Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-15 / 295. szám
f972. december T5. DUNANTOll NAPLÓ 3 Befejezte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka Darvas Józsefet, az ismert írót az Elnöki Tanács tagjává választották. Képünkön: Darvas József és Aczél György a Parlament j folyosóján. (folytatás az 1. oldalról) A szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval folyó konzultációk és te v- egyeztető tárgyalások lehetővé teszik fejlesztési céljaink jobb megalapozását, erőforrásaink összpontosítását a hatékonyabb területek és tevékenységek fejlesztésére. Tisztelt Országgyűlés! A tervszerűség érvényesítéséhez különböző jellegű és különböző időtávra ható döntéseke: kell összehangolni. E követelmények egyetlen tervben nem elégíthetők ki, hanem megfelelő módon összekapcsolt különböző időtávra szóló (hosszú távú, közép távú, rövid távú) A hosszú távú népgazdasági tervek rendszerére van szükség. terv a társadalmi-gazdasági célokat és feladatokat a termelés, a műszaki fejlesztés, o nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővítése, a lakosság élet- körülményeinek javítása és a területfejlesztési politika térén irányozza elő. A hosszú távú — 15—20 évre szóló — népgazdasági terv irányt szab a közép távú tervezésnek bizonyos társadalmi- gazdasági feladatok tekintetében, amelyeket hosszabb időszak fejlődésének teltételei és követelményei alapján célszerű meghatározni. Ez hozzásegíthet bennünket ahhoz, nogy a közép távú tervekben öt évre előre tekintve, pontosabban felmérjük a hosszabb távú célok irányába mutató, kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés ütemét, mértékét, fő arányait és meghatározzuk a központi irányítás feladatait A közép távú, az ötéves terv az a tervkategório, amely a vonatkozó időszakra már teljes összefüggésében komplex módon megállapítja a népgazdaság fejlődésének ütemére, fő arányaira, a fontosabb szerkezeti változásokra és a népgazdasági egyensúlyra vonatkozó gazdaságpolitikai célokat és feladatokat. A gazdasági élet menetének állandó figyelemmel kísérése, a főbb területeken bekövetkezett változások, a jelentkező időszerű problémák rövid távon is megkövetelnek összehangolt kormányzati intézkedéseket, amelyeket a népgazdaság öteves tervenek szem előtt tartásával az adott időszakban meg kelj tenni. Ez a feladat az éves, operatív népgazdasági tervekre hárul. Az éves, operatív népgazdasági terv — többek között — a kezdődő és befejeződő egyedi nagyberuházások megjelölését, a termékforgalmat szabályozó intézkedéseket, az árpolitikai jellegű közTtszteft Országgyűlési Szeretnék röviden szólni a tervezési munkát érintő két, egymáshoz szorosan kapcsolódó kérdésről: a tervezés tudományos megalapozottságának javításáról és a tervezés demokratizmusának elmélyítéséről. Az elmúlt években a tervezés előrelépett a tudományos eredmények szervezett alkalmazásában. A hosszútávú és a középtávú tervező munka különböző szakaszaiba bevontuk a kutató intézeteket, az egyetemi tanszékeket, a nagyvállalatokat és nem kis számban kértünk fel közéleti személyiségeket is elgondolásaik kifejtésére. A tervezés demokratizmusának biztosítása érdekében a törvényjavaslat leszögezi, hogy a népgazdasági tervezés során hasznosítani kell a dolgozók tapasztalatait és javaslatait. Ugyanakkor a tervező folyamat sokrétűsége, az egység és összhang követelménye nélkülözhetetlenné teszi, hogy legyen olyan központi tervező szerv, amely e szétágazó munkát irányítja, összefogja és a népgazdaságfejlesztési kérdésekben az egységes népgazdasági érdek alapján a tervjavaslatot kidolgozza. Ezt a szerepet tölti be megalakulása óta hazánkban ®z Országos Tervhivatal. ponti intézkedéseket, a központi bér- és szociális intézkedéseket tartalmazza. A törvényjavaslat szerint az országgyűlés az eddigi gyakorlathoz hasonlóan a jövőben is törvény formájában hagyja jóvá a közép távú, ötéves tervet, új vonás viszont az a rendelkezés, amely szerint a hosszú távú terv irányelveit az ország- gyűlés a jövőben megvitatja. Ügy véljük, hogy a távlati terv irányelv jellege nem teszi szükségessé, hogy azt törvényben rögzítsük. A távlati terv fejlesztési koncepciójának az érvényesítését az ötéves tervtörvényben kell biztosítani. Az eddigi gyakorlatnak felel meg a törvényjavaslatnak az az előírása, hogy az éves tervet a középtávú tervről szóló törvényben esetenként kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács hagyja jóvá. Ez a tapasztalat szerint erősíti a Miniszter- tanács felelősségét az ötéves tervek végrehajtásában, ezért javasoljuk fenntartani. Biztosítani kívánjuk azonban — és ezért erről a törvényjavaslat külön rendelkezik —, hogy az országgyűlés rendszeresen áttekintse az éves tervek céljait és megvalósítást. Célszerűnek látszik, hogy az országgyűlés ne csak' a tervek évenkénti megvalósítását, hanem egy-egy közép-, vagy hosz- szú távú terv több év alatti megvalósulását is vizsgálja meg. Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztett törvényjavaslat a tanácsok és a gazdálkodó szervezetek — a vállalatok és szövetkezetek — tervezési kötelezettségét is szabályozza. Ez azért indokolt, mert a különböző szintű tervek készítésének kötelezettsége és a népgazdasági terv elsőbbsége alapvető jelentőségű elvi kérdés szocialista társadalmunkban. A gazdaságirányítás reformja nyomán az egyik jelentős új dolog a vállalatok ötéves terveinek készítése. A vállalatok és szövetkezetek tervének biztosítania kell egyrészt a népgazdasági tervek tevékenységűkre vonatkozó döntésének — például az államközi szerződések — megvalósítását, másrészt a szabályozórendszer által kifejezett hatékonysági követelmények érvényesülését. Népgazdaságunk tervszerű fejlődésében nagy szerepük van a fővárosi és a megyei tanácsoknak. A törvényjavaslat ezért rendelkezik a népgazdasági és a tanácsi tervek és tervezés kapcsolatáról. Az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is aktív szerep hárul a tanácsokra, nemcsak saját tervük kiala Utasában és megvalósításában, hanem á népgazdasági terv megalapozásában is. A tervszerű központi irányítás szempontjából fontos lépés lesz az Állami Tervbizottsóg létrehozása, amely a Minisztertanács szerveként fog működni. Tisztelt Országgyűlés, kedves Képviselő Elvtársak! Pártunk központi bizottságának novemberi határozata tar talmazza a népgazdasági tér vezés további tökéletesítése terén előttünk álló feladatokat is. Terveinkben a jelenleginél magasabb színvonalon kell biztosítanunk a termelés és elosztás tervezésének szorosabb ösz- szekapcsolását a jövedelmek keletkezésének és elosztásának tervezésével. A népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslat kidolgozásával qazdasági jogalkotásunk jelentős állomásához érkeztünk. A törvényjavaslat előterjesztésére abban az évben kerül sor, amikor megemlékeztünk a terv- gazdálkodás hazánkban történő bevezetésének 25. évfordulójáról. Bízva abban, hogy a népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslat megfelel a vele szemben támasztott követelményeknek, kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el. Párdi Imre expozéja után dr. Szabó Kálmán, budapesti képviselő, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora, az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának előadója mondott beszédet. Majd Nagypataki Imre, Fejér megyei, Mocsári Sándor, Hajdu- Bihar megyei képviselők szólaltak fel. A törvényjavaslatot elfogadták. Ezután szünet következett. Szünet után oz elnöklő Apró Antal dr, Radnóti István Veszprém megyei képviselőnek adta meg a szót, aki után dr. Szép Zoltán budapesti és Jazbinsek Vilmos Baranya megyei képviselők szólaltak fel elfogadva a törvényjavaslatot. Az elnöklő Apró Antal ezután, mivel több hozzászóló nem jelentkezett, bezárta a vitát és megadta a szót az Országos Tervhivatal elnökének, Párdi Imrének, aki válaszolt a vitában elhangzottakra. Ezt k'övetően Apró Antal bejelentette: az MSZMP Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnökségétől javaslat érkezett az Elnöki Tanácsban megüresedett hely betöltésére. Az átiratot, amelyet Kádár János és Kállai Gyula írt alá, dr. Pesta László jegyző ismertette. A javaslat alapján az orszáqgyűlés Darvas/ József képviselőt egy hangulag a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagjává választotta. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége javaslatot terjesztett elő az új építési és közlekedési bizottság megválasztására, valamint a szociális és egészségügyi bizottságba illetve a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottságban elhalálozás folytán meg üresedett tagsági heiy betöltésére. Az előterjesztést — amelyet a képviselők előzetesen kézhez kaptak — az ország- gyűlés egyhangúlag elfogadta. Az új építési és közlekedési bizottságba a következő 17 országgyűlési képviselőt választották meg: Búza Barna, Cser na Sándor, Daradics Ferenc, Gyarmati János, Jávor József, Jelenszky Gábor, Juratovics Al.a dár, Kalmár János, Korponaí Lajos, Kovács Sándor, Nagy Istvánná, Pázsit Árpád, dr: Radnóti István, Skaliezki Károlyné. Szabó Imre, Tegda Jenőné, Záborszky Ferenc. A szociális és egészségügyi bizottságba Danes Józsefet, a mentelmi, és összeférhetetlenségi bizottságba Szűcs János képviselőt választották meg. Ezután szünet következett. Ezt követően Apró Antal bejelentette, hogy az új bizottság szünetben megtartott alakuló ülésén a bizottság elnökévé Gyarmati Jánost, titkárává pedig Kalmár Jánost választották meg. Bejelentette, továbbá, hogy Orosz Ferenc képviselőt a kulturális bizottsáq titkárát, tartós külföldi szolgálata miatt — bizottsági tagságának meghagyása mellett — tisztéből a bizottsáq felmentette és helyette dr, Dömötör János bizottsági tagot választotta meg titkárrá. Napirend szerint ezután az I interpellációkra került sor. Az j országgyűlés legutóbbi, októberi ülésszakán egy-egy interpelláció hangzott el a hivatalosan távollevő Faluvégi Lajos pénzügyminiszterhez és Szurdi István belkereskedelmi miniszterhez. Az ügyrendi előírásoknak megfelelően a két miniszter az ülésszakot követő 30 napon belül írásban válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Interpellációk Ognyenovics Milán képviselő Faluvégi Lajoshoz interpellált a Dráva-menti árvízsújtotta terület károsult gazdaságainak fokozottabb segítése tárgyában. Faluvégi Lajos válaszában orról adott tájékoztatást, hogy a Dráva-menti vízkárt a Minisz- j tertanács nem nyilvánította j olyannak, hogy a mezőgazda- i sági nagyüzemeket ért károk rendezéséről a helyreállításra vonatkozó kormányhatározatokat alkalmazni lehetett volna. A biztosítási szerződéssel nem fedezett károk miatt esetleg már év közben fizetésképtelenné váló szövetkezetek fizetés- és hitelképesség megteremtéséről a Megyei Tanács gondoskodott, E célra az árvíz után — még az igény bejelentése előtt, a megye rendelkezésére álló kereten túl — a Pénzügyminisztérium tízmillió forint fedezetet ! nyújtott. Év végén, a termelőszövetkezetek mérlegbeszámolóiban szereplő veszteséq rendezése egy most megjelent pénzügyminisztériumi szanálási rendelet alapján történik. A Dráva-menti árvízsújtotta körzetben lévő Baranya megyei termelőszövetkezetek árvízkárait — ahol veszteség, vagy alaphiány keletkezik — mintegy 15 millió forintos keretben a költségvetés megtéríti. Az árvízvédelmi berendezéseket ért károkkal kapcsolatban a pénzügy- miniszter azt is megemlítette, hogy az Országos Vízügyi Hivatal már intézkedett a nyári gát helyreállításának megkezdéséről. Zámbó József képviselő interpellációjára Szurdi István belkereskedelmi miniszter adott írásbeli választ. Faluvégi Lajos, illetve Szurdi István írásban adott válaszát mind az interpelláló képviselők, mind az országgyűlés elfogadta. A további interpellációk során dr. Csendes Béláné budapesti képviselő interpellációjára dr. Dimény Imre mezőgazda- sági- és élelmezésügyi miniszter válaszolt. Raffai Sarolta Bács-Kiskun megyei képviselő interpellációjára dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter adott választ. Dr. Vida Miklós budapesti képviselő interpellációjára dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter válaszolt. Valamennyi interpelláló képviselő és az országgyűlés a miniszterek válaszait elfogadta. Ezzel befejeződött a napirendi témák megtárgyalása, Apró Antal elnök berekesztette az országgyűlés téli ülésszakát, kellemes ünnepeket és eredményekben gazdag, boldoq új évet kívánt. Tudományos megalapozottság és demokratizmus Komié város és a baranyai bányaszkoíémák problémái Ai országgyűlés tegnapi vitájában felszólalt Jazbinsek Vilmos, megyénk országgyűlési képviselője is. Az alábbiakban kivonatosan közöljük Jazbinsek elvtárs beszédét: Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatot áttanulmányoztam, jónak tartom, egy kicsit meglepődtem, hogy mindezt 25 év utón iktatjuk törvénybe. Igaz, most sem késő, talán jó is, mert az utóbbi években bekövetkezett változásokat ez a törvényjavaslat már tartalmazza — nincs szükség a régi módosítására. A törvényjavaslat IV. fejezet tervkészítési kötelezettség, a népgazdasági tervnek, valamint a tanácsok és a szocialista gazdálkodó szervezetek terveinek kapcsolatáról szeretnék néhány gondolatot felvetni, amelyek érintik városunkat,, dolgozóinkat Komló város részleges középfokú központba lett sorolva. A részleges középfokú központba azok a területek lettek sorolva, amelyeknél a lakosság száma 8—15 ezer, a vonzási területtel együtt 20—25 ezer fő. Eperjessy Kálmán: „Városaink múltja és jelene” című könyvében 1967-es adatok alapján megállapítja: Komló város lakosainak száma 28 000 — átlagos ellátókörzetének népessége 48 000 fő, — a kórházhoz 65 000 lakosságú ellátókörzet tartozik, és sorolhatnám tovább ... Tíz évvel ezelőtti szocialista bányavárosról, a széncsaták idejéről nem beszélek, de ma azt politikailag megmagyarázni a lakosságnak, hogy miért sorolták fejlesztés’ szempontjából a 8—15 ezer lakosú területek közé, nem tudjuk. Van a városnak könnyűipara, közel 3000, gépipard 600 dolgozóval, s a területen léyő jó minőségű, gazdaságos koksz-széntermelésre úgy érzem o népgazdaságnak még sokáig szüksége lesz a ó—7 ezer bányásszal együtt. Igaz, a városban igen komoly lemaradás van a szolgáltatások, a Lakosság, a kulturális létesítmények terén, de ez méginkább azt kívánja, hogy pótoljuk a lemaradást. (Gondolom nem ez volt az oka a visszasorolásnak.) Sokan kérdezhetnék, volt-e hátránya a visszasorolásnak? Sajnos már érezzük: kb. 1500 gépkocsi van jelenleg Komlón. Az AFIT-szerviz megépítése komoly ígéret volt, ma erre nincs pénz, de egy 8—10 ezer lakosú nagyközségben felépül, a komlói autótulajdonosok 20—60 km-re járnak szervizre. Nem épült meg az ÁFÉSZ áruház sem, felépül Komlótól 20 km-re. A város főutcáján a közművesített terület évek óto, de úgy látszik még sokáig beépítetlen lesz. Beszüntette tevékenységét a Tempó Ktsz, a BÉV, megszűnt a nép- művészeti bolt és még sorolhatnám tovább, Kérem az illetékes szerveket, hogy tervezés, fejlesztés terén vizsgálják felül az általam felvetett kérdéseket és tegyék helyére a 80 százalékban műnké svárost. A város vezetői közül senki sem álmodik nagyvárosi szintről, nem beszélünk létszámfejlesztésről, de beszélünk és halljuk a dolgozók jogos panaszát a szállásfaluból, a sportvölgyből és a város egyéb területéről — a már említett kérdésekről, A Ismerem a tanács középtávú és ehhez igazodó éves tervét. Tudom', hogy azok, akik ezen terveket készítették, a legjobb tudásukkal tették, — s nem egészen ők az okai, hogy olyan sokszor kellett azt nekik részleteiben módosítani. A Figyelő augusztus 2-i szá- mábon olvastam dr. Dányi Pál „A tanács pénze" című cikkét és nagyon egyetértek vele. A költségvetés tervezésénél, a végrehajtás során igen sok helyen a tanácsoknál komoly problémák vetődtek fel és ez nem egészen a helyi tanácsok rossz munkájából fakad. A bevételi kiesések, a bevételek ideje és a kiadások közötti összhang nincs meg. A költségvetésből működő kórházak, óvodák az év első napjától ellátmányt igényelnek. Tartaléka a tanácsnak nem volt, így előfordult az, hogy az óvónő saját pénzéből fizette ki a tejet. Igen fontosnak tartam a kötelező tartalékalap képzést, annak biztosítását. Városunkban is a bevételi kiesések tervezett feladatok elmaradását okozták. A bevételi kiesésre egy példát: a Mecseki Szénbányák árkiegyenlítési befizetési kötelezettsége a nyereségből 40 millióval magasabb, mint 1971-ben volt. A mérleg szerinti vállalati nyereség után fizet városfejlesztési adót a vállalat a területi tanácsnak, ez 2,4 millió forint csökkenést jelent a bevételből. Egy olybn városban, ahol zömében kirendeltségek vannak, igaz a létszám arányában befizetik a városfejlesztési adót a nyereség után, de fejlesztést a területen nem végeznek, lakásépítés támogatásra nem fordítanak,, a , kulturális alapot sem a kirendeltség területén használják fel. Hátrányba kerül ilyen helyen a tanács. Sok esetben a központi végrehajtási utasítások is fedezet nélkül jelentkeznek és ezek is felborítják a kész terveket. Tudom, Jjogy igen sok felvetett kérdés rendezésén dolgoznak az illetékes szervek, de nagyon várjuk a tervek jobb végrehajtásához a rajtunk kívülálló feltételek megteremtését is. . Tudom, hogy olyan komplexterv, amit az idő múlásával részleteiben bírálni nem lehet, nem létezik. Nem is ilyen szándékból tettem, a gyorsabb előrehaladást, a megoldásokat sürgetem. Szabad legyen még egy, Pécshez tartozó munkáslakta külterületek, bányászkolóníák és a komlói régi bányatelepen lakó bányászok panaszát felvetnem. Teszem ezt azért, mert úgy érzem e területekre nagyobb gondot kellene fordítani valameny- nyi tervező szervnek. Különösen elmaradott az ellátás a pécsi területi bányatelepüléseken. A területi fejlesztéseknél a mun. káslakta települések differenciáltabb, gyorsabb fejlesztését szükségesnek tartom. 1970. április 1-től bevezették, visszamenőleges hatállyal a kötelező közműfejlesztési hozzájárulást a lakástulajdonosoknál. Általában egyetértek vele, de úgy érzem, megkülönböztetést kellene tenni a bányászkolóniai lakástulajdonosokkal. 80—100 éves korszerűtlen lakások ezek. A kapitalista rendszerben elégnek tartották, ha egy konyha és egy szoba jutott sokszor 10—12 gyermekes családoknak. Fürdőszoba egyikben sem volt, WC az udvarban, sok helyütt több családnak egy jutott Ivóvíz az utcán, vízelvezetés, szennyvízde- rítés nincs, járda sem épült nagyon sok helyen. Néhány területen az ilyen típusú lakásokat felszámolták már. (Tatabánya részben, Salgótarján teljesen.) A mecseki területen, pl. Komlón sokat feljavítottak, de a legtöbb lakáson 25 év alatt nem sokat javítottak. 8—10 évvel ezelőtt ezeket a lakásokat igaz, olcsón eladták és így lettek „lakástulajdonosok" a bányászok, akik közül igen sokan nyugdíjasok már. • Előfordult, hogy az illetékes tanács felszólította a lakókat -— büntetési határidő kiszabásával —, hogy oldják meg a szennyvízderítést, vízelvezetést. Sok helyen megoldatlan, avagy olyan költségbe kerül, amit képtelenek kifizetni, megtakarítani. Néhány területen 50 év után járdát épí- tettek, 1400 forintos hozzájárulást vetettek ki családonként a lakókra. A lakástörvény alapján ezek a családok modern, összkomfortos lakáshoz nem juthatnak, mert tulajdonosok. Kérem az illetékes minisztériumot, vizsgálják felül ezen lakók szerintem jogos panaszát, mentesítsük vagy minimálisra csökkentsük a közműfejlesztési hozzájárulást és adjunk módot, hogy a lehetőségekhez mérten más lakáshoz jussanak azok, akik igényelnek. Elnézést kérek, hogy jónéhány kérdést úgy vetettem fel, ahogy a területen a dolgozóknál jelentkezik. Ha a népgazdasági tervezéseknél esetleg figyelembe veszik és megoldásra kerül, köszönettel vesszük valamennyien. A törvényjavaslatot elfogadom, mindig tisztelettel gondolok azokra, akik e javaslat szerteágazó, sokszor igen bonyolult tervezésein dolgoznak. Köszönöm türelmüket és hogy meghallgattak.
