A múlt évi lemaradást sikerült pótolni és elértük, hogy az év végéig a tervidőszak lakásépítési elő­irányzatát időarányosan telje­sítjük. Ez nagy erőfeszítést je­lentett A Kertvárosban a múlt évben kezdtünk a lakásépítés előkészítéséhez, idén pedig egyidőben kellett közművesííe- ni és építkezni. 1972-ben 1200 lakáj építése fejeződik be Pé­csett és megkezdtük a jövő évi lakásépítés előkészítését. Jelenleg 1114 lakás alapozása kész. Ilyen az elmúlt évek során még nem fordult elő. Lemara­dásunkat tehát sikerült behoz­ni, erőfeszítéseink pedig bizto­sítják lakásépítési tervünk hát­ralévő része teljesítésének fel­tételeit. Kedvezően alakul c helyzet a mélyépítésben. Ilyen feladatokra ebben az évben több mint 100 millió forintot fordítottunk, ez pedig lehetővé teszi, hogy a Nyugati Mecseken újabb lakótelepet alakítsunk ki mintegy 1700 lakással. Folyik egy hőközpont építésének elő­készítése, amely 1980-ig ellátja valamennyi épülő új lakásun­kat, így a leendő új meszesi la­kótelepet is. Jövő évtől na­gyobb számban válik lehetővé OTP-lakások építése is. Mind­ezek azt a célt szolgálják, hogy az ötéves tervben megje­lölt lakásépítési programunkat valóravóltsuk. — Az árváltozások belolyá- solják-e lakásépítési terveinket, s ezzel összefüggésben: mikor jutunk el odáig, hogy a város esetleg évekkel előre közölni tudja az igénylőkkel a lakás­hoz juttatás időpontját? — Ami a kérdés első részét illeti: Ugyanazok a lakástípusok ma jóval többe kerülnek, mint néhány éve. A Központi Bizott­ság legutóbbi állásfoglalása azonban megnyugtatott. Re­méljük, hogy ilyen arányú ár­színvonal-növekedés nem lesz a jövőben. Ennek alapján reáli­sabban tervezhetünk. A kor­mánytól a jövő évre az árvál­tozások kiegészítéseként a ko­rábbinál 5,4 százalékkal több pénzt kapunk lakásépítésre. A Városi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága azonban úgy foglalt állást, hogy a megépülő laká­sok egyharmadót vállalatoknak és intézményeknek adjuk ót bérlőkijelölési joggal, hogy az így befolyt pénzt a többi lakás építésére fordíthassuk. Külön gondot jelent az ötödik ötéves lakásépítési tervünk előkészíté­se, mert az eddigieknél na­gyobb arányú program megva­lósítására szeretnénk felkészül­ni. És itt már elérkeztünk a kérdés második feléhez, amivel kapcsolatban azt mondhatom, hogy véleményem szerint a kö­vetkező ötéves tervidőszak kö­zepétől már pontosan meg­mondhatjuk a kérelmezőknek, hogy mikor tudunk számukra lakást biztosítani. Ehhez azon­ban — néhány építőipari szak­ember jelenlegi álláspontjával ellentétben — fokozni kell Pé­csett a lakásépítési kapacitást mindenekelőtt olyan technoló­giai irányban, ami nem növeli az építési költségeket. De nö­velni kell a szerelő- és szak­ipari kapacitást is. Ha Pécs lakásgondjait meg akarjuk ol­dani, akkor a jelenlegi éven­kénti 1200 lakásnál — 8—10 éven belül — lényegesen töb­bet kell építenünk. — Változatlanul gondot je­lent a járulékos beruházások késedelem nélküli megvalósí­tása, Az első könnyűszerkezetes létesítmények már készülnek, s ez jó megoldásnak látszik. Folytatja-e a város ezt a prog­ramot? — Határozott álláspontunk, hogy erre az ötéves tervre be­tervezett járulékos létesítmé­nyeket minden körülmények kö­zött meg kell valósítani. A vá­ros már ma is hátrányos hely­zetben van a korábbi lemara­dások miatt. Közismert, hogy Üjmecsekalján nincs számot­tevő kulturális létesítményünk. Hasonló a helyzet a Szigeti vá­rosrészben, ahol például a ke­reskedelmi ellátás rosszabb, mint azelőtt volt. A járulékos beruházások