Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-16 / 296. szám
y DUNANTOll NAPLÓ 1972. december 16. Muzslai Kampis Margit kiállítása Felkészültünk a védekezésre Huszonnyolc olajfestmény Tegnap délután 5 órakot a lan us Pannonius Múzeum néo* rajzi osztályán (Rákóczi út 15.) Csorba Tivadar, az MSZMP öa- ronya megyei Bizottságának munkatársa nyitotta meg Muzs- lai Kampis Margit képkiállitá- sát. önmagában is érdekes, hogy egy hetvenöt éves asszony kiállítást rendez legújabb képeiből. S hogy ráadásul ez a 28 oiajkép mind az utolsó hat 'ívben készült. Utoljára negyvenegy éve állította ki olajképert, mégpedig a Nemzeti Szalonban. Azelőtt nagyjövőjű. sikeres fiatal művészként tartották számon, aki rendszeresen dili tatt ki a fővárosban. Mégelöbb Csók István tehetséges nőve1 - déke volt a főiskolán, aki több ösztöndíjat és az Epreskertben önálló műtermet kapott. Hogy később hogy s mint alakultak a dolgai, az a családi, egyéni krónika lapjaira tartozik. Lényege az, hogy tíz éven át műszaki grafikusként dolgozott, s hetente egy alkalommal képzőművészeti szakkörben is: hogy legalább a modell utáni rajzolást, festést gyakorolja, hogy legalább az „ujjáiban maradjon” a mesterség ... Amikor mások egy élet fá- rádalmaitól összeomolva pe1"- [ getni kezdik a nyugdíjas-kor egyhangú napjait, ez az akkor ; hatvannégy éves asszony újra festeni kezdett. A szerény MKM jelzéssel ellátott képek fiatalos felfedezésekről, mély életbölcsességről, éles ’ szemről, szüntelenül tökéletesített felfogásról vallanak. Új élményekről is: azoknak a hónapoknak a gyötrelmeiről, amelyeket alkotójuk kórházban, betegen, a mozgásképtelenség lehetőségével viaskodva élt végig. A Kórház I. című kép fojtott fegyelemről beszél, a falak es ajtók szigorú rendje végén ott tátong a „vészkijárat" ... A szögletes formák közt árválkodó mankók tragikumot és megbékélést egyaránt sugallnak... A halál közelségének, az emberi ( élet végtelen nyomorúságának, a betegség és fájdalom „megszokásának” jelei rajzolódnak a Szenvedő öregek című kép öregasszonyainak eltorzult arcára. Földöntúli, mélységesen szomorú kék derengés uralkodik ezen a képen. — Láttam a kórházban a szobát, ahol a legszerencsétlenebb öregasszonyok feküdtek . . . Legtöbbje már némán tűri a szenvedést.. . Láttam o fiatalabbak arcán a szorongást és a rettegést, hogy nem segíthetnek, és hogy az öregségen nem lehet változtatni . Van-e, lesz-e influenzajárvány? Az ősz, a légúti fertőző betegségek időszaka, mindenkit érint. Ha alapvető tulajdonságaiban megismerjük, könnyen tudunk védekezni e kellemetlen betegségek ellen. Minden évben a december hónap felveti, hogy lesz-e influenzajárvány. Csorba Tivadar megnyitja a kiállítást Fotó: Kóródi Gábor Baranya megye és Pécs városa közvetlen támadási területe ennek a járványnak, mert a szomszédos Jugoszláviával folytatott kishatárforgalom nagysága nálunk jelentkezik e területen is. Fel vpn adva a kérdés, lesz-e influenza járvány nálunk is, mert a külföldi sajtójelentések szerint Jugoszláviában már van. A Baranya megyei KÖJÁL Járványügyi Osztálya mór jópár hete megtett mindent intézkedést a védekezésre, a betegség behurcolásának megakadályozására. Figyelő szolgálat jelzi a táp pénzes-helyzet alakulásától függően a meghűléses megbetegedések számának változását, az iskolai hiányzások figyelése a gyermekek közötti megbetegedési szám alakulását. Védőoltást adtunk, önkéntességi alapon mindazoknak, akik akár életkoruk, akár betegségük, akár foglalkozásuk folytán könnyebben megbetegedhetnek. Jelenleg megyénk terüle- • tén nincs influenzás megbetegedés. Ezt annak ellenére kijelenthetjük, Hogy nagyon sok grippés, náthás megbetegedésről érkezik jelentés. Ezek köny- nyebb lefolyású, 2—4 nap alatt meggyógyuló légúti fertőzések. Az influenza, mely egyben valamennyi létező fertőző betegség közül a legnagyobb hazai járványokat okozza, már ismert vírusok által okozott súlyos fertőző betegség. Magas lázzal, kínzó togfájdalmakkal, elesettséggel jár, a szervezetet nagyon legyengíti és sok esetben szövődmény hátrahagyásáI A Kodály-emléktábla ügyében Suranyi ut 46. Pécs egyik legszebb pontján ál| ez a villa. Sokan elhaladnak, elsétálnak előtte naponta, Akj ránéz, ha egyáltalán feltűnik, mindössze arra gondolhat csupán, hogy szép, formás épület, jól illeszkedik a környezetbe, s talán a harmincas években, talán a negyvenes évek elején épülhetett. Kevesen tudják, hogy ennek a villának ma már zenetörténeti jelentősége van. Ebben __ a h áz két emeleti szobájában — élt és alkotott Kodály Zoltán 1945 szeptemberétől decemberig. A város akkori polgármesterének meghívására, Pécs vá- | ros vendégeként tartózkodott itt ; ez időszakban korunk zseniális zenei forradalmára, a magyar szellemi élet kimagasló alakja. Pihenni jött városunkba, ami nála soha nem zárta ki a fontos, elmélyült alkotómunkát, csak éppen más környezetben, más arcokat látva mago körül vagy éppen napokig a világtól elvonultan. Ehhez adott keretet o napsütötte Mecsek-oldal, a lenyűgöző panorámát feltáró Magaslati út. A kikapcsolódós óráiban meglátogatta a pécsi Zenekonzervatóriumot, ismerkedett a város zenei életével, lehetőségeivel. Elóddásokat, ankétokat tartott a zenei előképzés, a szolfézs-oktatás megszervezése ügyében. Ma már közismert: ösztönzésére az országban Pécsett vezették be először az egyéves zeneiskolai előképzést. A városban több hangversenyt rendeztek tiszteletére. Több jeles műve született meg ez időszakban a Surányi úti villában: itt dolgozott a Czinka Panna című daljátékón s a Gyermekdarabok című zongoraciklusán, amelyet 1945, november 19-én ünnepi hangversenyen mutattak be a Pécsi Nemzeti Színházban. „Járjatok be minden földet j.kezdetű kórusművét a Pécsi Bőrgyár munkóskórusá- nak írta és ajánlotta Kodály Zoltán itt tartózkodása alatt. A szakemberek, a zenei közvélemény — és tegyük hozzá: a mihd gazdagabb hazai Ko- dály-irodalom megállapításai szerint is — Pécs zenei életének és zeneoktatásának megújulásában, s később az országban is szertegyűrűző eredményeiben jelen van Kodály 1945- ös pécsi tartózkodásának soksok hatása. Nemes, szép kötelességünk lehetne, ha 1973 tavaszán, a Mester halálának 5. évfordulójához kötődő megemlékezések jegyében Pécs városa emléktáblával jelölné meg a Surányi út 46. számú házat. (w. e.) va| (tüdőgyulladás, középfül, gyulladás, szívizom károsodás, stb.) gyógyul. Különösen súlyos a szövődményes influenza az idős keringési, légzési alap- | betegségekben szenvedő embereknél, ahol halálos kimenetelű is lehet. A betegség nagyon fertőző, járvány idején minden harmadik-negyedik ember megbetegedhet. Főleg a csecsemőket és az öregeket, valamint a szív ketfngési, vese tüdő és anyagcsere betegségben szenvedőket veszélyezteti. azáltal, hogy alapbetegségüket a szövődmények életveszélyesen súlyosbíthatják. Az egyébként egészségesek könnyebben esnek át o betegségen. A megelőzés, Miután a betegség a légutakon keresztül terjed, elsősorban a beteg ember magatartásán kell, hogy kezdődjék. „Zsebkendőbe kő- högj, tüsszents" olvasható ebben az időszakban a felvilágosító plakátokon. A beteg ember evőeszközeit, poharát jól el kell mosni, mert a rájuk tapadó nyálcseppek könnyen továbbvihetik a kórokozókat. Ebben az időszakban a beteg és az egészséges embernek egyaránt kerülnie keli a zsúfolt és a zárt helyeken való huzamosabb tartózkodást. Gyakran kell szellőztetni a helyiségeket, különösen azokat, ahol emberek tömegesen tartózkodnak. A közhasználatú járművek gyakori szellőztetéséről is gondoskodni keli. Járvány idején ugyanis a levegőt vírusok telítik, a zárt. zsúfolt helyiségben sokszor fertőződnek meg. Tudjuk, hogy e vírusok alacsony hőmérsékleten igen jól szaporodnak. Érthető tehát, hogy óvakodni kell a hőveszteségtől, a léghuzatbai? való tartózkodástól, a nedves ruha, — cipő huzamos ideig magunkon való tartásától. Természetesen a legbiztosabb védelem az lenne, Ha a beteg emberek otthon maradnának, nem mennének emberek közé és gyógyulásuk érdekében azonnal igénybe vennék az orvosi segítséget. Mint mór az előbbiekben is jeleztük, jelenleg megyénkben és Pécs városában nincs influenzajárvány, de lehet, hogy a tél folyamán nálunk is felléphet tömeges influenzás megbetegedés. Jó tehát ismernünk a fentebb elmondottakat és vigyáznunk saját és embertársaink egészségére. Or. Szűcs Endre igazgató főorvos K ®ino!ytffllan royal csa módon mégsem egészen a reménytelenség hangulatát árasztják. Valószínűleg realitásuk megragadása az. ami miatt a n~-5ben azt a fajta termékeny szomorúságot és aktivitasra serkentő rettegést kelti fel, amelyet a jó művek szok- tak. A csendéletekből különösen, de a portrékból, s az „élettelen" házakat ábrázoló képekből is nagy-nagy nyugalom, tiszta kiegyensúlyozottság, már- már derű sugárzik. A csendéletek ugyancsak közvetlen dokumentumai egy derűsen magányos, szerény, egyszerű éleinek: káposzta, uborka, fazék, hal, kés, tejesüveg válnak ezeken jelentékennyé. Az egyiken három, már ólig meghatározható, magas edény előtt áttetsző üvegtálka — maga a megtestesült bölcsesség és nyugc- lom. Azért-e, mert egy sok nehézséget átélt, de bölcs és kiegyensúlyozott idős asszony festette? Vagy azért, mert - mint ő mondja: — „a vizuóh's élménytől sose tudok elszakadni”, ami annyit is jelent, hogy azt festi meg, ami jelent számara vdlamit, ami a valóság, az élet részeként mindig a valóságot és az életet jelenti a testetlen szorongással, halalfe- lelemmel, keserűséggel, csapásokkal, csalódásokkal szemben? Azt kérdeztem meg tőle, rr.it jelent egy hetvenöt éves asz- szony számára a festészet? Mosolyogva felelte: — Egyrészt izgalmas időtöltést, az egyedülmaradásban és az öregséggel járó nyögdécse- lések közepette nagyszerű elfoglaltságot. Másrészt: mindent .. . öt megkezdett képe van, sok egészen fiatal jóbarátja, szakmabeliek, akikkel gyakorta vitatkozik is. Ragaszkodik az olajfestményhez, mint műfajhoz, mert úgy véli, hogy „ebből mindent ki lehet hozni". Egy dologért morgolódik: hogv nincs festék és vakkeret, néha még vásznat se lehet kapni, mindent csak Pesten . . Nemcsak bölcsességet, egyensúlyt, de frisseséget és lelkesedést is tanulhatnak tőle a nálánál jóval fiatalabbak is. HE. ALAMUSZI ALBÉRLETI TANMESE Oratóriumok Könyve a címe a Zeneműkiadó karácsonyi újdonságának. Szerzője Várnai Péter, az előszót Ferencsik Janos írta. A könyv témája: az oratórium, nemcsak műfajánál fogva vonzó, lévén igen gazdag ága a zeneirodalomnak, hanem erősen időszerű is. Napjainkban a zeneszeretők egyre fokozódó érdeklődéssel fordulnak az oratórium felé, egyre több oratóriumhangversenvt rendeznek. Épp ezért kíséri fokozott érdeklődés Várnai Péter könyvét, mely nem zenetörténet, de azért az oratórium történeti fejlődését éppúgy megtaláljuk benne, mint 113 oratórikus mű elemzését. Természetesen megtalálhatók a kötetben Kodály Zoltán nagyszabású oratórikus alkotásai: o Budavári Te Deum és a Psalmus Hungaricus is. Az a két mű, mely a Liszt Ferenc Kórus és a Pécsi Filharmonikus Zenekar tolmácsolásában vasárnap délelőtt a Liszt-teremben, hétfőn este pedig a Nemzeti Színházban szólal meg. DUNÁNTÚLI NAPLÓ \/ MSZM^ öaronyo Tiegye Bizottságának «apjt cőszerkesztó M ■ t i x l 6 • * ’ o wiwij ^ecs -la^vad' a U Tel. t5-000 '5-76? 15-852 15-245 <5-264 •Szerkesztóségi jgveiet 5—2C óráig 10-053 20 óro után- 15-726 Kiadjo o So^anyo negye’ taDkiadc Vállalat Felelős «adó B'aun Ká o > ?aoh.voto' 3écs Hunyod ^ ti Tel 15-000 15-762 15-852 15-245. 15-264 Telexszám 12-320 <ézi’-3toi nerr 5ri(jnk -nea és leT 3du«W vissza jeCSl SZIKRA NYOMDA 3écs Munkácsv Mihály ’j 10 — F * Melles Rezső Terjeszti o Magyor posto Előfizethető o oostah'vatalofcná1 és o kézbesMőkn»’ Előfizetési dí| egv hónapra 20 ~ Indexszám; 25 054 Elmesélek egy kis történetet az anti világból. Egyszer Miskolcra helyeztek nyolc hónapra. Amikor bevonultam oda, az első dolgom az volt, hogy albérletet kerestem. Igazi, békebeli háziasszonynál találtam is, ahol a következőket nem volt szabad csinálni: villanyt égetni, főzni, mosni. Ezzel szemben a következőket csinálhattam: erényes életet élhettem, ideiében hazamehettem, olvashattam. Maradt tehát az egyetlen szenvedélyem, az olvasás. Mellesleg fázni is jogom volt, mert reggelenként a jeget úgy törtem fel a lavórban. Távhűté- ses lakás volt! Szóval olvastam. Volt a városban egy ismerősöm, attól szereztem a könyveket. Egyébként a háziasszonytól megkérdeztem, mikor beköltöztem: — Mondja asszonyom, nincs véletlenül poloska? Rögtön megsértődött, ami gyanakvóvá tett, mert tudtam, hogy ilyen esetekben két dolog' lehetséges, vagy van, vagy nincs. A maiaknak el kell mondanom, hogy a poloska értelmes óllat. ülj be egy fürdőkódba felebarátom. A poloska olyan, mint a vadászkutya. Megérzi a szagot Meqindul, abba az irányba, amerre szuszogsz. Mondjuk, ülsz a fürdőkádban. Nekiront a kádnak, de vissza- pottyan. Rögtön rájön a teendőre. Felgyalogol a falon, felballag a pasas fölé, és onnan rázuhan. Aztán harap! Töltöttem én már ülve éjszakát szállodai szobában, magánlakásban, laktanyában! Szóval hordtam a könyveket. A háziasszonyom is elkéreqette, mert 6 is növelni akarta műveltségét. Eqyszer rémülten állított be hozzám, kezében az egyik kölcsönkapott könyvemmel és jaj- veszékelt. — Jaj SzöMősy úr, ugye mondtam, hoqy vigyázzon arra, hogy a könyvben nincs-e poloska? Valóban mondott ilyesmit, de az volt a meqqyöződésem, hoqy a poloska olyan marha semmiesetre sem lesz, hogy könyvet egyék. Mindenesetre elém tartotta a remekművet és ott két szárított poloskaszerű tüneményt mutatott. — Asszonyom! — mondtam neki, szerintem ez a két poloska nem jelent semmit. Büntessük meq őket becsületesen és mivel itt a szobában hideg van és kályha sincs, hát gyújtsuk meq mindkettőt. Eltettük láb alól a poloskákat és tovább folytattuk a könyvcseréinket Csodálatos tavasz volt! Még ma hordta a szél a havat, aztán egyszerre kitört a nyár. A lavórban felolvadt a jég, a nap besütött az ablakon, ki is nyitottam mindent, hogy egyszer már meleg is jöjjön be és este aludni tértem. Térni tértem, de a mély alvásból hamar visszakecmereg- tem. A nyakamat, a képemet, az oldalamat, mintha csalán, vagy méh csípte volna meg. Villanyt gyújtottam! Semmi! Becsületes vakaródzás után visszafeküdtem és megpróbáltam aludni. Csak próbáltam! Ahogy lehunytam a szemem, az ismeretlen ellenség ismét megrohant. Most már csellel éltem. Villámgyorsan felugrottam, a villanyhoz rohantam, felcsavartam. Volt mit látnom A falon hosz- szú csíkban, mint a hangyák tavasszal, mikor rajzanak, vonult a poloska hadsereq, különféle katonai alakulatokban. A rémülettől majdnem szív- infarktust kaptam és beköltöztem a fürdőkádba. Ekkor tettem szert az előbbi tanulságra, mert negyed óra múlva, mint az őrült menekültem ki a fürdőkádból is. Polos'- káim addigra megokosodtak. Sok teendőm már nem volt. Beköltöztem a konyháha, az cementes volt, ott felgyújtottam a villanyt és egy széken ülve elgondolkodtam, hogy mi is fog méq velem történni? Reggel rámnyit a háziasszonyom I — Mit csinál itt Szőllősy úr? üldögél az, amit a poloskák meghagytak belőlem. összecsapta a kezét és felsi- koltott. — Ugye mondtam, hogy a könyvvel hozta be a poloskát? — Asszonyom! Amennyi poloska itt van, ahhoz az Országos Széchenyi Könyvtár állományára lenne szükség. Efölött vitába bonyolódtunk, de miután tudtam, hogy a tett halála az okoskodás, becepel- tem a sötét szobámba a háziasszonyt és megmutattam neki a poloska-korzót. Dühödten szaladgáltak. mert kicsúsztam a kezükből. A háziasszonyom is beadta a derekát, és csak annyit mondott: — Pediq mi irtottuk őket! Ebből kiderült, hogy a poloska az ő számára közel sem volt akkora rejtély, mint az én számomra. Azért minden esetre megkérdeztem, hogy mivel irtották? — Petróleummal! — Attól híztak meg ennyire — nyugtattam meg —, mert amilyen rondák, valószínűleg szeretik a petróleumot. Két éjszakát még ülve töltöttem a konyhában és közös megegyezéssel felbontottuk a rosz- szul sikerült albérletet, A tanulság kézenfekvő: lehet hogy az albérlet ma drága, de legalább nincs benne poloska! SrőHősy Kaimé» 1 Oratóriumok könyve
