Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-16 / 296. szám

TS72. december 16. DUNANTOLI NAPtO A munkás, a brigádvezetö, a szakszervezeti bizalmi és az üzemvezető véleménye Az üzemi demokráciáról Több mint tízezer szocialista brigádtag képviseletében 2t0 brigádvezetö találkozik ma a Mecseki Szénbányák legkülönbözőbb szintű vezetőivel. A szocialista brigádvezetök vállalati konferenciája nagyszerű alkalom az összegezésre, a tényekkel való őszinte szembenézésre, s a rendelkezésre álló tartalékok mozgósítására. Az üzemi demokrácia kiteljesítésének nagyszerű fórumai ezek a tanácskozások. — Hogy látja On a szocialista brigádok helyét, szerepét, jövőjét, s ezzel összefüggésben az üzemi demokrácia lényegét és lehetőségeit saját munkahelye vonatkozásában? — kérdeztük körinterjunk keretében a munkástól, a brigádvezetötöl, a szakszervezeti bizalmitól és az üzemvezetőtől. Köszöntse ez az írás azokat, akik 15 évvel ezelőtt a bánya­üzemekből megyénkben is elinditották hóditó útjára a szocialista brigádmozgalmat, s egyben segítse a mai, nagyjelentőségű tanács­vitát. kozáson, a továbbfejlődést célzó Nyugodtan dolgozni TOMOLA KAROLY másfél évül*- 4m dolgozik Újhegyen, a Szénmosé fMK-mühelyébed= Azok közül valé, akik nem vágynak tisztségre, A ko­moly, nyugodt munkát becsüli — ha valami körül túl nagy lármái csap­nak, neki már eleve nem tetszik. — A mi brigádunk nem tud felmutatni rekordokot. Har­mincnyolcon vagyunk — s ha már beszélnek rólunk, az baj. Sokat vitatkoztunk, hogy lehet­ne a legeredményesebbé ten­ni a megelőző és javítómun­kát — míg aztán kialakult a mai forma. Minden szerelőnek megvan o saját gépe, gépegy­sége, amiért felel, amit kar­bantart Én például az iszap- centrifugáért felelek. Tudom, hogy hetente nyolc óra karban­tartást igényel, nyolc havonta pedig ki kell cserélni a reduk- torokat, forgórészeket Ha el­megyek mellette, meghallom a legkisebb rendellenes zajt is. Szerintem ez a munkarend min­den korábbinál jobban megfe­lel. így van értelme felajánlás­nak, ígéretnek... — Itt Újhegyen egyébként, én legalábbis, azt hiszem, sok min­den másként van, mint másutt Ez egy családias üzem. Nekem például még senki sem mon­dott sértőt. Persze, elégedet­lenség azért van — s ennek szinte mindig a pénz az oka. A fiatalok azért mentek el, mert lassúnak érezték az elő­menetelt, az öregek meg azért morognak, mert úgy érzik: nem becsülik az évtizedeket Szerin­tem a korpótlék segítene. — A pénz egyébként furcsa dolog. Ha nincs, azért érzi ma­gát rosszul az ember az üzem­ben, ha meg van, akkor azért rohan. Termelési tanácskozáson érdemes megfigyelni, hogy le­si mindenki az órát. Nagyon sokan csak ott vannak, de nem is hallják, miről van szó. A bri­gádban is beszéltünk erről: va­lahogy passzívabb a világ. Hogy mit kellene ez elten ten­ni, nem tudom. De az tény, hogy rohan a vezető is, a bi­zalmi emberek is — s ez azelőtt nem volt Több lakás kellene PÁRÉ JÓZSEF szocialista brigád­vezetö Zobákon. Sokáig az akna- szállító-brigád vezetője volt, nem­régiben azonban komplex brigádot szerveztek a mozdonyszállitók, csille- töltők összevonásával. Zobák-bán/o december 7-én teljesítette éves ter­vét — s ez a tény érezhetően az üzem egész életére kihat, — Senki sem kiabál, senki sem fenyegetőzik. Erre csak azt tudja mondani az ember: nem lehetne mindig így? — bár, gondolom, a műszakiak ugyan­ezt kérdezik tőlünk. Jó év volt. Volt munkahely, s a pénz is több volt, mint máskor. 1963. óta dolgozom itt, de ilyen -v- re nem emlékezem. Beszélge­tünk is sokat a kollégákkal. Még 10—15 százalékos bérfej­lesztés kellene — s akkor meg­állapodna a bányász. Egyéb­ként máris sokkal kisebb a fluktuáció, mint egy-két eve volt — Az üzemi demokráciáról mit mondjak? Számomra az a legfontosabb, hogy biztosítsák munkámhoz a kedvező feltéte­leket. Például, hogy mindig legyen üres csille. A sok terv­szám — alig mond valamit. Persze az is igaz, hogy szeret az ember a dolgokba beleszól­ni, Én például tagja vagyok az üzemi lakáselosztóbizottságnak. Ott kinyitom a számat, ott van értelme, s ezt el is várják tő­- lem a többiek. Több lakás kel­lene Komlón, s mindjárt keve­sebb lenne a gondunk. A fia­tal legelőször azt kérdezi: es lakás lesz-e? — s ezt meg kell értenünk, igaza van. Ne féljünk a differenciálástól MER KI JANOS szaksTerveteri bizal­mi Komlón, a Központi Gépüzem­ben. — Volt idő, amikor nem sok szava volt a bizalminak. Meg­választottak valakit, s aztán azonnal1 el is felejtették. Most hol ez hivat, hol az. Gyakran jönnek a munkatársak is. Egy­szóval: a szakszervezet, nem só­hivatal. Fizetésemelés nincs a véleményünk nélkül — s ha más nem, hát ez tekintélyt ad. Per­sze az üzemi demokrácia több ennél, nagyon jól tudom. So­kat mond az is, milyen a ter­melési tanácskozás. Nálunk kedvezőek a tapasztalatok. Nagy viták vannak — s szinte mindenki közügyekről beszel. Vannak ingerült hqngok is, de ennek is örülni kell, mert, aki ingerült — az semmiképpen sem közömbös. Nagyon gyakori pél­dául az anyaghiány. Elkezdünk valamit, s aztán abbahagyjuk. Hol ez fogy el, hol az. Gyak­ran rosszak a szerszámok. Az embereket ez idegesíti, s ezt nyíltan elmondják. A munka fegyelem alapja a jó munka- szervezés, a gondos előkészí­tés, s ezen a téren van javí­tanivalónk. — Sok szó esik a differ/en- ciálásról. A szocialista brigá­dok mellette vannak, s vállal­ják a népszerűtlen feladatokat I is. Egyelőre nem az alapbérrel, hanem a prémiummal difíeren- ] ciálunk, s ebben a brigádveze- j tőnek döntő szava van. Én egyébként azt mondom: na- | gyón sokan nem dolgoznának ! már itt, ha nem lennének a szocialista brigádok. Itt eszter­gályosok, forgácsolók, lakato­sok dolgoznak — ezeknek a szakmáknak pedig nagy sze­mük van. Olyan ember talon I nincs is, akinek ne ígértek vol­na még valahol többet — s a ! túlnyomó többség mégis ma­radt. A munkahelyi légkör ná- ; lünk szinte egyet jelent a bri­gádon belüli légkörrel. Isme.- | jük egymást, törődünk egymás- j sál, s ahol tudunk, örömet szerzünk egymásnak. Információs röpgyűlések SZOKOLA FERENC, Pécs-Bonya- ürem vezetője. Ez oz üzem o leg­fiatalabb mecseki bánya, s egyben a legöregebb is, hisz a két nagy- müitű akna,. ' Széchényi - és Istváp- akna összevonásával- jött létre.. A* elmúlt másfél év ezernyi megpróbál­tatást hozott. — Szeretném, ha elhmnék, hogy őszintén mondom: a szo­cialista brigádok megértése, se­gítsége nélkül itt ma semmi j sem lenne ... Dzemösszevonós, I termelésátszervezés, mélyszirti t feltárás - diindmegannyi pró­batétel volt. Pécs-Bánygüzem- ben ma készen a mélybánya, s ha még nincs is minden rend­ben, a dolgok nehezén túl va­gyunk. Csak azt említem, hogy minden baj nélkül harántol- tunk olyan gázkitörés-veszélyes mélyszinti telepeket, melyektől minden mérnök félt — s ez el­sősorban a szocialista brigádok érdeme. Szakszerűen, fegyel­mezetten, egymásfa ügyelve dolgoztak. — Ha az emberek nem ad­nak magukból pluszt — semmi­re sem jutunk. Ehhez persze az kell, hogy informáljuk őket, s ha kell, meggyőzzük. Mi pél- i dóul bevezettük a havi infor­mációs röpgyűléseket. Minden hónapban mindenki első kéz­ből értesül a teendőkről. Nem nagy előadások kellenek, — hanem egyszerű, világos be- j széd. Mindenki arra kíváncsi, őrá mi vár — s ezt a kíván­csiságot kötelességünk kielégí­teni. Vannak persze a szocialis­ta brigádokká! gondjaink is. — Nagyon sokat kértünk az emberektől, s megpróbáltunk a lehető legtöbbet adni is. A bérezési rendszer azonban nem mindig felel meg az igazságos­ság elveinek. Most azzal kísér­letezünk, hogy azok kapjanak a legtöbbet, akik a vájvéger. dolgoznak. Nem azt fizetjük meg mechanikusan, ‘ hogy ki a ! vájár, segédvájár, vagy csillés, J hanem azt, ki van közelebb a I vájvéghez, mert ez egyúttal I több munkát, s nagyobb fele- 1 lősséget is jelent És még /c- lamit, ha már a bérezésnél tar­tunk. Nálunk mindenki minden­nap kiszámíthatja, mennyit ke­resett, Egy napos késéssel ki is írjuk a hirdetőtáblára, hogy ki mennyit teljesített, s ezért mennyi jár. Ez jónak bizonyult, nőtt a munkakedv. Ha egy mondatban kellene megfogal­mazni, mit értek én üzemi de­mokrácia alatt, azt mondanám: igazságos teherelosztást, s igaz­ságos jutalmazást... Békés Sándor [ Az Országos Anyag- és Arhivatal ellenőrzésének tapasztalatai Baranyában Miként alakultak az árak? Sok visszaélés, szabálytalanság Felelősségre vonják az illetékeseket Az MSZMP KB novemberi határozató végrehajtásának egyik ■ lépéseként értékelhető az a közel egy hetes ellenőrzés sorozat, ■ amelyet az Országos Anyag- és Arhivatal munkatársai tartottak Baranya megyében. November 20-tól kezdődően az ellenőrök 12 vállalatnál és szövetkezetnél, mintegy 180 üzletben, valamint ven- ; deglátó helyen vizsgálták az árpolitikai célkitűzéseket, gyakorlati megvalósításukat, a szolgáltatások és lakáskarbantartás helyzetét, továbbá az áralkalmazás helyességét. A vizsgált vállalatok — tevékenységüket tekintve — széles skálán mozognak. Élelmiszert árusítók pl.: a Baranya-Tolna megyei Élelmiszer-Vegyiáru, a Bara­nya megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi, a Baranyai MÉK Vállalat, ruházati cikkeket forgalmazók: a Dél-dunántúli Röviköt, a Dél­dunántúli Textil- és Felsőruházati, a Dél-magyarországi Cipönagy- kereskedelmi Vállalat, szolgáltatásokat végzők a Pécsi Építő- és Tatarozó Vállalat, a Baranya megyei Szerelő Vállalat, valamint a Bádogos- és Szerelő KTSZ és a Villamosgépjavitó Ktsz. A vizs­gálat eredményeit a közelmúltban összesítették az Országos Anyag- és Arhivatalban, s úgy véljük néhány megállapítás közérdeklődésre tarthat számot. Helyes célkitűzések kevésbé jó megvalósulása Jó dolog, hogy a vállalatok [ általában árpolitikai célkitűzé­seiket rögzítették és elvként le­szögezték, hogy élnek az áralku ; lehetőségével és a piaci hely- j zet figyelembe vételével kihasz- | nálják majd a kétirányú árvái- i toztatás nyújtotta lehetősége két. Majdnem minden vállalat­nál megfogalmazták, hogy a jó | beszerzési árak hatását érvé- i nyesítik az eladási árakban, s az olcsó cikkeknél irányárrést 1 alkalmaznak. Helyesen állapit- j jók meg azt is az árpolitikai ! előirányzatok, hogy a korszerű - és divatos termékek árrés több- 1 letét felhasználják majd a na­gyobb mennyiségben lerakodott készletek árcsökkentéssel való j eladására. A vállalatok árpolitikájában a hétköznapok során azonban a célkitűzések már — a leírtak­hoz képest — több-kevesebb változással valósultak meg. A vállalatok eredményesséaén so­kat javított — a múlt évhez ké­pest —, hogy készleteik bizonyos mobilizálásával sikerült a ráfor­dítások csökkentését elérni és hozzájárult a kedvező helyzet­hez a kereskedelmi adó mér­séklése is. ■ Figyelemre méltó jelenseg, hogy a vállalati árpolitika — még egy vállalaton belül is po­zitív és negatív jelenségekből tevődik össze. Kézzel fogható erre a Dél-magyarorszáqi Cipó­nagykereskedelmi Vállalatnál végzett ellenőzés. A vállalat a divatos cipők áreltérítéseinek egy részét egyes gyermekcipők ármérséklésére használta fel és ez követendő példa. Negatív viszont az, hogy az olcsó cik- J kék árulistáján szereplő „gaz­da” gumicsizmáknál és a női Wellington csizmáknál az en­gedélyezett iranyárrést lényege­sen meghaladó árrést érvénye­sített. Az olcsó cikkek ellátásában szinte majdnem minden árucikk 1 csoportban több terméknél je- | lentkeztek időszakos áruhiá­nyok. Ezek egyfelől szállítói ké- | sedelmekből, másfelől a nem 1 kellő időben feladott megren­delésekből keletkeztek. Ügy vél­jük nem szükséges e helyen hangsúlyoznunk azt a felelős­séget, ami la szállítás illetéke- ! seit és a boltvezetőket terheli ’ az olcsó cikkekkel való ellátás- : bari, ebben a főleg munkáslak- ta megyében, f „Keresztbeszállítások A másik jelenség, amit az ellenőrök kifogásoltak, a „ke- resrtbe-szállítás”. Ez azt jelenti, hogy a megyei kiskereskedelmi vállalatok növelték az idegen megyei nagykereskedelemtől va­ló beszerzéseket, illetve a me­gyei nagykereskedelmi vállala­toknak emelkedett az idegen megyei kiskereskedelmi vállala­tokhoz történő szállítása. Az el­ső látásra talán gazdaságta­lannak tűnő cselekedetet a vál­lalatok azzal indokolták, hogy így akarták hiánycikk-listájukat szűkíteni, a választékot bővíte­ni, valamint igy képesek csak mozgatni a készleteiket. A re­vizorok úgy találták, hoqy nem egy esetben a kedvezőbb be­szerzési, illetve értékesítési ■ le­hetőség is szerepet játszik az effajta gazdasági tevékenység­nél. Kérdéses azonban, hogy a partner nagy- és kiskereskedel­mi vállalatok kellőképpen in­formálják-e egymást igényeik­ről, és a beszerzési-, illetve az eladási irányárak változtatásá­ról?! Talán a megyei vállala­toknak nem ártana ezt a prob­lémát kicsit behatóbban meg­vizsgálni. Ellenőrzés - utóellenőrzés A boltokban, azaz közel 180 helyen végzett árellenőrtési ta­pasztalatok legtöbb tanulsága, hogy a Baranya megyeiek el­nyerték a csöppet sem megtisz­telő első helyet a szabálytalan- j ságok számarányában. Az Ár- j hivatal revizorai ugyanis, a más i megyékben végzett vizsgálatok- l hoz képest itt találták a leg­több szabálytalanságot, az el­lenőrzött üzletek mintegy 85 százalékában volt kifogásolni­való. A vállalatok magatartá­sára nem vet jó fényt az a tény, hogy a revizorok később 30 olyan üzletben végeztek utóel­lenőrzést, ahol az előző héten szabálytalanságot állapítottak meg és ezek közül 13 helyen — tehát az üzletek 55 százaléká­nál megközelítően — ismételten hasonló jellegű problémákkal találták szemben magukat. A tény arra mutat, hogy a bol­tok belső erőből történő ellen­őrzését szaporítani kell és vál­lalaton belül is olyan szankció­kat kell kezdeményezni az el­követőkkel szemben, hogy az visszatartson a hasonló esetek­től. Nézzünk talán néhány tipikus esetet a hibák köréből. A sza­bálytalanságok túlnyomó része az árfeltüntetési hiányosságok­ból származik. Ezek főleg azért jelentenek problémát, mert ha nincs az ár feltüntetve, a vásár­lók nem tudják ellenőrizni, hogy a helyes árat alkalmazták-e A szabálytalanságok másik cso­portját az árdrágítások képvise­lik — mintegy 20 százalék­ban — s ezek jórészt a zöldség- gyümölcs árusításánál jellemző­ek. Egyes eladók -■ tisztelet a kivételnek -- gyengébb minőség esetében is a magasabb minő- ségű áru árán szolgálják ki a fogyasztót, illetve az árnak meg­felelő súllyal szemben alacso­nyabb mennyiséget adnak a ve­vőnek. Figyelmeztető jelenség, hogy az utóellenőrzések során az árdrágítások aránya már 43 százalék volt az utóellenőrzött üzleteknél. Indokolatlanul emelkedtek a lakáskarbantartási díjak ,is. A Pécsi Építő és Tatarozó Vállo- krt, valamint a Villamosgépjaví­tó Ktsz a személyi jövedelmek emelkedését nem a gazdálko- dós javulása útján, hanem ár­emelések revén biztosította. Intézkedések, szankciók A revizorok Baranya megyei ellenőrző körútját természete­sen nemcsak a tények rögzíté- se követi, hanem a megfelelő intézkedéseket is kezdeményezik a szabálytalanságok elkövetői­vel szemben. A vizsgálati jegy­zőkönyvekben rögzített kifogá­sokat megküldik a kérdéses vállalatok vezetőinek, valamint a vállalatok felettes szerveinek, hogy ezeknek ismeretében kel­lő lépéseket tehessenek. A kö­zeljövőben büntetőeljárások, szabálysértési eljárások kezde­ményezésére, az indokolatlan nyereség elvonására tesznek in­tézkedéseket, valamint a sza­bálytalan módon árusító boltok vezetőit prémium-megvonással és nyereséq részesedés-csökken­téssel fogják sújtani, Dr. Béta Éva Felújítják a Munkácsy Mihály utcai rendelőintézetet A Munkácsy Mihály utcai ren­delőintézet felújítása felboly­gatta a betegellátás eddigi meg­szokott rendjét. Csaknem más­fél hónapja folyik, a betegek már megszokták — s az ott dol­gozók szintén. Ezt mutatja, hogy ez ügyben panasz legalábbis eddig még nem érkezett dr. Kérchy Máriához, a Munkácsy utcai rendelőintézet igazgató- főorvosához. A kartonozó zavartalanul mű­ködik, a harmadik emeleten. Legfeljebb a dolgozókat zavar­hatja az a körülmény, hogy ki­sebb helyen végzik ugyanazt a munkát, mint eddig. A beérkező betegeket a portás eligazítja, táblák is segítik az eligazodást. | Az ígérethez híven, a lift mű­ködik, a nehezen járó betege- j két szállítja. Az építők felvonulási területe o rendelőintézet udvara lett. Ezért — a daruk veszélyes zó­nája miatt — a gyermek-ideg­gondozó a Kisfaludy utcai szárnyba költözött, a két gyer­mekrendelő helyére. Az ellátás zavartalan, meg kell jegyezni, hogy a szakrendelés nincs meg­szokott környezetében, s a gyer­mekkörzeti rendelőknek' sem jó más, zsúfolt helyen dolgozni. De — ismétlés ugyan — panasz nincs sem a betegek, sem a dolgozó egészségügyiek részé­ről. Kímélni a betegeket a fölös­leges utazgatástól: ez volt az egyik sarkalatos szempont, amit szem előtt tartottak az átszer­vezésnél. Kiköltözött a fogászat. Két munkahelyen továbbra is a házban dolgoznak — a volt ügyelet helyén, sokat segítettek a Baranya megyei Állami Épí­tőipari Vállalat, a KISZÖV és a VOLÁN 12. Vállalat vezetői, akik üzemi fogászati rendelőjüket bo­csátották a rendelőintézet be­tegellátásának céljaira, s e há­rom helyen természetesen a dél­után jelentkező vállalati dolgo­zókat is ellátják. A szájsebészet a Veress Endre -utcai rendelő­intézetben működik, a fogrönt­gennel együtt. A fogröntgen fel­vételeit egyébként azonnal ér­tékelik is, s ha szájsebészeti kázusról van szó — a fölös utaz­tatás kiküszöbölése érdekében — azonnal el is látják. A legtöbb gond talán a rönt­genosztály munkájával lehet. A gyerekröntgen helyére került, s némi türelmi időre van szükség, a munkát mindig meg kell osz­tani. A gyomorvizsgálatok egy részét átvállalta a Veress Endre utcai intézet, a mellkasátvilágí­tások egy részét pedig a Kisfa­ludy utcai szűrőállomás. Az ere­detihez képest mintegy húsz százalékos kapacitáscsökkenés- i sei dolgoznak ezen az osztó- I lyon. Az^alső ütem jövő márciusra fejeződik be — a tervek szerint. A laikusok azt gondolnák, hogy akkor visszaáll a helyére min- c*e.n„— nem W történik. Való­színű, hogy a rendőintézet kö- ] zépső részén jelenleg működő i szakrendelések foglalják el majd I a helyreállított részeket, a fo I gászat majd csak a harmadik ütemben jöhet vissza eredeti he­lyére, a röntgennel együtt. Erről időben tájékoztatást adunk, mint eddig is, minden változás­ról. ♦ t I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom