Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-15 / 295. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Du nan tim napló xxix.évfolyam,295.sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. december is., péntek Befejezte munkáját az országgyüléatéli ülésszaka Elfogadták a népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslatot Csütörtökön délelőtt a nép- gazdasági tervezésről szóló törvényjavaslat tárgyalásával' kezdte meg harmadik munkanapját az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Poc/t Jenő, a kormány elnöke, Aczél György, Apró Antal, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, ott voltak a Központi Bizottság titkárai és o kormány tagjai. Az ülést dr, Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslatot Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke terjesztette •lő. Az országgyűlés téli ülésszakának harmadik napján a népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslatot tárgyallak meg. Képünkön: Párdi Imre expozéját tartja. Gazdasági jogalkotásunk jelentős állomása A tervgazdálkodás a szocializmus építésének általános törvényszerűsége Párdi Imre expozéja Tisztelt Országgyűlés! A Minisztertanács megbízásából az országgyűlés elé terjesztem a népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslatot. A törvény megalkotásával magas- srintű szabályozást kap alkotmányunknak az a rendelkezése, amely szerint; „A Magyar Nép- köztársaság gazdasági életét állami népgazdasági terv határozza meg". A szocialista tervgazdálkodás több mint negyedszázada alapvető tényezője országunk társadalmi, gazdasági fejlődésének, népünk életében bekövetkezett mélyreható átalakulásnak. A tervgazdálkodás fontos szerepet játszott a szocialista társadalmi és gazdasági viszonyok kialakításában és megszilárdításában. A tervgazdálkodás útján haladva — támaszkodva a testvéri szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió tapasztalataira — juthattunk el a szocializmus alapjainak lerakásához és tűzhettük magunk elé a szocialista társadalom felépítését. A népgazdasági tervezés történelmi jelentőségét bizonyítja gazdasági fejlődésünk gyors üteme. A nemzeti jövedelem 1970-ben °z 1938. évinek több mint háromszorosa volt. A lakosság egy főre jutó fogyasztása a termelékenység emelkedéséhez hasonlóan csaknem háromszorosára, az ipari termelés nyolcszorosára, a mező- gazdasági termelés mintegy másfélszeresére nőtt. Hazánk agrárországból fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá - vált. Gazdaságunk dinamikus fejlődését tükrözik a foglalkoztatottságban bekövetkezett jelentős változások. A két világháború között a foglalkozási szerkezet alig változott. 1970-ben viszont az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak aránya az 1930. évi 20—21 százalékról már 44 százalékra emelkedett, egyidejűlen a mezőgazdaságban dolgozók aránya a foglalkoztatottak több mint 50 százalékáról 25 százalékra csökkent. Széles bázison nyugvó nehézipart teremtettünk, amelyen beiül a vegyipar és a gépipar játssza o legnagyobb szerepet; együttes részesedésük az összes ipari termelésből eléri a 38 százalékot. Gazdasági fejlődésünk eredményei tükröződnek a lakosság jövedelmének, fogyasztásának emelkedésében; a szociális, kulturális ellátás és az életmódot érintő egyéb szolgáltatósok fejlődésében. A fogyasztás növekedését, a fogyasztás szerkezetének kedvező irányú változása kísérte. Élelmiszerfogyasztásunk egészségesebbé vált; az egy főre jutó gabonából készült termékek fogyasztása a háború előttihez képest 10 százalékkal csökkent, a hús- fogyasztás viszont 70 százalékkal emelkedett, a cukorfogyasztás pedig a háromszorosa az akkorinak. A fogyasztás szerkezetében az elmúlt évtizedben a legfontosabb változás a tartós fogyasztási cikkek arányának gyors előretörése. Fejlődtek a lakásviszonyok: 1951. és 1970. között 1 millió 50 ezer új lakás épült az országban, ennek nagyobb része abszolút többletet jelent, kisebb része pedig a megszűnt, korszerűtlen, egészségtelen lakások pótlását szolgálja. Gazdasági fejlődésünk jelentős tényezője a dolgozók kulturális színvonalának emelkedése. A két világháború között az aktív keresők 90 százaléka még az általános iskola jelenlegi 8 osztályának megfelelő képzettséggel sem rendelkezett, 1970-ben már az aktív keresők több mint 60 százalékának van 8 osztályos általános iskolai végzettsége. Nagymértékben emelkedett az érettségizettek és a felsőfokú végzettségűek aránya is. 1930-ban a két kategória együttes aránya még csak 5 százalék volt, 1970-re viszont elérte a 20 százalékot. Tisztelt Országgyűlés! A szocializmus világméretű előretörésében és fejlődésében fontos politikai szerepe van a népgazdasági tervezésnek. A szocialista országok nemzetközi tapasztalata ezt a tényt ma már meggyőzően bizonyítja. Méltán mondhatjuk tehát, hogy a tervgazdálkodás, a tervezés a szocializmus építésének nemzetközileg is bizonyított általános törvényszerűsége, amely a szocializmus útjára lépett nemzetek és országok sajátos viszonyai között nyer konkrét megvalósítási formát. A tervezés: tudatos felkészülés a jövőre Tisztelt Országgyűlés! Szocialista államunk gazdaságpolitikáját a gazdaságirányítás egységes rendszere útján valósítja meg. E rendszerben a központi irányítás a nép- gazdasági terven alapszik. A tervezés; tudatos felkészülés a jövőre. A jövőre való tudatos felkészülés megköveteli a különböző társadalmi, gazdasági és a műszaki tudományos folyamatok előrejelzését. A prognózis azonban még nem terv. A terv ennél több; a terv a jövő tudatos formálásának eszköze, a gazdaság befolyásolásának, az állam gazdaságszervező tevékenységének alapja, ameiy ^ megszabja az állami szervek. vállalatok és szövetkezete munkáját. A népgazdasági terv tehc a gazdasági célok megválás tását szolgáló eszközök és móc szerek összehangolt rendszere nek megteremtésére is kitei jed. Gazdaságpolitikánk lehetőv teszi, hogy a gazdasági szc bályozás eszközei és médsze rei hosszabb távra érvényese legyenek és ezzel a tervszei munkát minden szinten elősí gítsék. Ez nem jelentheti azt, hog valamiféle idealizált és fétis zált stabilitás érdekében figye men kívül hagyjuk azokat a fc lyamatos változásokat, amely-e a világban vagy országunkba évről évre végbemennek e amelyek befolyásolják gazdc sági céljaink megvalósítását. Ezért folyamatosan vizsgáljuk a gazdasági szabályozás eszközeinek hatását és ha úgy találjuk, hogy egyik-másik szabályozás már nem szolgálja valamely fontos gazdasági folyc- mat tervszerű alakulását, akkor az ilyen szabályozót módosítjuk. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat központi állami döntés körébe utalja a népgazdaság szerkezeti fejlődését érzékenyen érintő és a társadalmi—politikai hatás szempontjából elsősorban fontos gazdaságfejlesztési programokat, a központi állami beruházásokat, a vállalati beruházások és a műszaki fejlesztés állami támogatásának, irányának és mértékének megállapítását, a lakosság életszínvonalát érintő központi intézkedéseket, az állami tartalékok mértékének és összetételének megállapítását és más hasonló fontos kérdéseket. Mindezek alapján indokolt törvényben megerősíteni, hogy c terv — mind a közép távú, mind az éves népgazdasági terv — kötelezően állapítja meg a Minisztertanács, a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek gazdaságirányító tevékenységének egységes és összehangolt irányát és felelősségét o megvalósításban. A gazdálkodó szervezetek (vállalatok, szövetkezetek) tevékenységének is összhangban kell lennie a nép- gazdasági tervben foglalt célokkal. Ennek érdekében - kötelesek rendszeresen olyan terveket készíteni, hogy azokkal a nép- gazdasági terv és a szabályozó eszközök útján kifejezett céloknak és követelményeknek a megvalósulását biztosítsák területükön. Gazdaságunk tervszerűen fejlődik Az össz-egészet nézve, gazdaságunk tervszerűen fejlődik, a negyedik ötéves terv fő céljait és arányait — hároméves időszakaszt alapul véve - megvalósulónak tekinthetjük. A gazdasági folyamatok tervszerű befolyásolására hatékonyan alkalmazzuk a gazdasági szabályozás eszközeit. Szükség esetén nem riadunk vissza — a rendelkezésre álló szabályozó rendszer alkalmazása mellett - erőteljes központi intézkedések tői sem. Gondolok itt elsősorban a beruházási kereslet mérséklése és az erőforrások koncentrálása érdekében hozott intézkedésekre. Gazdaságirányítási módszereink fejlesztésében a tervgazdálkodás valamiféle feladását kereső és kutató burzsoá propagandisták vágyálmaira aligha válaszolhatunk megfelelőbben, mint szocialista gazdaságunk eredményeivel. Most hazánkban törvényszintű megerősítést nyer az a követelmény, hogy a népgazdasági tervezésnek elő kell mozdítania a szocialista országok gazdasági integrációs céljainak megvalósulását, s a tervek megalapozásánál figyelembe kell venni az érvényes megállapodásokat és egyezményeket. — sőt, a lehetséges, a potenciális együttműködés kihasználásával is számolni kell. Ez hozzájárul a komplex program megvalósításához, az integráció elmélyítéséhez. (Folytatás a 3. oldalon) A Magyar Tudományos Akadémia és a Művelődésügyi Minisztérium rendezésében emlékülést tartottak Kodály Zoltán születésének 90. évfordulója alkalmából. Képünkön: dr. Ajtai Miklós, a Kormány elnökhelyettese beszédet mond az emlékülésen. Körkép ipari üzemekből Két héttel az év vége előtt Tizenkét munkanap választ el bennünket az év végétől. Ez a két hét arra elegendő, hogy a kisebb mérvű termelési lemaradásokat, ahol kell behozzák, ahhoz meg éppenséggel nagyon jól jön még az évvégi hajrá, hogy a kitűzött terveket túlteljesítsék. összeállításunkban három vállalat eredményeiről, gondjairól-adunk számot,— A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat hirdi gyára teljesíti kötelezettségeit, A szövődé termelési üteme biztosítékot nyújt arra, hogy a tervezett 1,55 millió négyzetméter ponyvát legyártsák. A termelt mennyiség több mint 90 százalékát a Szovjetunióba exportálták. Az év folyamán gondot okozott a gyárnak a létszámhiány, amely eléri a 10 százalékot, továbbá több probléma merült fel az alapanyag minőségével is. Abban bíznak, hogy a jövő év eleji átszervezést követően javul a rostalapanyag minősége, hiszen a tolnanémedi, a duna- földvári és a szekszárdi rostkikészítő a hirdi gyárhoz tartozik majd. A fonodának ez évben 2630 tonna szól- és kóc- fonalat kell gyártania. A fonoda munkásai várhatóan száz tonnával termelnek többet az előirányzatnál. Tarján Lajos, a tjyár termelési osztályvezetője elmondta, hogy komoly erőfeszítéseket tettek a munkavédelem javítása érdekében. így, korszerűsítették a porelszívást, a szövődében felszerelték a klímaberendezést: melyet jövőre tovább tökéletesítenek. Az ősz folyamán megkezdték a qyár új kazánházának építését, mely jövő év végére már biztosítja a technológia gázigényét, továbbá megoldódik a fűtéssel kapcsolatos gond is. * A Pécsi Kesztyű és Bőrdíszmű Szövetkezet tapasztalatai' szerint a kesztyűpiacon erősödik a konjunktúra. Ez kedvezően érintette a szövetkezetét, ugyanakkor további gondokat okozott a nyersbőr világpiaci árának emelkedése. Az előrejelzések szerint 1973-ban sem számíthatnak a bőrárak csökkenésére, sőt legalább 30 százalékos emelkedés várható. A szövetkezet termelésének jelentős részét exportálja. Kesztyűik harminc országban öregbítik a pécsi kesztyű jó hírnevét. Idén 530 ezer pár kesztyűt varrtak eddig és az ígéretek szerint kilenctized százalékkal teljesítik túl tervüket. Eddig 441 000 párat küldtek külföldre. A teljes mennyiségből jelentős a bérmunka. Legnagyobb partnerük egy svéd cég volt. Az egyre ^oépszerűbbé. váló, SÍkaSÍ- tyűkből fonyódi üzemük idén mintegy hetvenezer párat készít. A szövetkezet termelési profiljában jelentős helyet foglal el a bőrdíszmű gyártás. Százhuszonötezer női táskát gyártanak a tervek szerint, mely 26 százalékos túlteljesítést jelent. Ebből a mennyiségből kilencvenötezer darabot exportáltak a Szovjetunióba, A szövetkezet éves termelési értéke hetvennyolcmillió forintra tehető, tiszta eredményük ennek mintegy tíz százalékát teszi majd ki. * Az ÉPFU ötös üzemegysége nehéz évet zár az idén. A tervezett bevételt nem érik el: ez 22 milliós kiesést jelent. Oka az volt, hogy az életbe léptetett beruházási fékek következtében csökkent az építési kedv, így a fuvaroztatók igénye is. A kapacitás kihasználatlansága miatt a legtragikusabb az év első öt hónapja volt. Júniustól kezdve nőttek a szállítási igények, augusztustól november végéig teljes kapacitással dolgoztak. Éves szinten a járműpark kapacitás kihasználása így sem haladja meg a hetven százalékot. Kocsiparkjuk jelentős része a kertvárosi építkezéseken, a drávai árvíznél, a Kölked—Béda közötti töltésépítésnél és a BCM beruházásán dolgozott. Mit fuvarozott és milyen mennyiségben az ÉPFU az év tizenegy hónapjában? Elszállítottak 1 millió 600 000 tonna földet, 313 ezer tonna követ, 240 000 tonna kavicsot. Ezek a legnagyobb tételek, de jelentős mennyiségű cementet, betonárut, falpanelt, téglát és salakot fuvaroztok gépkocsijaik. S6|. í 4 t