maradéktalan meg­valósítása megkívánja az újabb technológiákat, ezért alkalmaz­zuk a könnyűszerkezetes építési módot. — Bár az elmúlt években sok új óvodai férőhely létesült, a gyermekek elhelyezése gondot jelent. Van-e lehetőség a tóm sadalmi erők fokozottabb be­vonására? — Idén adtuk át a Szigeti városrészben a 125 személyes óvodai és 60 személyes bölcső­dei komplexumot és megkezd­tük 425 óvodai és 120 bölcső­dei férőhely beruházásait a Szalai András úton, Üjmecsek­alján és a Kertvárosban. Leg­újabb városrészünkben az oda- költözők számára 1973-ban el­készül egy 150 férőhelyes óvo­da és egy 60 férőhelyes bölcső­de, a 16 tantermes iskolából pedig az új tanév kezdetéig 8 tanterem. További óvodai férő­helyek létesítésére és fenn­tartására nagy szüksége van a város lakosságának és ehhez nélkülözhetetlen a vállalatok és intézmények közreműködése. Számítunk arra, hogy e szervek anyagi és egyéb formában ha­tékonyan segítik erőfeszítéseink valóraváltását. — Pécs közlekedési helyzete a másik sokat emlegetett téma. Milyen elgondolások vannak a helyzet javítására? — A Városi Tanács és a Vá­rosi Pártbizottság tavalyi együt­tes ülésén a közlekedés javítá­sára számos tennivalót határo­zott meg, s ezek végrehajtása folyamatban van. Legfontosabb, nak tartom Pécs régi, nagy problémájának megoldását, a Siklósi úti felüljáró megépítését. Reméljük, hogy a jövő év vé­gére biztosítani lehet az át­menő forgalmat Közlekedésünk lényeges megjavítására egyéb, ként iqen szerteágazó intézke­dések kidolgozásával foglalko­zunk, s ezekről a lakosságot idejében tájékoztatni fogjuk. De annyit előre is megmond­hatok, hogy a közlekedés fel­tételeinek biztosítására és ma­gára a közlekedés javítására minden lehetőt megteszünk, — Ugyancsak sok szó esik a város vízellátásáról, a lakos­ság — szerintünk joggal — elégedetlen az Ivóvíz minőségé­vel, Számíthatunk-e javulásra? — Idén nagy probléma meg­oldására vállalkoztunk: a dunai vezeték régóta esedékes meg­tisztítására. A munka befejez­tével a vezetéken naponta 40 ezer köbméter vizet lehet a vá­rosba szállítani. Ezzel párhuza­mosan folyik az üszögi víztisztító telep kapacitásának bővítése, hogy képes legyen a többlet­víz tisztítására. Reméljük, hogy az új tisztítási technológia be­vezetésével javul a viz tiszta­sága, kellemetlen mellékíze pedig eltűnik. Jól halad a tor- tyogói víznyerő terület fejlesz­tése. Idén 17 új kút készült el, s a várható napi vízhozam mintegy 8 ezer köbméter. Jö­vőre a pellérdj terület fejlesz­tését folytatjuk. — Elkészült a Kertváros víz­ellátását biztosító 2500 köbmé. teres víztározó és több új tá­rozó építése folyamatban van. Eredményesen folyik a szenny­víztisztítási program megvalósí­tása, aminek segítségével mint­egy 4 ezer köbméter szennyvizet utántisztítással juttathatunk ído- ri felhasználásra, A vízellátás fejlesztésével együtt a város több területén folyik a hálózat korszerűsítése és épül a déli szennyvíz főgyűjtő csatorna- rendszer. Wieder Béla, Pécs megyei Város Tanácsának elnöke nyi­latkozatát a következő szavak­kal fejezte be: — A város idei eredményei­ből és iövő évi feladataiból mindössze néhány kérdést érin­tettünk, de ezekből is látható, hony minden gondunk ellenére is derűlátók vagyunk. Biztosak vagyunk abban, hogy közös össze'ogá'sal sikeresen valósít­juk meg 1973, évi c’lklf*-'sein- ket. Ennek a gondo'atnak a je­gyében kívánok városunk min­den lakosának kellemes ünne­peket és sikerekben gazdag új esztendőt. Hársfai István >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom