Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-22 / 301. szám

1972, december 22. DUNANTOLI NAPLÓ 5 Ülést tartott Pécs megyei Város Tanácsa A nyugati városrész — egyetemi város Új tanácsrendelet a temetőkről — Vita az ifjúságpolitikai munkáról Köszönet a televízió-beruházás megvalósítóinak Pécs megyei Vörös Tanácsa tegnap tartotta 1972. évi utolsó ülését, amelyen megjelent Szentistványi Cyuláné, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára is. A tanácsülés elfogadta az építési és közlekedési osztály által előterjesztett, a temetőkről és a temetkezésekről szóló rendelettervezetet. Az új tanácsrendelet az 1965-ös intézkedés óta megjelent országos rendelkezések alap­ján szabályozza a helyi viszonyok szerint a temetőkkel és a temetkezéssel kapcsolatos kérdéseket A rendelettervezet vitájában felszólaló Békés Sándor javaslatára a tanácsülés állást foglalt amellett, hogy rendezni kell a pécsi köztemetőben lévő első világ- háborús katonasírok helyzetét. Ezekben magyar és más nemzeti­ségű katonák maradványai pihennek, s valamennyien az imperia­lista háború áldozatai. Az elfogadott javaslat szerint a maradvá­nyokat közös sírba helyezik, s közös emlékművet állítanak a sir fölé. A tanács Ifjúságpolitikai Bi­zottsága terjesztette a tanács­ülés elé o „Pécs város ifjúsága a IV. ötéves tervért" mozgalom tapasztalatairól szóló jelentést. Az 1970-es párthatározat irá­nyította a figyelmet arra, hogy megfelelő formákat, módozato­kat kell találni az ifjúság köz­életi aktivitásának kibontakoz­tatásához. Egy évvel ezelőtt a párthatározat szellemében szü­letett meg a pécsi Városi Ta­nács és a városi KISZ-bizottság közötti együttműködési megál­lapodás, amelyben mindkét fél kötelezettséget vállalt egymás célkitűzéseinek segítésére. A jelentés az első év tapasztala­tait összegezte, s megállapítot­ta, hogy a közéletiségre neve­lésben figyelemreméltó előre­haladás történt, s különböző fórumokon biztosítottak a fel­tételek az ifjúság közéleti te­vékenységének gyakorlásához. A védnökségi mozgalom jelentős eredményeként elkészült a me­cseki ródlipólya, megkezdték a közlekedési park építését. A jelentés vitájában Radnai László, az MTS városi bizottsá­gának munkatársa az urbani­zációs ártalmakra hivatkozva a fiatalság sportolási lehetőségei­nek kiterjesztését kérte. Gyulai Sándor á fiatal tanácstagok közéleti felkészítését szorgal­mazta, s szólt a játszóterekről, amelyek legtöbbször nem alkal­masak arra, hogy a tizenévesek játék- és sportlehetőségeit biz­tosítsák. Erhardt Imre arról be­szélt, hogy az ifjúságtól kiindu­ló kezdeményezéseket pártolni és segíteni kell, s bizalommal kell bevonni a fiatalokat egyes rendkívüli feladatok megoldá­sába. Aradi Jánosné a hátrá­nyos helyzetű tanulóknak nyúj­tott főiskolás segítség eredmé­nyeit méltatta. Lukács László, a KISZ Pécs városi Bizottságá­nak ^Iső titkára a védnökségi mozgalomról szólva megállapí­totta: a mecseki rádlípálya jó példája volt annak, hogy a fia­talok összefogásával jelentős eredményeket lehet elérni. Ha­sonló feladatok megvalósításá­ra készen állnak a pécsi fiata­lok, így az