Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-22 / 301. szám

Í972. december it, DUNÁNTÚLI NAPLÖ i Agyak átprogramozása Padba ültetik a munkahelyi Interjú az SZVT megyei szervezete oktatási bizottságának vezetőjével Közönséges, de — s ezért engedtessék meg — képletes kifejezéssel agymosás, csú­nya zsargonban az agyak átprogramo­zása, a méretek pedig — tekintve, hogy óriási tömegeket kell megmozgatni az ország­ban — akárcsak egy kulturális forradalomé. Ez a feladata a munka- és üzemszervezéssel kapcsolatos párt- és kormányhatározatok nyo­mán a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaságnak. A vállalatok és a szövetkezetek munkahelyi vezetőit — ismét csak zsargonban: közép- és alsószintű vezetőit — kell oktat­niuk. A művezetőket és a műszakvezetöket, az előmunkásokat és a brigádvezetőket, akik eddig valahogyan „kiestek”, akiknek — ne szégyelljük bevallani, nem az ő hibájuk — nem volt nagyobb rálátásuk, nem voltak egé­szen pontos elképzeléseik vállalatuk népgaz­daságban elfoglalt helyét illetően. Szükség van a csodáit gyorsan változtató korunknak megfelelő szellemi felkészültségre? Hogy csak két összefüggését említsek ennek: szervezni csak belső indítékból lehet, az üzemi demok­rácia is annyit ér, amilyen értelmesen csinál­ják. A munkahelyi vezetők oktatásáról készí­tettünk interjút dr. Heim Györggyel, az SZVT megyei szervezete oktatási bizottságának ve­zetőjével. — Hogyan kezdett munkához az SZVT? — Mintegy ötszáz ipartelep van Baranyában. Ebből az óce­ánból levélben hatvan vállala­tot kerestünk meg. Az első megkeresésre elenyészően ke­vés válasz érkezett. Utána negy­ven vállalat képviselőjét hívtuk meg, közülük harmincketten je­lentkeztek. Tanácsi vállalatok, ipari szövetkezetek, s néhány minisztériumi vállalat, melyeket meg sem hívtunk. Az volt a ter­vünk, hogy lehetőleg a kisebb vállalatokat hívjuk meg, a na­gyobbaknál megnyugtatóbb az oktatás helyzete, a minisztériu­mi vállalatok tudomásom sze­rint maguk szervezték meq a főleq szakmai jellegű munka­helyi vezetőképzést A szervezés során kérdőíveket adtunk ki, mikor akarják indítani, milyen éves ütemezésben gondolják az oktatást a vállalatok. Igen, évenkénti ütemezést mondtam, nem kampányfeladatról van szó, valamennyi munkahelyi vezető oktatására 3—4 évenként újra sor kerül. Nos, az oktatás a 32 vállalatnál mintegy ezer embert érint. Hetven százalékuk már jövőre szeretne kezdeni. Az egyik fele úgy képzeli ei, hogy hetenként 2—3 oktatási nap le­gyen, a másik fele úgy, hogy két héten keresztül minden nap legyen oktatás. Kéréseiknek ter­mészetesen eleget teszünk. Egy- egy kurzus nyolcvan órából áll. A legkisebb oktatási csoport létszáma 45, a legnagyobb 30. Több vagy kevesebb nem lehet, mert az órákon nagy szerepe van a konzultációknak, a gya­korlatnak és a játéknak. Az ok­tatás természetesen munkaidő alatt folyik. — Milyen témakörökkel Is­merkednek a munkahelyi ve­zetők? — Három tárnakor van: 1. Ozemirá nyitási ismeretek, 2. a szervezés és a gazdálkodás kér­dései: s végül, de nem utolsó­sorban egy igen lényeges té­ma: 3. a termelésirányítás em­beri tényezői, amelybe, az üzemegészségügy kérdéseitől a vezetői magatartás értékelésén keresztül a környezeti hatások ismeretéig, s°k minden beletar­tozik. Ezt a három témakört minden oktatási csoport sorra veszi. — Gondoskodtak tankönyvek­ről 1st — A munkahelyi vezetők kép­zésének gazdája, az SZVT 27 tankönyvből álló sorozatot adott ki. A sorozat az ágazati és a munkahelyi jellegnek megfele­lően, finom megkülönböztetés­ben tálalja az anyagot, de alapjában 4—5 könyv kell az oktatáshoz. A tankönyvek nagy példányszámban látnak napvi­lágot, tehát mindenki hozzá­juthat: kis alakban, és ami szintén erényük, nem nagy ol­dalterjedelemben jelentek meg. Érthetőek, olvasmányosak, ettől függetlenül persze szakszerűek, nem olyasmiről van szó, mint a Dr. Agy a televízióban. — Egyébként sző van arról, hogy esetleg a televízió segítségével bonyolítsák le a munkahelyi vezetők képzését. Mondanom sem kell, halott ötlet. —- Kikből verbuválták az ok­tatókat? ■— Összehoztunk egy megyei oktatógárdát, 1 huszonhármán vannak. Ez nem nagy létszám, bővíteni kell, várjuk további ok­tatók jelentkezését. Az oktatók zöme vállalati szakember, s egy-két pedagógus. Hallottam, más megyében csupa pedagó­gusok jelentkeztek. Nem tar­tom szerencsésnek, hiszen ők nem ismerhetik az üzemi viszo­nyokat, nincsenek gyakorlati tapasztalataik. Mi természete­sen általános ismereteket sze­retnénk adni, a látókört bőví­teni, a határozottabb vezetői magatartást kialakítani, de itt rögtön felmerül az igény, a szakmai sajátosságokat mégis hogyan lehet összhangba hozni az általános ismeretekkel? Te­hát, hogy a kettő között ne tá­tongjon szakadék. Nos, úgy osztottuk el az oktatókat, hogy a csoportokban a hallgatókkal azonos iparban dolggzók ok­tassanak, akiknek életszemlé­lete át meg átszőtt a szakmai sajátosságokkal, egész szemlé­letük oda tapad, $ így ismert példákat hozhatnak. — Az elmondottakból az de­rül ki, hogy az oktatók nem hivatásosak, tulajdonképpen nekik is tankönyvekből kell meg­tanulni az anyagot. — Igen, így van. A megyei oktatógárdát már korábban el­igazítottuk, ismertettük előttük a témát. Most még az oktatás módszerbeli kérdései vannak hátra, erről majd központi elő­adók adnak ismertetést. Ezen­kívül az előkészítés során az MTESZ-ben minden héten infor­mációs napot tartunk, hogy a menetközbeni tapasztalatokat megbeszéljük. Két szervezőnk tevékenykedik ugyanis az okta­tások megszervezésében, ők tárgyalnak a vállalatokkal, mi­kor és hoP legyen az oktatás, ki biztosítsa a helyiséget, mely kisebb csoportokat kell esetleg összevonni, és így tovább. Hadd mondjam még el, hogy a há­rom témakörnek megfelelően három szekcióvezető lesz, ők adják a közvetlen irányítást, őrködnek a színvonal felett. A színvonalat a csoportok okta­tási felelősei is figyelemmel kí­sérik, mégpedig a vállalat szem­pontjából, s észrevételeiket közük az SZVT-vel és a válla­lattal. Azt terveztük, hogy ami­kor már a gyümölcs beérik, ha nem is a legnemesebb gyü­mölcs, jövő szeptemberben an- kétra hívjuk ősze az oktató­kat, majd az oktatókat és az érdekelt vállalati vezetőket, cseréljék ki tapasztalataikat. Ekkor már bőségesen lesz vita­anyag. — Mennyibe kerül a tanfo­lyam? —- Rendkívül olcsóba. Egy harminc fős csoport számára 10—12 ezer forintba. Ezt a költségek számláján elszámol­hatják a vállalatok. Végered­ményben beruházás ez, nagyon is olcsó, gyorsan megtérülő befektetés. Egyébként a hall­gatók bizonyítványt nem kap­nak, csak oklevelet, hogy elvé­gezték a tanfolyamot. Remél­jük, a vállalatok respektálják ezt, ha a hallgatók hasznosí­tani tudják az elsajátítottakat, anyagilag is jobban járnak. — Mikor indul, meddig tart az oktatás? ■— Jövőre indul, mégpedig a vállalati mérlegkészítések le­zárását követően azonnal. Jö­vőre, mint említettem, az ezer­ből 600-700 munkahelyi veze­tőt oktatunk ki. Ugyanakkor kiterjesztjük a szervezést, hogy a következő évben szélesebb alapokon indulhassunk. Az a cél, hogy 1975-ig a megye egé­szét bevonjuk, legalább is ahol önálló oktatás folyik. Bár, ha a nagyvállalatok úgy látják, mi szívesen megszervezzük számuk­ra is az oktatást. Amint látjuk, több ezer emberről van szó. Vidéken — Szigetvárott, Mohá­cson, Komlón és Siklóson — képzési centrumokat hozunk lét­re, hiszen a termelőszövetkeze­teket is szeretnénk bevonni. Tsz-eket eddig nem hívtunk meg, nem akartunk túl sok­kal indulni, nincs még gya­korlatunk. A gyakorlat próba­köve 1973. lesz.- Engedjenek meg végezetül egy kissé naivnak tűnő kérdést. Ha mindennel végeznek, ezek a szellemi többletek milyen telmelésnövekedést eredményez­hetnek? Mondjuk százalékban. — Ha egyszerre végezhetnénk az egész megye munkahelyi vezetőinek oktatásával, minden felelősség nélkül ugyan, de merem mondani,. 6—7 százalék­kal emelkedhetne a termelés. Minden különösebb szervezői munka nélkül, csak azáltal, hogy bővült az emberek látó­köre, más lett a vezetői hozzá­állásuk. Ha pedig ezzel együtt a szervezői készség és kedv is kibontakozna és kitarebélvesed- ne, szinte fantasztikusak len­nének az eredményeink — mondotta interjúnk végén dr. Heim György mérnök, az SZVT megyei szervezete oktatási bi­zottságának vezetője Miklósvári Zoltán Nukleáris műszerek A Magyar Tudományos Aka­démia Debreceni Atommagku­tató Intézetének nukleáris elekt­ronikai osztálya magfizikai me­rőműszerek kifejlesztésével fog­lalkozik. Kialakítottak egy 15 egységből álló műszercsaládot, melynek segítségével az atom­mag szerkezete, energia álla­pota és egyéb tulajdonsága vizsgálható. Az intézet másik jelentős műszere egy univerzá­lis számláló. A kutató intézet korszerű, világszínvonalon álló műszerei iránt nagy az érdek­lődés a szocialista országok, valamint India és Egyiptom ré­széről is. Gál János műszertervező fizikus a magfizikai mérőműszercsalód egységeit beméri. Bírók eskütétele „...esküszöm, hogy a Magyar Népköztársasághoz, annak népéhez és Alkotmányához hű leszek, az állami és szolgálati titkot megzőrzöm, az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat meg­tartom, a hatáskörömbe tartozó ügyekben, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, a nép érdekeinek szolgálatában előálló ®s m,n' den igyekezetemmel azon leszek, hogy bírói működésemmel a Magyar Népköztársaság fejlődését előmozdítsam." Sok százan teszik le e szép esküt ma, bírók, az országban. Azok az emberek, akiknek rang­ját és megbecsülését az pél­dázza legszebben, hogy állami életünk legfőbb testületé az Elnöki Tanács választja őket pozíciójukra, s akiknek munká­jában — mind az alkotmány módosítása, mind a szervezeti formák megváltoztatása — a jövő év fordulatot hoz. — Es­küjüket az Elnöki Tanács kép­viselője előtt teszik mindenütt, a megyei bíróságok elnökei pe­dig az Elnöki Tanács elnöke előtt tettek mór korábban es­küt Már Í00 kisfefogép működik Baranyában A KAPOSGÉP gyártja — OTP-re is kapható A hazai gépgyártás végre gondol a háztáji állattartókra is. A kisüzemi tehéntartók leg­nehezebb munkáját, a kézi fe- jést kiküszöbölő „mini” fejő­gépek ellátását eddig kizáró­lag importból elégítette ki a kereskedelem. Az NDK-ban gyártott ELFA PICCOLÓ kisfejő- gépek nagyobb arányú beho­zatala 1971 -ben, illetve az idén kezdődött meg. Megyénkben, ahol az országban elsőként kezdték meg a háztáji tehén­tartók szervezett gépellátását, jelenleg 80 ilyen keletnémet fejőgép üzemel a gazdáknál. Ezenkívül 20 magyar kisfeic- gép van már kinn a háztáji istállókban. Működik is vala­mennyi, mivel a hazai típushoz nem kell ipari áramot bevezet- ri, rendes 220 voltos hálózati áramról üzemel. A készüléknek csak a neve fantáziátlan HTF-01, egyébként igen egyszerű és minden tekin­tetben állja a konkurenciát a német PICCOLÓ-val. Már egy­két tehén fejésére is gazdasá­gosan használható. Csak gra­tulálni lehet a Kaposvári Mező­gazdasági Gépgyártó és Szoi­gáitatá Vállalatnak azért a fris­seségért, amilyen gyorsan le­gyártották és forgalomba hoz­ták Fehér Istvánnak, a Kapos­vári Mezőgazdasági Főiskola tanárának konstrukcióját Baranyai elterjesztését — te­kintettel a régóta sorban áiló gazdák nagy számára — az Állattenyésztési Felügyelőség vállalta. A gépet eddig két helyen mutatták be: korábban Kékesden és a közelmúltban Fazekasbodán, szép sikerrel. Mivel az állam 45 százalékos támogatást nyújt rá, ezért a tízezer forint értékű gépet a forgalomban 6095 forintért vá­sárolhatják meg a gazdák. A vásárláshoz hitelt is vehetnek fel az OTP-nél, illetve a taka­rékszövetkezeteknél. A meghi­básodott gépet a KAPOSGÉP 24 órán belül kijavítja, vagy ha nagyobb o baj, cseregépet ad. Jövőre már az AGRÖKER ve­szi át a gép forgalmazását Az ez év decemberi .megren­deléseket azonban még az Ál- 'a'tenyésztési Felügyelőség pé­ri központjába — Hunyadi út 54. - keli bejelentem* DR. GATOS GYÖRGY, a Megyei Bíróság elnökhelyettese — Komlón kezdtem a bírói munkát a „hősi" időkben. Ren­geteg volt a bűnügy, a büntető­bírói székben nagyon sok ta­pasztalatot szereztem. Garáz­daságok tömkelegét, testi ép­ség és élet elleni bűncselekmé­nyeket tárgyaltam. Egy évig voltam ott, de sok más évvel felért ... Siklós, Szigetvár, Pécs a további állomásaim. 1969-ben lettem megyei bírósági tanács­vezető, egy éve elnökhelyettes. Most előttünk állnak az új fel­adatok: kialakul az egységes bírói szervezet. A Gazdasági Döntőbizottság q Megyei Bíró­ságba olvad, megalakul a gaz­dasági kollégium is. Vezetője egyben a Megyei Bíróság egyik elnökhelyettese lesz. A Területi Munkaügyi Döntőbizottság Munkaügyi Bíróság néven külön bíróságként járásbírósági szin­ten működik majd. Az ügyek egy részében jogerősen ők dön­tenek, más ügyekben a megyei bírósághoz lehet majd felleb­bezni. Üj feladat az is, hogy bizonyos perkotegóriókhan az ülnöki trendszer megszűnik. Az ügyek nagy többségében nem szűnik meg, hiszen az ülnökök élettapasztalatára, bölcsességé­re szükség van, nagy segítséget nyújthatnak például a család­jogi perekben ., * DR. FESZTL NÁNDOR, a Gazdasági Döntőbizottság, január elsejétől a Megyei Bí­róság egyik elnökhelyettese. Pé­csi, 1947-ben végezte a jogi­egyetemet, 1950 óta dolgozik a gazdasági döntőbizottságnál. — A népgazdaság negatív oldalát látjuk. Izgalmas és szép feladat volt, az orvos érezhet hasonlóképpen, ha ■ a műtét, amit végzett, sikerül. A Polgári Törvénykönyv alapján ítélke­zünk, gazdasági szerződések: szállítási, vállalkozási szerződé­sek, számlaviták, szavatossági ügyek körüli vitás helyzetekben. Január elsejétől más szervezeti formába kerülünk. A fő feladat: színvonalasan ítélkezni, de meg­tartani az eljárások gyorsasá­gát Nem engedhetjük meg, hogy ügyeink elhúzódjanak. Nálunk a perek 95 százaléka két hónapon belül befejeződik. Egy vállalat gazdasági életét nem tarthatjuk bizonytalanság­ban. Javítanunk kell az ítélke­zés minőségén is, amelyre le­hetőségünk lesz. Természetesen továbbra is fel kell tárnunk azokat a negatív jelenségeket, amelyek gazdasági életünkben jelentkeznek, hogy segíteni tudjunk azok mielőbbi megol­dásában. Hatáskörünk is meg­nő, szélesedik a kör.. DR. TARKANYI ERNŐ, a Megyei Bíróság tanácsvezető bírája kereken 40 éve ül a bí­rói székben. — Nagy megtiszteltetés, hogy túl a nyugdíjas életkoron meg­méretvén alkalmasnak találtat­tam a további munkára. A fel- I szabadulás előtt polgári ügyek­kel foglalkoztam, utána ami- | kor a népbíróságok megalakul* tak, büntetőbíró lettem. Két ki­emelkedő fontosságú esemény fémjelzi bírói pályámat. Egyik a felszabadulást közvetlenül megelőző múlt, másik az ellen- forradalom felszámolásával kap­csolatos. Az utóbbi ügyben Győrben ítélkeztem az Igazság­ügyi Minisztérium felkérésére. Akkor Pécsett voltam bíró. Va­lamikor Dombóváron kezdtem, aztán Szekszárdon folytattam és jelenleg is Pécsett dolgozom. Elsőfokú tanácsot jelenleg is vezetek, nemcsak fellebbviteli ügyeket tárgyalok. Elsöfokon az állam elleni bűncselekmények, emberölés ügyeit tárgyalom. DR. SÜLÉ TAMÁSNÉ két éve ítélkezik. Jelenleg q Pé­csi Járásbírósá'g tanácsvezető bírója. Szigetváron kezdte, egy éve van Pécsett Polgári ügyek­kel foglalkozik. — A vidék jó iskola. Minden­féle polgári ügyet tárgyalni kell, nincs lehetőség szakoso­dásra. Színesebb, elevenebb, életközelibb ez a munka. A szakosodás azonban természe­tesen követelmény, mértéket vi­szont, mint mindenben, ebben is tartani kell. Engem a kötelmi és az öröklésjog érdekel. Min­denfajta szerződéskötéssel kap­csolatos perek tartoznak a ha­táskörömbe. Főleg az ingatla­nok adás-vétele körül adódik sok zűrzavar, ahol a szóbeli megállapodás nem érvényes. A felek maguk készítik el az írást, nem fordulnak jogászhoz „spó­rolnak", de ha baj van az ügy nálunk köt ki, és sok esetben többe kerül, mintha szabályo­san jártak volna el. Kioktatási kötelezettségünk során soha nem mulasztjuk el erre felhívni a figyelmet... Ma délután a Baranya me­gyei Tanács Pécsi Járási Hiva­tala nagytermében megyénk bírái hitet tesznek az eskü szö­vegében foglaltak mellett. K. P. MARTYN FERENC PETÖFI-ILLUSZTRÁCIÓI A KORTÁRS ÜNNEPI SZÁMÁBAN A KORTARS, a Magyar írok Szövetsége folyóirata nagysza básü ünnepi számmal emléke­zik meg Petőfi Sándor születé­sének 150. évfordulójáról. A még ez év decemberében megjelenő — több, mint 80 szerzőt felvo­nultató — 12 íves összeállítás Közép- és Kelet-Európa tizenegy nemzeti irodalmának Petőfi előtti hódolatát tolmácsolja. A folyóirat rövid bevezetője ma­gyarul, bolgárul, csehül, szlo­vákul, lengyelül, németül, oro­szul, ukránul, románul, szerbül, horvátul foglalja össze a szer­kesztői gondolatot, s ugyaneze­ken a nyelveken olvashatók az Egy gondolat bánt engemet... fordításai. Az ünnepi számot Martyn Ferenc — Pécsett élő festőművész Petőfi verseihez készített rajzai díszítik I

Next

/
Oldalképek
Tartalom