Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-19 / 298. szám
f972. december 19. DUNANTOLI NAPLÓ METRÓ Gyorsabb, kényelmesebb utazás félmillió ember számára Egy lépésnyi metróvonal — eijy Mercedes ára — December 23-tól úi forgalmi rend Budapesten - Megszűnik a Rákóczi úti villamosközlekedés A társadalmi összefogás erejével Tizennégy éves a pécsi televíziózás Ma már jelentkezik a második progran Ai első vidéki televíziós közvetítő állomást Pécsett avatták fel Az ünnepélyen jelen volt Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter. December 23-ón lesz Budapest új közlekedési rendjének premierje. Ettől a naptól kezdve teljes vonalán közlekedik a kelet—nyugati metró, amely becslések szerint félmillió emberszámára jelent az eddiginél gyorsabb, kényelmesebb utazást. A 10 kilométer hosszúságú metrószakasz építése több mint hat milliárd forintba került. Az ösz- szeg nagyságát jól érzékelteti a példa: minden lépésnyi metróvonal — egy Mercedes órába került a népgazdaságnak. A csomópontok kialakítását is figyelembe véve, nyolcmilliárdos beruházásról van szó, amit 100 millió munkaórával valósítottak meg. További adatok: a kivitelezésben háromezer ember, több nagyvállalat dolgozott és hetvennél is magasabb azoknok az üzemeknek a száma, amelyek berendezéseket, anyagokat szállítottak. Most, amikor befejezéséhez érkezik a nagy vállalkozás, az építők egyre gyakrabban beszélnek az „idősebb testvér”, a moszkvai metró szállító-vállalatairól. Ezek a metróépítés eleső percétől sorankívül küldték a fúrópajzsokat, mozgólépcsőket és szükség szerint szakmai tanácsokat is adtak. A metró előnyeit ma már a pécsiek is ismerik. A metró menetideje a felszínen közlekedő járművekéhez képzést csekély. Ha valaki felszáll a Déli pályaudvaron egy szerelvényre, alig 19 perc alatt juthat ki Zuglóba. Ugyanez az útvonal felszíni járművekkel, átszállás nélkül több mint egy óra alatt járható be. December 23-tól új vonalszakasszal kell megismerkedniük a Déli pályaudvar és a Deák tér között. A felszínen már kialakulóban vannak az új állomások üvegcsarnokai. Az állomások környékén nagyon serény munka folyik. Betonoznak, aszfaltoznak, járdaszigeteket építenek, síneket fektetnek, állványokat bontanak az állomások közelében álló frissen tatarozott házak körül, sót, még egy új eszpresszó berendezését is megkezdték a Batthyány téren, a régi plébánia épületben! Az új metrószakasz legnagyobb forgalmú állomása a Moszkva téri lesz. Méreteiben megközelítő forgalomra számítanak a Déli pályaudvarnál is, ahol a pécsieken kívül «csaknem egész Dunántúl vasúton utazó lakosságát fogadják. Az érkezők a metró segítségével gyorsan, kényelmesen érhetik el úticéljukat. A metró december 23-án megnyíló állomásai: Déli pályaudvar, Moszkva tér,. Batthyány tér, Kossuth Lajos tér. A már használatban lévő és az új vonal a Deák Ferenc térnél kapcsolódik egymáshoz. Az új metrószakasz üzembehelyezésével egyidőben megváltozik a főváros felszíni közlekedése. Negyvenhot villamos és autóbusz útvonala változik meg. ! A legfontosabb változás: megszűnik a Rákóczi úton a villamosközlekedés, ugyanakkor új buszjáratok indulnak a főváros e fontos útvonalán és az autóbuszok számára külön forgalmi sávot alakítanak ki az úttest két szélén. Amit a Pécsről érkezőknek tudni érdemes: a Déli pályaudvarról Pestre igyekezve nem használhatják a 19-es, a 19/A és a 39-es jelzésű autóbuszt, nem fog közlekedni a 44-es és nem visz át Pestre a 63-as villamos sem. Akik december 23-a után a Kelenföl- dön szállnak le és a 19-es villamost használják, nem a Baross térre, hanem a Batthyány térhez, jutnak vele. A jövőben is gyorsabban érnek úticéljukhoz, akik Kelenföldön leszállva a Rákóczi útra igyekeznek a megszokott 7/C-vel, 107-essel, vagy az új. 7/A járattal. Viszont kényelmesebb lesz a Déli pályaudvaron leszállni és egy kis vargabetűvel, metró segítségé- i vei megközelíteni a célt. A metró-állomásoknak jó kapcsolata lesz a felszíni közlekedéssel. Az állomások közelében alakították ki a régi és az új autóbuszok, villamosok indítási helyét. A tervezők még arra is gondoltak, hogy a milleneumi földalatti vasúttal, sőt a szentendrei HÉVAz orvostudomány fejlődésével párhuzamoson a betegek gyógyítása, a vérből készített gyógyszerek előállítása évről évre több vért igényel. A megnövekedett vérigény megkövetelte a térítésmentes véradó mozgalom kiterjesztését. A véradó mozgalom fejlesztésében kitűnt vöröskeresztes aktívák, kiváló véradószervezők tiszteletére a Vöröskereszt Baranya megyei vezetősége és a megye véradó állomásai ünnepséget rendeztek tegnap délelőtt Pécsett, a Járási Hivatal dísztermében. Az ünnepség, résztvevőit dr. Kóbor József megyei főorvos, a Vöröskereszt megyei elríöke köszöntötte, így többek között dr. Soóky László orvosezredest, a Magyar Vöröskereszt főtitkár- helyettesét, Sinku Pált, a Megyei Pártbizottság munkatársát, dr Márton Zoltánt, az Orvosegészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének megyei elnökét. A megnyitót követően dr, Baj- tai Gábor főorvos, a Vérellátó Alközpont vezetője mondott ünnepi beszédet. Egyebek között I elemezte a megyei térítésmen- j tes véradó mozgalom elmúlt négy éves fejlődését. Az eltelt négy esztendő során megyénk mennyiségi vér. vei is találkozzék a metró útvonala. Sokféle aggály merült fel a mozgólépcsőkkel kapcsolatban. A gyermekkel, csomaggal utazók és az idős, beteg emberek idegenkednek a mozgólépcső használatától, pedig ez veszélytelen, ha betartják az óvórendszabályokat. Tilos a rnpzgólép- csőre ráugrani és leugrani; a menetiránynak háttal állva utazni; a mozgólépcsőre leülni; hosszú és terjedelmes csomagot vinni, illetve a mozgólépcsőre helyezni; lökdösődni és játszani; ittas állapotban használni. Jó tudni, hogy a mozgólépcső sebessége megegyezik az ember kényelmes gyalogjárásának sebességével. Ezért, ha a mozgólépcsőt akarjuk használni, í egyszerűen sétáljunk rá és | nyomban fogjuk meg a lépcső i oldalán o mozgó gumikorlátot. | Ami a metró menetrendjét illeti, jól alkalmazkodik az utasokhoz. A Déli pályaudvarról reggel 4 óra 30 perckor indul az első és 23 óra 14 perckor az utolsó vonat. A másik végállomásról, a Fehér útról 4 óra harminc perckor fut ki az első szerelvény, míg az utolsó indulási ideje 23 óra 10 perc. A szerelvények a csúcsforgalomtól függően 2.15 —4 percenként követik egymást. 1 vetelí terve 15.7 százalékkal nS- i vekedett. 1969-ben a megyei vérvételi terv 7000 liter volt, ezt 110 százalékra teljesítették. Az 1971. évi 8000 literes tervet 104 százalékra, az 1972, évi 8100 literes véradósi tervet december 1-iq 96 százalékra teljesítették. Tovább fejlődött az ún. behí- i vásos véradórendszer. Ebben az ' évben — csakúgy mint tavaly — a „levett” vérmennyiség 31 százaléka intézeteken belüli véradásból származott. A z idén sikeres volt a pécsi járás községeiben tartott rendkívüli nyári véradás: 212 donor, összesen 82 liter vért adott. A behívásos rendszer kiterjesztésében elsősorban a régi véradókra támaszkodtak. Az elmúlt négy- év során a donorok átlag 60 százaléka volt visszatérő véradó'. A véradómozgatomban felbecsülhetetlen szerepük van az egészségügyi dolgozóknak. — A legtöbb esetben — mondta dr. Bajtai Gábor — a megyei körzeti orovosok azok, akik élére állanak a szervező munkának és saját területükön irányítják a véradónap előkészítését, szervezését. Igen örvendetes, hogy egyre nagyobb számban vesznek részt e munkában az üzemi orvosok is, de nagy ritkán mondhatjuk ugyan |Ma délelőtt 11 órakor ünnepélyes keretek között avatják fel Pécsett a televízió második műsorát sugárzó adóberendezést. Az alábbiakban a pécsi televíziózás közel másfél évtizedének fontosabb eseményeit etevend- iük fel.) Amikor 1957-ben megkezdődött az új, 30 kW-os budapesti tv-nagyadó telepítése, elképzelhető volt, hogy az 1 kW-os adót más állomáshelyre telepítik. Ennek meghatározására több elképzelés is volt. A pécsi társadalmi megmozdulás azonban olyan erőteljes volt, hogy a posta a Pécsre telepítés mellett döntött. A társadalmi mozgalom élére a Megyei Párt- bizottság állt. A Misinára tervezett adóépületet és az oda vezető utat társadalmi erőforrásból kellett megépíteni. A mintegy 3 millió Ft-os költséget az MTESZ által kibocsátott tárgysorsjáték bevétele, valamint a Megyei Tanács és a Pécs Városi Tanács hozzájárulása fedezte. 1958 nyarán szállították Pécsre az 1 kW-os adóberendezést a hozzátartozó lepke antennával és a 70 méteres vastorony- nyal együtt. Abban az időben azonban még nem létezett a mikrohullámú közvetítőlánc, így a pécsi állomás műsorral való ellátása komoly gondot jelentett. 1959. február 7-én mégis | sor kerülhetett Pécsett az első ezt el a városokban működő körzeti orvosokról. A Véradók megbecsüléséről szólva az állomásvezetó főorvos hangsúlyozta, hogy ennek legsikeresebb módja a vándorünnepség. Az elmúlt időszakban 69 véradóünnepséget tartottak a megyében, amelyeken 2511 többszörös véradó részesült tárgyjutalomban, nyilvános dicséretben. Az ünnepi« beszéd után került sor a kitüntetések és a jutalom- tárgyak átadására. A térítésmentes véradó mozgalom fejlesztésére alapított vándorserlegeket ezúttal osztották ki. Serleget kapott a véradásban az elmúlt évben legjobb eredményt elérő baranyai | község, járás, megyei és pécsi üzem, valamint városi orvosi körzet — ezúttal Csányoszró, a siklósi járás, a Mohácsi öntödei Vállalat, a Hőerőmű, a pécsi 13-as orvosi körzet. Vasas l-en. A kiváló véradószervező kitüntetésben 21-en részesültek, 120 vöröskeresztes aktíva pedig — odaadó munkájának elismeréseképpen — tárgyjutalmat kapott. vidéki tv-odóállomás avatására. A kép minősége azonban nem volt kielégítő. Egy évvel később a pécsivel együtt már hét adóállomás működött az országban, ezért napirendre kellett tűzni az adás minőségének javítását 1960. májusában a Budapest—Kabhegy-Pécs vonalon létrejött az első mikrohullámú lánc, ami a pécsi tv- szolgáltatás minőségét döntően javította. A rohamosan fejlődő magyar televíziózás elkerülhetetlenné tette a nemzetközi kapcsolatok létesítését, s így hamarosan gondolni kellett arra, hogy az ideiglenes jellegű, hordozható berendezésekkel felszerelt mikrolánc helyett új nyomvonalon gerinchálózati berendezésekkel új láncot telepítsenek. 1965 végére el is készült a Budapest—Seregélyes— Űzd—Pécs—Csávoly nyomvonalú új mikrohullámú lánc, amelyen egyszerre lehetővé vált a hazai műsor Pécsre juttatása és a kétirányú nemzetközi műsorcsere lebonyolítása Jugoszláviával. Az új feladatokkal a pécsi adóállomás kinőtte kereteit, s gondolni kellett már a bővítésre. Előbb csak bővítésről volt szó, de a műszaki és gazdasági megfontolások azt mutatták, hogy a Misinán új üzemi épületet és új vasbeton tornyot kell építeni. A beruházási feladat 1964-ben indult. Az üzemi épületek terveit a Posta Tervező Intézet, a torony tervét a MÉLYÉPTERV készítette el, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat pedig 1964 decemberében megkezdte a kivitelezés előkészítését. A BÉV a 172 méter magas vasbetontorony csúszózsalus építésével országosan egyedülálló és újszerű feladat megoldására vállalkozott. A torony alapja mintegy 22 m átmérőjű, 3,5 m vastag vasbeton test a Mecsek szikláiba ágyazva. Az alaptestbe többrétegű körív, sugár- és húrirányú acélhálózat épült be. A csúszózsalus építés éjjel-nappal folyt, s a torony szint* szemlátomást növekedett. A torony szerkezetileg kettős gyűrű, A belső 5 m átmérőjű a 135 m-es szintig halad, a külső 12 m-es átmérőjű és 92 m magas. A két körgyűrű között épült a lépcsőszerkezet, a belső gyűrűben pedig a lifteket helyeznék el. A beruházó és a kivitelező kitűnő együttműködésének ered- ! ményeként már qz épülő tor- 1 nyot is felhasználták sugárzás- j ra. 1966-ban a 135 m-es szinten ideiglenes antennarendszert szereltek fel, s ezzel jelentősen nőtt a pécsi odó ái- tal ellátott terület. A műszaki épületek 1968 nyarára mar olyan állapotban voltak, hogy meg lehetett kezdeni az új, EMV gyártmányú nagyadó telepítését, s az év végére mór az állomás személyzete is az új épületbe költözhetett. A következő tavaszra pedig már a pécsi állomás valamennyi szolgáltatása az új épületben talált otthonra. A nemzetközi televíziós műsorcserék kifogástalan lebonyolítása, valamint a telefon távhívások érdekében a posta a Budapest—Pécs-Szc- badka mikrohullámú lánc végleges kiépítését nyugati import, ból beszerzett berendezésekkel kívánta megoldani. 1971-ben került sor ezek telepítésére r-j a bátai új mikrohullámú közvetítőállomás építésére. Tava:/ decemberben az EMV felszerelte az épülő toronyra a televízió és az URH-sugárzás veg- 1 leges antennarendszerét 1972 elejétől tehát a torony már sugárzási feladatokat látott el. A 42 m-es szinten lévő erkélyre kerültek a mikrohullámú antennák. a tv első programjának antennarendszerét o 110 és 135 méter közé szereltek fel, az URH sugárzást a 135 és 172 méter közé felépített antenna-rendszer végzi. A budapesti kísérleti második tv-műsor megindítása után kezdtek hozzá a második műsor országos adóhálózatának kiépítéséhez, s úgy döntöttek, hogy az első vidéki adó - most már hagyományszerűen - Pécs legyen. A színes műsor sugárzására is alkalmas adóberendezést a Japán Nippon Electric Co. cégtől vásárolták meg a hozzá tartozó antenna rendszerrel együtt. A szerelést japán szakemberekkel együtt a Posta Rádió és Televízió Műszaki i Igazgatóság és a pécsi adóállomás dolgozói végezték. 1 Komoly műszaki feladatot ie- ; lentett a 172 m magas vasbeton toronyra felszerelni a 18 m-es antennaárbocot és arra a 64 sugárzó elemét. Az új adóberendezés 400 kW telje- j sítményű. A szerelési munkálatok december 10-ig befejeződtek, a kísérleti műsorsugárzás ma kezdődik meg s ezzel befejeződik az 1964-ben kezdődött mintegy 100 millió forintos beruházás. (M) Kitüntették a legjobb véradószervezoket Ünnepség Pécsett a Járási Hivatal dísztermében A METRO ÚTVONALA IS A CSATLAKOZÓ FELSZÍN! KÖZLEKEDÉS VÄZLATA