Ifjúsági Ház jövőre induló _ építkezéséhez máris a jánlottak fel társadalmi mun­kát. Javasolta, hogy a városi KISZ vb és a tanács művelő­dési osztálya dolgozza ki az oktatási és nevelési feladatok­ban való együttműködés módo­zatait, s indítványozta, hogy a nyugati városrészt nyilvánítsa a tanács egyetemi városnak, s a további fejlesztések is ilyen céh szolgáljanak. Ambrus Jenő, a Városi Párt­bizottság első titkára rámuta­tott arra, hogy az ifjúságpoli­tikai határozat nyomán szüle­tett intézkedési tervek mara­déktalan megvalósítására kell törekedni, s nem szabad hagy­ni eluralkodni olyan nézetet, miszerint csak kedvezmények, jogok vannak. Nagyon fontos kötelességei is vannak a fia­talságnak. így például az is, hogy jelen legyen azokon a munkahelyeken, ahol nyomasz­tó a munkaerőhiány, mint a bányászatban. Dr. Németh La­jos, a Városi Tanács elnökhe­lyettese arról beszélt, hogy a mostani tervidőszak az első, amikor Pécsett egész sor olyan létesítmény szerepel a tervben, amelyek alapvetően ifjúsági célokat szolgálnak. Ilyen a sportcsarnok, az Ifjúsági Ház, az MHSZ kiképzési bázisa stb., amelyeknek megvalósítása nem csekély erőfeszítést igényel, hi­szen a városnak alapvetően a lakásépítésre kell koncentrálnia erőit. Egyetértett azzal a javas­lattal, hogy a nyugati város­részt egyetemi várossá nyilvá­nítsák, s ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy az egykori lovardát lebontják, mert a leg­újabb elgondolás szerint ott alakítják la a város művelődési központját A tanácsülés a jelentésben foglaltakat tudomásulvette és oz ifjúságpolitikai munka helyi feladatainak továbbfejlesztése érdekében határozatokat ho­zott Dr. Kisvár! András, e Bara­nya megyei Tanács pécsi ta­nácstagi csoportjának tevékeny­ségéről számolt be. Megálla­pította, hogy a Megyei Tanács­ba delegált pécsi tanácstagok aktív, eredményes tevékenysé­get fejtettek ki a tanácsban és bizottságaiban. A csoport tes­tületi munkájáról kevésbé ked­vező képet festett A csoport későn alakult meg, mert sokáig kétséges volt: célszerű-e létre­hozni, s ha igen, hogyan tevé­kenykedjen. A csoport testületi tevékenységére a jövőben fo­kozottabban számítani kell. Ezt követően a tanácsülés el­fogadta a tanács és a végre­hajtó. bizottság 1973. évi mun- tervét, majd személyi kérdések­ben döntött. Felmentette meg­bízatása alól Jávori Istvánt, a III. kerületi tánócshivotal elnö­két, Oki gazdasági funkcióba kerül. Kiss Mihály, a Baranya megyei Temetkezési Vállalat igazgatója nyugdíjba vonul, helyére Vörös Károlyt, a városi munkaügyi osztály vezetőjét nevezték ki. A munkaügyi osz­tály új vezetője dr. Kárpáti Ju­lianna lesz. Ezután bejelentésekre és in­terpellációkra került sor. A ta­nácsülés Jozipovics István javas­latára felhatalmazta a tanács elnökét, hogy levélben mondjon köszönetét mindazoknak, akik a pécsi televízió-beruházáson — építkezésen, az adóállomás szerelésén, a torony díszvilágí­tásán — dolgoztak. Nagyközséggé nyilvánították Szentlőrincet Tegnap délután 14 órai kez­dettel — ünnepélyes tanács­ülést tartott a szentlőrinci Köz­ségi Tanács. Szentlőrincen az Arany János utcai Művelődési Ház nagytermében. A fő napi­rendi pont Szentlőrinc Községi közős Tanács Nagyközségi Köz­ségi tanáccsá alakulása. Dr. Hortobágyi Ferenc tanácselnök beszámolója utón átvette dr. Hazafi Józseftől, a Megyei Ta­nács vb-titkárától a nagyköz­ségi oklevelet. Kulcsátadás a Kertvárosban Változások a nyugdíjrendelkezésekben (4) Nyugdíjév vásárlása „Üj városrész születik Pécsett. | A kertvárosban szerelik az első ház első lakásainak elemeit”, — írtuk lapunk ez évi január 20-ik számában. Most arról az örömteljes ese­ményről számolunk be, hogy tegnap délután ünnepélyes kül­sőségek között adták át a kul­csot, s köszöntöttélrflz első-la­kók egyikét, Pécs legújabb ne­gyedének Júlia utca Cyi3-as számú, öt emeletes lakóházá­ban. Az üdvözlő mondatok szóltok — szimbolikusan — an­nak a 90 családnak, melyek szintén tegnap vették birtokuk­ba a korszerű két- vagy másfél szobás lakásokat Dr. Német Lajos, Pécs város Tanácsának elnökhelyettese, Laki Istvánné dr. Pécs város Tanácsa II. kerületi hivatalá­nak elnöke, Rikker Mihály, a Baranya megyei Állami Építő­ipari Vállalat főmérnöke, továb­bá a beruházók, kivitelezők és a tanácsi szakigazgatási szer­vek képviselői az épület első emeletén Halász Ede — az 500-as Szakmunkásképző Inté­zet szakoktatója — lakásában tartották a kulcsátadó ünnep­séget. — A negyedik ötéves terv so­rán — mondotta Németh La­jos — több mint 2000 iakást adnak át ezen a területen. Az ötödik ötéves tervidőszakban pedig 4500—4600 lakással bő­vül az új városrész, az azt kö­vető években további 4000— 5000, majd 10 ezer lakást épí­tenek a Megyei Kertvárosban. A lakótelep új színfoltia, leg­szebb lakótelepe lesz Pécsnek. Nemcsak jó levegője, gyönyö­Anyakönyvi hírek fÉC5 SZÜLETTEK Dose Mónika, Horváth Tímea, Tóth j Boglárka, Heinrich Szilvia, Sutty Barbara, Huszanagics Melinda, Szi- j ? etí Beáta, Pintér Zoltán, Goyák , oltón, Tóth Krisztina, Gyenis Zita, j Tóth Tamás, Kender László, Bakos Agnes, Lázár Albert, Oratícs Jó- ; tsef, Márton István, Zsebök Gábor, [ Vogronics Gábor, Csonka Zsolt, Var- ; ga Zsolt, Vér Norbert, Kulina Attila, Paposa Csaba, Nagy Timea, Kakuk Marietta, Nagy Mónika, Magyar Gab­riella, Csatahelyi Károly, Halmai Olivér, Czukker Gabriella, Bucher Flórián, Palotai Tünde, Sárosí Va­léria, Király Béla, Molnár Péter, Gergely Csilla, Ökrös Gábor, Korf Anke, Vlgh Judit, Varga Tímea, Gyarmati Andrea, Szigeti Mária, László Csaba, ÁraveSán Timea, Gyar­mati Andrea, K*skó Izabella. Pető Csaba, Mexev Ákos, Borbé'y Ishrán, Borbély Anikó, Keresztes Hajna'ka, Pál József, Boadán Katalin, Borhí Zsombor, Mezei Zsuzsanna, Budai Timea, Cio-^ri Be-tr'*, n-*steiger Anita. Laky István, Gróf Anita. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Arrs Zo’tón és Kotcnn Mária, Árvái István és Zakk Rozália, Mohácsi , fiber és Bende Zsuzsanna* Bodowics i JÓirsef és Negate Gabriella, Nagy Sándor és Puszpán Julianna, Pap Attila és Lép Ilona, Lippay György és Jakab Éva, Balázs József és Pet­ries Ilona, Válóczi Endre és Má­tyás Gizella, Szőke Sándor és Pe­tes Erzsében, Várnai Bálint és dr. Halász Éva, Polgár Ferenc és Balázs Terézia, Halász Sándor és Hetesi Éva, Mészáros Lajos és Kövesdi Katalin, Kamocsay Lajos és Tóth Zsuszanna, Erdélyi József és Szajkó Anna, Holota Jenő és Csankó Haj­nalka, Dami Imre és Frank Paula, Novak József és Szantner Teréz, So­mogyi Botond és Nagy-Varga Anikó, Pigecz György és Kulcsár Erzsébet, Bittner István és Sashalmi Franciska, Karczagi József és Varga Kornélia, Dénes János és Szarka Éva, Bara­nyák József és Horváth Máriao MEGHALTAK Lakatos István, Geisfer Gyula, Dómba! Imréné sz. Batika Katalin, Jandó József, Fekete Mihá’yné w- Lefkovits Lenke, Zengey Lajosnó sí. Varga Ágnes, Magori Jolán, Tóth János, Tarjányi Sándor, Szedlák Ist­ván, Bakos Agnes, Kotvan Lászlóné sz. Szobácsi Irén, Romvári György, Járányi Andrásné sz. Zsfvkovics Anna, ^trohmayer Jakab, Szkladányi Sán- Horné sz. Schwarq Borbála, Niku- lausz Márton, Rajnai Józsefné sz. Kovács Margit, Török József, Kovács htvánné sz. HegedOs Lídia, Hámori András, Petkó józsefné sz. Litx Re­gina, Sümegi Sándor, Dobszai Jó- zsefnó sz. Fodor Vilma, Botykai Jó­zsef, Mecseki Henrik, Baltzer Fe- rencné sz. Balog Viktória, Váczi Gyula, Csillag Aladár, Bakó Sán­dor, Lakatos Gyula, Kálózdi Vilmos, Fábián László, Laus Antal, Csiga Ágnes, Móritz József, Illés Istvánné sz. Bradies Etelka, Standovár György, Rózsa Vendelhé sz. Tormás Anna, Kőszegi Lajos, Hart Jánosné sz. Rigl Mária, Adóm János. SZIGETVAR SZÜLETTEK Kapronezai Márta, Nagy Hajnalka, Horváth Piroska. Krasznai Nándor, Király Mónika, Tóth Krisztina, Bog dány Erzsébet, Kótai Attila, Kresz Ildikó, Horváth Kornélia, Harmuth Magdolna, Balogh Eszter, Németh Imre, Tirttisz Róbert HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Palkó János és Punczi Margit, Só­lyom János és Haris Irén, Kis-Bo- goly László és Kovács Zsuzsanna, Papp József és Hanczik Mária, Sza­bó Jenő, és Révész Marqit, Peren« czí László és Czura Ildikó, Szolikő János és Geszti Mária, Horváth Bé­la és Farkas Julianna. MEGHALTAK Senesík István, Zákányi József, Gö Iöncsér tosres Kozma Fe enc* rű kilátása, de üzlethálózata minden követelményt kielégít. Épül út, iskola, óvoda, bölcső­de, ami kielégíti az ittélők minden igényét E szavakat követően dr. Né­meth Lajos, sok boldogságot kívánva átnyújtotta a lakás kulcsát Halász Edénének. Majd Laki István- dr.-nokT- a II. kerü­leti hivatal elnökének adta át a lakótelepet, hogy a kerület vezetői gondozzák, ápolják, fej­lesszék, viseljék gondját a lakó­telepnek és az ott élő emberek­nek. N. I. A 1973. január 1. napján életbelépő 32/1972. (XI. 2.) sz. Minisztertanácsi rendelet új­ból szabályozta a nyugdíj év vásárlásának lehetőségéi és módját. Tapasztalatunk és a Társadalombiztosítási Igazgató­ságtól kapott felvilágosítás sze­rint a termelőszövetkezeti ta­gok nem mindig a jelenleg ér. vényes rendelkezések adta le­hetőségekkel, illetve határidőn túl kívántak évet vásárolni. Ezért külön is felhívjuk olvasó­ink figyelmét a fenti jogsza­bálynak most ismertetésre ke­rülő rendelkezéseire. A termelőszövetkezeti tagnak az a családtagja, aki a terme­lőszövetkezetbe tagként belé­pett, a termelőszövetkezetbe történt felvételétől számított egy éven belül kérheti azoknak a naptári éveknek — legfeljeob azonban öt naptári évnek — nyugdíjévként történő beszámí­tását, a) amelyekben mint segítő családtag a nyugdíjév meg­szerzéséhez szükséges munka­egységeket, illetőleg munkana­pokat — a közös gazdaságban végzett munkával — teljesítette és b) amelyekre a termelőszö­vetkezeti tagot terhelő nyugdíj- járulékot utólag megfizeti. Az a családtag, aki 1973. január 1 -e" előtt belépett a ter­melőszövetkezetbe, az (1) be­kezdés szerinti beszámítást — 1973. december 31-ig a be­lépés időpontjára tekintet nél­kül — kérheti. A termelőszövetkezeti járadé­kosok vonatkozásában a jog­szabály a következőképp ren­delkezik: Az öregségi járadé­kos, valamint az öregségi és a munkaképtelenségi járadé­kos hetvenedik (nő hatvanötö­dik) életévét betöltött házas­társa kérheti azoknak a nap­tári éveknek nyugdíjévként tör­ténő beszámítását, amelyekben a nyugdíjév megszerzéséhez szükséges munkaegységeket, il­letőleg munkanapot teljesítet­te és a nyugdíjjárulékot utó­lag megfizeti. Beszámításnak csak akkor van helye, ha a kérelmező a nyugdíjjárulék fi­zetési kötelezettség alól történt mentesítéséig legalább öt nyugdíjévét szerzett és a beszá­mítási kérelem teljesítése ese­tén öregségi nyugdíjra jogo­sulttá válik. Azokat a naptári éveket azonban, amelyek figye­lembevételével a nyugdíjévéit száma a tízet meghaladná, be­számítani nem lehet. A beszámítást 1973. decem­ber 31-ig az is kérheti, aki a nyugdijjárulék fizetési kötele­zettség ától történt mentesíté­séig öt nyugdíjévét nem szer­zett. A jelenleg érvényes és most ismertetett rendelkezések alap­ján nem kérheti nyugdíjév_ be­számítását az a termelőszövet­kezeti tag, akinek a részéie 1972. december 31-ét követően öregségi vagy munkaképtelen­ségi járadékot állapítottak meg. A 3/1972. (IX. 2.) SZOT sza­bályzat 3.§-a értelmében a nyugdíjév beszámítása - vá­sárlása — iránti kérelmet a Ké­relmező — igénylő — lakóhelye szerint illetékes Társadalom­biztosítási Igazgatóságnál kell írásban előterjeszteni. Baranyá­ban a Pécsi Társadalombizto­sítási Igazgatóságnál (Pécs, II. Szalui A. u. 3.) A kérelemben fel kell tün­tetni, hogy a termelőszövetke­zeti tag melyik év, vagy évek beszámítását kéri. A Tsznyr 27/A§-a alapján előterjesztett kérelemhez csa­tolni kell a termelőszövetkezet­nek a következő adatokat tar­talmazó igazolását a) a kérelmező és öregségi vagy munkaképtelenségi jára­dékos házastársának kérelme esetén — a járadékos személyi adatai (név, születési hely, óv, hó, nap, anyja neve), b) a járadékot megállapító határozat számát, c) a kérelmező által beszá­mítani kért naptári években teljesített munkaegységek, illet­ve munkanapok száma, nap­tári évenkénti részletezésben és d) a kérelmező nyugdíjosz­tó lya a c) pont szerint be­számítani kért - az 1966. évet követő — naptári évekre. A Társadalombiztosítási Igáé* gotóság a kérelem elbírálása után határozattal értesíti az érdekeltet a teljesítésről, vagy elutasításról. (Folytatása következik.) Egy szép karácsony Komlón Nyomorékká verte kistestvérét Tizenegyévi fegyházra ítélték Sokáig foglalkoztatta a köz­véleményt néhány esztendővel ezelőtt egy különösen felhábo­rító bűnügy, a sásdi kislány értelmetlen halála. A véletlenen múlt, hogy Sárika tragédiájá­hoz hasonló cselekmény nem végződött emberöléssel. Varga Edit 22 éves, Bükkösd, Szentdomján telepi tokos látta el a nyár óta öt kiskorú test­vérét. mivel szülei börtönbünte­tésüket töltik. A fiatal nő türel­metlenül, rosszul bánt testvé­reivel, rendszeresen ütlegelte a 22 hónapos Sándort, mert a kisfiú nem volt még szobatiszta. 1972 júniusában olyad súlyoson bántalmazta, hogy a kicsi a Pécsi Gyermekkórházba került, ahonnan csak augusztusban bo­csátották el. Még ki sem heverte a sérülé­seket, amikor nővére brutális módon ismét összeverte. A vér. aláfutósokkal teli, szinte felis- merhetetlenre dagadt öccsét le­takarta, elrejtette Varga Edit. véletlenül akadt rá a látogató­ba érkezett idősebb nővér, ö hívott mentőket, s szállíttató az életveszélyes állapotban lévő gyereket klinikára, ahol sike­rült megmenteni. A kisfiú aov- zúzódást, töréseket és más sé­rüléseket szenvedett, az orvos­szakértői vélemény szerint — ha az említett napon nem kerül orvoshoz, — meqha't volna. A sérülések következtében Vana Séndorka testi, szellemi fogya­tékos marad. Az ügyet a Pécsi Megyei Bí­róság tárgyalta. Bűnösnek mon­dotta ki a vádlottét különösen kegyetlen módon elkövetett em­berölés --1­ben, ezért 11 évi. ‘c- házban letöltenő szabadságvesztései ítélt®. Nem vagyunk egyedül, mégis­csak gyönyörű az élet... vall­hatják és érezhetik ismét O komlói Csizmazio Gyula Ipúri Szakmunkásképző Intézet lakói. Ez az intézmény mintegy őtven szabást-varrást tanuló rokkant kislánynak és a vájártanulók­nak ad otthont. A hét egyik estéjén szokatlan izgalom vib­rált a falak között, közös fenyőfaünnepélyt rendeztek, amelyre a kislányok patrónu- saikat várták. A patrónusok — akik támaszukul szegődtek, s akik az év nagy ünnepei idején, de máskor is felkeresik őket — a Volán 12-es Vállalat szak­szervezeti bizottsága és a Má­jus 1. szocialista brigádja; a pécsi tehertaxisok; a komlói Kossuth-bányaüzem szociqlista brigádjai és a Mecseki Szén­bányák komlói gépészeti üze­mének dolgozói. A késő estébe nyúló fenyőfa- ünnepélyen az intézet lakói ver­sekkel, énekszámokkal, tánccal, saját gitórszámokkal kedves- kedték a szocialista brigádok ünneolőben megielent képvise­lőinek, akik azután ajándékok­kal lentik meg a kislányokat, többnk között lemezjátszóval, rádióval és centrifugával. Az ajándékozásból a vájártanulók sem maradtak ki, a Tanbánya pénzjutalmakat osztott ki a leg­jobbak között. A patrónusok a beszélgetések és az intézet la­kóinak szobáiban tett látogatá­suk során őrömmel fedezték fe| annak az áldozatos, türel­mes és szeretetteljes munká­nak a nyomait, amellyel az in­tézet nevelőtanárai és qondozói otthont teremtettek az intézet lakóinak. Ami pedig az említett szocialista brigádok érzéseinek ilyen megnyilvánulását illeti, bár nem tart igényt elismerésre, minden tiszteletet megérdemel. Végeladás UTOLSO DARABOK A KOMPLETT TOKOS AJTÓKBÓL 245 Ft-irt Rácváros 27-ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom